Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
1979. június 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tömör, Petőfi Tsz a „rimáiig ff Ed előny felől jövet, a ka_ nyargós, — hol meredeken kapaszkodó, hol lejtős —országúton, Hegymeg a tömöri Petőfi Tsz-hez tartozó első község. Dimbes-dombos, néhol vízmosások szabdalta, csenevész erdőcskék határolta, de szemmel láthatóan is. gondosan megművelt nagyüzemi táblák. A legjellegzetesebb borsodi dombvidék. A Cserehát szép, de adottságait tekintve igen mostoha teteje. Az erdők árnyéka, a vízmosások, a domboldalak vadvi'zes részei, a kőpadkák itt rendszerint elrabolják az elméletileg elérhető, a gondossággal, szorgalommal, már-már megtermelt termésátlagok legalább 20—25 százalékát. 0 A következő települési, Lakot, olyan meredeken közelíti az országúi, hogy a gépkocsi ülésébe kapaszkodunk. Nézem a hegyre kapaszkodó szép búza- és árpavetéseket, s kimondom, amire gondolok: ezeken a lejtőkön nem mernék kombájnra ülni. — És, ha még fék sem lenne a kombájnon?! Nem értem a kérdést, s ezért megmagyarázzák: — Sehol sem kapható a kombájnjainkhoz elengedhetetlenül szükséges fék-íőhen- ger és fék-munkahenger. Illetve a nyolc kombájnból csak kettőt tudtunk eddig fékkel ellátni. El tudná képzelni. hogy ezeken a lejtőkön fék nélkül dolgozzanak? Ügy látszik, hogy azok, akiknek az alkatrészellátásról kell gondoskodniuk, azt hiszik, csak az alföldön kell dolgozniuk ezeknek a gépeknek ... Megértem a műszakiak, a szerelők, a kombájnosaink bosszúságát, s csodálkozom Tóth János tsz-elnök nyugodt hangján: — Megszoktuk már az ilyen gondokat. Mostoha vi_ dók, több gond, s ezeket magunknak kell • valahogy megoldanunk. A halárszemle azt mulatja, hogy itt az aszály még nem tizedelt. Az elmúlt napokban kisebb záporokat is kaptunk. Most olyan jól kell felkészülnünk az. 1200 hektárnyi terület aratására, mint még soha. Nagyon rövid idő alatt, minden megtermett szemet be kell takarítanunk. Ü.j, nagy teljesítményű kombájnt is vettünk, reméljük, hogy idejében ideér. És a legfontosabb az, hogy ..cserekombájnok” biztosításával aratásra szinte megduplázzuk a gépparkunkat. — A járulékos munkák gyors elvégzésére is alaposan felkészülünk. A 360 hektárnyi tavaszi árpa szalmája mind takarmányként lesz betakarítva. Szálas takarmány értékű melléktermék ez. Tavalyi árpaszalmánkkal most még a szendrőieket is ki tudtuk segíteni... Dicsérem a több határrészben is látott, ígéretes, jókora napraforgótáblákat. — Néhány éve vált itt „pénzes” növénnyé. Térhódítását. azt, hogy már 405 hektáron termelhetjük eredméA papírgyár szerződése A Diósgyőri Papírgyár szocialista brigádjai és a gazdasági vezetés 1975-ben szocialista szerződést kötött a ‘ budapesti Játékkártya Nyomdával, 1979-ben pedig a Pénzjegynyomdával. Mi_ ként alakult ez az együttműködés, és mit tettek a szocialista szerződésben foglallak teljesítése érdekében. Konczvald Lajos, a Diósgyőri Papírgyár szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, hogy kezdetben az említett nyomdákkal csak' kölcsönös látogatások szerepeltek a napirenden. Később a Játékkártya Nyomda szak- szervezeti bizottságának titkárával közösen kezdeményezték a szocialista brigádokkal együtt, hogy váljon a munkaverseny szerves részévé a gyárak közötti szerződéses együttműködés. Négy esztendő telt el azóta, s a szerződésben foglaltuk évről évre gazdagodtak. A legfontosabbnak a minőség megjavítását tartják, és ehhez kívánnak maximálisan hozzájárulni a jó alapanyag biztosításával. A Játékkártya Nyomda olyan műszert adott a papírgyáriaknak, amellyel pontosan mérni tudják a termékben a páratartalmat. Nyolc papírgyári szocialista brigád komplex módon működik együtt a hat játékkártyagyári szocialista brigáddal. ' 1979-ben megújították a szerződést, újabb ajánlatokat* fogadtak el. Tíz pontban rögzítették a teendőket, amelyek bekerültek a brigádvállalásokba. így került sorra, hogy most a játékkártya alapanyagának gyártásánál új ragasztóanyagot használnak a kasírozásnál. Alufóliával látják el a kártyapapírokat. Tudják a diósgyőriek, hogy a kártya jő — mék, azt akarják, hogy az azóta Offset- és Játékkártya Nyomdává szerveződött vállalat exportja szélesedjen. Ezt segíti az, hogy Diósgyőrben bevezették a minőségi bérezést, megszigorították a technológiai fegyelmet, külön munkacsoport válogatja a jó minőségű alapanyagkellékeket. Emellett a jövőt illetően számos nagyszerű elgondolás vár kivitelezésre. A Pénzjegynyomdával újkeletű a kapcsolat, mint már említettük, 'ez 1979. március 21-én vette kezdetét. Hazánkban pénzpapírt, egyedül a Diósgyőri Papírgyárban készítenek, s ez a termelés mostanában egyáltalán nem gondnélküli. A diósgyőriek a Pénzjegynyomdát meglátogatva tapasztalták, hogy mennyi minden igénybevételnek van kitéve á pénzpapír, amíg abból kész „termék” — pénz — lesz. Megkérdeztük clr, Lendvai Mihályt, a Diósgyőri Papírgyár igazgatóját, hogy mi .a véleménye a jelenlegi helyzetről az együttműködést illetően. Elmondotta, hogy a szocialista szerződés során az együttműködés szoros lett és baráti, a gondok közös gondokká váltak. Azt szeretnék, ha az Offset- és Játékkártya Nyomda a világpiacon mind több, kitűnő minőségű. versenyképes termékkel jelenne meg. f Jó lenne bekapcsolni ebbe az együttműködésbe a Magyar Nemzeti Bankot is, mint a termék „legnagyobb” felhasználóját, így lenne még komplexebb a közös munka. 1982-ben 200. éves lesz a Diósgyőri Papírgyár. Bizonyára az évfordulót is az együttműködés új eredményeivel kívánják megünnepelni. Bottá István az orszaa ttnpii sz —a nyesen, fajtakísérleteinknek is köszönhetjük — mondja az elnök. — A hegymeg'i határban 40 hektárnyi a fajtakísérleti tábla, s további 70 hektáron növényvédelmi, lombtrágyázási és egyéb kísérleteket is folytatunk. Ezen a mostoha vidéken állandóan törni kell a fejünket, s minden lehetőséget meg kell ragadnunk, mindent meg kell próbálnunk, hogy létezni tudjunk, megélhessünk. És azt már nem az elnök mondja, hanem a Petőfi Tsz sok évre visszamenőleg átnézett mérlegei bizonyítják, hogy a fejtörés, a kísérletezgetés. a jobb, az olcsóbb megoldás, a jövedelmezőbb növények keresése eddig' nem volt eredménytelen. A mostoha körülmények ellenére itt minden esztendőt nyereséggel zárnak. Ha szerény is ez a nyereség, de megélhetést és némi fejlesztési lehetőséget is biztosít. Persze, hozzá kell tenni, hogy a nagy igyekezet, a szorgalom ellenére, az egy dolgozóra jutó éves átlag- keresetben itt még a 30 ezer forintot sem sikerült túllépni. Valamennyit ellensúlyoz a háztájival való gondos törődés. Á közös gazdaság érdeme, hogy tavaly is megközelítően 6 millió forint volt a tagságnak a háztájiból származó bevétele. — Az idén e téren is sikerült valamit előbbre lépnünk. Eddig zömmel csak tejet és hízómarhát, növendéket értékesített a háztáji. Most megszerveztük és segítjük a sertéstartást és a -hizlalást is. És még valamit, egy eddig sokakat érintő gondot, a női munkaerő állandó foglalkoztatását. is megoldja az idén a Petőfi Tsz. Gyors ütemben, jókora épület „születik” a központi majorban, ősszel ebben nyílik a melléküzemág, a varroda. A környező falvakban úgy mondják: „a ruhagyár”. A Debreceni Ruhagyár ózdi üzemének szakemberei a napokban kezdik meg a tanműhelynek berendezett, hegymegi kultúrházban a betanítást. Az év végén már termelni fog az üzem. És jövőre, remélik, már exportálhat is a tömöri „ruhagyár”. (P. s.) Az oroszlányi szénmedencében épül a Márkushegyi bánya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat bányaépitöi az első negyedévi