Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T979. július 17., kedd A képernyő előtt Emberi történetek Az elmúlt nét tévéműsoraiból elsősorban Icát drámai él­ményre emlékszem vissza. Az egyiket a szerda esti Suksin- összeállitás, a Sértés jelentette, a másik a vasárnap esti Gsl- góczy-müből, az Üsző jégtáblából fakadt. Mindkettő meg- ■rázóan emberi történeteket, drámákat tárt elénk. ★ A néhány éve elhunyt Vaszilij Suksin háron) elbeszélésé­ből állt össze Bacsó Péter televízióra alkalmazásában és ren­dezésében a Sértés. Ha Suksintói mást nem ismernénk, ha novelláit nem olvastuk volna, nem tudnánk róla. hogy író, színész, filmrendező volt. s mindhárom minőségében kiváló, ha egyedül csak a Vörös kányafa című filmjére emlékez­nénk, akkor is felfokozott elvárással ülhetnénk a képernyő eié, ha az ö műveiből készült filmet ígéri a műsor, mert tudhatjuk, hogy a ma embere, kortársaink élete olyan mély­ségeibe lesz módunk betekintenünk, azokat olyan megköze­lítésben láthatjuk, ahogyan azt -agyon kevesek képesek áb­rázolni. -A Sértés esetében sem csalódhattunk Suksinban, s mindjárt elöljáróban elismeréssel kell szólnunk Bacsó Pé­ter munkájáról is: az iró mondandója maradéktalanul át­jött a képernyőn, sikerült otthonainkba belopni a három no­vella törlénési helyeinek hangulatát, közvetlen ismerőseink­ké tenni alakjait. Sorrendben -a címadó Sértés pergett- elő­ször. Apró, egyszerű, mondhatnánk mindéjmapos. történet: a nagyszájú, önmaga „szemétdombi kakas-szerű" hatalmába beleszédült áruházi eladó oktalanul meggyanúsít egy férfit, megalázza a kiszolgálásra váró embersor és a saját kisfia előtt, s nincs senki, aki az ártatlanul megbántott ember mel­lé állna, mindenki inkább őrá haragszik, amiért fenntartja a sort, s e nehezteléstől már elválaszthatatlan, hogy a vá­daskodó mellé is álljon. Ennyi történik mindössze: valakit megvádolnak alaptalanul, mások meg gerinctelenségböl még bele is rúgnak, sőt. amikor igazát keresi, a valóságban is megveretik. Kis eset. mondhatnánk, nálunk is mindennapos, még azonos helyzetben is, mégis költészetié emelte huma­nista mondandója, megfogalmazásának drámai feszültsége, nem utolsósorban a sértett alakjában Tordy Géza kitűnő szerepformálása és Kállai Ilona nagyszerűen jellemzett bolti eladója. Két ismeretlen ember futó találkozása az Éttermi beszélgetés: a csupa életigenlés, erő, egészség és tettvágy fa­vágó, meg a már csak a múlton merengő, csupa kielégítet­len vágyakozás nyugdíjas néhány közös órája. S micsoda dráma feszül a Suka Sándor megformálta öreg lassú felol­dódásában. vágyainak megváltásában és másnap reggeli ki­józanodásában! Hát még milyen sokszínű és élő ember a Vajda László megjelenítette favágó, aki a ridegen elegáns éttermi környezetbe hozta be és sugározta • szét az elége­dett, dojgos emberek világát! Akár hosszabb feldolgozásra is futotta volna a harmadik történet, A nem várt vendég, de Bacsó, híven SuKsinhoz, művészi mértéktartással, rop­pant tömören fogalmazott. A nevelőapa házában felnevel- kédett serdülő lány nem lúd apjáról, a feleség titkolja kilé­tét, mert elítélték, börtönben volt. Az apa váratlan szembe- találkozása a lányával, egykori feleségével, ismét a ma em­bere életének egy ritkán megpillantható töredékére nyitott ablakot, megéreztetve e találkozás feszült drámaiságát. A mostanában ritkán látott Gábor Miklós remeklése az apa vodka-rabja alakjában igazán hosszú időre emlékezetes. Akárcsak a másfél órás összeállítás egésze. k