Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ■C 1979. július 24., kedd AEvilák és a pártúemokrácia Pártszervezetek különböző testületi üléseiről szóló írásos anyagokban napjainkban gyakran olvashatjuk, hogy a „vitákban megfogalmazódott”. vagy „megvitatták és elfogadták”, stb. A szóhasználat mögött az a helyes gyakorlat húzódik meg, mely szerint a vita a pártélet szerves része, a párt eszmei tisztaságának, a helyes politikai vezetésnek és Ingj ai nevelésének fontos eszköze. A fórumokon olyan légkör uralkodik, hogy mindenki elmondhatja véleményét és ezeket mérlegelve tisztázzák a kérdéseket, a döntéseket pedig a párt helyes álláspontját kifejező többségi akarat alapján hozzák. De a vita nem mindenütt tölti be valóságos funkcióját. Kiég gyakori, hogy a felszólalásokat eleve a vitával azonosítják. Közelmúltban az egyik testület tagja szemrehányást tett az újságírónak, azért, mert az ülésükről szóló írásban „nem adta vissza” a vitát. Hát nem. mert nem volt vita. Az írásban arra törekedett, hogy a valósághoz hűen írja meg a történteket, a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatos néhány hozzászólást nem azonosíthatta a vitával. A hozzászólók elmondták a Részletek a borsodi községekben működő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok beszámolóiból: Kétezer-hal száz lakosi számláló falu a miskolci járásban. „A családban az egyetlen kereső az apa. aki italozó. garázda életmódjával veszélyezteli a gyermekeit. A gyerekek véznák, rosszul tápláltak. Az anya elhagyta a családját, új élettársi viszonyt létesített. Ebből a kapcsolatból három gyerek született, a másik két gyermekét nem is látogatja. A testvérpárt a szinte tehetetlen nagymama neveli a nyugdíjas nagypapával. Állami gondozásba a gyereket nem adják. A tizenkét éves kislánnyal nincs semmi baj az iskolában, odahaza a háztartásban segít. A tízéves kisfiú azonban kisebb dolgokat ellopott osztálytársaitól, verekedett, az utcán kerékpárokat „vett kölcsön”. Reméljük. idejében sikerül jó útra téríteni. Az ifjúságvédelmi megbízott gyakran meglátogatja a családot: a kisfiút az osztályfőnöke megbízza kisebb feladatokkal, amelyekért a gyerek nyilvános dicséretben részesül. A gyermek igényli az állandó ellenőrzést, a vele való foglalkozási. Ha ez elmaradna, valószínű, a züllés útjára lépne .. .” Ezerháromszáz lakosú község. közvetlenül Miskolc peremén. „A gyermekek és fiatalkorúak között jelenleg sem veszélyeztetett, sem utógondozóit nincs. A korábban egyetlen pártfogoltunk közben nagykorú lett: a záróbe- szélgetésben, a községi tanácson jelen volt a hivatásos pártfogó, a vb-titkár és egv gyermekvédelmi albizottsági tag. Valamennyien ígéretet tettünk arra, amennyiben igényli segítségünket, azt továbbra is megadjuk... A járási társadalmi aktívahálózat községi patrónusának is feladata lenne, hogy segítse munkánkat. Sajnos, az eltelt három év alatt nem volt szerencsénk találkozni vele községünkben. Kérjük, hogy mihamarabb. keressen fel bennünket, vegyen részt albi- zoltsági ülésünkön, jó tanácsokkal. segítsen.” A Sajó menti nagyközség gy e r m ek védel mi akt í v á i mondták: „Tervszerű megelőző munkánk sajnos, nem hozza meg azt az eredményt, hogy az ifjúságot veszélyeztető bajok teljesen megszűnjenek. Üjravéleményükel, amely alapvetően megegyezett a beterjesztett javaslattal. A passzivitásnak sokféle oka lehet: előfordul, hogy a napirendek előkészítése során felvetődő eltérő nézeteket. alternatív javaslatokat nem terjesztik a párttagság elé. Esetenként azzal is magyarázható, hogy az alapos előkészítő munkai az elbeszélgetések. a pártcsoporl- értekezletek során sokan elmondják véleményüket, aminek megismétlésére égy nagyobb fórumon, például taggyűlésen. már nem szívesen vállalkoznak. Egy másik tanácskozáson az ellenkezőjét tapasztaltuk. A szóbeli kiegészítő után a