Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. június 14., csütörtök Mezey István rajza termelési kultúra — közművelődés Szövetkezetek a változó faluban Filmlevél A vörös A polgárháború kalandos eseményeit eleveníti fel Alek- szej Moroz szovjet ifjúsági filmje (forgatókönyvíró Jurij Csuljakin), mely főként két kitűnő gyermekszereplője mi. att számíthat az általános is­kolás korú közönség körében sikerre. A kisfiúk. G’yimka és Zsi­gán a nyolc-tíz esztendősök nyiladozó tudatával élik át a történelmi sorsfordulót, s lesznek maguk is részesei a polgárháború eseményeinek. A helyszín egyébként egv kis ukrajnai falu (a rendező ki­tűnő folklorisztikus ismeret­tel jeleníti meg ezt a köze­get), amely szinte naponta cserél gazdát. Egyik nap a fehérek attamánja vágtat át lovasaival a községen, ä má­sik napon az anarchisták ga­rázdálkodnak. de egvre köze­ledik a vörös lovasság felsza­badító offenzívája is. Ebben a faluban él a városból el­menekült édesanyjával és öccsével a kis G.yimka is, aki gyerekszemmel figyeli az ese­ményeket. de így is nyilván­való számára, hogy kik a jó és kik a rossz emberek. Első indítékot ehhez vörösőr édes­apja ad. aki búcsúzóul G.yim_ kára bízza a családot. A kis­pontosabban 1978. junius 17- én A Móricz-ház a centená­rium előtt címmel arról ír­tunk. hogy azt a prügyi há­zacskát, amelyben Móricz Zsigmond gyermekkorának igen jelentős részét, az 1885- től 1893-ig terjedő éveket töltötte, az író születésének centenáriuma — 1979. július 2. — tiszteletére rendbehoz­zák, felújítják, megfelelő közművelődési hasznosítás­sal teszik értékesebbé. Ak­kor úgy tűnt, hogy a hely­színen folytatott tanácskozá­sok eredményeként a Her­man Ottó Múzeum, illetve a Borsod megyei Múzeumi Szervezet, a Borsod megyei Tanács és az Országos Mű­emléki Felügyelőség segítsé- géval a centenáriumra meg­születhet Móricz egykori ott­honában az az emlékház, amely egyszerre tiszteleg majd a Taktaköz népe és nagy fia. a száz éve szüle­tett író emléke előtt. Eltelt egy év. s Prügyön — szemmel láthatóan — a helyzet változatlan. Már rég­óta nincsen szó a július 2-i átadásról, hanem a tokaji írólábor programjához kap­csolódva augusztus 5-én ren­deznének a prügyi Móricz­Az elmúlt évben 152 köz­lekedési, 249 háztartási, 352 egyéb, kórházi kezelést kívá­nó gyermekbaleset történt a megyében. Beköszöntött a nyár, a vakáció ... Júniustól szeptemberig készülnek a leg­több gyermekbalesetet feldol­gozó statisztikák. A nyár gondtalan vidámságát leg­gyakrabban megszakító bal­esetek a közlekedési, a ház­tartásban. a szabadban tör­tént balesetek, de számtalan egyéb forrás is lehet. Utcán A gyerekek felkészületle- . nebbek a baj megelőzésére. Nem érzik eléggé a veszélyt; száguldani egy kerékpáron, minél hamarabb átérni a zeb­rán, focizni a csendes forgal­múnak vélt utcában. Nagyobb gyerekeknek okos szóval megmagyarázható, de az a pár éves kicsi, aki fel­tétlen bizalommal ül az őt éppen a kerékpár vázán vagy hátsó csomagtartóján szállító felnőtt melleit, nem tudja, hogy az egyik legtipikusabb baleset részese lehet bárme­lyik pillanatban. (A lába be- «kadhaí a küllők közé ...) A pecsét fiúnak rövidesen konfliktusai támadnak az ukrán házigaz­dával. aki megszökött a Vörös Hadsereg soraiból, s most lát­hatóan rosszban sántikál. Egy Gyimkánál kisebb, csa­vargó fiú — aki azonban ren­geteg praktikus tapasztalattal rendelkezik — érkezése új fordulatot ad az események­nek. A két gyerek — korosz­tályukra jellemző romantikus vágytól hajtva — szökést ha­tároz el. s meg is kezdi ennek előkészületeit. Tartalék élel­miszerkészletüket azonban megdézsmálja valaki. Mint kiderül, egy sebesülten buj­káló vörös komisszár. A gye­rekek és a komisszár közölt rövidesen szoros barátság szövődik, a sebesültet azon­ban nem sikerül eltitkolni. A fehér bandák életre-halálra keresik ... Ezen a ponton lép akcióba a két kisfiú, akik felnőtteket