Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

1979, július 20., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A BVM Alsózsoicai Gyárában §qyq utján. „Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését." (Az MSZMP Központi Bi- zottságának 1978. október 12-i határozatából.) Az ipari termelés térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők: a termelési mód és a földrajzi adottságok szerencsés találkozása ered­ményezte a Beton- és Vas­betonipari Művek Alsózsol- cai Gyárának születését. Szerencsés születést mond­tam, holott inkább megfon­tolt döntésről kellett volna szólni. A Sajó—Hernád völ­gyében több száz évre ele­gendő kavicsvagyon találha­tó, gazdaságosán kitermelhe­tő, 18—25 méteres vastag­ságban. A vasbeton elemek gyártásához szükséges be­tonvasat is a közelben gyárt­ják: 50 százaléka Űzdról és az LKM-böl érkezik. Ce­mentet is karnyújtásnyira, a HCM-böl kapják. Az ipar- telepítés lenini elvei szerint; a gyár egyaránt közel ke­rült a nyersanyagbázishoz és a fogyasztókhoz is. Egy kis történelem — A mi feladatunk az, hogy az iparosított építőipa­ri módszerekhez előre gyár­tott vasbeton szerkezeteket gyártsunk, a fejlődés által megkövetelt technikai szín­vonalon — mondja Szirbik Sándor igazgató. A gyár pro­filja először főként ipari jellegű volt. Gyártottunk vasbeton vasúti aljakat (ezekből épült ki a buda- pest—miskolc—záhonyi vo­nal is), de. termékeink közé tartoztak a távvezetékek tar­tóoszlopai és a lámpaoszlo­pok. — A telepítés időszakában áz úgynevezett komplett épületszerkezetek gyártásá­ban még csak a kezdeti szakaszig jutottunk el. A vasbeton-előregyártás úgy in­dult meg, hogy először csak a különböző épületek ha­sonló elemeit gyártottuk;fö­démelemeket, . nyílásáthidaló- kat és vasbeton gerendákat. Az előre gyártás fejlődése so­rán, napjainkban nem a la­kóházak elemeinek létreho­zására törekszünk — hiszen ezt a feladatot a házgyárak kiválóan ellátják —, hanem ipari és kommunális létesít­mények, így többek között óvodák, iskolák, szállodák stb. építéséhez szükséges előre gyártó kapacitással ren­delkezünk, azt fejlesztettük ki. Sokoldalúan használható — Ezeknél az épületeknél az épület funkciója más és más építészeti megoldást kí­ván. Ez azt is jelenti, hogy mind univerzálisabb jellegű szerkezetre van szükség, ha egy-egy épületszerkezet tel­jes előre gyártását kívánjuk megoldani. Jó tíz éve kezd­tük el a kommunális épüle­tek előle gyártását. Az első időszakban az volt a cél. hogy magát az úgynevezett teherhordó szerkezetet, az úgynevezett vázrendszert alakítsuk ki —, így először pilléreket, áthidalókat, fö­démszerkezetet gyártottunk. — Az UNIVÁZ-sz'erkezet továbbfejlesztése kapcsán ma már a falpanelrendszer is kialakult. E szerkezetek leg­korszerűbb megoldása — a sorozatos fejlesztések nyo­mán kialakult —, úgyneve­zett vázpaneles rendszer, amely már építési rendszer­nek tekinthető. (Egyebek kö­zött ebből épülnek Budapes­ten az új lakótelepek kom­munális létesítményei.) E rendszer lényege az, hogy a külső falrendszer házgyári technológiával épül, 'az UNI- VÁZ-szerkezetet a belső te­herhordó szerkezet kialakí­tására , alkalmazzák. Magas technikai színvonalon A gyártmány- és gyártás- fejlesztés terén mutatkozó, igen jelentős haladásban a kezdeményezőkészségen kí­vül jelentős része van an­nak is, hogy az 19li0-as években, a BVM-nek ebben a