Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. június 3., vasárnap Halászszerszámok a padláskiállitáson. Néhány év elfutott azóta, hogy frissiben a fülembe jutott: kis múzeumot, a helyi népélet régi tárgyaiból kiállítást rendeztek be a decs! művelődési ház padlásán. Elmentünk, megnéztük, le is fényképeztük a padlásmúzeumot, s örültünk az ötletnek. Hiszen nem akármilyen helyen, nem akármilyen múltról vall, hanem egy sajátos néprajzi sziget életéről. A régi Sárköz Ez a néprajzi sziget a régi Sárköz volt. A fogalom ma is eleven még, a Szekszárd- tól délre, a domboktól a Dunáig futó síkot és a rajta települt falvakat értjük rajta. Hajdan — s néprajzi értelemben — Sárköz volt a Duna mindkét partján a hasonlóan vizek járta, rokon szokású és vonású (és sok esetben valóban is rokon), népű terület. Ilyen vízjárta vidék volt a folyamszabályozásokig a dunántúli Sárköz is. Akkor még a mocsaras Sió Simon- tornya után a Sár vizébe torkollott. Ez utóbbi a veszprémi Séd folytatásaként a Sárréttől harántolva a Mezőföld hatalmas lösztábláját, s hol ágakra szakadva, lápokat táplálva, hol egyesülve, egészen Bátáig húzódott, ott tért a Dunába. S ahol a dél-mezőföldi széles völgybe kiért a Duna síkjához, más szóval, ahol a 'lösztábla eltávolodik a Dunától és a szekszárdi dombsor alatt széles és vastag (ált- 'ában jő tízméternyi) üledékű síkra ért a Sár vize. ott ennek és a Dunának az ágai, lápjai közötti há-. takon: göröndökön keletkeztek a falvak, települések, de a régi peres iratokból kikövetkeztetve úgy, hogy egy-egy sárközi falunak volt része a partos, nem vizjárta területen, a dombok oldalán vágy között is, illetve a lenti, s fenti települések legalábbis párokat alkottak. Nagy vízkor ki-, illetve fölhajtották a jószágot, tr'árra. őszre leterelték •z ártérre. Ez utóbbin terA dombot! alján szőleik is voltak a de- ősieknek - erről regél a régi prés. mett a széna, a nád, a gyékény, a fő táplálék, a töméntelen különféle hal, míg a partos részeken a kevés kenyérnek való, a szemes termények, a szőlő ... Ététől Decsig Erről az érdekes múltú, sok titkú és gyönyörű vidékről kutatók nemzedékei gyűjtötték az adatokat, s kitűnő összefoglalást néhány éve kaptunk a fő gazdaság- történeti — népéleti — sajátosságokat felfedő And- rásfalvy Bertalantól. Csak azt sajnálhatjuk, hogy testes monográfiája (a Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig), bár nagy igényű és hasznos, de szélesebb körben nem terjesztett sorozatban, a Tolna megyei levéltár tízkötetes megyetörténeti tanulmányai sorában jelent meg. Andrásíalvy egyenként sorra veszi - sárközi községeket. Decset is, amely főképpen két középkori teleRégi edények. tel, s annál több ellenőrizhetetlen haszon a régi sárközieknek. Erről tanúskodnak a török idők utáni peres iratok a földesurak és a falvak vitáiról. A sárköziek sok nemze- ; dék soi'án megtanulták kihasználni a növénytermesztő gazdálkodás szemszögé- i bői kedvezőtlen adottságaikat — ezért tiltakoztak a kezdődő folyamszabályozá- j sok ellen. De aztán az új helyzethez is igen gyorsan alkalmazkodtak a múlt szá- zadban, és az ármentesített folyóköz (ami nem is maradt köz, miután a Sárvizet csatornázták, majd a Sió ásott csatornájába bekötve, azzal Gemencnél a Dunába vezették) a legjobb gabona- termő föld lett. Sárköz gaz- dagsága főként a viseletben mutatkozott ezután, meg a rangos portákban. Aki ma elmegy Decsre, mindeme múlt emlékét lát- ; hatja. A padlásmúzeumba gyűjtött régi munkaeszközök tanúskodnak a vízi életről A vízi és az ártéri ha- , szonvételek — halászat, csikászat, pákászat, szénagyűjtés, legeltetés — mellett a falunak a dombok alji szőlők is jövedelmeztek. A módos sárközi gazdák házait még szép számban őrzi a falu. S háziipari sző- j! vetkezete„ mellett a tájházban megcsodálhatjuk a régi i! viselet darabjait, s a sárközi szövés és hímzés régi és i háziiparként ma is folyta- íj tott hagyományait is. Németh Ferenc De éppen ez az ártéri, vizek közötti fekvés őrizte meg itt a leginkább a múlt sok elemét. Igaz, hogy szántóföld nemigen jutott, de annál több vízi haszonvéA megőrzött múlt pülés folytatása: az oklevelekből a XI—XIV. század között is ismert Ete mezővárosé és Decs községé. Ekkor Ete volt a legnagyobb sárközi település. Ez a mezőváros azonban nem a vízjárta, hanem a partos részen feküdt, tehát mintegy párt alkotott a mélyebben, illetve a vizek közt fekvő Deccsel. De ez az ártéri fekvés sok előnnyel is járt — mindenekelőtt azzal, hogy megmentette az ott élőket, főként a török harcok, s a hosszú