Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG «4 1979. július 20„ péntek Számítástechnika és együttműködés A könyvtárközi munkamegosztás néhány kérdése A hazai könyvtárügy fejlődéséről szólni szinte már közhelynek számít. Köztudott dolog, hogy Magyarországon a felszabadulás előtt nem volt gazdag könyvtári rendszer, a lelszabadulust követően épültek ki a nagy tudományos könyvtári hálózatok, új egyetemek, tudományos intézetek jpttek létre, kutatóintézetek, egyéb tudományos szervek létesültek. Az ötvenes évek elején országos hálózattá fejlődött a közművelődési könyvtárak rendszere, és ezekkel a fejlődési állomásokkal párhuzamosan kiépültek a könyvtári szolgáltatások, Napjainkban mindenki, bárhol is lakjék Magyarországon. hozzájuthat könyvhöz közkönyvtári segédlettel; megszülettek a könyvtári tájékoztatás szolgálatai, fordító szolgálatai, és egyéb szakirányú igényeket kielégítő tevékenységei. Ezek mind olyan eredmények, amelyekről már kötetnyi irodalom szól. Igen kevés szó esik viszont arról, hogy az utóbbi évtizedben mintha valami megtorpanás jelentkezne. Huszonöt éven át a mennyiségi gyakorlat volt a megszokott a könyvtári munkában, most már inkább a minőségre kellene áttérni. Talán szükségtelen részletezni könyvtárhálózat-építésünk eddigi eredményeit. .Sokkal inkább figyelmet érdemel, mi az oka a megtorpanásnak, és mi lehet a továbblépés útja. A minőségi fejlődés egyik alapvetően gátló tényezője, hogy a könyvtári és információs rendszerünkben eluralkodott és anakronisztikussá vált az autarchia. Azaz mindenki,' minden könyvtár mindent meg akar önállóan oldani, az egyes intézmények önellátásra rendezkedtek be, és nem munkamegosztásra és kooperációra, és ez felületességhez vezet. Ez az egyik. A másik igen fontos gátló tényező, hogy a könyvtári és tájékoztatási struktúra az állami igazgatás rendszerét követi, a tartalmi struktúra helyett az intézményi struktúra elsőbbsége érvényesül, és ennélfogva párhuzamosságok, fölös kiadások jelentkeznek. Sajnos, nem rendelkezünk alkalmas és megfelelő hosszú távú információs koncepcióval. sőt középtávú könyvtári információs terveink is lazák. Ezeken kívül még van néhány, a könyvtári rendszereken kívülálló ok is, amely a korszerű könyvtári információs szolgálat fejlődését nehezíti. Ilyen például, hogy még mindig nincs meghatározó ereje a társadalmi és felhasználói kényszernek az információs kultúra fejlődéseié; a fenntartók sok helyütt még nem fordítanak elegendő figyelmet az információs ügy egészére: vagy, hogy a számítástechnikai fel- készültség sem éri el a kívánt szintet. Megrekedés van tehát a fejlődésben, az eddigi irányok kimerültek, időszerűtlenné váltak. A gazdasági életben és a hozzá igazodó kulturális életben is a minőség került előtérbe. A minőség és a gyorsaság. Ehhez mind a kutatásban, mind a termelésben kiváló szakemberek kellenek, de hogy azok munkája összehangoltabb, eredményesebb legyen, feltétlenül jobb könyvtárközi munkamegosztás szükséges. A könyvtárak számára levonandó konzekvenciák közölt alapvető, hogy az új technológiákkal. szakirodalommal igen gyorsan kell a kutatást és termelési ellátni. Az ismereteket folyamatosan meg kell újítani, ezért a könyvtáraknak igen gyorsan és igen pontosan kell szolgálni ismeretanyagokkal mind a szakmunkás, mind az értelmiségi tömegeket. Ezt pedig a mai könytári felkészültséggel nem lehet ellátni. Ezért az egész könyvtári információs szolgálat fejlődésének az útja kizárólag a számítástechnika hatékonyabb alkalmazása lehet. A megfelelő, értékes irodalmi anyagot csakis ezen az úton lehet rövid idő alatt, akár 15 percen belül is produkálni. Ezalatt az értendő, hogy a kutató a szükséges irodalmi anyagot számítógépen kérheti le a területileg illetékes könyvtártól, az a számító- gépes nyilvántartás segítségével keresi azt elő, és adja meg a szükséges információkat a kutató által kért módon: irodalomjegyzék, irodalmi anyag