Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
«**iY ■'V ' -»M Huszár István nyilatkozata —— 1979. július 22., vasárnap Hatvanötezer négyzetméter vázpanel-------------------------- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 — .............................— A Beton- és Vasbetonipari Művek Budapesti Gyárában az idén hatvanötezer négyzetméter vázpanelt gyártanak, mintegy ötvenmillió forint értékben. A vázpanelek iskola, óvoda, étterem, gyógyszertár és különböző szolgáltató egységek építésére használhatók fel. Újabb fejlesztések a tiszai Miien (Folytatás az 1. oldalról) tozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben. E helyzetet, figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói ára ic kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni. KÉRDÉS: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés? VÁLASZ: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. , A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés viselte. Az utóbbi, években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat. A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege, már meghaladta a' 40 milliárd forintot, ami' megfelel a fogyasztás 13 százalékának. és jelentősen felülmúlja az állam íorgalmi- adó-bevélelét. A költségvetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetők tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a következménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet. 1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük. Az áremeléseket az államháztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt is várjuk, hogy fokozódik az. energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki. Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldijak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számíts szolgáltatás. A jövőben arra kell törekednünk. hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek. hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a termelési költségek változásait. ■ KÉRDÉS: Keljük, szóljon u bér- és jövedelemki egész i t ése kröl is. VÁLASZ: A Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél. valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíró képességét és életszínvonal-politikánk követel ményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelemkiegészítésekkel ellensúlyozza. Bér-, illetve jövedelemkiegészítésben részesül minden kereső és valamennyi társadalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió-kétszázezer fő. .Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egygyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak. Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa. Tisztában vagyunk azzal, hogy a' fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelemkiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen v túl azonban arra, is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját házlaVtásunkban egyaránt. Az árszínt jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel lehet ellensúlyozni. Tehát minden munkakörben jobb. fegyelmezettebb. hatékonyabb munkára van szükség, mert csak ezzel teremthetjük meg egész népünk. s benne az egyes családok jólétének anyagi alap-, jait. Befejezésül szeret néni hangsúlyozni: pártunk és kormányunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szü k ségességét. Szocia lista rendszerünk . gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el^tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük. Kill a neved a munkádhoz H asznos, sőt, talán az utóbbi evek egyik legötletesebb kezdeményezése volt a szolgáltatási ágazatokban az „Add a neved a munkádhoz” mozgalom bevezetése. Tudom így: ki szolgál ki az étteremben, kitől kapom a boltban a kenyerét, ki javítja meg a rossz, kávédarálómat. s ki vágja le a hajamat. Jó mindezeket tudni, hiszen a zakó- vagy kü- penyzsebre varrt név v alamiképpen kötelezi viselőjét; a pincért, a bolti eladót, a GELKA dolgozóját és a fodrászt. Most újabb területen kezd általánossá válni ez. a fajta névadás. A megyeszékhely közlekedéséről van szó. A Miskolci' Közlekedési Vállalat Leonov szocialista brigádjának tagjai tavaly indították el a vállalatnál ezt, a mozgalmat. Méltán lehet őket bátraknak nevezni, hiszen valamennyien autóbuszvezetők, s ráadásul miskolci járatokon közlekednek. Ök, az áldatlan közlekedési állapotok ellenére is vállaltál' a „rizikót”, nevezetesen azt, hogy járműveiken feltüntetik nevüket. És bizony saját tapasztalatomból ' tudom, az egyszerű utas egy-egy késésnél, járatkimaradásnél nem az MKV-t szidja, hanem azt az embert — ráadásul név szerint —. aki a volán mögött ül. lgv már érthető, hogy elég hosszú ideig tartott, amíg ez a kezdeményezés kezdett népszerűvé válni a vállalatnál. Ma is sokan húzódoznak azért ettől a névadástól — pontosan a fent említett okok miatt. Én mindenesetre drukkolok. Mármint azoknak, akik vállalják ezt a fajta névviselést. Talán azért nekik, mert így ők is jobban drukkolnak — önmaguknak. Ezen pedig az utas nyer ... — pusztafalvi — Kommunista műszak Kommunista műszakot tartottak szombaton Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nemzetközi építőtáborában. Az egri tanárjelöltekkel együtt részt vettek a munkában a budapesti, a miskolci, a szegedi, a pécsi, a gödöllői egyetemisták, a kecskeméti óvónőképzősök, valamint a velük együtt táborozó bolgár, csehszlovák, NDK-beli és szovjet diákok. A tábor mintegy 90 fiatalja szombaton hat órán át Eger északi városrészének