hódoltság idején. Erre több mint másfél évszázadig jártak a török hadak, s éppen ez okozta sok település vesztét, hogy nemcsak török uralom alatt voltak, hanem az észak—déli fő útvonalon, a hadak útjában. A kupái példa A napi igazi, meleg ragyogása. a kupái kistemplom fényes .tornya, és az abaúji dombok szép. zöld karéja fogadta a néhány száz lelkes abaúji falucska ünneplőbe öltözött népét, és az ide érkezett vendégeket, természetes díszletet alkotva az ország első mezőgazdasági tájmúzeumának megnyitó ün- neoségén. E szép napon ott volt Váncsa Jenő, MÉM-mi- niszterhelyettes, Nagy Zoltán. az Encsi járási Pártbizottság első titkára. Simaházi Sándor, a járási hivatal elnöke. Molnár József, a TESZÖV titkárhelyettese. Hegyi Imre országgyűlési képviselő, és dr. Vlcshó Lajos, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója is. Az ötlettől a tegnapi emlékezetes ünnepig hosszú volt az út. Az ötlet, néhány helyi lakos — Nagy Lajos, Bukszár Kálmán. Kiss Tóth Miklós, Jenyu Endre — nemes gondolata magot érlelt mindazokban, akik e sok csodálnivaló tárgyat összegyűjtötték, s mindazokban, akik a múzeum megvalósítását anyagilag, s tekintélyükkel segítették. Váncsa Jenő megnyitójában találóan fogalmazott: az ember a szerszámot, ami számára kenyeret ad, megszokja, megszereti. S ez a szeretet, kapcsolat egy egész életen át tart. De az élet rendje, hogy egyszer mégis elmennek. Itt hagyják azonban nekünk ezeket a szerszámnyeleket, a csűrben, a padlásokon, az istállókban. Szerencsére voltak, vannak, akik látták, látják, mindez érték. Érték az utódoknak, az unokáknak, dédunokáknak. mindazoknak, akik ma már másképp és mással hódítják meg a földeket. S hogy ez oly becsült tárgyukat összegyűjtötték az eredeti funkcióját vesztett kupái iskola falai közé, ezért dicséret illeti a felsővadászi Rákóczi Tsz vezetését, a termelőszövetkezet mezőgazda, sági múzeum barátainak körét, s magát a múzeumot. Kupa tegnaptól példa, ma- sok számára is. Kövessétek az ő tettüket! Annak a cicerói gondolatnak igazát, ami már a bejáratnál szemébe ötlik a látogatónak: nincs jobb, a szabad emberhez méltóbb a gazdálkodásnál. A tegnapi kedves, szép megnyitó méltó kísérője volt a V-ukovics Zoltán tanár úr vezette felsőyadászi általános iskolások citerazenekará. nak és tánckarának felejthetetlen műsora éppúgy, mint a kupái ügyes kezű asszonyok készítményéből nyílt kézimunka-kiállítás. És azt is örömmel írjuk le, hogy a kupái múzeumnak, a kupái példának rövidesen lesznek követői az országban. Más községekben is terveznek ilyen nemes emlékeztetőt. Kívánjuk nagyon, legyenek közöttük borsodiak is! (ha) CSAK JÖ IDŐNK ' ENNE! Ez minden nyaralónak a legfőbb kívánsága, hiszen nem mindegy, hogy jó időben barnára süttetheti magát a napon, vagy zuhogó esőben szobafogságra kényszerül. ' — A jó idő még kevés a jó nyaraláshoz — mondja dr. Tóth Judit, a megyei egészségnevelési csoport főorvosa. — Bár az igazi nyári pihenés legoptimálisabb időtartama három hét lenne, ennyi idő azonban nem mindenkinek áll a rendelkezésére. A meglevőt viszont mindenkinek ajánlatos életkorának és egészségi állapotának megfelelően eltölteni. Külföldi vagy belföldi, szervezett vagy egyéni utazásnál minél többet legyünk a szabad levegőn, sok mozgással kapcsoljuk össze programunkat. Akár hegyek között, tóparton vagy alföldön tölti valaki a szabadságát, nem hagyhatja figyelmen kívül annak a klímának a hatását. Még a legegészségesebb embernek is ajánlatos házipatikát magával vinnie, természetesen olyan gyógyszerekkel, amelyek váratlan rosszullét, szédülés, enyhe gyomorpanaszok stb. enyhítésére szolgálnak. A nyári szabadság akkor hozza meg igazán az eredményt, ha a szervezetet frissíti, pihenteti. A legszebb műemlék sem hatja foeg a szemlélőt, ha aznap már a sokadik, és több napja pihenés nélkül hajszolt programot teljesít i. Szomorú statisztikák készülnek a tiltott helyen. fürdőzőkrői minden nyáron, pedig felnőtt és gyermek számára elég kijelölt hely van, ahol úszhatnak, fürödhetnek. MENDEN CSALÁD számára az a legoptimálisabb nyaralás, ha az egész család együtt töltheti a szabadságot, aki teheti, így oldja meg a nyári pihenését. A jól eltöltött nyári szabadság erőt ad, regenerálja a szervezetet. Az Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet, Putnok azonnali belépéssel felvesz szerkezetlakatos, esztergályos, hegesztő, villanyszerelő, kovács és autószerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: a szövetkezet központjában, naponta 8—12 óra között a műszaki főágazatvezetönél.
