Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

1979. június 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tömör, Petőfi Tsz a „rimáiig ff Ed előny felől jövet, a ka_ nyargós, — hol meredeken kapaszkodó, hol lejtős —or­szágúton, Hegymeg a tömöri Petőfi Tsz-hez tartozó első község. Dimbes-dombos, né­hol vízmosások szabdalta, csenevész erdőcskék határol­ta, de szemmel láthatóan is. gondosan megművelt nagy­üzemi táblák. A legjellegze­tesebb borsodi dombvidék. A Cserehát szép, de adottsága­it tekintve igen mostoha te­teje. Az erdők árnyéka, a vízmosások, a domboldalak vadvi'zes részei, a kőpadkák itt rendszerint elrabolják az elméletileg elérhető, a gon­dossággal, szorgalommal, már-már megtermelt termés­átlagok legalább 20—25 szá­zalékát. 0 A következő települési, La­kot, olyan meredeken közelí­ti az országúi, hogy a gép­kocsi ülésébe kapaszkodunk. Nézem a hegyre kapaszkodó szép búza- és árpavetéseket, s kimondom, amire gondo­lok: ezeken a lejtőkön nem mernék kombájnra ülni. — És, ha még fék sem lenne a kombájnon?! Nem értem a kérdést, s ezért megmagyarázzák: — Sehol sem kapható a kombájnjainkhoz elengedhe­tetlenül szükséges fék-íőhen- ger és fék-munkahenger. Il­letve a nyolc kombájnból csak kettőt tudtunk eddig fékkel ellátni. El tudná kép­zelni. hogy ezeken a lejtő­kön fék nélkül dolgozzanak? Ügy látszik, hogy azok, akik­nek az alkatrészellátásról kell gondoskodniuk, azt hi­szik, csak az alföldön kell dolgozniuk ezeknek a gépek­nek ... Megértem a műszakiak, a szerelők, a kombájnosaink bosszúságát, s csodálkozom Tóth János tsz-elnök nyu­godt hangján: — Megszoktuk már az ilyen gondokat. Mostoha vi_ dók, több gond, s ezeket magunknak kell • valahogy megoldanunk. A halárszemle azt mulatja, hogy itt az aszály még nem tizedelt. Az elmúlt napokban kisebb zá­porokat is kaptunk. Most olyan jól kell felkészülnünk az. 1200 hektárnyi terület aratására, mint még soha. Nagyon rövid idő alatt, minden megtermett szemet be kell takarítanunk. Ü.j, nagy teljesítményű kombájnt is vettünk, reméljük, hogy idejében ideér. És a legfon­tosabb az, hogy ..cserekom­bájnok” biztosításával ara­tásra szinte megduplázzuk a gépparkunkat. — A járulékos munkák gyors elvégzésére is alapo­san felkészülünk. A 360 hek­tárnyi tavaszi árpa szalmája mind takarmányként lesz betakarítva. Szálas takar­mány értékű melléktermék ez. Tavalyi árpaszalmánkkal most még a szendrőieket is ki tudtuk segíteni... Dicsérem a több határ­részben is látott, ígéretes, jókora napraforgótáblákat. — Néhány éve vált itt „pénzes” növénnyé. Térhódí­tását. azt, hogy már 405 hek­táron termelhetjük eredmé­A papírgyár szerződése A Diósgyőri Papírgyár szocialista brigádjai és a gazdasági vezetés 1975-ben szocialista szerződést kötött a ‘ budapesti Játékkártya Nyomdával, 1979-ben pedig a Pénzjegynyomdával. Mi_ ként alakult ez az együttmű­ködés, és mit tettek a szoci­alista szerződésben foglallak teljesítése érdekében. Konczvald Lajos, a Diós­győri Papírgyár szakszerve­zeti bizottságának titkára el­mondotta, hogy kezdetben az említett nyomdákkal csak' kölcsönös látogatások szere­peltek a napirenden. Később a Játékkártya Nyomda szak- szervezeti bizottságának tit­kárával közösen kezdemé­nyezték a szocialista brigá­dokkal együtt, hogy váljon a munkaverseny szerves részé­vé a gyárak közötti szerző­déses együttműködés. Négy esztendő telt el azó­ta, s a szerződésben foglal­tuk évről évre gazdagodtak. A legfontosabbnak a minő­ség megjavítását tartják, és ehhez kívánnak maximálisan hozzájárulni a jó alapanyag biztosításával. A Játékkártya Nyomda olyan műszert adott a papírgyáriaknak, amellyel pontosan mérni tudják a termékben a páratartalmat. Nyolc papírgyári szoci­alista brigád komplex mó­don működik együtt a hat játékkártyagyári szocialista brigáddal. ' 1979-ben megújították a szerződést, újabb