Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG A >y /9. Julius 13., szerda i i A ■ I I Aktuális témák Kedden Szegeden megnyílt a TIT pedagógiai nyári egyeteme. Mint az ünnepségen hangsúlyozták, ez a szegedi nyári egyetem a magyal pedagógusoknak fontos továbbképzési fóruma, hallgatói minden évben az oktatás és a nevelés egy-egy aktuális témájával ismerkedhetnek meg részletesen. Az idén az oktatástechnológia elmélete és gyakorlata a fő téma. A hallgatók a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán megismerkednek számitógépes oktatási programokkal, az oktatás szolgálatába állított képmagnók és más audiovizuális eszközök alkalmazási módszereivel. Tájékoztatást kapnak a taneszközkutatások legújabb eredményeiről, az iskolarádió és iskolatévé használatának kérdéseiről. Közművelődési vetélkedő „A mindensegge! mérd magad!” címmel közművelődési vetélkedőt rendez az idén — az előző évi tapasztalatok alapján bunyi Déryné Művelődési Ház. A két változatban meghirdetett szellemi versengésre ' összesen negyven csapat a sajóbá- nevezett be. Harminchárom évesen újra Béla, a legújabb Tűzkerékben Hétre hirdették az előadás kezdetét, negyed nyolckor elsötétült a terem, kigyulladtak a színpadvilágítás narancssárga, kék, zöld. piros lámpái. Hatásszünel. aztán a négy zenész a három gitárhoz, illetve a dobhoz megy. — Bélit, játssz! — hat'san néhány' kiáltás, és Radios Béla meg a Tűzkerék meg- bőgeti a „cájgot”. Szemlesütve bevallom, nem tudom, mi a szám címe. de Béla fantasztikusan kemény ritmust csal ki gitárjából, a dobos, a basszus- és a ritmusgitáros sem marad le mögötte. Aztán újra sötétség és újra csend. Áramszünet. Harminchárom év, hosszú haj, kopott farmer, s egy gitár, amely- lyel Radics Bélo még mindig azt csinál, amit akar. Lovász Attila felvétele táros, Saldos László dobos, Szabó György gitáros. Tavaly novemberben volt az első koncertünk, éppen itt, Miskolcon. Minden próba nélkül álltunk ki a színpadra, de ennek ellenére is nagyon jól ment a buli. — össze tudnád számolni, hány együttest alapítottál pályafutásod során? — Talán tízet, vagy többet. — Harminchárom éves vagy. s hosszú ideig téged tartottak a legtehetségesebb gitárosnak az országban. Nagy nevekkel játszottál együtt, például Som Lajossal, Brunner Győzővel, Zoránnal. Ennek ellenére ma már csak a zenészek, és nem túl sok rajongód ismeri a nevedet. Nem érzed csalódottnak magadat? — Én nem csinálok eb, bői a zenéből üzletet. „Azok” (a neveket kérésére nem írjuk ide) meggazdagodtak a hatvanas évek beat-láZadá- sából, s most ülnek babérjaikon, védelmezik pozícióikat. Villákat, nyaralókat építenek, Diesel Mercede.se- ken szaladgálnak. Annak idején viszont, 19611-tól 1972- ig én tartottam a „frontot”. Most már egy kicsit meg- csendesedtem. Lassan tizenöt éve vagyok a „szakmában” és nincs semmim. Még a szerelést, a technikusokat is kölcsönözzük a koncertekre. ★ Egy-két perc múlva újra lett árum, az erősítők ismét felbőgtek. A nemrégen alakult legújabb Tűzkerék előadása képzett zenészekről, jó muzsikusokról vallott. A talán 150 főnyi közönség előtt azért mégis Béla volt a sztár és az ütemes taps legtöbbnyire virtuóz játékának szólt. A tinédzser lányok és fiúk örömmel adták át magukat zenéjének. Öle már csak ezen nőnek fel ... A szólógitáros mögött az erősítőn az „Illés” felirat díszelgett. A kölcsönkért erősítők láttán, én, a huszonéves azon gondolkodtam, vajon Radies Béla nem szeretné-e, ha most már végre befogadnák őt is a budapesti stúdiók? Most egy újabb Tűzkerékben vezető egyéniség. De vajon megtalálja-e valamikor is azt az együttest, amellyel megvalósíthatná elképzelését az ő zenéjéről? Udvardy József Egy jelenet a „Képtelen krónikából”: középen Koltai Róbert, IV. Béla király alakítója. Agria Játékszín — ötödször Háromszoros vivát Immár ötödször hirdették meg az Agria Jáíéfeszín előadásait az egri várban, az egri nyári program kiemelkedő, mintegy domináns részeként. A várudvar gótikus palotája elé ácsolt színpadon ötödször mutattak be erre a