tervet 20 százalékkal túlteljesítették, 100 méterrel többet haladtak előre a tervezettnél. A képen: robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot. A BVK példája A vegyipari korrózióvédelem korszerű és hatékony módszereivel foglalkoztak a háromnapos szakmai tanácskozáson. amely szerdán fejeződött be a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben. Hetven ipari vállalat és tervezőintézet szakemberei vettek részt az eszmecserén, ahol többek között beszámoltak a korrózió megelőzését célzó kezdeményezésekről, nagy érdeklődést keltett a Borsodi Vegyikombinát módszere. Itt a megállapított korróziós károk valamennyi összetevőjére, a káros folyamatok műszaki paramétereire vonatkozó adatokat számítógép segítségével feldolgozzák és értékelik, majd ennek alapján dolgozzák ki a megelőzés módjait. Ebből a beruházások tervezői és kivitelezői is hasznos információkat kaphatnak. Ezt a módszert rendszeresíteni kívánják a többi nagyvállalatnál is. Szó volt a korrózió- védelem legelterjedtebb módszeréről, a festésről is. Újítók és kivitelezik Nyugtalan, mondhatni nyughatatlan emberek az újítók. Lényükhöz tartozó jellemvonás: keresni a korszerűbb, a praktikusabb, igen gyakran az egyszerűbb megoldásokat a technológiában, általában a termelő- munkában. Űzi, hajtja őket a tenniakarás, az a mindenképpen tiszteletreméltó igény és igényesség, ahogyan az ötletből tervet, a tervből tonnákban és pénzben mérhető értékeket teremtenek. A legapróbbnak tűnő, jelentéktelennek látszó újítás is népgazdasági haszon. Ahol ezt nemcsak elvekben ismerik el, hanem gyakorlati tettekké alakítják, a legmesszebbmenőkig támogatva az újítókat, ösztönözve az újító kedvet, ott cselekednek helyesen. Az asztalfiókba zárt, elfektetett, a bürokrácia útvesztőjébe csúsztatott újítások egyenértékűek a társadalmi tulajdon megsértésével. Sok helyütt egyáltalán nem gondolnak erre, felelőtlenül, pazarló módon bánnak az újítók alkotta értékekkel. Ezért előbb-utóbb felelni kelL Az effajta jelenségek — a tapasztalatok tanúsága szerint — nem jellemzőek. Ami mindinkább jellemzővé válik, az a korszerűség, amely nem tűri a vadhajtásokat. Persze, ehhez az is kell, hogy mindenütt akarják is a korszerűséggel egy üti járó követelményeket, mint azt teszik az Északmagyarországi Vegyiművekben. Az itt kialakult újítói tevékenységnek, az ügyintézéssel együttjáró és követendő magatartásnak országos híre van. Olyan példát mulatott ez a gyár, amire joggal lehet büszke az újítók társadalma. E vegyipari üzemben ugyanis nem tűrik a sablont, az egy helyben való topogást, a szőrszálhasoga- tást, az aktatologatást. Aki az újító által benyújtott javaslatot elbírálja, azon nyomban közli azt is: mennyi díj jár az újítónak. S ami ezt követi: arra is gondja van, hogy kijelölje. ki az, aki köteles —• szigorúan meghatározott határidőn belül — az újítás kivitelezésére. Ezzel együtt azt is közli, hogy mennyi pénz illeti a közreműködőt. E módszerrel sok vitának, huzavonának vették elejét. Korábban ugyanis nehezen volt szétválasztható, hogy az újítási díjból mennyi jár az újítónak, és mennyi a közreműködőnek. Az ebből eredő vita persze drága mulatság volt, hiszen addig, amíg dűlőre nem jutottak, az újítás parlagon hevert. Az ÉMV-ben alkalmazott módszerrel is lehet tehát ösztönözni, intézkedni, segíteni abban, hogy az újítómozgalom mind szélesebb keretek között, mind több újítót késztessen még több, még ered ményesebb cselekvésre. T. F. Az ipari üzemekben, a gyárakban egyre inkább megfigyelhető a hatékonyság, a termelékenység javítására irányuló törekvés, amely egyebek között a belső tartalékok, lehetőségek — mint például a technikai eszközök fejlesztése, a szervezettség tökéletesítése, az élőmunkával való takarékos gazdálkodás stb. — eddiginél