meghazudtoló bá­torsággal és találékonysággal sietnek a vörös tiszt védel­mére. A fordulatokban gazdag cselekmény kellemes és iz­galmas élményt jelent, s hoz­zájárul gyerekeink történe­lemszemléletének kialakításá­hoz is. háznál emlékünnepséget. Ám félős, hogy addigra sem lesz kész a tervezett minimális felújítás sem, nemhogy a táj­ház berendezése, megfelelő közművelődési Íétesítmény- nyé fejlesztése. A szakemberek szerint el­kerülhetetlen bizonyos épí­tési munka, például a ké­mény falazatának átépítése, az omlásveszély megszünte­tése, továbbá az udvar rend- behozatala, oldalról deszka­palánk, elölről fonott kerí­tés alkalmazása. Mindezek minimális építési költséggel, valami százhatvanezer fo­rintból kivitelezhetőnek lát­szanak, az építési kapacitás helyileg biztosított. Ennek az összegnek a biztosítása, s vele az egész Móricz-ház rendbehozatala — úgy tűnik — valahol megállt, valamely ok miatt, valamely hivatal­nál. Megyénknek ritka becses emléke kellene, hogy legyen Móricz Zsigmond gyermek­kori otthona, a prügyi ház. A megyei Móricz-emlékezé- sek egyik legjelentősebbike kapcsolódhatott volna ide a centenáriumon. Vajon nem kóstünk-e már el az augusz­tus 5-i emlékezéshez is? (benedek) gyerek a számára idealizált felnőttet követi, utánozza, ta­nul tőle. Vajon minden cse­lekedetünk példamutató? Gyors fékezések, nagy forga­lomban „slalomozó” autó, a figyelmetlenül közlekedő gya­logos — biztonságuk záloga? Otthon , Az egyik legborzasztóbb házi baleset az égés. Tűzhely­ről éppen levett, földre lera­kott edény, amikor egy kis­gyerek téblábol a konyhában — veszélyforrás, elég a szülő részéről egy figyelmetlen perc és megtörténik a baj. Nyom nélkül csak az első fokú égés gyógyul. 1978-ban 127, súlyosan égett fekvő be­teget kezeltek a miskolci Me­gyei Kórház Gyermekegész­ségügyi Központjának sebé. szelén. 250 olyan égési sérül­tet, aki kezelésre járt. (Sokan be sem kerültek, hiszen az enyhébb sérüléseket körzeti orvosi kezeléssel is el lehet látni.) A fekvő betegek közül Az abaúji napok Az abaúji napok több hó­napon át tartó rendezvény- sorozata politikai demonstrá­cióval ért véget az elmúlt vasárnapon. Hernádszurdok községben délelőtt 9 órakor az 1919-es vöröskerékpáros zászlóalj még életben levő nyolc veteránja' találkozott a község lakóival és a járás fi­ataljainak képviselőivel. (Ezt követően megkoszorúzták a tíz évvel ezelőtt emelt em­lékművet, majd ifjúsági nagy­a miskolci Unió Áfész és a miskolci járási könyvtár kö­zös rendezésében Fábián Zoltán író, az írószövetség titkára ismét találkozott sa- jóládi olvasóival — ahogy ö nevezte: „olvasóműhelyé­vel”. Soltész Aladárné községi könyvtáros a zsúfolásig meg­lelt kis könyvtárban kö­szöntve a vendégeket el­mondta, hogy több mint há­rom esztendeje annak, hogy az írószövetség képviseleté­Mikszáth Kálmán Sipsirica' című romantikus története erősen korhoz kötött: reális környezetben játszódik, a kez­deti anekdotikus elbeszélés. rpód kemény társadalmi kri­tikába torkollik. Sipsirica,- a tabáni vendéglősné lánya, egy napon eltűnik. Néhány törzs­vendég útra kel, hogy kide­rítse hollétét, végül rátalál­nak Felső-Magyarországon, 36 esetben kellett plasztikai műtéttel gyógyítani az égett sérüléseket, és akinek az ar­cát érte a roncsoló láng... Forró fürdővíz, földre lera­kott forró edény, benzinnel vagy mással égésre serken­tett tűz a kertben, egy szaba­don maradt 'villanyvezeték... megannyi veszély forrása le­het. Szabadban Az erdő, a víz, a természet vonzereje sokakat csábít a szabadba. Vigyázatlanul ra­kott tábortűz, folyó fölé ma­gasodó, ugráláshoz használt faág... tragédiák okozói le­helnek. ^iasztö adatok doku­mentálják a nyáron tiltott helyen fiirdőzők balesetének magas számát. Üszni tudó felnőttek jelenlétében a ln­zároünnep^égc gyűlést tartottak, melynek szónoka Török László, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára volt. Az abaúji