építkezésein dolgozott. A nemzetközi építőtábor lakói a kommunista szombat munkabérét az egri Gyermekváros részére ajánlották fel. Hazánk ipari fejlődésével együtt növekszik az ország viliamosenergia-igénye, amely tízévenként csaknem megkétszereződik. Az energiafelhasználás növekedése újabb és újabb beruházások megvalósítását teszi indokolttá. Az iparág új beruházásainak egyike a Leninvárosban felépült 8(10 megawattos szén- hidrogén bázisú erőmű. Az első két blokkot 1977-ben helyezték üzembe, míg a harmadik és a negyedik turbina a múlt évtől termel áramot az országos hálózat részére. A Tiszai Erőmű Vállalat másik termelőüzeme a néhány kilométerre levő régi erőmű (Tiszapalkonyai Hőerőmű — szerk.) biztosítja évek óta Leninváros és a Tiszai Vegyikombinát, 1978- tól pedig a 8(10 megawattos új erőmű és a Tiszai Kőolajfinomító hő- és ipari gőz- szükségletét. Az energiatermelés, valamint a rohamosan növekvő -hő- és ipari gőzszükséglet zavartalan biztosítása céljából jelentős átalakításokat vettek tervbe a több mint két évtizede üzemelő erőműben. Mindenekelőtt szükségessé vált az elöregedett kazán- park felújítása. Ügy számítják, hogy félévenként 2—2 kazán nagyjavítását végzik el. Ennek során kicserélik a kamrákat, a szigeteléseket és szükség esetén a kazánfalakat is felújítják. A felújítási költség kazánonként 40—50 millió forintra tehető. A bővített nagyjavítást végző Csőszerelöipari Vállalat várhatóan 1981-ben fejezi be a munkát. Sor kerül továbbá a kazánoktól a gőzturbinákhoz csatlakozó főgőzvezelék cseréjére is az 1-es, a Il-es, a III-as és a IV-es számú blokknál, valamint az 5-ös számú ellennyomású turbinánál. Ennek az egész programnak a megvalósítására mintegy nyolcvanmillió forintot irányoztak chi. Már szerelik az óránként 15(1 Ionná göznyelésü, 15 megawatt tel j esi t mén y ű el 1 e nn y o m á sós turbina gépegységet, amit eev gazdaságtalanná vált 13 megawattos kondenzációs gőzturbina helyén létesítenek. Fontos feladat Leninváros távfűtésének olyan szintre való emelése is. amely tovább növeli a szolgáltatás biztonságát. Ennek érdekében jelentős átalakításokat végeznek a VII. számú fűtöturbi- nához kapcsolódó fűtőrendszeren. lgv többek között új hőcserélőket és csúcs-előme- legítőket építenek be. Folytatódik az elektrofilteres per- nyeleválasztók felszerelése a még hátralevő három kéményben. A környezetvédelmi célokat szolgáló csaknem 300 millió forintos beruházás a VI. ötéves tervben fejeződik be. T. B. [gy üéz piÉtat npngat — Legyen esze a kanálnak! Az a lényeg — jelenti ki Kazsimérszky Róbert üzemvezető. Furcsán, fürkészve nézhetek.rá, mert elneveti magát, s helyreigazít. — .Ezt csak az öntök értik igazán. Legalább egy kávéskanálnyi értelemmel figyelem a műveletet, talán magam is rájövök a mondás indítékára. Az ELZETT Müvek Sátoraljaújhelyi Gyárának öntödéjében a henj ger alakú, derékig érő kokillában folyékony aluminiumötvözet. Mellette pódiumon áll az. öntő a két szerszám között. Jobb kezében a kanál! amelyet belemerít az anyagba, s egy lendülettel viszi az öntőnyílásig. Üjabb merítés a másik formához. A kanál okossága az. hogy ne veszítsen menet közben alumíniumot, s a sugár egyenletesen beletaláljon az üregbe. Utána a mester kihúzza a szerszámból az úgynevezett öntési magokat, fogóval emeli le a kiszerelt fedelet, s az üregrendszerben ott a kilincs a hozzá tartozó eingusszal, vagy öntési hulladékkal, amelyet később újra beolvasztanak.. — Egy műszaki alatt három öntő munkáját végzi el — invitál a masinához Váci István művezető. — A nyugatnémet cég percenként egy öntést garantált, ma még vannak problémák. óránként. 200;—280 darabot ad a gép. Félautomata, billenöketrien- cé.s. Tudtommal az országban egyedül nekünk van ilyen aluminiumöntő gépünk, 4 millió forintba került. Az olvasztár homlokán,,az átlátszó műanyag sild alatt nem csillognak igazgyöngyként a veritékcseppek, akármilyen szépen hangzana is. Szikár ember Daltos Bertalan, szervezete az évek során hozzászokott a meleghez. Ö szolgálja ki a kéziöntőket, s az öntőgépet is. Az olvasztókemence peremén melegíti elő a tömböket. Ha vét az olvasztási követelmények ellen, az anyag sörélsprozattal válaszol. — Majdnem szitát csinált a mellemből, pedig értem a természetét. Arrébb húzódunk. A mester a hosz- szú szárú edényt belemeríti az olvadékba, s utánatöltí a kokillát és a gép kemencéjét. Ebbe megközelítőleg 100 kilogramm fér. Egy negyedfordulattal rábuktatják az ötvözetet az öntőnyílásra, belefolyik a szerszámba, vissza alaphelyzetbe, a pneumatika lehúzza a fedelet, s a kidobó lényegesen kevesebb hulladékkal teszi gyűjtőbe a munkadarabot. — Szorul a , kidobó — mondja Galya György önlö a művezetőnek. — Lehet, hogy az öntőnyílás is eldugult — magyarázza, s egy hosszú rúddal igyekszik kiütni a salakot a nyílásból. — Kiválasztottak. Miért engem, ne tudom. Könnyebb a munkám. persze hogy könnyebb, de a boríték is. Ez a gép egész embert követel. Kíváncsi leszek a normamegállapításra. akkor majd kiderül, érdemes-e egy öntőkéznek gombokat nyomogat ni. Kétségtelen előnye a gépnek, hogy kiküszöböli a szubjektivitást, jobb az anyagkihozatala, termelékenyebb. Jelenleg csak a két legfontosabb típus gyártását végzik vele. A - cég elegendő alkatrészt adott, a speciális kenőanyagok azonban hiánycikkek Beszerzésük sokba kerül, a hazai piacon nem kaphatók. Mondják, a kéziöntő két egyforma darabot nem önt. — Legyen esze a kanálnak! Az a lényeg... Bármilyen eszes lehet a kanál, azért a gép többet/ tud. Karosi Imre