Hazai környezetben játszódik a Galgóezy Erzsébet írta — folyóiratban, gyűjteményes kötetben már sokaktól olvasott — Úszó jégtábla, amely Nemere László rendezésében állítja elénk egy Moszkvából hazatérő, diáklány egyéni csalódásá­ban tükröztetve, a mai magyar társadalomban sajnos, nem szokatlan jelenséget: a csupa összeköttetésekkel élő, vezető beosztásban dolgozó házaspár karrierje érdekében feláldoz­za. a nagymamái, s már nem is tudja érzékelni, mennyire siily- lycdl emberségben. Ebben a környezetben a nagymamáért rajongó tialal , lány nem élhet. Ebben a történetben egy újabb lakásért folyó manipuláció részeként teszik ki a nagy­mamát egy lebontásra ítélt, rettenetes lakásba,, mint egyes népeknél a használhatatlan öregeket az úszó jégtáblára, sa legszomorúbb, hogy az ebből lakadó tragédia sem döbbenti rá őket embertelenségükre, természetesnek ítélik, hogy így kellett lennie, ők jót akartak, amit tettek, gyermekeikért tették. Kegyetlenül kemény lársadalomkritikát hordozó élet­képet teremtett Nemere László. Olyat, amelyben egyenlete­sen feszül a roppant emberi dráma és amelyet nehéz végig­nézni anélkül, hogy kezünk ökölbe ne szorulna. Kitűnő a di­áklány szerepében Takács Kati.' valamint a nemrégen el­hunyt Békés Rita (anya) és az apát játszó Horváth Sándor. k Három kisebb emberi történetet láthattunk újra az Ör­kény István elhunyta alkalmából felújított Az ember meleg­ségre vágyik című tévéfilmben, mintegy a fentebb méltatott müvek adta élményhez kapcsolódva. ★ I Még valamit az elmúlt hétről: véget ért a Magyar Tele­vízió eddig leghosszabb filmsorozata, Az Onedin-család. Benedek Miklós Opera- és opereltest Tokajban Kedves és ériékes hugyo­KEZEK Fotó: Mizerák István f „Tíz perctől a húsz percig” A Bodrog sikere az NSZK-b Vitéz László Egerben rnánya a tokaji nyári prog­ramoknak. hogy évről évre vendégszerepei a nagyköz­ségben . a budapesti I. István Gimnázium immár európai hírnevű szimfonikus zeneka­ra. és közreműködésével sza­badtéri operaelőadásokat ren­deznek. Az idén tovább gaz­dagszik e program. Az 1. Ist­ván Gimnázium Szimfonikus Zenekara ugyanis a közel­múltban Svájcban vendég­szerepeit. s ennek viszonzá­sára most ide érkezik a zü­richi Orchesterschule dér Kammermusiker együttese, s közreműködik az idei tokaji programban. Július 20-án es 21-én este fel 8 órai kezdettel opera- és ooerettestet rendeznek a Kossuth téren, s annak kere­tében bemutatják Gluck Rá­szedett kádi című egyfelvo- násos vigoperáját, majd a műsor második részében lesz a szorosabban vett opera- operettest. Az egyfelvonásos { opera szerepeit Schwimmer ( János, Götz Judit, Laczó András, Csonka Zsuzsa, Schulz Katalin. Apdrejcsik István és Merieske Zoltán alakítja, az' est további ré­szében közreműködik Zemp­léni Mária, Berczelly István, Domahidi László: Sziget.v László, mind a négyen az Állami Operaház magán­énekesei, továbbá az Álla­mi Operaház balettkara — koreográfus Balogh Ágos­ton —. valamint az Orches­terschule der. Kammermusi­ker Zürich és az I. István Gimnázium Szimfonikus Ze- zekara. Vezényel Brenlon Langbein (Zürich). Záborszky József és Záborszky István. Amint, arról már hírt ad­tunk, július 5. és július H-e között, a sárospataki Bod­rog Néptáncegyüttes képvi­selte hazánkat az NSZK-ban megrendezett, az európai ha­tárországok XIV. folklórfesz- tiválján. Az egyhetes „külde­tésről” beszélgettünk a ha­zaérkezés után Szunyogh Já­nossal, a MÉSZÖV megyei elnökével, az NSZK-ban járt kulturális küldöttség vezető­jével. — A Német Szövetségi Köztársaságban évenként rendezik meg ezt a feszti­vált, s magyar együttes első ízben kapott meghívást a részvételre. Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a sá­rospatakiak nagyon komo­lyan készültek, s nagy se­gítséget kaptak az együttes korábbi vezetőjétől, Sipos György főiskolai tanártól. Mint: minden hasonló esetben, mi is nagy izgalommal vártuk a fogadtatást, hiszen negy­venhárom együttessel együtt kellett megjelennünk; tizenöt ország képviselői vonultak be július G-ún, pénteken es­te a fesztiválnak helyet adó Bilburg város — megyei székhely — főterén felállított hatalmas sátorba, hogy be­mutatkozzanak a közönség­nek. Közel négyezer néző előtt vonult be a mi együt­tesünk is a magyar zászló­val. majd bemutatta az előre meghatározott idejű — tíz­perces — műsorát, ami után a főpolgármester meghívott bennünket — a szakvezetők és a táncosok képviselőit — az általa adott fogadásra; amelyen külön is köszönetét tolmácsolta szereplésünkért, s megkülönböztetett figyel­méről adott tanúbizonyságot. Másnap, a város utcáin nagy felvonulást rendeztek, ennek során negyvenkilenc együt­tes mutatta be menettáncát: a csaknem két kilométeres út­vonalon több tízezren tapsol­tak’ a magyar fiataloknak. Sikerükre jellemző, hogy a televízió másnap — tehát a vasárnapi műsorában — su­gározta a sárospatakiak me­nettáncát. A Bodrog Népláncegyütles tagjai tehát, sikeresen mu­tatkoztak be, megnyerték a közönség rokonszenvét, s mint a későbbiekből kiderült, a rendezőkéi is: — Az utolsó estén, a be­mutatkozás színhelyén, ismét találkoztak a fesztiválon részt vevő együttesek: itt, az ere­deti programtól eltérően a magyarok tjz perc helyett húsz percet kaptak a szerep­lésre ... A főpolgármester ez­úttal is megtekintette műso­runkat, s külön is gratulált az együttesnek; kifejezve nagyrabecsülését, s remé­nyét, hogy jövőre ismét ta­lálkozhatnak a sárospataki fiatalokkal a fesztiválon. Kezdet és búcsú között azonban — s ezt Szunyogh János is többször hangsúlyoz­ta — igen kemény munká­val teltek a napok. Becsü­letükre legyen mondva a Bodrog tagjainak, igen fe­gyelmezetten, nagy lelkese­déssel és odaadással tellek eleget valamennyi felada­tuknak. — Ügy értékeljük ezt a szereplést —• mondta' végeze­tül a MÉSZÖV megyei elnö­ke —, hogy a két város, Sá­rospatak és Bilburg. sokat tett a két nép külturáiis együttműködéséért. Büszkék vagyunk a Bodrog Néptánc- együttesre, mely idén ünnep­li fennállásának huszonötö­dik évfordulóját. (t. n. j.) A mostani egri nyár „in­gyenes néznivaló játékáról” Kemény Henrik bábszínhá­za gondoskodik. A fafejű emberkék naponként mutat­koznak a Dobó téri paraván nyílásában, s miközben megelevenítik a régi szóía- csarásos vásári komédiákat, fáradhatatlanul püíölik egy­mást; keméhy kobakjukon sűrűn koppan a bunkó és a palacsintasütő. A győztes természetesen mindig Vitéz László. Külö­nösképpen Az eimászott ma­jom. akarom mondani. Az elátkozott malom című ko­médiában, ahol szellemekkel és pokolbéli ördögökkel vív a hős életre-halálra. Persze előbb erőt kell gyűjtenie. Mert mikor a helyszínre ér­kezik, bizony éheles és szom- jatos. sőt álmitos ils. De mi­után elfogyasztott 18 kiló tojásos nokedlit, fél kilónyi sört (melyet úgy kér. hogy alul legyen a habja), s még tartalékol magának 22 liter szilvás gombócot — jöhet­nek a bikkfafejű rémek. Az elmondottak talán sej­tetik a komédia hangvéte­léi, naiv humorát, amit még fokoz az úgynevezett népeti­mológia