Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
1979, június 7„ csütörtök ESZ AK- MAG.Y AROR5Z.Ä.G 3 Lesz-e trolibusz Miskolcon? Ha nem is sok helyen, de megyénk néhány gaxdaságában, igy a szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz-ben is, igyekeznek minden öntözési lehetőséget kihasználni. A képen: legelööntözés a szentistváni határban. Fotó: Sz. Gy. itt az aszály De miért nem öntözünk? Minden berendezést azonnal üzembe kell állítani! Más nagy városokhoz hasonlóan, Miskolc is mind .krónikusa bbá váló közlekedési nehézségekkel küzd. Ezek jó része a város kedvezőtlen fekvéséből adódik, más része az ingázók nagy számával függ össze. Szerepet játszik ebben a város dinamikus fejlődése is. Nevezzük nevén a gyereket, és nézzünk néhány példát: az útkereszteződések közötti távolság, különösen a belvárosban, fúl ' kicsi, az 'utak nem elég szélesek, így azok átbocsátó képessége nem elegendő. Az ellenzők érveiből A közlekedés a városüzemeltetés .igen lényeges eleme,. így mindenkit érdeklő közügy. Ezért is voltak sokan kíváncsiak a' közelmúltban Miskolcon, az MTESZ- székházban , a Közlekedéstudományi Egyesület egyik rendezvényére, ahol a trolibusz-közlekedés miskolci alkalmazásának lehetőségével foglalkoztak. Trolibusz Miskolcon? Merész terv, merész elgondolás, bár a világon, sőt hazánkban sem egyedülálló. Vegyük először sorra a trolibusz alkalmazásának hátrányait. A trolibusz-járműpark karbantartására, tárolására: forgalmi telep létesítése szükséges. Tartóoszlopokat, távkábelvonalakat kell kiépíteni a trolibusz üzemeltetéséhez. (Ez nemcsak a költségeket növeli, de van olyan észrevétel is. amely a fenti létesítmények” esztétikussá- gát is megkérdőjelezi,). A trolibusz nem filléres áru és a tervezett, mintegy 30 kilométer hosszúságú hálózaton 70 trolibusz üzemeltetésére lenne szükség. Azt is a troli rovására írják, hogy nem -konvertálható. Magyarul; például, viilamosvezeték-szakadás esetén, nem. lehetne mivel helyettesíteni a trolibuszokat. A hátrányok után, most nézzünk néhányat az előnyökből is. Pullai Árpád közlekedési miniszter a városi közlekedés fejlesztési feladatait, a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztési program keretében így foglalta össze: ,,Fokozott mértékben kell. fejleszteni az öt kiemelt város (Miskolc is ezek közé tartozik) tömeg- közlekedései, a villamos- meghajtású járművek szélesebb körű alkalmazásával mérsékelni keli a. benzin- és gázolaj-f elhasználás arányát.” Napjaink feltételrendszere Ez a célkitűzés napjaink feltételrendszeréhez igazodik. Gondoljunk például arra, hogy mind kevesebb és mind drágább a vegyiparban és a közlekedésben felhasznált szénhiurogén (gázolaj, földgáz stb.). Gondoljunk a nyugati országokban kilométeres hosszúságban kígyózó, üzemanyagra váró gépkocsisorokra. Gondoljunk a már több helyen bevezetett energiakorlátozásokra. Nyilvánvaló az Is. hogy a mi energiaéhségünknek is határt szabnak a lehetőségek. Az ésszerű takarékosságnak. az energiagazdálkodásnak, a villamos energia termelése és közlekedésben való hasznosítása is jobban megfelel. És még nem is beszéltünk a motorizáció egyéb következményeiről. Tudott dolog, hogy a motorizáció nemcsak anyagi jólétünknek fokmérője, de a levegő szennyezésével, a zajártalom fokozásával a lakosság életkörülmé- tagreii kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. A szűk belvárosi utcákban, a zsúfolt közlekedési csomópontokon, a sűrűn elhelyezett megállóhelyeken vesztegelni kényszerülő, majd gyorsuló autóbuszok légszennyező hatása és zaja igen magas. A mérések szerint — átlagosan — egy autóbusz légszennyező hatása három személygépkocsiéval. .zajossága tíz személy- gépkocsiéval egyenértékű. A mi feladatunk Az 1977. decemberében Limában és Cuzcóban építészek, egyetemi oktatók és tervezők által megfogalmazott Machu-Picchu Carta szerint (is): a városok vezetői. valamint a