ajánlatokat* fogadtak el. Tíz pontban rögzítették a teendőket, ame­lyek bekerültek a brigádvál­lalásokba. így került sorra, hogy most a játékkártya alapanyagának gyártásánál új ragasztóanyagot használ­nak a kasírozásnál. Alufóliá­val látják el a kártyapapíro­kat. Tudják a diósgyőriek, hogy a kártya jő — mék, azt akarják, hogy az azóta Offset- és Játékkártya Nyomdává szerveződött vál­lalat exportja szélesedjen. Ezt segíti az, hogy Diósgyőr­ben bevezették a minőségi bérezést, megszigorították a technológiai fegyelmet, kü­lön munkacsoport válogatja a jó minőségű alapanyag­kellékeket. Emellett a jövőt illetően számos nagyszerű el­gondolás vár kivitelezésre. A Pénzjegynyomdával új­keletű a kapcsolat, mint már említettük, 'ez 1979. március 21-én vette kezdetét. Ha­zánkban pénzpapírt, egyedül a Diósgyőri Papírgyárban készítenek, s ez a termelés mostanában egyáltalán nem gondnélküli. A diósgyőriek a Pénzjegynyomdát megláto­gatva tapasztalták, hogy mennyi minden igénybevé­telnek van kitéve á pénzpa­pír, amíg abból kész „ter­mék” — pénz — lesz. Megkérdeztük clr, Lendvai Mihályt, a Diósgyőri Papír­gyár igazgatóját, hogy mi .a véleménye a jelenlegi hely­zetről az együttműködést il­letően. Elmondotta, hogy a szocialista szerződés során az együttműködés szoros lett és baráti, a gondok közös gon­dokká váltak. Azt szeret­nék, ha az Offset- és Játék­kártya Nyomda a világpia­con mind több, kitűnő minő­ségű. versenyképes termék­kel jelenne meg. f Jó lenne bekapcsolni ebbe az együttműködésbe a Ma­gyar Nemzeti Bankot is, mint a termék „legnagyobb” felhasználóját, így lenne még komplexebb a közös munka. 1982-ben 200. éves lesz a Diósgyőri Papírgyár. Bizo­nyára az évfordulót is az együttműködés új eredmé­nyeivel kívánják megünne­pelni. Bottá István az orszaa ttnpii sz —a nyesen, fajtakísérleteinknek is köszönhetjük — mondja az elnök. — A hegymeg'i ha­tárban 40 hektárnyi a fajta­kísérleti tábla, s további 70 hektáron növényvédelmi, lombtrágyázási és egyéb kí­sérleteket is folytatunk. Ezen a mostoha vidéken állandóan törni kell a fejünket, s minden lehetőséget meg kell ragadnunk, mindent meg kell próbálnunk, hogy létezni tudjunk, megélhes­sünk. És azt már nem az elnök mondja, hanem a Petőfi Tsz sok évre visszamenőleg át­nézett mérlegei bizonyítják, hogy a fejtörés, a kísérletez­getés. a jobb, az olcsóbb megoldás, a jövedelmezőbb növények keresése eddig' nem volt eredménytelen. A mostoha körülmények elle­nére itt minden esztendőt nyereséggel zárnak. Ha sze­rény is ez a nyereség, de megélhetést és némi fejlesz­tési lehetőséget is biztosít. Persze, hozzá kell tenni, hogy a nagy igyekezet, a szorgalom ellenére, az egy dolgozóra jutó éves átlag- keresetben itt még a 30 ezer forintot sem sikerült túllép­ni. Valamennyit ellensúlyoz a háztájival való gondos törő­dés. Á közös gazdaság érde­me, hogy tavaly is megköze­lítően 6 millió forint volt a tagságnak a háztájiból szár­mazó bevétele. — Az idén e téren is si­került valamit előbbre lép­nünk. Eddig zömmel csak tejet és hízómarhát, növen­déket értékesített a háztáji. Most megszerveztük és se­gítjük a sertéstartást és a -hizlalást is. És még valamit, egy eddig sokakat érintő gondot, a női munkaerő állandó foglalkoz­tatását. is megoldja az idén a Petőfi Tsz. Gyors ütemben, jókora épület „születik” a központi majorban, ősszel ebben nyí­lik a melléküzemág, a var­roda. A környező falvakban úgy mondják: „a ruhagyár”. A Debreceni Ruhagyár ózdi üzemének szakemberei a napokban kezdik meg a tanműhelynek berendezett, hegymegi kultúrházban a betanítást. Az év végén már termelni fog az üzem. És jö­vőre, remélik, már exportál­hat is a tömöri „ruhagyár”. (P. s.) Az oroszlányi szénmedencében épül a Márkushegyi bánya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat bányaépitöi az első negyedévi tervet 20 százalékkal