felhasználása. Mert Lucifert természetesen Cuc­litejnek titulálja László (így van értelme), s azt a mon­datot. hogy az ördögök nem engedik megőrölni a gabo­nát” így hallja: ,.a hörcsö­gök néni akarják megenni a szalonnát”. Ifjú koromban a bábszín­ház esztétái, mint ahogy az ördögöt tömjénfüsttel szokás, úgy riasztottak bennünket a Vitéz László-féle (alpári, giccses. művészieden stb.) bábdaraboktól. Maga László is megbélyegeztetett Papri­ka Jancsi képével és ször­nyű verbalizmusával. Kétségtelen, hogy bábját­szásunk (szemben színház­művészetünkkel) régen új utakat talált, s törekvéséi, .produkciói nagyon megbe­csültek — sőt példaadóak — a világszínház bábművészei Vitéz László és társai bi­zonyára a múzeumba kerül­tek volna, ha nincs egy bábjátékos, aki vállalja, hogy tovább élteti (mégpe­dig eredeti formájukban és funkciójuknak megfelelően) ezeket a figurákat és a da­rabokat is. Kemény Henrik bábszínháza lehál afféle mú­zeum, de nagyon is élő mú­zeum. Utánozni nem kell, és nem is lehet, de mint mű- forma. rendkívül érdekes és izgalmas. Népművészet, mely­nek szerteágazó gyökereiről (metamorfózisairól) tanul­mányokat lehet írni. Ez azonban a szakembe­rek dolga. Mi — a ligeti, vá­sári sokaság kései utódai — az eleven élmény kedvéért állunk szájtátva a paraván elé. S bizony mindannyiszor tátva is marad a szánk 1 Mert Kemény Henrik egy­személyes bábszínházával (igaz, hogy újabban van egy segítője és hangszórók erő­sítik tel szereplőinek szava­it) csodákra képes. S ezek a csodák ott születnek meg a szemünk, elölt. Pedig- rekvi- zitumai a legprimitívebbek, s szcenikája is kezdetleges. Mégis valódi drámát (komé­diát) látunk. .Akaratok fe­szülnek egymásnak, látvá­nyos és /lágyon is valódi a konfliktus, s katalitikus él­mények után (a félelmein úrrá levő. erős, ügyes, fur­fangos ember győzelmének örülve) állunk odébb. Ke­mény nemcsak zseniálisan mozgatja — a mindig típu­sokat képviselő — figuráit, hanem a szituációleremlés- nek is nagymestere. A lát­ványos és túladagolt hatá.s- elempken túl a legapróbb drámai mozzanatok kifeje­zésére is képes. A harsány tréfák melleit a finomabb helyzet- és jellemkomikum érzékel telesére is vannak eszközei. Ügy hogy érdemes beáll­ni a tolongó „vásári” soka­ság közé. ha megjelenik Vi­téz László és társai. 'Csak folyvást, folyvást, hölgyekés urak . .. Az Üvegipari Müvek Sajószentpéteri Üveggyára pályázatot hirdet JOGÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI ÁLLAS BETÖLTÉSERE Követelmény: jogtudományi egyelem és jogtanácsosi végzeltség, valamint ötéves szakmai gyakbrlal Pályázatöt a személyzeti és oktatási osztályunk részére kérjük beküldeni körében. (gyarmati) Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznositó Vállalat pályázatot hirdet üzemgazdász munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénz­ügyi-számviteli főiskolai végzettség. A pályázat be­nyújtható személyesen vagy postai úton, a vállalat köz- gazdasági osztályára: Cím: 8501 Miskolc, Sa,jó-parl PL: 79. rilipyiln zsineg kiváló tulajdonságai folytán előnyösen alkalmazható kölüzöany ágként. — Magas húzó- és szakítószilárdság, — dörzsálló, — vcgyszerálló; •> — esztétikus kivitel. — több színben készül. 0,5 kg-os, 1 kg-os, 5 kg-os kiszerelésben kerül forgalomba. A TVK kereskedelmi iroda minden érdeklődőnek a rendelkezésére áll. 1052 Budapest. Pilvax köz 2—4. Tel.: 174-444. 174-275. Beszerezhető a szaküzletekben és a TVK mintaboltokban. I

Next

/
Thumbnails
Contents