gyárában volt • az egyik legmagasabb technológiai színvonal. Ez, és természe­tesen az alapanyagok meg­felelő minősége, meghatáro­zott olyan minőségi tényezőt is, mint a rendkívül magas betonszilárdságot. E tények következtében — magas technikai színvonal, kezdeményezőkészség stb. — a „régi termékeket” újabb, korszerű termékek váltották fel. Bevezetésre került a vas­beton födémgerendák gyár­tása, ami elsősorban az Észak-Magyarországon törté- ' nő kislakás-építést segíti. A fejlődés, a gyártmánytisztí­tás eredménye a gyár mai termékösszetétele. A terme­lési érték 60 százalékát az UNIVÁZ-szerkezet adja, 20 —20 százalékot pedig a táv­vezeték- és lámpaoszlopok, il­letve vasbeton födémgeren­dák tesznek ki. — Elképzelésünk szerint — folytatja Szirbik Sándor —, a jövőben is ezeknek a termékeknek a fejlesztésére törekszünk. A távvezeték- oszlopoknál már végrehajtot­tunk korszerűsítést. Ebben az évben a korszerű közvilágí­tási követelményeknek meg­felelően, a lámpaoszlopok gyártmány- és gyártásfej­lesztésére kerül sor. Változatosabban! — A legnagyobb változás az elmúlt években is az UNlVÁZ-szerkezeteknél volt. Keve. a traktorok fel­borulásából eredő baleset a termelőszövetkezetekben, jó­tékonyan érezteti hatását az a korábbi rendelkezés, amely ,< vontatókra védő-keret fel­szerelését írta elő. A lejtős talajokon és a kedvezőtlen domborzati viszonyok között a vontatók még mindig elég­gé gyakran felbillennek, a védő-keretek azonban meg­védik a traktorost a koráb­ban nem ritkán halálos ki­menetelű sérülésektől — ezt állapítja meg a TOT felmé­rése, a tsz-ek balesetvédelmi helyzetéről. Korábban évente 35—40 traktoros , halálát okozta a traktor felborulása, s az el­múlt időszakban — a bal­esetvédelmi intézkedés nyo­mán — ebből a szempontból teljes biztonsággal dolgoznak a vontatók vezetői. Jelentős lépésnek tekinthe­tő, hogy kialakítottuk a fal­panelrendszeri, ami komp­lettebbé tette a szerkezetet. Következő lépésként a fö­démszerkezeteknél megnö­veltük a fesztávot, vagyis nemcsak 6 méter 60 centi- méteres, hanem í) méteres nyílások is áthidalhatók. Ez a méretváltozás elsősorban az iskoláknál jelentős —de általában — ezek a födém- szerkezetek ma már lénye­gesen több célra alkalmaz­hatók és ami még fontos, nem szükséges a vakolás. Az új típusú födémszerkezet nem igényel hang-, illetve hőszigetelést, elég egy 5 mil­liméteres simítóhabares-ré- teg. — Ezekkel a módosítások­kal egyidöben a vázszerke­zetet is fejlesztettük. Ma már lényegesen változato­sabbá, esztétikusabbá lehet tenni az épületeket. Ez az úgynevezett téralakításban is fejlődést mutat, ami azt: je­lenti, hogy aulás iskolák is kialakíthatók. Építési rendszerekben — A jövő útja, hogy épí­tési rendszerekben gondol­kodjunk. Az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium programja alapján, az UNI- VÁZ-szerkezetet most fej­lesztjük építési rendszerré. A gyár, illetve a művek megbízása nyomán ezzel a fejlesztéssel, ennek tervezé­sével az ÉSZAKTERV fog­lalkozik. — Egy építési rendszer ki­alakítása igen nagy feladat. Különösen akkor az, ha ab­ban több gyártó, és igen sok felhasználó működik közre. Összetettsége, nehézsége lát­ható abból is, hogy egy épí­tési rendszer kialakítása kap­csán ki kell dolgozni annak valamennyi alrendszerét: az alapozástól egészen a szige­telésig. Egy rendszergazdá­nak pedig az a feladata, hogy az építési