túlteljesítették, 100 méterrel többet haladtak előre a tervezettnél. A képen: robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot. A BVK példája A vegyipari korrózióvéde­lem korszerű és hatékony módszereivel foglalkoztak a háromnapos szakmai tanács­kozáson. amely szerdán fe­jeződött be a veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet­ben. Hetven ipari vállalat és tervezőintézet szakemberei vettek részt az eszmecserén, ahol többek között beszámol­tak a korrózió megelőzését célzó kezdeményezésekről, nagy érdeklődést keltett a Borsodi Vegyikombinát mód­szere. Itt a megállapított korróziós károk valamennyi összetevőjére, a káros folya­matok műszaki paraméterei­re vonatkozó adatokat szá­mítógép segítségével feldol­gozzák és értékelik, majd ennek alapján dolgozzák ki a megelőzés módjait. Ebből a beruházások tervezői és kivitelezői is hasznos infor­mációkat kaphatnak. Ezt a módszert rendszeresíteni kí­vánják a többi nagyvállalat­nál is. Szó volt a korrózió- védelem legelterjedtebb módszeréről, a festésről is. Újítók és kivitelezik Nyugtalan, mondhatni nyughatatlan emberek az újítók. Lényükhöz tartozó jellemvonás: keresni a korszerűbb, a praktikusabb, igen gyakran az egyszerűbb megoldásokat a technológi­ában, általában a termelő- munkában. Űzi, hajtja őket a tenniakarás, az a mindenképpen tiszteletre­méltó igény és igényesség, ahogyan az ötletből tervet, a tervből tonnákban és pénzben mérhető értékeket teremtenek. A legapróbbnak tűnő, je­lentéktelennek látszó újí­tás is népgazdasági haszon. Ahol ezt nemcsak elvek­ben ismerik el, hanem gyakorlati tettekké alakít­ják, a legmesszebbmenőkig támogatva az újítókat, ösz­tönözve az újító kedvet, ott cselekednek helyesen. Az asztalfiókba zárt, elfek­tetett, a bürokrácia út­vesztőjébe csúsztatott újí­tások egyenértékűek a társadalmi tulajdon meg­sértésével. Sok helyütt egyáltalán nem gondolnak erre, felelőtlenül, pazarló módon bánnak az újítók alkotta értékekkel. Ezért előbb-utóbb felelni kelL Az effajta jelenségek — a tapasztalatok tanúsága sze­rint — nem jellemzőek. Ami mindinkább jellemző­vé válik, az a korszerűség, amely nem tűri a vadhaj­tásokat. Persze, ehhez az is kell, hogy mindenütt akar­ják is a korszerűséggel egy üti járó követelménye­ket, mint azt teszik az Északmagyarországi Vegyi­művekben. Az itt kialakult újítói tevékenységnek, az ügyintézéssel együttjáró és követendő magatartásnak országos híre van. Olyan példát mulatott ez a gyár, amire joggal lehet büszke az újítók társadalma. E vegyipari üzemben ugyanis nem tűrik a sab­lont, az egy helyben való topogást, a szőrszálhasoga- tást, az aktatologatást. Aki az újító által benyújtott javaslatot elbírálja, azon nyomban közli azt is: mennyi díj jár az újítónak. S ami ezt követi: arra is gondja van, hogy kijelöl­je. ki az, aki köteles —• szigorúan meghatározott határidőn belül — az újítás kivitelezésére. Ezzel együtt azt is közli, hogy mennyi pénz illeti a közreműkö­dőt. E módszerrel sok vi­tának, huzavonának vet­ték elejét. Korábban ugyan­is nehezen volt szétvá­lasztható, hogy az újítási díjból mennyi jár az újító­nak, és mennyi a közremű­ködőnek. Az ebből eredő vita persze drága mulat­ság volt, hiszen addig, amíg dűlőre nem jutottak, az újítás parlagon hevert. Az ÉMV-ben alkalma­zott módszerrel is lehet te­hát ösztönözni, intézkedni, segíteni abban, hogy az újítómozgalom mind széle­sebb keretek között, mind több újítót késztessen még több, még ered ményesebb cselekvésre. T. F. Az ipari üzemekben, a gyárakban egyre inkább megfigyelhető a hatékony­ság, a termelékenység javí­tására irányuló törekvés, amely egyebek között a bel­ső tartalékok, lehetőségek — mint például a technikai eszközök fejlesztése, a szer­vezettség tökéletesítése, az élőmunkával való takarékos gazdálkodás stb. — eddigi­nél jobb kiaknázását ered­ményezheti. Lássunk