hozzászólások következtek, élénk vita alakult ki. Az egyik felszólaló után. akinek véleménye némileg eltért az írásos anyagban leírt és a szóbeli kiegészítőben megerősített állásponttól, hozzászólt az egyik párttag —aki aktívan részi vett az anyag készítésében — és éles hangon érvelve, szabályosan „ledorongolta” az előtte szólót. Látszott rajta, hogy komoly presztízskérdést csinál abból: az ö véleményét fogadják el. Mint később kiderült. ez a vélemény voll az „igazi”, meri az ülés végén eg.y olyan alternatívát fotermelődik a szülőknek az a része, akik ezen a téren állandó problémát jelentenek. A védő-óvó intézkedés során a bizottságunk tavaly négy esetben kereste meg írásban a nem megfelelően viselkedő szülők munkahelyét azzal, hogy dolgozójukkal beszélgessenek el. a kiskorúak .érdekében legyenek segítségünkre. Két személyt sike-- rült meggyőzni, hogy önként vegyenek részt alkoholelvonó gyógykezelésben.” Ellentmondásokkal lelií ne. héz munka a gyermekvédőké. Odaadást, türelmet, s nem utolsósorban szakértelmet igényel. Az ifjúságvédő aktívák hálózatát olyan emberek irány ítják-támogatják, akiknek fő hivatásuk a gyermekvédelem. Szaktudásukkal, tapasztalatukkal segítik azokat az embereket, akik mindennapi munkájuk mellett vállalták e tevékenységet. Sokan vannak ők, és mégis kevesen. Városnyira tehető a társadalmi aktívák sora, ám nem juthatnak el mindenhová, ahol elkelne a segítség. Ott, ahol a szülői ház veszélyezteti a gyermekeket, a társadalomnak kell közbelépnie. A társadalmi bajokat csak a társadalom orvosolhatja. A. gyermekvédelem célja kettős irányú. A megelőzés, az óvás szándéka mellett a szemléletformálás is feladat. Nemcsak „tüneti kezelésre” van hát szükség, <a bajok gyökeréig kell nyúlni. Statisztikák, kimutatások szólnak róla, melyik városban, faluban hány veszélyeztetett helyzetű gyermek él. Jelentések, beszámolók rögzítik a megtett intézkedések eredményességét, s nem egy esetben — eredménytelenségét. Olyan tevékenység ez, amelyben nincs „lezárt ügy”, nem lehet véglegesen pontot tenni az esetek végére. A figyelő szemre.-a jó szándékú, értő segítésre továbbra 'is szükség van. A szemlélet megváltoztatásáért — Borsodban is bizonyítható ez — sokat tesznek a hivatásos és társadalmi gyermekvédők. Ám fáradozásuk, ha nem találnak ú.iabb támogatókra, nem hozhatja meg a teljes sikert. A lehetőség pedig az összefogásban. az erő a közösségben rejlik. A gyárak, az üzemek, az intézmények, a munkahelyek. a települések közösségében. Mikos Marta gadlak el, amely egy „harmadik” álláspontot képviselt. Az erőszakosan vitatkozó egy ismerős típust képvisel: akit sohasem lehel igazán meggyőzni, mert nem hagyja magát. Lukács, György a párbeszédről és a vitáról egy helyütt ezt mondta: ........egy b eszélgetésben kél ember összetalálkozik és keresi az igazságot. De ill a beszélgetésben kél lehetőség van: az egyik, hogy keressük az igazságot és sikerült a beszélgetés. ha valamifajta oldalára az igazságnak sikerült rájönni. A másik, mi a legtöbb emberben sajnos megvan, hogy a beszélgetésben érvényesülni akar. Es mihelyt érvényesülni akar. akkor ci- gányútra megy az egész.” Az egyik helyen nincs igazi vita. vagv passzivitás van, míg máshol az emberi hiúság viszi tévútra az alkotó eszmecseréi. Mindkettő távol áll a pártdemokráciától, egyik sem segíti elő a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges cselekvési egység kialakítását. Csak az lehet igazán részese a pártegység folyamatos megújításának, aki igaz meggyőződéssel fogadja el a többség álláspontját. , (Petra) Nayyiavílás Hétfő reggel éves nagyjavításra leálltak az Ózdi Kohászati Üzemek hengermű gyáregységének finom hengerművei, finom- és gyors drótsorozatának termelőberendezései. A 12 napra és 8 órára tervezett nagyjavítás előkészületeit már áprilisban megkezdték a szakemberek. Az