napok rendez­vénysorozatát Nagy Zoltán, a járási pártbizottság első tit­kára méllalta és érlékelte, a délutáni órákban a járás ama­tőr művészeti csoportjai ad­tak műsort, s a közönség vé­gül sport- és harcászati be­mutatót láthatott. ben rendszeres kapcsolat ala­kult ki Fábián Zoltánnal, aki az Olvasó Népért moz­galomban igen jelentősnek tartja a sajóládiak kezdemé­nyezését. Erre a találkozóra elkísér­te az Írószövetség titkárát a Kelet irodalmi alkotócsoport hat tagja. Ez alkalommal mutatták be az ifjú szerzők az 50. ünnepi könyvhétre megjelent antológiájukat, melyet a jelenlevők nagy el­ismeréssel fogadtak. ahová az anyja adta el egy idegen, előkelő úrnak ágyas­ként. Az eset nem pattanhat ki, mert a hatalom minden eszközével elnémítja, eltün­teti a színről az önkéntes és sok kényelmetlen dolgot fel­derítő detektíveket. A törté­netből a televízióban film ké­szül, Katkics Ilona rendezé­sében; a forgatása már meg­kezdődött. bickolni vágyó gyermekek számára nem veszélyes olyan víz, amely fürdésre alkalmas, egészen addig, amíg egyes felnőttek kevésbé dicséretes virtu.skodása a gyerekeknek példává nem válik. A «ycrmekscbészelen ”, Dr. Vincze János főorvos: — A nyári hónapokban je­lentősen megnövekedik a bal­esetek száma, pedig kellő elő­relátással, körültekintéssel nagy részük megelőzhető len­ne. Tanítsuk meg a gyerekeket közlekedni. megfelelő fel- ü.gj'elettel tartalmas kirándu­lásokat tenni, a környezeté­ben található veszélyforrá­sokkal szemben védetté ten­ni. A felnőttek felelőssége a gyerekekért nem kevés, nem elhanyagolható, sajnos na­gyon sok példa ennek az el­lenkezőjét bizonyítja. A Gyermek égés zségü gy i Központ 63 ágyas sebészetén fekvő gyerekeknek átlagosan 30—40 százaléka szenvedett valamilyen balesetet. Köpnczi Edit Járlunkban-keltünkben min­dig megcsodáljuk a vál­tozó falut. A falul, ahonnan hovatovább eltűnnek a nem­zedékeket kiszolgált kicsiny házak, az udvarokról a kis­paraszti gazdálkodás eszkö­zei. Viszont egyre több a mezőgazdasági nagygép a ha­lárban, s a munkát meg­könnyítő kisgép a háztartá­sokban. Míg régen csak ritkán hagyták el az emberek a falu határát, ma egyre-másra ta­lálkozunk országjáró, vagy színházi autóbuszokkal fe­délzetükön'’ termelőszövetke­zeti tagokkal. Persze nem minden utazás jelent egyben kirándulást is. 'Mert míg régen a falu hatá­ra adta a munkát, addig ma esetleg kél-három községnyi távolságra van a termelőszö­vetkezet központja; a mun­kahely. A több községet egyesítő gazdaságokban ipar­szerű termelés folyik, ami megkönnyíti, de ugyanakkor meg is nehezíti a termelő­szövetkezeti tagság feladata­it. Mert ma már nem ele­gendő tudni az elődöktől ta­nult termelési ismereteket; új termelési kultúra elsajátí­tására van szükség. S persze — a nagyüzem kívánta — specializálódásra. A szokvá­nyos hasonlattal élve: min­den tag egy-egy fogaskerék a termelés mechanizmusában. De ugyanakkor a közös gaz­dája is, akinek a nagy egé­szet is kell látnia, ismernie. Egyébként képtelen a gazda­ság közösségi fórumain — amit pedig demokratizmu­sunk nemcsak biztosít, ha­nem meg is követel — szá­mításba vehető véleményt nyilvánítani. Mindebből következik, hogy a mai falusiaknak magasabb szintű termelési (és nemcsak termelési) kultúrára van szűk. ségük, mint elődeiknek. Hogyan, ho] és milyen kö­rülmények közölt sajátíthat­ják el? Ezzel foglalkozott a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetsége legutóbb tartott közművelődési tanács­kozásán is. Alapvetően a közművelődési párthatározat végrehajtásának feladatairól volt szó. A változások jelentősek. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta megháromszo­rozódott a falusi értelmiség száma. Gazdaságainkban több, mint nyolcszóz felső­fokú végzettségű szakember dolgozik, másfél ezer a kö­zépiskolát végzettek száma, sokan szerezlek szaktechni­kusi és szakmérnöki okleve­let. 2500-an már szak-, illet­ve betanított munkásokként dolgoznak a szövetkezetek­ben. Ami a politikai végzett­séget illeti, nem kevesebb, mint 1200 termelőszövetkeze­ti vezető és tag rendelkezik pártiskolai végzettséggel. A szocialista brigádtagok szá­ma: több mint nyolc és fél ezer. Messzemenő következteté­seket azonban nem szabad levonnunk ezekből az ada­tokból. Mert amíg nálunk ezer hektárnyi területre csak alig több, mint másfél felső­fokú végzettséggel bíró szak­ember jut. addig például Komárom megyében 5.65 az ezer hektárra jutó felsőfokú képzettséget szerzettek szá­ma. De — más megyékkel összevetve - legszomorúbb ténynek az tűnik, hogy aktív termelőszövetkezeti tagjaink negyede általános iskolai végzettséggel sem rendelke­zik. Persze a felsorolt statisz­tikai állagok korántsem tük­rözik egy-egy gazdaság való­di helyzetét; vannak helyek, ahol az átlagnál sokkal job­bak az adottságok, másutt pedig kedvezőtlenebbek. Egy dolog azonban világos: csak műveltebb, szélesebb lá­tókörű termelőszövetkezeli parasztsággal tudjuk terme­lési és ezzel együtt tudatfor­máló feladatainkat végrehaj­tani. Ehhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezet ne csak gazdasági, hanem kulturális centruma is legyen községe­inknek. Mindenütt meg kelt találni a szakmai és az álta­lános műveltség megszerzé­sének, gyarapításának lehe­tőségeit. Ehhez elsősorban az egyre nagyobb számú falusi értelmiség aktivizálása szük­séges, s persze nagyobb gon­dot kell fordítani a kulturá­lis alap célszerűbb felhasz­nálására is. Mint ismeretes évenként és tagonként 90(1 forint használható fel szo­ciális és kulturális célokra. A szakemberek szerint ez kevés, hiszen számos helye van a pénznek. (Közművelő­dési intézmények támogatá­sa. ösztöndíjak, oktatás, to­vábbképzés, társadalmi ün­nepségek, sport stb.) Ennek ellenére vannak szövetkezetek, ahol jól — te­hát szellemileg kamatozóan — fektetik be ezt az össze­get, míg másutt elaprózzák. A megye 118 szövetkezetéből csak negyven ad támogatást közművelődési i n lézménye- inknek. Igaz, hogy ezek kö­zött olyan példamutató kö­zös gazdaság is van (a vi- zsolyi termelőszövetkezet), mely évi negyvenezer forint támogatást ad művelődési házának. Az ároktői műve­lődési intézmény pedig 22 ezer forintot kap a szövet­kezettől. Voltaképpen persze nem a művelődési ház kapja a pénzt, hanem — közvetve — a szö­vetkezeti tagság. S ez itt a leglényegesebb! Vagyis a szövetkezeinek a termelési területükhöz tartozó közsé­gekben meg kell teremteniük a művelődés és szórakozás — intézményi! — lehetősé­geit is. Ebből önként adódik, hogy a tsz képviselőjének feltét­lenül részt kell vennie a mű­velődési ház társadalmi veze­tőségében. s hogy nagyobb gazdaságok (ahol a tagok száma az ötszázat eléri) füg­getlenített közművelődési fe­lelőst is foglalkoztassanak. Továbbá a termelőszövetke­zetekben lélj-ehívott kulturá­lis bizottságok aktívabb mű­ködésére van szükség. (Gon­doskodni kell a bizottság tagjainak (elnökének) rend­szeres továbbképzéséről is.) A gazdasági vezetőknek be kell látniuk — ehhez persze bizonyos szeVnlélet változásra van szükség —. hogy a ter­melési tervek mellett, a köz- művelődés középtávú tervé­nek elkészítése és végrehaj­tása is fontos politikai fel­adat. (Iskoláztatás, tanfolya­mi képzés, tanulmányi ki­rándulások. művészeti cso­portok létrehívása, erkölcsi és anyagi támogatása stb.) Ki kell mondanunk: a ter­melési színvonal emelkedé­sével nem tartott lépést a közművelődési munka, a tu­datformálás. Ha nem változ­tatunk ezen, előbb-utóbb a termelés is megsínyli. A korszerű mezőgazdasági nagy­üzem sokoldalúan képzelt embereket feltételez, akik új szemlélet szerint élnek (ma­gánemberként is) és dolgoz­nak. Gyarmati Béla GY. Kérdőjel a prügyi Móricz-ház körül Egv esztendővel ezelőtt, Nyári veszélyek „Olvasóműhely” Sajóládon Június 11-én este R órától Sipsirica

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents