Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
A tervszerűség és a hatékonyság fokozásáért fc íiiÉszpisB az Ózdi Iliászai Özemellieii Nem a beosztás, hanem a javaslat... I,.in - 1979. július 13., szerda - ' ---------------------------------------------...........É SZAK-MAGYARORSZÁG 3 CNCoraácsaló Korszerű forgácsolóiizemet létesítettek oz ÉLGÉP-nél. Úgynevezett CNC-gépeket, azaz mini-számítógépekkel felszerelt szerszámgépeket helyeztek ott el. Az egyes gyártási programokat rögzíthetik, tárolhatják. Az áj üzem első eredményei igen biztatóak, egy hónap alatt tizenhét százalékkal javult a termelékenység a régi üzem eredményeihez viszonyítva. A képen: Az ország első CNC forgácsolóüzemében. A Miskolci Üveggyárban-m Az 1975. január 1-ével éleibe lépett új újítási rendelet általában — mint az Ózdi Kohászati Üzemeknél is — jótékony hatással volt az újítómozgalomra; nemcsak annak szélesítése, hanem a tervszerűség és a hatékonyság fokozása szempontjából is. Az ózdi nagy- vállalat az ország vaskohászati gyárai közül az újítási mozgalom szempontjából igen előkelő helyzetben van, hiszen itt az újítómozgalom adatai, anyagi, előnyös kihatásai, következményei adják az ország összes vaskohászati vállalatai újítási eredményeinek közel felét. Ennél a vállalatnál az újítómozgalomnak nagy hagyományai vannak. A jelenlegi ötéves terv eltelt időszaka alatt a fizikai, a műszaki újítók, a feltalálók és az alkotók segítségével jelentősen növelték a termelékenységet, javították termékeik minőségét, emelték a gazdálkodás színvonalát, fejlesztették munka- és egészségvédelmi körülményeiket. Mindezekről részletesen tárgyaltak a közelmúltban a vállalati újítási konferencia résztvevői; az újítók, az újítással foglalkozó szakemberek, az illetékes társadalmi szervezetek képviselői. A konferencián részt vett dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke is. Az újítómozgalom helyzetéről. valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról Pohánka Elemér műszaki fejlesztési főosztályvezető tartott előadást. Kiemelte, hogy az újítómozgalom nem csupán a műszaki-technikai fejlődés fontos tényezője, hanem a társadalom demokratizmusának, az üzemi demokráciának megnyilvánulási formája is. Az újítók, a gépek mellett dolgozó munkások, a műszakiak azzal, hogy minden igyekezetükkel segíteni kívánják a vállalat hatékonyabb gazdálkodását, pon- tosan tudják, hogy joguk van ehhez; igen sokan közülük felelősséget vállalnak a holnapért is. A múlt évi eredményekről szólva utalt arra, hogy sikerült javítani a vállalati újítói tevékenységben a tervDICSßllJÜK a „gazdát”, pedig még be sem ériünk a faluba. Az elismerést kiváltó ok pedig: az úttal párhuzamosan húzódó szőlőtábla; A mértanian csonkázott, huzal közé , igazított hajtások a gondozók lelkiismeretes munkáját hirdetik. Jogosan emlegetek lelkiismeretes munkát, mert mint később kiderült: az út melletti tábla nem afféle „kirakat”, az erre járó látogatók megtévesztésére. Meggyőződhettem róla, olt sincsen ez másképpen, ahová már nem vezet cl a pormentes út. Mivel ez koránt sincs így valamennyi szövetkezetünkben, egyáltalán nem volna meglepő, ha csodálkozásomnak adnék hangot. Hogy mégsem teszem, annak egyedüli oka: nem először járok Herceg- kúton. Ismétlésekbe bocsátkoznék, ha most ecsetelni kezdeném a Remény Tsz tagságának munkáját, hiszen megtettem ezt korábban nemegyszer. Egyébként is, aki ismeri a hercegkútia- kat, annak nem szükséges bizonygatnom, az tudja jól: ég a munka az itt élők keze alatt, Ha a gazdag termés kizárólagosan csuk az emberi munka milyenségén múlna, meggyőződésem: évről évre kimagasló eredményeket érnének el. A termés mennyiségi, minőségi alakulásának azonban csak egyik tényezője az ember. S bármilyen erőfeszítéseket is tesz a többért, a jobbért, sikert csak úgy ér el, ha szövetségest talál a természeti adoltsászerűséget és a hatékonyságot. Ez azonban továbbra is igen fontos feladatuk. A vállalat ilyen irányú adatai bizonyítják, hogy az újítók javaslataikat egyre inkább a súlyponti, a lényeges, a nagy eredményeket hozó területeken teszik meg. Igen fontos a mozgalom fejlődésében az, hogy az ötletek helyett mindinkább a problémák alaoos, elmélyült tanulmányozásával kidolgozott újítási javaslatok születnék. Ez sürgetően követeli a_ munkások, az újítók, de a műszaki szakemberek, a feltalálók szakmai tudásának állandó emelését, ugyanakkor fel is tételezi ezt a magasabb kvalifikáltságot, amiről a növekvő eredmények adnak számot. A múR évi tapasztalatok és számok azt bizonyítják, hogy 1977-hez viszonyítva növekedett gz újítók, a benyújtott javaslatok, az elfogadott javaslatok, a bevezetett javaslatok száma, a bevezetett újítások gazdasági eredményessége és ennek megfelelően a kifizetett újítási díj nagysága is. Az újítási javaslatok minőségi változására, javulására enged következtetni az, hogy az elfogadott és a bevezetett javaslatok száma nagyobb mértékben növekedett, mint a benyújtott javaslatok száma. Lényeges előrehaladást értek el az újítási javaslatok ügyintézésénél is. Sikerült betartani a rendeletben előírt (iO napos elbírálási határidőt, sőt az idén, az I. fél évben az átlagos elbírálási idő javaslatonként. 43 napra csökkent. Nem volt magas az egyszemélyi elbírálók határozatai ellen benyújtott fellebbezések aránya sem, mivel a benyújtott javaslatokhoz viszonyítva, ez csak 2,2 százalék volt. Az 1975. elején életbe lépett újítási rendelet nem tesz megkülönböztetést a műszakiak és a fizikai dolgozók újítási díjazását illetően. Ez is elősegíti. hogy nő a műszakiak újítási kedve; ma már minden negyedik beadott és bevezetett: újítás . műszaki szakembertől származik. Fontos mozgatóereje az úji- tómozgalomnak a munka- verseny-mozgalom, illetve az gokban, az időjárásban, a közgazdasági, pénzügyi szabályozókban. Mivel a természeti adottság, a szabályozórendszer viszonylag hosszabb távra adott, az időjárás az, amin — az ember munkáján kívül — nagyon sok múlik. Várhomoki Ambrus elnöktől tehát nem véletlenül kérdeztük: szövetséges, vagy ellenség volt-e az időjárás az első fél évben ? — Volt, amikor béke volt, volt, amikor háború. Nem hiába forog közszájon az időjárás szeszélyessége. De mielőtt erről szólnék, feltétlenül szükséges megemlítenem, hogy a szántóinknak körülbelül 40 százaléka a mély fekvésű bodrogközi részen van, amit manapság igen ritkán hagy háborítatlanul a víz. Szemléltető példa erre a 110 hektár kipusztult búzánk is. Olyan tartós vízborítás takarta ezeket a földeket, hogy csak júniusban tudtunk kezdeni velük valamit. A víz miatt a kukoricának egy részét is később tudtuk vetni, amire — a baj betetőzéseként; — jött a májusi aszály. Mindez meg is. látszik e később vetett állomány fejlettségén. A gabonafélék ugyancsak megsínylették a tavaszi kánikulát, a kalász igen korán kezdett sárgulni, s bár a júniusi esők valamit segítelennek a keretében megtett újítással kapcsolatos vállalások teljesítése. A szocialista brigádok újítási versenyében például a 10 legjobb eredményt elért kollektíva a múlt évben 40 ezer forint pénzjutalmat kapott. Mindamellett, hogy a múlt évben már 3,8 millió forint díjazásban részesültek hasznos javaslataikért az újítók, az erkölcsi elismerés sem maradt el. A múlt évben 15- en, az idén, az I. fél évben pedig már 14-en vehették át a Kiváló Üjító kitüntetés különböző fokozatait. A beszámoló második részében a főosztályvezető az újítómozgalom további fejlesztésével kapcsolatos időszerű kérdéseket elemezte. Ezek közül feltétlenül ki kell emelni, miszerint „Az egyes javaslatok elbírálása és anyagi megbecsülése ne attól függjön, hogy a javas- lattevőnek mi a beosztása, hanem attól, hogy a javaslatnak milyen a tényleges műszaki, gazdasági tartalma!” Még nagyobb gondot kell fordítani az újítási javaslatok gondos, felelősség- teljes elbírálására, az újítási díjak kellően tárgyilagos megítélésére és az ügyintézés