néhány példát. Közismert, hogy a műanyag­iparban a termelésirányítás konkrét feladatait a hazai műanyagfeldolgozó vállala­tok a korszerű technika al­kalmazása nélkül, manuáli­san végzett adatfeldolgozás­sal oldják meg. Ennek kö­vetkeztében az információ­áramlás folyamata lassú, a tartalmas és szintetizált in­formációk nem kellő időben állnak a vezetők rendelkezé­sére és így sok esetben hiá­nyos információk birtokában kénytelenek a döntéseket meghozni. — A piaci igényekhez va­ló rugalmas alkalmazkodás, a műanyagfeldolgozó beren­dezések kapacitásának maga­sabb színvonalú kihasználá­sa, az élőmunkával való ha­tékony gazdálkodás nagyobb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben — mondta az előzőekhez kap­csolódva Kucsma János, a TVK műanyaggyárának ve­zetője. ■— Olyan vezetési rendszereket kell létrehoz­nunk, amelyek gyors infor­mációáramlást biztosítanak és minőségileg magas szintű információk megszerzését te­szik lehetővé. Természetesen a korszerű technika birtoká­ban, annak alkalmazása so­rán is a termelést irányító vezetőnek kell a döntő szót kimondani, mégis a döntés meghozatalában nagy segít­séget , jelenthet számára a korszerű adatfeldolgozó rendszer. A gyárvezető a beszélgetés alkalmával elmondta: nap­jainkban már több olyan adatfeldolgozó rendszer is­mert. amely a közvetlen ter­melésirányítás gondjait hi­vatott megoldani. Például az Olivette SP—600 típusú adatfeldolgozó rendszer gya­korlatilag termelési progra­mok készítésére, rendelésál­lomány feldolgozására, telje­sítménybér számítására, rak­tárkészlet figyelésére, s disz­pozíciók készítésére egyaránt alkalmas. Hasonló rendelte­tésű az IBM System/7 elne­vezésű rendszer is. — A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárában a hazai textilipari tapasztalatok alapján, a DARO 1600 típusú félautomata adatrögzítő és feldolgozó rendszer kerül be­vezetésre, amely egy Robot­ron KRS 4201 jelű. mini komputerrel van összekötve — újságolta Kucsma János. — A rendszer bevezetésé­től, azt várjuk, hogy lénye­gesen javuljon gyárunkban a termelés tervezésének és szabályozásának folyamata. A tervbe vett adatfeldolgozó rendszer révén ugyanis elér­hető a termeléssel összefüg­gő információk helyszínen, és kellő időben történő rög­zítése, az információk gyors feldolgozása, a termelési utasítások végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. Á Tiszai Kőolajfinomító építésénél — az iparág hazai tapdsztalatai és külföldi terv­konzultációk alapján — ugyancsak újszerű megoldá­sokra törekedtek. Nevezete­sen. a kőolajfeldolgozó léte­sítményt az elsődleges ter­mékek további finomítócáT-íi szolgáló üzemekkel egyetlen blokkban, integrált üzemel­tetési és irányítási kapcsolat­tal építik fel. A kezelősze­mélyzet számára adatgyűjtő számítógép nyújt ellenőrzési jellegű szolgáltatást és egy­ben biztosítja a termelés-el­számolási folyamatok hiteles adatforrását. A kőolaj, és terméktárolótér tartályainak kiszolgálására pedig teljesen automatizált, távműködteté­sű mérő. és irányítórend­szert hoztak létre. Ezáltal a nagy területen elhelyezkedő tárolótér valamennyi üzem­szerű kezelési műveletét köz­ponti műszerteremből, szá­mítógép segítségével tudják irányítani. Ugyancsak az élőmunkát csökkenti, hogy a T1FO. a társfinomítók és az ÁFOR tá­rolótelepek között kőolajter­mékek továbbítására szolgáló távvezetékrendszert építet­tek ki, és vasúton történő szállításra csak a Leninváros közvetlen közelében levő fo­gyasztók termékigényeinek forgalmát tervezték. Emlí­tésre méltó, hogy a vasúti terméktöltő berendezés, úgy­nevezett ponltöltő-rendszerű, amelynél a vasúti tartályko­csik mozgatása, a töltés egész műveletsora, a mérle­gelés és a bizonylatok kiállí­tása automatikusan _ megy végbe, s a berendezés vezér­lése számítógéppel történik! Y óva«

Next

/
Thumbnails
Contents