városi közlekedés felelős szakemberei arra törekednek, hogy a város tömegközlekedési rendszereit úgy tervezzék, illetve úgy tartsák fenn, hogy az összhangban legyen az urbanizáció igényeivel, és az energiaforrások kimerülésével. Amikor a városok jövőbeni fejlődését megtervezik, a közlekedési rendszerek alternatíváinak társadalmi költségeit kellő gonddal kell megfontolni és összehasonlítani. A környezetszennyeződéssel kapcsolatban az építészek, szakemberek a következőket állapították meg: napjaink egyik legsúlyosabb problémája, környezetünk gyors ütemben növekvő szeny. nyeződése, amely példa nélkül áll. Közvetlen .következménye ez a tervszerűtlen és robbanásszerű urbanizációnak és a természeti kincsek nyakló nélküli kizsákmányolásának. Jóllehet, ezek a megállapítások a fejlett tőkés országokra vonatkoznak, ezek sok eleme és főként a kellő tanulságok levonása, a rossz példa elkerülése, a mi sürgető feladatunk. Nagyvárosainkban, így Miskolcon is olyan tömegközlekedési rendszert keli kiépíteni, amely a forgalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontok helyes összehangolásával, a különféle tömegközlekedési eszközök egymásra épülő, egymást kiegészítő hálózatát alkotja. A Miskolci Közlekedési Vállalat ezekből az elvekből kiindulva, az elmúlt évben munkabizottságot jelölt ki á közlekedésfejlesztési feladatok egy lehetőségének tanulmányozására. A munkabizottság vizsgálatának eredményeként javaslatot dolgozott ki Miskolc észak-déli irányú fő tömegközlekedési szükségleteit kielégítő öt autóbuszvonal (a 2-es, 12-es, a 14-es, a 24-es és a 4-es) trolibusszal történő felváltására. Hogyan tovább? A javasolt hálózaton a forgalmi jellemzők kielégítik a gazdaságosság követelményeit, , A trolibusz fajlagos energiaszükséglete is kisebb, a villamosvontatás hatásfoka lényegesen kedvezőbb, a jármű élettartama' pedig nagyobb. a belső égésű motorral hajtott' autóbuszokéhoz képest. Megvalósításának alapvető feltétele: következetes városrendezési koncepció kialakítása, és magas színvonalú útkarbantartás. És talán a legdöntőbb feltétel az, hogy az MKV munkabizottsága állal kidolgozott koncepció megfelelő szakemberek. intézmények bevonásával minél előbb érdemi megvitatásra kerüljön és a felvetett javaslat elvetésére1 vagy megoldására döntés szülessen. A kérdés, illetve kérdéskomplexum napirendre tűzését sürgeti közlekedésünk jelenlegi helyzete és várható alakulása. Buciiért Miklós Ói építőtáborba mennek A miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai az elmúlt évben országos viszonylatban is kiemelkedő munkát végeztek az építőtáborokban. Három helyen dolgoztak: Pécs-Szila rd puszién. V askú- ton és Vereségyházán, s mindhárom helyen megszerezték a legjobbaknak járó vándorzászlót. Nem érdemtelenül kapták meg tehát a KISZ Központi Bizottságának kitüntetését, — A. KISZ KB felhívásának értelmében az volt.acél, hogy minden iskolából, lehetőleg minden negyedik tanuló vegyen részt építőtábori munkában — hallottuk Barna Istvántól, a Földes Gimnázium igazga tóhelyet lesétől, KISZ-tanácsadó tanárától. — Tavaly iskolánkból 252 diák volt. az idén pedig 310 tanuló lesz építőtáborban. Ez az idei tanulólétszámunknak mintegy 50 százaléka. — És az idén már az ország öt építőtáborában fognak dolgozni a Földes Gimnázium diákjai — folytatta Kálmán László igazgató. — Kunbaján, Balátonbogláron, Lellén, Pécs-Szilárdpusztán fiúk-lányok segédkeznek majd a gyümölcsszedésben, Hatvanban pedig az M3-as számú autópálya építéséhez fiúk mennek. fi Hővezetők munkájáról A közvetlen termelésirányító művezetők, szerelésvezetők munkaidejének csupán 40 százaléka jut arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a hozzájuk tartozó dolgozókkal, irányítsák és ellenőrizzék. munkájukat és szervezzék a partnerek együttműködését — állapította meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdasági Tanszéke, amely a