gyorsítására, hiszen mindezek lényegesen befolyásolják az újítómozgalom színvonalát. Fontos feladat az elfekvő, elhúzódó újítások mielőbbi rendezése, a kiemelkedően hasznos és gyorsan megtérülő újítási javaslatok gyorsabb kivitelezése, bevezetése. E feladatok jobb megoldásánál kulcskérdés a közreműködői díj helyes alkalmazása. Mint az Ózdi Kohászati Üzemeknél megtartott vállalati újítási konferencia is bizonyítja, a jelenleg érvényben levő újítási rendelet csak akkor vezethet igazán jó eredményekhez, ha a termelő vállalatoknál általában lovább javítják az újításokkal való foglalkozás színvonalát, élnek az 1975- ben bevezetett újítási rendelet lehetőségeivel, ha igyekeznek elkerülni a formalitásokat, ha az újitómozga- lomban is fokozzák a terv- szerűséget és a hatékonyságot. O. J. tek. a kár mázsákban mérhető. A búzánál 35 mázsa volt a hektáronkénti tervük. Közvetlenül az aratás előestéjén a szakemberek 30 mázsát becsültek. Az időjárás itt bizony nem volt szövetséges. A napraforgónál viszont már elmondható, hiszen a 14 mázsás tervet a most virító, kellő tőállományú olajos növény ígéri. A kukorica nagyobbik fele és a silónak való is megjárja. A silóra itt egyébként — s ezt örömmel írom le — meglepően nagy hangsúlyt helyeznek. Íme az indok: — A szemes kukoricánál a mi viszonyaink között éppen. hogy beleférünk az önköltségbe. A silóval jóval kevesebb gond van, nincs szárítási költség, s az a véleményünk, hogy a jó siló félabralckal ér fel. Következésképp, ha van sok és jó minőségű kukoricasilónk, csökken az abrakszükségletünk. Nemcsak Hercegkúton, hanem egész Hegyalján azt mondják: az idei száraz, napfényes, meleg május egyetlen növénynek használt igazán, ez pedig a szőlő. Pedig emlékszem, a tél végén, amikor a borvidéken jártam, sok volt a pesszimista hang. — A téli fagyok kártétele minket is megijesztett. A ]»Energiapolitikánk a legkisebb fajlagos ráfordítás irányába fordul el. Ennek a központi célkitűzésnek igyekeznek több-kevesebb sikerrel megfelelni vállalataink, üzemeink, gyáraink. Ennek megvalósulását vizsgáltuk meg az Üvegipari Müvek Miskolci Gyárában, ahol évek óta töretlen fejlődés tapasztalható az energiagazdálkodásban. Ebben a gyárban — már hosszú ideje — nem a pazarlás megszüntetését, a takarékosságot szorgalmazzák, hanem a gazdálkodást. És, hogy az istenektől ellopott tűzzel — a különböző energiahordozókkal — jól gazr dálkodnak, azt igazolja az is, hogy az évente kiírt vállalatok közötti energiagazdálkodási versenyben az idén másodikok lettek. A termelési költség eleme Ennek jelentőségét különösen akkor értékelhetjük megfelelően, ha figyelembe veszboratóriumi rügy vizsgálatok bizony gyengécske termést ígérlek. Ezt igazolta a íaka- riás erőtlensége is. Kénytelenek voltunk rátartással metszeni. Május közepéig alig pattantak ki a rügyek. Két hét lemaradással számoltunk. Akkor jött a meleg. napfényes idő, s mindent jóvátett. A biológiai fejlődés felgyorsult, a rejlett rügyekből is képződtek hajtások. Mivel a szőlő mélyen gyökeredzik, az aszályt nem sínylette meg. Június 10-én már virágzott a 174 hektár szőlő. Márpedig a hagyomány azt tartja, ha a szőlő Margit-nap táján virágzik, a termés nem lesz rossz. Persze a téli. kora tavaszi károk nem múltak el nyomtalanul. A tervezett 90 mázsa szőlő hektáronként nem lesz meg, csak 60—70 mázsát, várunk. A minőségben azonban nagyon reménykedünk. Eddig megvan az alap erre a reménvre ... A SZÖVETKEZET neve ugyancsak Remény, az eddigi öt permetezés, a háromszori zöldmunka, s a határban a gazdálkodásukban itt is, ott is árulkodó hasznos emberi munka azonban azt bizonyítja; maguk a herceg- kűtiak tettekkel is kovácsolják a remény kézzelfogható valóságát. Hajdú Imre szűk azt, hogy a 204 millió forintos termelési értékhez 26 milliós energiaköltség társul. Ezeket az adatokat tudtuk meg többek között Kop- csek Imre igazgatótól. Bob- kó Benjámin főmérnöktől és Voczelka Dezső főenergeti- kustól. A 26 millió forintos energiaköltség a termelési költség 14.5 százalékát jelenti. Így érthető, hogy minden százaléknyi megtakarításnak nagy jelentősége van. Jellemzi ezt, hogy a „bázis- szemléletnek” megfelelő évi kb. 6 százalékos termelésnövekedést évről évre azonos energiafelhasználással érik el. (Állandóan javuló fajlagos mutatók mellett.) A gyár energiagazdálkodását jobban nyomon követhetjük. ha ismerjük a gyártási fő- és segédfolyamátok során felhasznált energiafajtákat és a mennyiségeket. A technológiai és egyéb folyamatokhoz földgázt, villamos energiát, gázolajat, benzint és tüzelőolajat használnak. Maximális höterheléssel Ezekből a legjelentősebb a földgáz. Ez teszi ki az ösz- szes felhasznált energia mennyiségének 85 százalékát. A villamoSenergia-felhasználás 8,5 százalékos. Logikus a gondolat: elsősorban e két energiahordozónál kell odafigyelni jobban, itt lehet valamit „keresni”. Az üveggyárban az olvasztási művelet elvégzéséhez. szükséges hőmérsékletet földgáz elégetésével biztosítják. A kedvező hőhasznositást, a fajlagos energiafelhasználás csökkentését befolyásolja az. égetőberendezés, a munkatér és a kemencét kiszolgáló berendezések — hő- hasznosító, hűtőberendezések stb. — korszerűsége, automatizáltsága. A hőhasznositást fokozzák a kemencéknél elhelyezett, osztrák gyártmányú fémreku- perátoros berendezésekkel. A rekuperátorok nemcsak az égetésben részt vevő közegek előmelegítését szolgálják. de kihatnak a kemence szerkezeiére és működésére is. A rekupérátorokkal biztosított 500—530 Celsius-fokos előmelegítés jelentős hulladékenergia-hasznosít ást eredményez. .Helyes tüzelési rendszer beállításával, automatizált gáz—levegő arány beállításával a kemencék maximális hőterhelését lehet biztosítani. Műszaki normák A kemencék műszerezett- ségének állandó javításával sikerült elérni a különböző üzemi tényadatok, műszaki paraméterek egyre pontosabb mérését, ezen keresztül elemzését. Ennek megfelelően viszont előrébb léphettek a műszakilag megalapozott energianormák, fajlagos mutatók , kialakításában is. A kemencék melegjavításával ugyancsak nagy menv- nyiségű energia takarítható meg. A kemencék áteresztő- képességének növelésével a fajlagos értékekben tapasztalható javulás. Es minden megtakarított kilokalória az üzemi költségek — állandó és változó költségek — csökkenését, gazdaságosabb gyártást eredményez. Hasonló megfontolások vezetik a gyárat a villamos- energia-gazdálkodásban is. Ma már sok helyen igaz — de erre a gyárra különösen érvényes, hisz’ itt ez jellemző —, hogy csak a tartalékok maximális kihasználásával lehet, azzal tudnak valamilyen eredményt leimutatni. Beruházások hiányában más forrása a növekedésnek, a fejlődésnek nem is lehet. Motorok és világítás A villamosenergia-gazdál- kodás lényeges eleme, a nagy teljesítményű motorok jó hatásfokú üzemeltetése. A 60—100 kiiowattos motorok (kompresszorok, ventillátorok meghajtómotorjai) terheléshez igazodó működtetése sok-sok kilowattóra megtakarítást eredményez. A gyárban felülvizsgálták a világítási rendszereket is. A hagyományos izzós világítótesteket mindenütt felváltotta a nagy fényerejű, gazdaságos higanygőzlámpa- és fénycsővilágítás. Áttervezték, átépítették a világítási hálózatot. Jobb szakaszolással elérték, hogy mindig a mindenkori szükség, lelnek megfelelő megvilágítási érték teremthető a lámpatestek megfelelő kapcsolásával. A térvilágítás rekonstrukciója során alkonykapcsolót alkalmaztak. így ma már nem égnek nappal is a térvilágítási lámpatestek (mint sok helyen még miniig). A gyár energiagazdálkodásáról árulkodnak a fajlagos mutatók. Az olvasztásra vetített értékek még kedvezőbb eredményt mulatnak. Egy kilogramm olvasztott üveg előállításához 1978-ban 3453 kilokalóriát 1979. I. fél évében már csak 2908 kilokalóriát használtak fel. Nem véletlen tehát, hogy a Miskolci Üveggyár a soksok jó eredménye mellett az energiagazdálkodásban is szép sikert ért el. Buohert Miklós Remény és valóság