jobb kiaknázását eredményezheti. Lássunk néhány példát. Közismert, hogy a műanyagiparban a termelésirányítás konkrét feladatait a hazai műanyagfeldolgozó vállalatok a korszerű technika alkalmazása nélkül, manuálisan végzett adatfeldolgozással oldják meg. Ennek következtében az információáramlás folyamata lassú, a tartalmas és szintetizált információk nem kellő időben állnak a vezetők rendelkezésére és így sok esetben hiányos információk birtokában kénytelenek a döntéseket meghozni. — A piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a műanyagfeldolgozó berendezések kapacitásának magasabb színvonalú kihasználása, az élőmunkával való hatékony gazdálkodás nagyobb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben — mondta az előzőekhez kapcsolódva Kucsma János, a TVK műanyaggyárának vezetője. ■— Olyan vezetési rendszereket kell létrehoznunk, amelyek gyors információáramlást biztosítanak és minőségileg magas szintű információk megszerzését teszik lehetővé. Természetesen a korszerű technika birtokában, annak alkalmazása során is a termelést irányító vezetőnek kell a döntő szót kimondani, mégis a döntés meghozatalában nagy segítséget , jelenthet számára a korszerű adatfeldolgozó rendszer. A gyárvezető a beszélgetés alkalmával elmondta: napjainkban már több olyan adatfeldolgozó rendszer ismert. amely a közvetlen termelésirányítás gondjait hivatott megoldani. Például az Olivette SP—600 típusú adatfeldolgozó rendszer gyakorlatilag termelési programok készítésére, rendelésállomány feldolgozására, teljesítménybér számítására, raktárkészlet figyelésére, s diszpozíciók készítésére egyaránt alkalmas. Hasonló rendeltetésű az IBM System/7 elnevezésű rendszer is. — A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárában a hazai textilipari tapasztalatok alapján, a DARO 1600 típusú félautomata adatrögzítő és feldolgozó rendszer kerül bevezetésre, amely egy Robotron KRS 4201 jelű. mini komputerrel van összekötve — újságolta Kucsma János. — A rendszer bevezetésétől, azt várjuk, hogy lényegesen javuljon gyárunkban a termelés tervezésének és szabályozásának folyamata. A tervbe vett adatfeldolgozó rendszer révén ugyanis elérhető a termeléssel összefüggő információk helyszínen, és kellő időben történő rögzítése, az információk gyors feldolgozása, a termelési utasítások végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. Á Tiszai Kőolajfinomító építésénél — az iparág hazai tapdsztalatai és külföldi tervkonzultációk alapján — ugyancsak újszerű megoldásokra törekedtek. Nevezetesen. a kőolajfeldolgozó létesítményt az elsődleges termékek további finomítócáT-íi szolgáló üzemekkel egyetlen blokkban, integrált üzemeltetési és irányítási kapcsolattal építik fel. A kezelőszemélyzet számára adatgyűjtő számítógép nyújt ellenőrzési jellegű szolgáltatást és egyben biztosítja a termelés-elszámolási folyamatok hiteles adatforrását. A kőolaj, és terméktárolótér tartályainak kiszolgálására pedig teljesen automatizált, távműködtetésű mérő. és irányítórendszert hoztak létre. Ezáltal a nagy területen elhelyezkedő tárolótér valamennyi üzemszerű kezelési műveletét központi műszerteremből, számítógép segítségével tudják irányítani. Ugyancsak az élőmunkát csökkenti, hogy a T1FO. a társfinomítók és az ÁFOR tárolótelepek között kőolajtermékek továbbítására szolgáló távvezetékrendszert építettek ki, és vasúton történő szállításra csak a Leninváros közvetlen közelében levő fogyasztók termékigényeinek forgalmát tervezték. Említésre méltó, hogy a vasúti terméktöltő berendezés, úgynevezett ponltöltő-rendszerű, amelynél a vasúti tartálykocsik mozgatása, a töltés egész műveletsora, a mérlegelés és a bizonylatok kiállítása automatikusan _ megy végbe, s a berendezés vezérlése számítógéppel történik! Y óva«
