Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ■C 1979. július 24., kedd AEvilák és a pártúemokrácia Pártszervezetek különbö­ző testületi üléseiről szóló írásos anyagokban napjaink­ban gyakran olvashatjuk, hogy a „vitákban megfogal­mazódott”. vagy „megvitat­ták és elfogadták”, stb. A szóhasználat mögött az a he­lyes gyakorlat húzódik meg, mely szerint a vita a párt­élet szerves része, a párt eszmei tisztaságának, a he­lyes politikai vezetésnek és Ingj ai nevelésének fontos eszköze. A fórumokon olyan légkör uralkodik, hogy min­denki elmondhatja vélemé­nyét és ezeket mérlegelve tisztázzák a kérdéseket, a döntéseket pedig a párt he­lyes álláspontját kifejező többségi akarat alapján hoz­zák. De a vita nem mindenütt tölti be valóságos funkció­ját. Kiég gyakori, hogy a felszólalásokat eleve a vitá­val azonosítják. Közelmúlt­ban az egyik testület tag­ja szemrehányást tett az újságírónak, azért, mert az ülésükről szóló írásban „nem adta vissza” a vitát. Hát nem. mert nem volt vita. Az írásban arra törekedett, hogy a valósághoz hűen írja meg a történteket, a napirenden szereplő kérdésekkel kapcso­latos néhány hozzászólást nem azonosíthatta a vitával. A hozzászólók elmondták a Részletek a borsodi közsé­gekben működő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok beszámolóiból: Kétezer-hal száz lakosi szám­láló falu a miskolci járás­ban. „A családban az egyet­len kereső az apa. aki italo­zó. garázda életmódjával ve­szélyezteli a gyermekeit. A gyerekek véznák, rosszul tápláltak. Az anya elhagyta a családját, új élettársi vi­szonyt létesített. Ebből a kapcsolatból három gyerek született, a másik két gyer­mekét nem is látogatja. A testvérpárt a szinte tehetet­len nagymama neveli a nyugdíjas nagypapával. Álla­mi gondozásba a gyereket nem adják. A tizenkét éves kislánnyal nincs semmi baj az iskolában, odahaza a ház­tartásban segít. A tízéves kisfiú azonban kisebb dolgo­kat ellopott osztálytársaitól, verekedett, az utcán kerék­párokat „vett kölcsön”. Re­méljük. idejében sikerül jó útra téríteni. Az ifjúságvé­delmi megbízott gyakran meglátogatja a családot: a kisfiút az osztályfőnöke meg­bízza kisebb feladatokkal, amelyekért a gyerek nyilvá­nos dicséretben részesül. A gyermek igényli az állandó ellenőrzést, a vele való fog­lalkozási. Ha ez elmaradna, valószínű, a züllés útjára lépne .. .” Ezerháromszáz lakosú köz­ség. közvetlenül Miskolc pe­remén. „A gyermekek és fia­talkorúak között jelenleg sem veszélyeztetett, sem utó­gondozóit nincs. A korábban egyetlen pártfogoltunk köz­ben nagykorú lett: a záróbe- szélgetésben, a községi taná­cson jelen volt a hivatásos pártfogó, a vb-titkár és egv gyermekvédelmi albizottsági tag. Valamennyien ígéretet tettünk arra, amennyiben igényli segítségünket, azt to­vábbra is megadjuk... A járási társadalmi aktívaháló­zat községi patrónusának is feladata lenne, hogy segítse munkánkat. Sajnos, az eltelt három év alatt nem volt sze­rencsénk találkozni vele köz­ségünkben. Kérjük, hogy mi­hamarabb. keressen fel ben­nünket, vegyen részt albi- zoltsági ülésünkön, jó taná­csokkal. segítsen.” A Sajó menti