színpadra alkalmazott, vagy egyenesen ide írt színpadi müvet. Gyökeres változást jelent az elmúlt négy esztendő gyakorlatához képest, hogy nem több száz év előtti iskoladrámák, egyéb vázlatos drámai alkotások mai színpadra alkalmazását láthattuk, hanem mai magyar iró erre a színpadra írt játéka. pereghetett előttünk. Az Agria szervezői nem voltak hűtlenek a hagyományokhoz, mert ismét a környezethez illő történelmi téma bontatotl ki. bár tagadhatatlan, hogy ezt a történelmi komédiát bárhol be lehetne mutatni. Az egri vár, a gótikus palota, a környezet teljesen elveszítette jelentőségét, a játéknak megfelelő díszletek szerencsére le is takarták a palota csúcs- íveit. Az elmúlt évek Agria-be- mutatóiról írva többször meditáltunk azon, vajon meddig járható az az út, amelyen az első négy esztendőben haladtak az egriek. Ügy tűnik, a Háromszoros vivát immár a pályamódosítás szándékával került e színpadra, új művészeti vezetéssel, illetve más rendezővel és más szinészgárdával. Az erőknek erre az egy előadásra való összpontosítását jelzi az is, hogy más, új, színházi jellegű produkció nem is szerepel az egyébként gazdag, színes nyári egri programban. Vámos Miklós elsősorban prózaíróként ismert. Legutóbb a könyvhéten jelent meg nagy feltűnést keltő regénye, az Én és Én, de van már két színpadi bemutató is mögötte. A most bemutatott Háromszoros vivát című darabját Képtelen krónika alcímmel kínálja és már eleve ezzel groteszk indítást ad a játéknak, hiszen a néző először a díszletet látja, amely gyakorlatilag nem más. mint a Képes Krónika iniciáléinak kinagyított kópiája, illetve játék közben élőképpé formálása. Ebből már kitűnik, hogy Vámos Miklós Képtelen krónikája a Képes Krónika, a magyar történelem perSziflázsa. A történet IV. Béla király idejében játszódik, amikor is a tatárjárás veszedelme fenyegeti az országot. Az országba bebocsátást kérnek a kunok, mintegy 4(1' ezren, a magyar föurak azonban bizalmatlanok velük még akkor is, ha tudható, hogy a közeledő tatárvésszel szemben, csak a kunokkal szövetségben tudják az országot megvédeni. De inkább Frigyes hercegre, a nyugati szomszédra kacsingatnak és a kunokkal való szövetség, amely végül is létrejön, nagyon ingatag és rövid életű. A tatárjárás szörnyű pusztítást végez, de utána IV. Béla új országot épít, csupa remény és bizalom minden, még akkor is, ha a háttérben a jövő előrejelzéseként többek között Mohács feliratú tábla is felemelkedik. A tatárjárás, a rnuhi csata nemzeti történelmünk egyik gyászos eseménye. Alkalmas-e vajon ez komédiái megközelítésű feldolgozásra ? A kétszáz esztendő távlata megengedi már, hogy a gyászos eseményt is ilyen oldaláról vizsgáljuk, különösképpen megengedi akkor, ha a hangsúly az ország akkori ve- zelököreinek bemutatásán, azok önzésén, korlátoltságán van. IV. Béla király alaposan deheroizáltatik Vámos Miklós darabjában. Ez a IV. Béla ostoba, élvhajhász, korrupt környezetének a bábja. Üntelt, öntömjénező, szívesen hallja az üres szólamokat. környezete pedig nem fukarkodik a bombasztikus megnyilatkozásokba n. Csak ám a dar'abban IV. Béila idejét látjuk, de nem kevés az áthallás. Sőt, már nem is áthallás. hanem nagyon is a mánál;, illetve történelmünk más korszakainak szóló utalások hallhatók ki minden mondatból. Tagadhatatlanul roppant szellemesek. Nagyon sokszor telibe találók. Azonban úgy tűnik, mintha a soksok jó részlet, felszabadult komédiázás, poénnek poénra halmozása mögött az egész darab átfogó koncepciója háttérbe szorulna. A néző nem tudja megállni, hogy ne nevessen nagyokat az egyes jeleneteken, szituációkon, bemondásokon, utalásokon, de mikor vége az előadásnak, és az egészet átgondolja, a teljes darabot nem találja olyan egységes műnek, mint amilyen jók, hatásosak egyes mozzanatai. A színpadkép, mint már említettem, hatalmas képeskönyv. Tele mozgatható elemekkel, bokrokkal, füves részekkel. legelésző kecske, kúráló tyúk és kitűnően mozgatott tömeg: valóságos filmszerű pergés lehetősége. Valló Péter, az Agria Játékszín új művészeti vezetője, az előadás rendezője kitűnő játékmester. A szöveg nyújtotta lehetőségeket a végletekig kihegyezte, élesen poentírozott minden mozzanatot, nagy sodrú, magával ragadó, látványos, percről percre hangos derűt fakasztó előadást produkált. A nagyszerű rendezésre is áll részben az az észrevétel, amit a darabról elmondtam, hogy elsősorban részleteiben ragadott meg. s bár következetesen végigvitte elképzeléseit, a darab egészének mondandója kevéssé fogott meg játékban is, mint a részletek. Az egyes jeleneteket összekötő kitűnő songok, vagy Cseh Tamás beiktatott énekes narrátor szövegei igen sokat segítettek az előadás ívének töret- lenségében, de így is a részletek érdekessége volt inkább a meghatározó érték. A már említett kitűnő díszlet Fehér Miklós munkája, a nem ritkán későbbi korokat idéző, bizonyára tudatos anakronizmust szándékoló jelmezek Jánoskán Márta tervei alapján készültek. A nagyszámú szereplőgárdából messze kiemelkedik Koltai Róbert IV. Béla királya, aki kitűnően ráérzett ennek a Képtelen krónikának komédiái ízeire. Nagyszerű volt Kern András a Krónikás rezonőr szerepében és feltétlenül kiemelést érdemel Kertész Péter Érsek- je, Kézdy György Nádorja, Gáspár Sándor Kun kánja, Hegedűs D. Géza Kun vitéze. De felsorolhatnám — szinte azonos dicsérettel — a teljes színlapot. Valami változás történt Egerben az 5 éves „kisjubi- leumon”. A történelmet idéző falak között egy másfajta történelemidézés, egy másfajta múltba fordulás jelentkezett. A múltról beszélt a Háromszoros vivát, nagyon is a mának. Élesen, merészen, szellemesen. Mindezt ragyogó játékban megvalósítva. Csak talán — mint említettem — kevesebb gondot fordítva a nagy egészre, mint a külön-külön nagyszerű részletekre. Benedek Miklós Az elmúlt héten, csütörtökön így kezdődött a „pop- pódium” legújabb előadása. Ez a pódium a miskolci Molnár Béla Űttörőház nem túl nagy szinpaddeszkáit jelenti, s azok az együttesek lépnek (léphetnek) itt fel. amelyek a hazai popvilág harmadik, negj'edik vonalába tartoznak. Illetve ... — Nincs harmadik, negyedik, vagy akárhányadik vonal —. mondta a koncert elölt némi indulattal Radics Béla. — Ez az egész buli már teljesen túl van játszva. Nincs piac. A gyerekek azt kapják, amit a bennfentesek (és ide tartoznak azok is, akik a beat-, meg a popzenén tollasodtak meg, s most elfoglalják a székeket) jónak találnak és átengednek a szűrőn. A csóró kisgyerekeit pedig azt várják, amit a rádióban, televízióban hallanak, reklámoznak. De nekünk is megvan a mi közönségünk. Nézz körül, őket már nem lehet becsapni. Körülnézek, s megfigyelem azokat, akiket úgymond nem lehet becsapni. Nincsenek nagyon sokan. Életkoruk 20 évtől visszafelé, egészen a 8—10 évesig. A nagyobb testvér, rokon, barát hozta el őket, vagy egyszerűen csak maguktól jöttek. Pénzük persze nincs a beugróra, kívül leülnek a lépcsőkre, a zene odáig is el- hallatszik. Ugyanúgy, minta Beatricén. Megpendítem a témát. — Nem jól csinálják a Nagy Feróéit. Minek még uszítani is ezeket a srácokat? Nem kell még nagyobb lovat adni alájuk. A zenével kell elmondani, amit akarunk. — Milyen zenével? — Mi egyrészt az igazi régi rock and rollt játsszuk, aztán az úgynevezett kemény rockot, valamint saját számainkat, mint például a Zöld csillagot, a Királyi roa- dárt vágj' a Gonosz asszonyt. Mostani társaim a következők: Kun Tamás basszusgiA Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Titkárság szervezési és jogi osztálya, valamint az MTVB gazdasági hivatala pályázatot hirdet \ fő szervezési főelőadó, 1 fő műszaki ügyintézői (gondnoki) MUNKAKÖRBE Feltétel: szervezési és jogi osztályra állam- és jogtudományi egyetemi végzettség; gazdasági hivatalhoz felsőfokú műszaki végzettség, 5 éves, vagy középfokú végzettség és 15 éves szakmai (gondnoki) gj'akorlat. Fizetés a 15.1977. MŰM sz. rendeletben foglaltak szerint. A pályázatokat önéletrajzzal együtt kérjük benyújtani 1979. JÚLIUS 31-IG, a szervezési és jogi osztály, illetve a gazdasági hivalal vezetőjéhez.