rendszer va­lamennyi alrendszeréről gon­doskodjon. Most ezen dolgo­zunk — figyelembe véve a hatodik ötéves tervidőszak­ban várható gyári rekonst­rukciót is —, mert ebben látjuk a jövő útját Buehert Mikló« A gyáregység dolgozóinak több, mint kétharmada nő, akik között szép szómmal vannak fiata­lok. Ök hárman, a gépről lekerülő műanyag poharakat csinosítják. Fotó: Szabados György Ui tmk a UI miskolci gyáregységében Külföldön is kelendők a műanyag cikkek A Borsodi Vegyikombinát miskolci műanyagfeldolgozó gyáregysége jelentős szere­pet tölt be a lakosság és az ipari fogyasztók ellátásában. Termékei országszerte is­mertek és keresettek, az áruk színvonala meghaladja az iparág országos szintjét. A több évtizede létesített üzem munkájában a 60-as évek közepétől következett be nagyobb arányú fellen­dülés. Erre az időszakra esik a termelés szerkezetében végrehajtott jelentős változ­tatás is. A profiltisztítás ered­ményeként több, mint egy évtizede teljesen megszűnt a vegyi termékek gyártása, s azóta csak műanyagfeldolgo­zással foglalkoznak a gyár­egységben. Az üzem erre az évre nagy mennyiségű fogyasz­tási cikk és ipari alkatrész gyártását irányozta elő. A mintegy félezer dolgozót foglalkoztató gyáregység há­rom miskolci telephelyén az idén 165 millió forint érté­kű műanyag terméket készí­tenek. Különösen bő a vá­laszték fogyasztási cikkek­ből. Jelenleg mintegy 150 termékfajta készül, ami egy­ben azt is jelenti, hogy a gyáregység a termékválasz­ték volumenét tekintve, az ország hasonló profilú üze­mei között, az első helyet foglalja el. A vásárlók előtt jól is­mertek a Miskolcon gyártott műanyag termékek, minde­nekelőtt a háztartásokban használt fogyasztási cikkek. A különféle nagyságú és tí­pusú tálcák, tölcsérek, evő­eszköztartók, az egyszeri használatra alkalmas poha­rak, illetve tálkák kezdettől fogva kelendőek az üzletek­ben. Ugyanez vonatkozik a háztartási 'kisgépek, vala­mint villamossági és hírköz­lő berendezések alkatrészei - re. A bútoripar is igen nagy hasznát veszi a műanyagból készült tartozékoknak és szé­les körben elterjedtek ha­zánkban a kemping-, lakbe­rendezési és fürdőszobai cik­kek, berendezések is. A gyáregység rugalmasan alkalmazkodik a piac igé­nyeihez, s ezért újabb és újabb technológiákkal, gyár­tási eljárásokkal kísérletez­nek. Néhány hónappal ez­előtt az olasz COVEMA cég az egyik budapesti nemzet­közi szakkiállításon bemuta­tott egy korszerű automat« vákuum-formázógépet. A bé- rendezés nyomban felkeltet­te a miskolci szakemberek érdeklődését és meg is kö­tötték a bérleti szerződést az automatára. Ez a gép ma már a gyáregység birtoká­ban van, és üzembe helye­zése után — amelyre rövi­desen sor kerül — a kon­zerv-, az élelmiszer- és ven­déglátóipar számára készí­tenek igen praktikus, egy­szeri csomagolásra szolgáié edényeket. A miskolci gyár termékei természetesen külföldre is eljutnak. Rubel elszámolású exportjuk az idén eléri a 30 millió forintot. Kiterjedt ex­porttevékenységre vall egye­bek között az is, hogy a ha­zai hasonló profilú gyártó­vállalatok közül a legtöbb háztartási cikket a miskolci műanyagfeldolgozó gyáregy­ség szállítja külföldre. A megyeszékhelyen készült fo­gyasztási cikkek éppúgy megtalálhatók a prágai áru­házakban, mint Varsó kü­lönböző üzleteiben. U L. A fő téma: az időjárás Nehéz aratás Süt á nap, de tüze nin­csen. Es amonnan, Borsod- geszt