nagyközség gy e r m ek védel mi akt í v á i mondták: „Tervszerű megelőző mun­kánk sajnos, nem hozza meg azt az eredményt, hogy az ifjúságot veszélyeztető bajok teljesen megszűnjenek. Üjra­véleményükel, amely alapve­tően megegyezett a beter­jesztett javaslattal. A passzivitásnak sokféle oka lehet: előfordul, hogy a napirendek előkészítése so­rán felvetődő eltérő nézete­ket. alternatív javaslatokat nem terjesztik a párttagság elé. Esetenként azzal is ma­gyarázható, hogy az alapos előkészítő munkai az elbe­szélgetések. a pártcsoporl- értekezletek során sokan el­mondják véleményüket, ami­nek megismétlésére égy na­gyobb fórumon, például tag­gyűlésen. már nem szívesen vállalkoznak. Egy másik tanácskozáson az ellenkezőjét tapasztaltuk. A szóbeli kiegészítő után a hozzászólások következtek, élénk vita alakult ki. Az egyik felszólaló után. akinek véleménye némileg eltért az írásos anyagban leírt és a szóbeli kiegészítőben meg­erősített állásponttól, hozzá­szólt az egyik párttag —aki aktívan részi vett az anyag készítésében — és éles han­gon érvelve, szabályosan „le­dorongolta” az előtte szólót. Látszott rajta, hogy komoly presztízskérdést csinál ab­ból: az ö véleményét fogad­ják el. Mint később kide­rült. ez a vélemény voll az „igazi”, meri az ülés végén eg.y olyan alternatívát fo­termelődik a szülőknek az a része, akik ezen a téren ál­landó problémát jelentenek. A védő-óvó intézkedés során a bizottságunk tavaly négy esetben kereste meg írásban a nem megfelelően viselkedő szülők munkahelyét azzal, hogy dolgozójukkal beszél­gessenek el. a kiskorúak .ér­dekében legyenek segítsé­günkre. Két személyt sike-- rült meggyőzni, hogy önként vegyenek részt alkoholelvonó gyógykezelésben.” Ellentmondásokkal lelií ne. héz munka a gyermekvédő­ké. Odaadást, türelmet, s nem utolsósorban szakértel­met igényel. Az ifjúságvédő aktívák hálózatát olyan em­berek irány ítják-támogatják, akiknek fő hivatásuk a gyer­mekvédelem. Szaktudásuk­kal, tapasztalatukkal segítik azokat az embereket, akik mindennapi munkájuk mel­lett vállalták e tevékenysé­get. Sokan vannak ők, és mégis kevesen. Városnyira tehető a társadalmi aktívák sora, ám nem juthatnak el mindenhová, ahol elkelne a segítség. Ott, ahol a szülői ház veszélyezteti a gyerme­keket, a társadalomnak kell közbelépnie. A társadalmi bajokat csak a társadalom orvosolhatja. A. gyermekvédelem célja kettős irányú. A megelőzés, az óvás szándéka mellett a szemléletformálás is feladat. Nemcsak „tüneti kezelésre” van hát szükség, <a bajok gyökeréig kell nyúlni. Sta­tisztikák, kimutatások szól­nak róla, melyik városban, faluban hány veszélyeztetett helyzetű gyermek él. Jelen­tések, beszámolók rögzítik a megtett intézkedések ered­ményességét, s nem egy eset­ben — eredménytelenségét. Olyan tevékenység ez, amely­ben nincs „lezárt ügy”, nem lehet véglegesen pontot ten­ni az esetek végére. A figye­lő szemre.-a jó szándékú, ér­tő segítésre továbbra 'is szük­ség van. A szemlélet megváltoztatá­sáért — Borsodban is bizo­nyítható ez — sokat tesznek a hivatásos és társadalmi gyermekvédők. Ám fárado­zásuk, ha nem találnak ú.iabb támogatókra, nem hoz­hatja meg a teljes sikert. A lehetőség pedig az összefo­gásban. az erő a közösségben rejlik. A gyárak, az üzemek, az intézmények, a munkahe­lyek. a települések közössé­gében. Mikos Marta gadlak el, amely egy „har­madik” álláspontot képvi­selt. Az erőszakosan vitatkozó egy ismerős típust képvisel: akit sohasem lehel igazán meggyőzni, mert nem hagyja magát. Lukács, György a párbeszédről és a vitáról egy helyütt ezt mondta: ........egy b eszélgetésben kél ember összetalálkozik és keresi az igazságot. De ill a beszélge­tésben kél lehetőség van: az egyik, hogy keressük az igaz­ságot és sikerült a beszélge­tés. ha valamifajta oldalára az igazságnak sikerült rájön­ni. A másik, mi a legtöbb emberben sajnos megvan, hogy a beszélgetésben érvé­nyesülni akar. Es mihelyt érvényesülni akar. akkor ci- gányútra megy az egész.” Az egyik helyen nincs iga­zi vita. vagv passzivitás van, míg máshol az emberi hiú­ság viszi tévútra az alkotó eszmecseréi. Mindkettő távol áll a pártdemokráciától, egyik sem segíti elő a fel­adatok végrehajtásához elen­gedhetetlenül szükséges cse­lekvési egység kialakítását. Csak az lehet igazán része­se a pártegység folyamatos megújításának, aki igaz meggyőződéssel fogadja el a többség álláspontját. , (Petra) Nayyiavílás Hétfő reggel éves nagyja­vításra leálltak az Ózdi Ko­hászati Üzemek hengermű gyáregységének finom henger­művei, finom- és gyors drót­sorozatának termelőberende­zései. A 12 napra és 8 órára tervezett nagyjavítás előké­születeit már áprilisban meg­kezdték a szakemberek. Az elhasználódott alkatrészek cseréjéhez szükséges vala­mennyi, 350 tételből álló pót- alkatrészt előkészítették a karbantartóknak. A munkák­ban, a különböző gyáregysé­gek dolgozói közül 500 szak­munkás és 270 kisegítő vesz részt. Az ÖKÜ-ben célul tűzték, hogy az éves nagy­javítást jó minőségben és határidőre fejezik be. kával, odarobog a tömött polcokhoz, turkálni kezd. Távirányítású tank kerül a kezébe. — Azt ne! — kiált rá eré­lyesen az édesapja. Kiderül, hogy ez a tank lőni is tud. Nem is akárhogyan! A srác nemrég próbaképpen úgy bo­kán trafálta vele az apját, hogy borogatást kellett rak­ni a lábára. Mármint az ap­ja lábára. Mondják, hogy aki kor néhány másodpercig olyan volt a szitu, hogy ha­marosan a srác fenekére is kell majd a borogatás, de ez mégis elmaradt, mivel a harceszközt éppen az apja vásárolta meg. A srác most tovább turkál. Holdautó, vil­logó géppisztoly, kétcsövű vadászfegyver, leoltok, íjak, mosógép, kisgitár, szirénázó mentőautó,- a préri egykori kocsmája, műanyag vízima­lom, l’elhúzhatós, dobolós mackó, elemmel működő, ugató kiskutya, fulballpálva, meg ilyesmi repül a földre pillanatok alatí, végül is megvan a keresett játék. A srác diadalmasan hozza, de lőtávolon, azaz kéztávolon kívül megáll vele és felmu­tatja. Gyufásdoboz ... Hát ennyi? Csakhogy! A srác végighúzza rajt’ az uj­ját és ciripelő hang hallik. Félreértés ne essék: nem Jókai Mór ma is olvasott regényéről, a Fekete . gyé­mántokról van szó, hanem arról az ásványról, amelyet igy szoktak becézni, s amely rokona, módosulata a gyémántnak (vagy