tartalomismertetése, mélyebb, részletesebb ismertetés stb. ugyancsak számítógépes távközlés útján. Lehet, hogy mindez talán már nem is olyan távoli jövőnek a dolga. Igen sokakat érint a téma, hiszen közvetett, vagy közvetlen kapcsolata a könyvvel, a könyvtárral mindenkinek van. A gyors, és pontos adatszolgáltatás elsősorban a műszaki és természettudományokban sürget, e területen már 8— 10 éves kutatások és kísérletek is folynak. De ilyen információs rendszer kiépítésének második ütemében már a közművelődési könyvtárak hálózatában is számolni kell. A számítógépes információs rendszer kiépítése igen költséges és nehéz feladat. Ezt nem lehet aularchiku- san megolodani, csak kollektivizálással, az érdekelt termelő és kutató szervek, valamint könyvtárak összefogásával, együttműködésével. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában már évek óta találkozunk az együttműködési gyakorlat kísérleteivel, az információs rendszer gépesítésének gyakorlatával. Elképzelhető, hogy egy országos, számítógépes információs rendszer kiépítése esetén éppen a Nehézipari Műszaki Egyetem, illetve annak Központi Könyvtára lesz az egyik regionális központ és itt jön majd létre a borsodi ipar és kutatás közös szolgálata. A könyvtár mind a számítógépesítés, mind az együttműködés tekintetében 1970 óta folytat eredményes kutatásokat. kísérleteket. Ilyen például a METADEX országos kohászati számító- gépes rendszer, amely mágnesszalagon tárolt kohászati irodalmi anyagok nyilvántartásának, gyors szolgáltatásának rendszere, továbbá a vegyipari vállalatokkal közös folyóirat-beszerzési rendszer, valamint a regionális borsodi műszaki fordító iroda. Ezeknek a rendszereknek a munkájáról. eredményeiről az elmúlt években több alkalommal számot adtunk. De ennek a könyvtárnak az elméleti kutatásai is, amelyek a címben említett könyvtár- közi munkamegosztásra vonatkoznak, országosan figyelmet érdemelnek. Dr. Zsídai József, a könyvtár igazgatója a közelmúltban Hollandiában, egy nemzetközi konferencián ismertette a könyvtár ilyen jellegű eredményeit, illetve azt, hogy a Nehézipari Műszaki Egyelem könyvtárának milyen része van annak a rendszernek a kidolgozásában, ameiy a könyvtárközi munkamegosztást a számítástechnika alkalmazására és az együttműködésre kívánja építeni. Itt, az egyetem központi könyvtárában, a már kilencéves saját tapasztalatokra, valamint igen sok nemzetközi tapasztalatra alapozva dolgozták ki a könyvtárközi együttműködés feltételéit — mondhatnánk: törvényszerűségeit —, amelynek egyik lényeges pontja az érdekek egybeesése, a kooperáció résztvevői számának viszonylag zárt, alacsony volta, a kooperáció sokrétűsége, a közreműködők egyenrangúsága, a társuló intézmények megbízható szolgáltató képessége stb. Erről a témáról is szó lesz a Magyar Könyvtárosok Egyesületének augusztus elején, Veszprémben tartandó XI. vándorgyűlésén, ahol a miskolci tapasztalatokat dr. Zsidai József ismerteti. Benedek Miklós A VII. nemzetköii szakszervezeti néptáncfcsztivált július 14. és július 24. között rendezik meg Szegeden. A ran. gos kultuiális eseményen részt vevő, öt hazai és kilenc külföldi együttes először a Tisza-parton adott ízelítőt műsorából. Sárospataki tapasztalatok Felvételi vizsgák után Dr. Károly István főigazgatót kérdeztük Befejeződlek az idei felvételi vizsgák. Diáknak, tanárnak és a szülőknek egyaránt nagy esemény volt ez. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, ahol csaknem egy hétig vizsgáztatlak, már megtartották a felvételi bizottság ülését is. A felvételi vizsgák tapasztalatairól, az eredményekről kérdeztük dr. Károly Istvánt, az intézmény főigazgatóját. — Közismert, hogy évek óla túljelentkezés figyelhető meg a főiskolákon, egyetemeken. Hogyan alakult az idén a jelentkezés Sárospatakon/ —■' Főiskolánkon az utóbbi öt évben a felvehetők két, két és félszerese adja be pályázatát. Az intézmény főiskolává válása óta ez az arány kissé - növekedett. Minőségileg is jobb lett a helyzet, örvendetes, hogy nőtt a középiskolában jó és jeles eredményt elérő pályázók száma. Növekedtek a pontszámok is, s ez a többi tanítóképző főiskolához viszonyítva is jónak mondható. A minőségi javulásnak örülni kell, hiszen a jobb felkészültségű jelöltekből a képzés folyamán jobb tanítók, óvónők képezhetők. A főiskolai státus óta a képzés tartalma is jelentősen gazdagodott. Az általános képzés és a szakkollégiumi rendszer jobban ki- , elégíti pályázóink érdeklődését. A képzés sokrétűségét jelzi az is, hogy az idén a főiskola hatféle képzési formára vesz fel hallgatókat. Így nappali és levelező tagozatra tanító- és óvónőjelölteket veszünk fel, és kiegészítő képzést kapnak nálunk (levelezőként) a tanári oklevéllel rendelkezők, meg az óvónői szakközépiskolát végzettek. — Mennyi hallgató nyert az idén felvételt? — Ürömmel mondhatom, hogy az Oktatási Minisztérium, figyelembe véve megyénk tanítói ellátottságát, a képesítés nélküliek számát, hozzájárult a nappali tagozatos tanítói létszám 25 fős növeléséhez. A felvehetők létszámának emelését az is lehetővé telte, hogy szeptemberben új gyakorlóiskolai épülettel gazdagodunk. Ezért, a felvételi bizottság nappali tagozatosnak tanítói szakon 125 jelentkezőt vett fel, óvónői szakon pedig 25 elsőéves kezdheti meg tanulmányait A levelező tagozat tanítói szakán 54, a levelező tagozat óvónői szakán pedig 22 a felvetlek száma. A tanári diplomával rendelkezők közül négyen. a szakközépiskolások közül tizenöten nyerlek felvételt. Tehát főiskolánkon az 1979/80-as tanévben nappali és levelező tagozaton összesen 245 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. Természetesen a nappali tagozaton tavaly felvett úgynevezett előfelvételis hallgatók is e létszámban szerepelnek. Elsőéveseinkről talán még annyit, hogy ennyi fiú hallgatót még. egy évben sem fogadhattunk, mint, a/, idén. Létszámuk tizenkilenc. Jó lenne, ha ez a jövőben még tovább növekedne. — Milyen a felvetlek között a fizikai dolgozó, szülök gyermekeinek aránya? — A főiskola az elmúlt Növekvő igények, korlátozott lehetőségek Az edelényi ifjúsági és művelődési ház impozáns épületét 1977. július 2-án adták át és állították a közművelődés szolgálatába. Milyen tartalmi munka folyik az intézményben? A kérdésre akkor válaszolhatunk, ha áttekintettük a területi adottságokat. A településhálózat szétszórt. Ide tartoznak Abod. Szend- rőlád, Balajt, Ládbesenyő és Damak társközségek. Nagyüzem a területen nincs. A kisüzemekben dolgozók nagy százaléka a járás községeiből jár be. Közművelődés szempontjából hátrányos helyzetűek, hiszen sokan az üzemi értekezleteken, továbbképzéseken is nehezen vesznek részt! A területen körülbelül négyezer fiatal él, akikből hat-hétszázan KISZalapszervezetekben tevékenykednek. A nők munkalehetősége nőtt, így a közművelődésbe is jobban bevonhaKétéves az edelényi ifjúsági ház tök. A csökkentett munkaidő nem hozta meg a közművelődésbe való bekapcsolódás igényét! Edelényben az intézményesített közművelődési hálózat jó, azonban a munka összhangja nem kielégítő! Megnőtt az iskolás korúak aránya, amit szintén figyelembe kell venni a köz- művelődés szakembereinek. Az ifjúsági és művelődési ház átadása óla a követei- ményszint sokkal magasabbra emelkedett a kilűzöttnél. A nagyfokú tartalmi munkához azonban nincsenek biztosítva a személyi és tárgyi feltételek. Az intézményben hárman dolgoznak: az igazguló és két előadó. Valamennyien tanulnak! Más területeken, ilyen nagyközségekben a művelődési intézmények kétszeres létszámmal működnek. Nincs vagyonvédelmi és biztonsági őr. Szükséf lenne portásra, technikusra és egy előadóra. Azt is kell mondanunk, hogy az ifjúsági házzal szemben levő gimnázium semmilyen tekintetben nem bázisuk. Az intézmény szakköreinek munkájában mindösz- s/.e három gimnazista vesz részt! Az ifjúsági ház két éve működik. Ez az időszak a