irányából újra mutat­ja magát fekete felleg. A széttárt kézben benne van a bosszúság és a tehetetlen­ség. — Így megy ez már szinte két hete, amióta csak ara­tunk. Kuni ez Miklós, a bükkáb­rányi Béke Tsz elnöke — többi más kollégájához ha­sonlóan — kesereg. — Egyáltalán aratás ez! Alig kezdtünk hozzá, máris leállhatunk. És esik, újra és újra. A legbosszantóbb ben­ne, hogy egyszerre nem sok, de annyi mindig hull, ameny- nyi álljt parancsol a gépek­nek. Olyan bosszantó érzés ez, mint azé a lottózóé, aki pon­tosan a nyertes számok mellé rakta az ikszelt. A hason­lat persze csak a bosszúság esetében helytálló, mert az aratás mégis csak több, fon­tosabb, mint egy lottószeren­cse. Az országúiról bizony lat- lónak tűnik a tavaszi árpa a bükkábrányi Lapos-dűlőben. Ezt nem fenyegeti a megdő­lés veszélye. — Sajnos, itt valósággal megsült a növény. Ezért is ilyen alacsony. A május a kalászosoknál igen lényeges időszak, akkor történik a szemképződés, akkor eső kell, de idén pontosan akkortájt tombolt leginkább a kániku­la. A most már szidott eső — aminek kezdetben igen örül­tünk. — a gabonának nem sokat használt. Legfeljebb a későbbi érésű fajtáknál fej­tett ki némi kedvező hatást. Ezeknél a fajtáknál kevesebb terméskiesésre számítanak Bükkábrányban is. — Nem jellemző, idén azon­ban valóban azt kell mon­danunk, a későbbi érésű fajták a jobbak. Itt a Lapos­ban ez a korábbi vetésű árpa 27—28 mázsával fizet hektáronként. Szerencsére, vannak ennél jobb tábláik is. A 9 kombájn ma reggel — kivételesen — 8 órakor meg­kezdhette az aratást. Sajnos, elég lassan haladhatnak, az alacsony kalászmagasság mi­att a vágóasztalt lejjebb kel­lene ereszteni, de akkor meg túrná a földet. Ha pedig gyorsabban mennek, akkor „ugrál” a gép az egyenetlen talajon. — Más gondok? — Akad. A búzát 5-én kezdtük vágni, de félbe kel­lett hagyni. Magas volt a vize. Mivel vetőmagnak szánjuk, a szárítóra nem ke­rülhet. Az új E—516-os kom- , bájnunknak szállításkor ki­szakadt a hidraulika csöve. Sajnos, nem lehet kapni ezt az alkatrészt, így mi ma­gunk eszkábáltuk meg vala­hogy. A járulékos munkák­kal is lassabb ütemben ha­ladunk. Az egyik Rábánk szinkron sebességváltójához nem kapunk tárcsát. A rep­cetarló égetését az eső gá­tolja. Szóval nem vagyunk gondtalanok. Bükkábrányban idén 200 hektár repce, 108 hektár bor­só, 480 hektár búza, és 280 hektár tavaszi árpa volt az aratnivaló. Ebből a repce, a. borsó teljesen kész. Ott jár- tunk napjáig, keddig 280 hektár búzát, és 120 hektár árpát már szintén betakarí­tottak. Ha lassan is, azért fogy a lábon álló gabona. — Nem is igen várhatunk vele. Az esők hatására a leg­tisztább tábláinkban is nagy­arányú gyomosodás indult meg. Ha törik, ha szakad, muszáj csinálni. Persze, . az időjárás idén annyi borsot tört az orrunk alá. hogy most már igazán lehetne ke­gyes is hozzánk. Épp ma reg­gel járt itt nálam a sályi el­nök kolléga, dr. Nagy Já­nos. Mondja nekem tréfá­san: Te, rendelhetnél már végre valami normális időt! Ha én tudnám, kinél kell, rendelnék is! Kérdőn néz rám. Csóvá­lom a fejem. A jó időt ille­tően más az illetékes. Min­denesetre leírom, hátha ol­vassa. Egyébként mit tehetünk ? Borsodgeszt irányába mind­ketten aggódva figyeljük a már említett felleget, s ugyanarra gondolunk. Mögöttünk a kombájnok dongának, akár a méhek, Hajdu Imwi Ha a traktor felborul

Next

/
Thumbnails
Contents