for­dítva: a gyémánt a kristá­lyos módosulata): a szén­ről. Mert a szénnek is van múzeuma, pontosabban a bányászatának, s nem is egy. Az egyik, s talán is­mertebb. Salgótarjánban található, a másik, műsza­kilag a felszínről nézve változatosabb,, a Dunántúl közepén van. AIKO, EV KA, AYK A A Bakony közepén Ajka ma már sokféle iparáról híres. Mint ipartelepülésről, aligha gondolnánk, hogy milyen ősi, 1228-ból fenn­maradt a neve okle­vélben. s ezt a nevet a germán Eiko vagy Aiko névből származtatják. 1239- ben Eyka. 1384-ben Felse- nayka, 1475-ben Alsoway- ka alakban is szerepelt . . . Ez utóbbiakból arra kö­vetkeztethetünk, hogy már a XIV. században legalább­is kél részből állt. s igy tartották számon évszáza­dokig. A XVI. század kö­zepén megszállta és adófi­zetésre fogta a lötök, s egyik része — Felsőajka — pár évtized alatt néptelen pusztává lelt. Nem is te­lepüli be többé. Nem úgy a szintén el­pusztított Alsóajka! Ez új­ra s újra épült és pusztult — így hát csak lassan fej­lődhetett. Kétszáz éve még ezren se lakták. A környék földje nem sok hasznot hajtott — fejlődését csak az iparosodás hozta meg a múlt század utolsó negye­dében. A BAKONY KINCSEI 1878-ban Ü rigóiról átte­lepítették az üveggyárat Ajkára — ez lett az első üzeme. S az idő tájt — nem sokkal előbb — kez­dődött meg a barnaszén bányászata a Csinger- völgyben. A bányák köze­lében lassanként bányász- települések alakultak ki — olyanok, mint a lobbi bá­nyavidéken abban a kor­ban. , Nagyobb föllendülést az aluminiumkohó és a tim­földgyár építése hozott a második világháború kü­szöbén. Akkor kezdődőit nagy léptekkel a bakonyi bauxitkincs kiaknázása. A fölszabadulás óta nagy fej­lesztés ment végbe a gyá­rakban is — így az ország egyik legnagyobb beruhá­zását valósították meg az t Ajkai Timföldgyár és Alu- 1 miniumkohó fejlesztésére. , Az alumíniumipar nagy > energiaigényéi a bakonyi ] barnaszénre települt erő- i mű szolgálja. i CSINGERVÖLGY, ÁRMIN-AKNA ! i A régi bányászat emléke , és bemutatóhelye a Csin- ■ gervölgyben kanyargós [ ólon közelithelő meg. A i szomszédságában kialaki- ! toll kedvelt kirándulóhely i — az ajkai üzemek és 1 dolgozók társadalmi mun- ( kajával, az országban első- 1 ként kialakított parkerdő ] — mellet! magasodik a i múzeummá lett Ármin-ak- | na felvonótornyának vas- t szerkezete. Pici házikó te- [ tején „bújik ki” a torony i — a házikó alól szállt a 1 t mélybe évtizedeken át a i „kas”, a bányalift. A szom- i szédos épület a gépház. Az udvaron régi bánya- i gépeket láthatunk. S az t udvar végén, homlokzatán J a keresztbe vetett bányász- i szerszámok jelvényével és a Jó szerencsét! felirattal i három alagút, három lejt- akna bejárója nyílik. Dél- i előtt 10—löl délután 4-ig Iá- 1 togalható a hét jó részén ez a múzeumbánva. i I I A TVK félévi exportja A Tiszai Vegyikombinát az elmúlt években dinamikusan növelte exportját, dollár és rubel elszámolású árbevéte­lét. Figyelembe véve a \ ilág- gazdasági helyzetet, 1979-re mérsékeltebb ütemű terveket készítettek. A jó üzletpolitika, keres­kedelmi munka és piackuta­tás eredményeként 1979 első fél évcüen 108 