Csőszerelői pari Vállalatnál — a kapott megbízás szerint — átfogó felmérést végzett a műszakiak irányító munkájának szervezetéről, hatékonyságáról. A vizsgálatokból kitűnt, hogy munkaidejük nagyobb részét műszaki és ügyviteli adminisztrációs feladatok kötik le. A részletes vizsgálatok alapján a vállalat új termelésirányítási rendszert dolgozott ki. A Szovjetunió fontos szerepet tölt be a magyar gazdaság fejlődésében. A két ország között kialakult és egyre erősödő gazdasági kapcsolatok révén jutunk azoknak a nélkülözhetetlen nyersanyagoknak a döntő hányadához, amelyek a népgazdaság ellátásához és fejlesztéséhez szükségesek. Külkereskedelmi forgalmunkban a Szovjetunió meghatározó szerepét jelzi egyebek között az is, hogy mind rubel elszámolású exportunknak, mind pedig importunknak csaknem a felét a magyar—szovjet gazdasági együttműködés biztosítja. Évről évre növekszik a magyar—szovjet árucsere-forgalom. Az elmúlt évben a két tél által megkötött gazdasági egyezmények, megállapodások értelmében 4,3 milliárd rubelre rúgott a forgalom, amely több mint 16 százalékos növekedést jelenteit az 1977. évihez képest. Importunkban változatlanul az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek aránya volt a legmagasabb és tovább növekedett az energia és eoer- giabordoaofc. rósaaranya. Hisszük — nemcsak a közvélemény. de a szakemberek többsége is —, hogy bőven van talajainkban tavaszról tartalékolt víz. Sajnos azonban egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet. Télen átlagos mennyiségű csapadék esett, s az is inkább kétezerre, december' és január utolsó heteiben. Az átfagyott talajokba nein tudott beszivárogni a csapadék, hanem a mélyebb fekvésű területekre folyt le. Javarészt igy keletkeztek a belvizek, s az egymás irtán levonuló árhullámok. Az ezek elleni védekezés olyan szemléletet alakított ki, hogy bőven van vizünk. A jelenlegi vizsgálatok viszont egész mást mutatnak. Stefin Márton, az ÉViZtG igiMgvi+ó- hel vet.lese: — Májusban, a .vök éves átlaghoz viszonyítva, 30—40 milliméterrel kevesebb csapadék esett le megyénkben. A talaj felső ötven centiméteres' rétegében holtviz-tar- talomig süllyedt le a víz. Mint ahogy a név is jelzi, ezt a vizet már nem tudja hasznosítani a növény. És a tavaszi vetésű növények gyökérzónája még ebben a rétegben van. Tehát indokolt az azonnali beavatkozás, az öntözés. Ezzel szemben a Bodrogköz 5700 hektárnyi öntözhető területéből 200 hektáron, a A magyar ipar termékeinek egyre jelentősebb felvevőpiaca a Szovjetunió. Tavaly több mint 6000 különféle Ikarus autóbuszt, mintegy 30 000 autóbusz és trolibusz hátsóhidal. 94 millió rubel értékű autóbusz- és hátsóhíd tartalék alkatrészt, a Lada személygépkocsikhoz 410 ezer készletet, illetve részegységet, 100 portál- és úszódarut, mintegy 100 millió rubel értékű híradástechnikai terméket exportáltunk a Szovjetunióba. Szállításaink jelentős szerepet töltöttek be a szovjet lakosság ellátásában is. A Szovjetunió exportlistáján első helyen a magyar- ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat találjuk, így például csaknem 1 millió tonna kőszenet és kokszot, s több mint 7 millió tonna kőolajat vásároltunk. A magyar kohászat szinte teljes egészében szovjet vasércet használt. Hazai energiaszükségletünk kielégítéséhez a Szovjetunió 4,4 milliárd kilowattóra villamos energiát biztosított. Az 1979. évi árucsere-for- jjalmi megállapodás terveaeít Hetriád-völgy 4oou hektárnyi tábláiból 300 hektáron folyt a közelmúlt napokban mesterséges esőztetés. Többi tájkörzetünkben sem jobb a helyzet. Miért nem öntöznek a mezőgazdasági üzemeinkben ? — A szokásokhoz híven, a tanácsokkal közösen elvégeztük a tavaszi és az őszi szemléket, amelyek célja az öntözőberendezések átvizsgálása, hibák, alkatrészhiányok felderítése, a tapasztalatok megbeszélése. A tavaszi szemlén ellenőriztük a hibák kijavítását. A vártnál is rosszabb