elhasználódott alkatrészek cseréjéhez szükséges valamennyi, 350 tételből álló pót- alkatrészt előkészítették a karbantartóknak. A munkákban, a különböző gyáregységek dolgozói közül 500 szakmunkás és 270 kisegítő vesz részt. Az ÖKÜ-ben célul tűzték, hogy az éves nagyjavítást jó minőségben és határidőre fejezik be. kával, odarobog a tömött polcokhoz, turkálni kezd. Távirányítású tank kerül a kezébe. — Azt ne! — kiált rá erélyesen az édesapja. Kiderül, hogy ez a tank lőni is tud. Nem is akárhogyan! A srác nemrég próbaképpen úgy bokán trafálta vele az apját, hogy borogatást kellett rakni a lábára. Mármint az apja lábára. Mondják, hogy aki kor néhány másodpercig olyan volt a szitu, hogy hamarosan a srác fenekére is kell majd a borogatás, de ez mégis elmaradt, mivel a harceszközt éppen az apja vásárolta meg. A srác most tovább turkál. Holdautó, villogó géppisztoly, kétcsövű vadászfegyver, leoltok, íjak, mosógép, kisgitár, szirénázó mentőautó,- a préri egykori kocsmája, műanyag vízimalom, l’elhúzhatós, dobolós mackó, elemmel működő, ugató kiskutya, fulballpálva, meg ilyesmi repül a földre pillanatok alatí, végül is megvan a keresett játék. A srác diadalmasan hozza, de lőtávolon, azaz kéztávolon kívül megáll vele és felmutatja. Gyufásdoboz ... Hát ennyi? Csakhogy! A srác végighúzza rajt’ az ujját és ciripelő hang hallik. Félreértés ne essék: nem Jókai Mór ma is olvasott regényéről, a Fekete . gyémántokról van szó, hanem arról az ásványról, amelyet igy szoktak becézni, s amely rokona, módosulata a gyémántnak (vagy fordítva: a gyémánt a kristályos módosulata): a szénről. Mert a szénnek is van múzeuma, pontosabban a bányászatának, s nem is egy. Az egyik, s talán ismertebb. Salgótarjánban található, a másik, műszakilag a felszínről nézve változatosabb,, a Dunántúl közepén van. AIKO, EV KA, AYK A A Bakony közepén Ajka ma már sokféle iparáról híres. Mint ipartelepülésről, aligha gondolnánk, hogy milyen ősi, 1228-ból fennmaradt a neve oklevélben. s ezt a nevet a germán Eiko vagy Aiko névből származtatják. 1239- ben Eyka. 1384-ben Felse- nayka, 1475-ben Alsoway- ka alakban is szerepelt . . . Ez utóbbiakból arra következtethetünk, hogy már a XIV. században legalábbis kél részből állt. s igy tartották számon évszázadokig. A XVI. század közepén megszállta és adófizetésre fogta a lötök, s egyik része — Felsőajka — pár évtized alatt néptelen pusztává lelt. Nem is települi be többé. Nem úgy a szintén elpusztított Alsóajka! Ez újra s újra épült és pusztult — így hát csak lassan fejlődhetett. Kétszáz éve még ezren se lakták. A környék földje nem sok hasznot hajtott — fejlődését csak az iparosodás hozta meg a múlt század utolsó negyedében. A BAKONY KINCSEI 1878-ban Ü rigóiról áttelepítették az üveggyárat Ajkára — ez lett az első üzeme. S az idő tájt — nem sokkal előbb — kezdődött meg a barnaszén bányászata a Csinger- völgyben. A bányák közelében lassanként bányász- települések alakultak ki — olyanok, mint a lobbi bányavidéken abban a korban. , Nagyobb föllendülést az aluminiumkohó és a timföldgyár építése hozott a második világháború küszöbén. Akkor kezdődőit nagy léptekkel a bakonyi bauxitkincs kiaknázása. A fölszabadulás óta nagy fejlesztés ment végbe a gyárakban is — így az ország egyik legnagyobb beruházását valósították meg az t Ajkai Timföldgyár és Alu- 1 miniumkohó fejlesztésére. , Az alumíniumipar nagy > energiaigényéi a bakonyi ] barnaszénre települt erő- i mű szolgálja. i CSINGERVÖLGY, ÁRMIN-AKNA ! i A régi bányászat emléke , és bemutatóhelye a Csin- ■ gervölgyben kanyargós [ ólon közelithelő meg. A i szomszédságában kialaki- ! toll kedvelt kirándulóhely i — az ajkai üzemek és 1 dolgozók társadalmi mun- ( kajával, az országban első- 1 ként kialakított parkerdő ] — mellet! magasodik a i múzeummá lett Ármin-ak- | na felvonótornyának vas- t szerkezete. Pici