százalékra teljesítette exporttervét a TVK. összességében 1,2 mil­liárd forint értékű terméket értékesítettek a külföldi pia­cokon. Kiemelkedő a dollár elszámolású export, A mó­dosított, felemelt tőkés ex­porttervet 15 százalékkal tel­jesítették túl, 25.5 millió dol­láros árbevételt értek el. Eb­ben az is közrejátszott, hogy — a világpiacon kialakult árakat figyelembe véve — magasabb áron értékesíthet­ték termékeiket. A kombinát úgy teljesítet­te túl tőkés exportját, hogy a kiemelt, olefinkémiai ter­mékeikből maradéktalanul ki­elégítették a hazai igényeket, és eleget tettek az államközi szerződésekben rögzített fel­adataiknak is. Így például Borsodi Vegyikombinát PV< —III. gyárának a tervezett nél 2050 tonnával, a szovjet unióbeli Kalusba pedig 20 tonnával több etilént szalli fótiak. Játékok Aha! Ez már valami for­tély! Miért szól ez a doboz? A srácnak tetszik a megle­petés, most már hajlandó kézbe is adni. Tényleg gyu­fásdoboz, de a szélei pengé­vel bevagdosva, a résekbe vékony gumiszálak erősítve, megfeszítve, mint a húr, alá­juk két gyű faszái és készen is a citera. — Nem kerülhetett sok- *■ ba .. . — Nem! — hevet az apja. — Gyermekkoromban sokat játszottam ilyesmivel is, meg azzal a traktorral is. amiért a srác éppen most borítgat- ja a polcokat. Megvan? — Igen! — yágtázik visz- sza a gyerek, és most is tisz­tes 1 ávolban áll meg. Cérna- spulni van nála, faspulni, a két végé, a két kereke cak- kosra ki faragva. Belül kis gumidarab — ez a. motor —, kívül egy hurkapálca darab­ja, ez a hajtókar, mellyel a gumit össze lehet sodorni. Hogy a gumi ne gyorsan pö­rögjön vissza, a hajtókar és a kerék között viaszgyertya darabkája fékez. A gyerek néhányszor megtekeri a haj­tókart, a traktort a földre teszi, és az szépen elindul. Kicakkozott kerekével a könyvön is át kapaszkodik. — Nagyon jó! És a gye­rek mit szól hozzá? — Napok óta ezekkel ját­szik. Valamivel jobban is vi­gyáz rájuk, mint a többire, mert együtt készítettük el. Még néhány dolog egyébként eszembe jutott a régi játé­kokból, majd lassan ezeket is megcsináljuk. A sárkányt, a fecskét, a papirhajót... Mindenképp jó, hogy eszé­be jutott, miként másoknak is. Például Szendrőn, az is­kolában valóságos kiállítást rendeztek a régi, házilag ké­szített játékokból. Bizonyára ma is olt láthatók a vitri­nekben. A szülök igen nagy kedvvel láttak hozzá a brü- gettyűk, csutkababák, kuko­ricaszárból való muzsikák, miegymások felelevenítésé­hez. Egynémely gyerek is megpróbálta, csinálja is. Pél­dául a krumplipuskát, vagy a bocfapuskát, ámbár ez utóbbihoz kenderkóc is kel­lene, az meg ugye, már meg­szűnt. Krumpli ellenben van. Meg sok minden más is. mi­ből ezeket az egykori játé­kokat lehet és érdemes meg­csinálni. I pliolspops P®1' nap eiteUé. vei ezek is bekerülnek a holdautók. a különböző elektromos szerkezetek közé. Mindenesetre a- srác most a gumis traktorral, meg a gyu­fásdoboz eiterával büszkélke­dik. Miként valamikor mi tettük. Priska Tibor ! is Alii... Az aknatorony és a gépház. Régi bányagépek és háttérben az egyik lejt- akna bejárata. 11 Jete pÉf múzeuma

Next

/
Thumbnails
Contents