a helyzet, a berendezések több mint fele üzemképtelen volt. A másik ok: az elmúlt csapadékos, be) v i zes évek iratására. szűk - séges rosszként, hatodrangú költségnövelő kérdésként kezelik az öntözést. Pedig most már minden elvesztegetett órával ezer és ezer forintokkal nő a kár, és ennek ellenére, úgy tűnik, üzemeink többségében nyugodtan, vagy nyugtalanul, de várnak az esőre. Az időjárási előrejelzések továbbra sem kedvezőek, de ugyanakkor van egy másik veszély is, amire szeretnénk felhívni a figyelmet. Természetes vízfolyásaink közül a Tiszán fiz nap alatt megfeleződik a vízhozam, a többi folyón, patakon gyorsabb az apadás. Vagyis, amit ezekben a napokban a vízkészletekből nem öntözünk ki, azt később már nem tudjuk, hirubelforgalma: 4,8 milliárd. Az ez évi magyar—szovjet rubel elszámolású exportunknak közel 60 százalékát a gépek és berendezések teszik ki. A legjelentősebb tételek a közúii és vasúti jármüvek, a híradástechnikai berendezések, a különféle műszerek, számítógépek és ezek alkatrészei. Egyebek között több mint 6 ezer különféle típusú Ikarus autóbuszt, 19 millió rubel értékű trolibusz és autóbusz hátsóiddal, 66 millió rubel értékű számítógépet, s csaknem'138 millió rubel értékű híradástechnikai terméket szállítunk a Szovjetuniónak. Importunk áruösszetételének kétharmad része energia, energiahordozó, illetve nyersanyag és féltermék. Az idén mintegy 7,3 millió tonna kőolajat, csaknem 1,1 millió tonna kőszenet és kokszot hozunk be a Szovjetunióból. Importtételeink között szerepel továbbá 6 milliárd tonna villamos energia, 37 ezer tonna színesfém, 1.1 millió tonna köbméter ipari fa, s je. lenlős mennyiségű fenyőtű- nászára vásárlása. A belrozaszen nem lesz miből. Az igazgatóhelyettes: — Egy cél lehet; minden berendezést, de még részbe- rendezést is, azonnal üzembe állítani.. Nem szabad törődni a költségekkel, mert a kár különben óriási lehet. Amelyik üzemnek nincs vízjogi engedélye, jelentse be, hogy öntözni akar, s mi tudomásul vesszük. Néhány évvel ezelőtt, hasonló aszály volt. s akkor üzemeink gyorsan intézkedve, 93 százalékban üzembe helyezték a berendezéseket. Nyugodtan leírhatjuk: most erre még nagyobb szükség van. Akkor a nyári betakarítás idején tombolt az aszály, s mégis győzték géppel, munkaerővel. Ha napokon belül üzembe helyezik ai öntözőberendezéseket (s ez csak szervezés kérdése), akkor tíz nap alatt, két műszakban öntözve, tízezer hektár kaphat mesterséges csapadékot. Az ÉRV és vízmű társulatok, ha igénylik, tudnak segíteni, s munkaerőt biztosítanak. A közeli napokban az ÉV ÍZIG megyei, majd járási tanácskozásokat szervez, ahol az öntözési szakemberek tanácsokat kaphatnak. De úgy, mint az esőt. ezt sem kell megvárni, hiszen minden elvesztegetett nappal nagyobb lesz a kár. — ki — tál mintegy egyharmada gép és berendezés. Például 20 metrókocsival. 25 trolibusszal gyarapodik a magyar tömeg- közlekedés, s több mint 6000 különféle tehergépkocsi, 30 mentőautó, 40 ezer Lada személygépkocsi kerül a magyar fogyasztókhoz. Eredményeink között tartjuk számon, hogy az elmúlt esztendőben folytatódott a tervidőszakra kötött sokoldalú és kétoldalú szakosítási és kooperációs megállapodásokból eredő szállítási kötelezettségek teljesítése. Tavaly a magyar—szovjet áruforgalomban — az előirányzatok szerint — a szakosított termékek részaránya export vonatkozásban 37, az import esetében 22 százalékos volt. A szocialista gépexport több mint felét a Szovjetunióban értékesítjük. A hosszú távú együttműködést szolgálja az elmúlt évben befejezett 750 kilovoltos Vinnyica—Alberi- irsa közötti távvezeték, amely a Szovjetunió déli villamos- energetikai bázisával kapcsolja össze hazánkat. Az energiafelhasználásban a szovjet import részesedése 1980-ig 47 százalékra emelkedik. Ennek műszaki lehetőségét. energetikai rendszerünk integrálódása biztosítja. I.. í„ Növekszik a np-szo# ámcsere-lqalii