házikó te- [ tején „bújik ki” a torony i — a házikó alól szállt a 1 t mélybe évtizedeken át a i „kas”, a bányalift. A szom- i szédos épület a gépház. Az udvaron régi bánya- i gépeket láthatunk. S az t udvar végén, homlokzatán J a keresztbe vetett bányász- i szerszámok jelvényével és a Jó szerencsét! felirattal i három alagút, három lejt- akna bejárója nyílik. Dél- i előtt 10—löl délután 4-ig Iá- 1 togalható a hét jó részén ez a múzeumbánva. i I I A TVK félévi exportja A Tiszai Vegyikombinát az elmúlt években dinamikusan növelte exportját, dollár és rubel elszámolású árbevételét. Figyelembe véve a \ ilág- gazdasági helyzetet, 1979-re mérsékeltebb ütemű terveket készítettek. A jó üzletpolitika, kereskedelmi munka és piackutatás eredményeként 1979 első fél évcüen 108 százalékra teljesítette exporttervét a TVK. összességében 1,2 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a külföldi piacokon. Kiemelkedő a dollár elszámolású export, A módosított, felemelt tőkés exporttervet 15 százalékkal teljesítették túl, 25.5 millió dolláros árbevételt értek el. Ebben az is közrejátszott, hogy — a világpiacon kialakult árakat figyelembe véve — magasabb áron értékesíthették termékeiket. A kombinát úgy teljesítette túl tőkés exportját, hogy a kiemelt, olefinkémiai termékeikből maradéktalanul kielégítették a hazai igényeket, és eleget tettek az államközi szerződésekben rögzített feladataiknak is. Így például Borsodi Vegyikombinát PV< —III. gyárának a tervezett nél 2050 tonnával, a szovjet unióbeli Kalusba pedig 20 tonnával több etilént szalli fótiak. Játékok Aha! Ez már valami fortély! Miért szól ez a doboz? A srácnak tetszik a meglepetés, most már hajlandó kézbe is adni. Tényleg gyufásdoboz, de a szélei pengével bevagdosva, a résekbe vékony gumiszálak erősítve, megfeszítve, mint a húr, alájuk két gyű faszái és készen is a citera. — Nem kerülhetett sok- *■ ba .. . — Nem! — hevet az apja. — Gyermekkoromban sokat játszottam ilyesmivel is, meg azzal a traktorral is. amiért a srác éppen most borítgat- ja a polcokat. Megvan? — Igen! — yágtázik visz- sza a gyerek, és most is tisztes 1 ávolban áll meg. Cérna- spulni van nála, faspulni, a két végé, a két kereke cak- kosra ki faragva. Belül kis gumidarab — ez a. motor —, kívül egy hurkapálca darabja, ez a hajtókar, mellyel a gumit össze lehet sodorni. Hogy a gumi ne gyorsan pörögjön vissza, a hajtókar és a kerék között viaszgyertya darabkája fékez. A gyerek néhányszor megtekeri a hajtókart, a traktort a földre teszi, és az szépen elindul. Kicakkozott kerekével a könyvön is át kapaszkodik. — Nagyon jó! És a gyerek mit szól hozzá? — Napok óta ezekkel játszik. Valamivel jobban is vigyáz rájuk, mint a többire, mert együtt készítettük el. Még néhány dolog egyébként eszembe jutott a régi játékokból, majd lassan ezeket is megcsináljuk. A sárkányt, a fecskét, a papirhajót... Mindenképp jó, hogy eszébe jutott, miként másoknak is. Például Szendrőn, az iskolában valóságos kiállítást rendeztek a régi, házilag készített játékokból. Bizonyára ma is olt láthatók a vitrinekben. A szülök igen nagy kedvvel láttak hozzá a brü- gettyűk, csutkababák, kukoricaszárból való muzsikák, miegymások felelevenítéséhez. Egynémely gyerek is megpróbálta, csinálja is. Például a krumplipuskát, vagy a bocfapuskát, ámbár ez utóbbihoz kenderkóc is kellene, az meg ugye, már megszűnt. Krumpli ellenben van. Meg sok minden más is. miből ezeket az egykori játékokat lehet és érdemes megcsinálni. I pliolspops P®1' nap eiteUé. vei ezek is bekerülnek a holdautók. a különböző elektromos szerkezetek közé. Mindenesetre a- srác most a gumis traktorral, meg a gyufásdoboz eiterával büszkélkedik. Miként valamikor mi tettük. Priska Tibor ! is Alii... Az aknatorony és a gépház. Régi bányagépek és háttérben az egyik lejt- akna bejárata. 11 Jete pÉf múzeuma