munka megalapozását, a jövő irányelveinek meghatározását jelentei te. Az elmúlt évben kétszáz- húsz rendezvényt, bonyolítottak le, melyben nem szerepelnek a kiscsoportok foglalkozásai. Kevés volt az ismeretterjesztő előadás. Ebben az évben, figyelembe véve a munkásművelődést, az ismeretterjesztő előadások számát nyolcszorosára emelték, már az első fél évben. Nagyobb figyelmet fordítottak a társközségek művelődésére, amelyekben már ebben az évben csaknem húsz ismeretterjesztő előadási, filmvetítést, színházi előadást tartottak. Az intézményben húsz szakkör, tanfolyam és öntevékeny művészeti csoport nyújt szórakozási lehetőséget, melyekben négyszózhárinan töltik hasznosan szabad idejüket. A szakkörök nagy része közhasznú tevékenységet biztosít, például népi hímzés, fotózás, nyelvtanfolyamok, egyetemi előkészítők, örvendetes, hogy egyre több munkás, szocialista brigád kapcsolódik be a szakkörök munkájúba. Kétéves működésük alatt mindent elkövettek azért, hogy gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki a környező üzemek, intézmények és társadalmi szervek vezetőivel és dolgozóival. Mindenekelőtt fontosnak tartják a munkásművelődést. Száz szocialista brigádnak küldtek műsorajánlatot, hogy kellően megalapozhassák kulturális vállalásaikat. Kulturális és sportversenyeket rendeztek a kollektívák számára. Az edelényi nagyközségi és járási KISZ-bizottsággal közösen oldották meg a KISZ- tit károk, propagandisták, kuli ú rf el el ősök fel kész í lését. 1978-ban nagyközségi színien ifjúsági klub koordinációs bizottság alakult, amely egyéni palronálással is segíti az ifjúsági ház klubjának munkáját. Nagy János években sokat lett a. fizikai dolgozó szülök gyermekeinek felvételi előkészítéséért. A felvételi vizsgatárgyakból előkészítő tanfolyamokul szerveztünk. Egész éven ól irodalmi-nyelvtani. történelmi, matematikai feladatlapokkal segítettük a felkészülést. Ma már elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk, mert a felvetlek 70 százaléka (mind tanítói, mind óvónői szakon) fizikai dolgozó szülők gyér-' meke. — Hogyan összegezne a felvételi vizsgák tapasztalatait? — Az idén az alsó ponthatár 18 volt. A pályázók általában jól megfeleltek. Továbbra is problémát látunk a jelentkezők önálló feladatmegoldásaiban, történelmi tudásában. üsszefüggéslát ásóban. Jó az. hogy a középiskolások többsége tudatosan készül választott hivatására, ebben jelentős része van az iskolák pálya irányító tevékenységének. Vannak olyanok is, akik kitartóan háromszor-négyszer felvételiznek, míg felvételt nyernek. Szeretnénk, ha a jövő tanévben például az óvónői szakra jobb tanulmányi eredményt elérő pályázók kérnék felvételüket. — Hagyomány a főiskolán, hogy az elsőévesek előkészítő táborban vesznek részt. Milyen programot terveznek az idén. — A felvett hallgatók az értesítéssel együtt megkapják az előkészítő tábor programját is. — A főiskola KISZ-bJott- sága gazdag és sokrétű tevékenységgel várja elsőéves hu I Igatói nkat. Megismerkednek- — többek között — a főiskola. a kollégium életével, a főiskolai KISZ-szervezet munkájával, szabad idejükben Sárospatak történelmi múltjával, jelenével ás nevezetességeivel. ezen kívül fizikai munkát is végeznek e“v közeli termelőszövetkezetben. — Végezetül a felvételi értesítések kiküldéséről, a fellebbezési lehetőségekről érdeklődünk. — A napokban valamennyi felvett hallgató megkapja a főiskola értesítését. Lesznek olyanok is. akik fellebbezéssel élhetnek az oktatási miniszterhez. A fellebbezéseket; az értesítés kézhezvételétől számítót) 8 napon belül a főiskola főigazgatójának kell megküldeni. — Az idei felvételi vizsga-' kai összességében értékelve • azt állapíthatom meg. hogy jó felkészültségű elsőéveseket vettünk fel A jövőben még Hatékonyabb pályairánvító munkával, a középiskolákkal való sokoldalúbb együtt működéssel szeretnénk a felvételi vizsgákat eredményesebbé tenni. Dr. Komárom,y Sándor
