Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

1979. június 3., vasárnap 'MroKE*i»<wn ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 co et OS NY (Folytatás az 1. oldalról) SZKP KB konzultáns cso­portjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió kiil- ügy miniszterének főtanács­adója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar—szov­jet kapcsolatok továbbfejlesz­tésének fő irányait, véleményt cseréltek a békéért, és a nem­zetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagy­ra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóra válla­sában elért, nagyszerű ered­ményeit. A magyar fél elis­meréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommu­nista pártja vezetésével .kor­szakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A Szovjetunió ta­pasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás számára. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzé­sében, a népek .harcában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP kő­vel kezet es internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői, — a szocia­lista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egységének erő­sítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának, és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton szá­míthat cselekvő szolidaritásá­ra, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős si­kereinek, amelyeket i az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagv feladatok való­ra váltásában elértek. A szov­jet. küldöttség nagy érdeklő­dést' tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom építé­sének. a munkásosztály, a szövetkezed parasztság és az értelmiség szövtsége erősíté­sének. a párt és a nép kap­csolatai elmélyítésének, a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Ma­gyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az eurónai és a világbéke megőr­zéséhez. a szocialista közös­ség erősítéséhez, a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom össze forrottságá na k megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felsza­badító harcához. A Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagvra értékeli a magvar'kommunistáknak, a mpgyar dolgozóknak a Szov­jet unióhoz fűződő inlernacio- nalisla. elvtársi és testvéri viszonyát. 1. A felel: áttekintenék a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban lelt, 1974. évi látogatása alkalmából kötött, maid az ezt követő legfel­sőbb szintű találkozókon to- vújíbfedeszlett es konkretizált elvi megállapodások valóra váltásának menetét Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kap­csolatok eredményesen és di­namikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Nép- köztársaság és a-Szovjetunió I9tí7-ben aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresz- szusa határoza1a i va1. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjet­unió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érde­keinek egysége, a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élei meggyő­zően igazolja a magyar— szovjet szövetség hatékonysá­gát. mely biztosítja a két or­szág érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista kö­zösség összeforrnttságának és nemzetköze befolyásának erő­sítését. Európa és az egész világ békéjének és biztonsá­gának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrott- sága. A rendszeres legmaga­sabb szintű találkozók, az ál­landó munkakapcsolat, a szé­les körű véleménycserék gaz­dagítják a két párt tevékeny­ségéi. lehetővé teszik az előt­tük álló feladatok legkedve­zőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a- viszonyukra jellemző, mély. kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkap­csolatok további szélesítésé­hez. a Magyar Népköztársa­ság országgyűlése és . a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, álla­mi és társadalmi szervezeti kapcsolatainak és együttmű­ködésének bővítéséhez. A küldöttségek vélemény- cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió távlati gazdásági együttműködésének fő irá­nyairól. Megállapították, hogy az árucsere-forgalom dina­mikus növekedése, a terme­lési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági meg­állapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjet­unió népgazdasági feladatai­nak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormányfőinek a közel­múltban lezajlott találkozó­ján kidolgozót! megállapodá­sok valóra váltása előmozdít'ia a kölcsönösen előnvös gazda- sági kapcsolatok elmélyítését, A felek szükségesnek tart­ják az együttes tervezési te­vékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és sza­kosítás fejlesztését. Kiemel, ték annak fontosságát, hogy mielőbb .fejezzék be a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gaz­dasági ágazatait felölelő ter­melési kooperáció és szako­sítás l!H)0-ig szóló hosszú tá­vú programjának kidolgozá­sát. * Jelentős eredmények jel. lemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tu­dományos együttműködését. A felek időszerű feladatként je­löllek meg a közös tudomá­nyos tevékenység népgazda­sági hatekon.vsá gá nak növe­lését ,és még szorqsabb ösz- s/.ehan«o!ását a magyar— szovjet gazdasági kapcsola­tok követelményeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének lőni ossá­gát a nagy népgazdasági fel­adatok végrehajtásában, köz­tük az energia- és nyers- anyaggondok megoldásában. Megállapították, hogy az ösz- sf.efouás nagyszerű példája a KGST-tagáUamok több ezres építokullektivójának interna­cionalista együttműködésével elkészült és üzembe helye­zed SzüvetséS-gázve/.elék. a Vinnyicál és AlberUrsát ösz­szeköl ö, magas feszül 1 ségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szov­jetunió továbbra is hatéko­nyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fej­lesztéséhez és tökéletesítésé­hez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozod ta­pasztalatok meggyőzően bi­zonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tu­dományban és a techniká­ban. A felek határozott in­tézkedéseket tesznek a .jövő­ben is a szocialista gazdasá­gi integráció komplex prog­ramjának valóra vallására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszú ta. vú együttműködési célprog­ramjainak megvalósításában. Magyarország és a. Szovjet­unió. a baráti országok sike­res társadalmi-gazdasági fej­lődése fontos - tartalékának tekinti a gazdasági integrá­ció előrehaladását. A küldöttségek nagy fi­gyelmet szentellek a ma­gyar—szovjet ideológiai egy üttműköd és nek. Ki fej ez. ték, hogy kölcsönösen elő­mozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intéz­ményeinek. tömeg tájékozta­tási szerveinek alkotó együtt­működését. A látogatás so­rán aláírták a magyar—szov­jet: kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt, amely új lehetősége­ket teremt e kapcsolatok szé­lesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjet­unió népeinek kölcsönös szel lem i gazdagodása ra. A két küldöttség megelé­gedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet ba­rátság ápolása és elmélyíté­se a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált Ked­vezően értékelték a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledé­séhez. 1L A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycserét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, ame­lyet a Varsói Szerződés tag­államai 19711. novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi helyzet­ről. Az. Európában és a vi­lágban végbemenő kedvező irányú változások mellett, a nemzetközi éleiben tovább­ra is akiivan tevékenyked­nek a „hidegháború” korsza­kának visszaállítására tö­rekvő imperialista és reak­ciós erők. A NATO milita­rista köréinek az a célja, hogy fokozzák * a fegyverke­zési versenyt, kaíonai fö­lényre tegyenek szert, a szo­cialista közösség országaival szemben, és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhü­lés alapjait. Magyarország és a Szov­jetunió — a Varsói Szerző­dés többi szövetséges álla­mával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés fo­lyamata megerősödjék, ki­szélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljók. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az. államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolváló gyakorlati intézkedéseket Eu­rópában. Erre jrán.vul a szo­cialista államoknak az a ja­vaslata. hogy az eurónai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő va­lamennyi állam kössön szer­ződést : nem alkalmaznak el­sőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhü­lés. előmozdításában és az európai államok közötti .bi­zalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is meg­valósuló bizalomerősítő in­tézkedések • kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a na­gyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakor­latokat, az összeurópai érte­kezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagy­méretű haditengerészeti gya­korlatokat. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottsága budapesti ülésének új. jelentős kezdeményezése, hogy hívják \ össze az összes európai állam. az. Egyesült Államok és Kanada, képvi­selőinek politikai szintű ér­tekezletét. Ez széles körű le­hetőséget. nyit mindezen ja­vaslatok érdemi áttekintésé­re és más államok olyan ja­vaslatainak megvizsgál á sara, amelyek a katonai szemben­állás mérsékléséhez, a fegy­veres erők és fegyverzetek koncentrációjának és meny- nyiségének csökkentéséhez, az európai béke és bizton­ság megerősítéséhez vezet­nek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podásának küszöbönálló alá­írása a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdítása szem­pontjából. Életbelépése je­lentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny koriá. tozósához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozot­tan sikraszáll a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésével fog­lalkozó bécsi tárgyalások si­keres előrehaladásáért. A szo­cialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tár­gyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé te­reljük. Most a nyugati or­szágokon a sor, hogy a ja­vaslatokra konstruktív vá­laszt adjanak. Az európai földrész hely­zetének áttekintése során a felek ismételten megállapí­tották. hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány vala­mennyi elvének és megálla­podásának következetes és teljes valóra váltása az euró­pai és az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja. Ebben a folyamat­ban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt vevő országok képviselőinek 19(10. é\:i madridi találkozó­jára. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e ta­lálkozó sikeres megtartásá­hoz. Az egyenlőségen és a köl­csönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazda­sági Közpsség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke. a jó­szomszédság és az együtt­működés erősödjék a Balkán- félszigeten. Kifejezték re­ményüket: a balkáni népek nem engedik meg. hegy e , fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló . erők cselszövésének következté­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a ' közel-keleti események veszélyes alaku­lása miatt. Ismételten meg. erősítették, hogy szolidári­sak az arab országokkal, amelyek határozottan eluta­sítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Iz­rael között megkötött arab­ellenes különbekét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folya­mat. megszakítását, új fe­szültséggócok létrehozását, háborús konfliktusok kirob­bantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája ko­moly fenyegetést jelent a bé­kére, koránk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szov­jetunió ismét megerősíti in­ternacionalista - szolidaritását a kínai agressziót bátran visszaverő hős vietnami nép­pel. és valamennyi békesze­relő erővel együtt, határo­zottan támogatja a Vietna­mi Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet-Á/sia béké­jének helyreállítását és biz­tonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal meg­erősíti azt is, hogy barátság­ra törekszik a kínai néppel, kész a békés .egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntar­tani a Kínai Népköztársa­sággal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan tá­mogatja a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi ha­ladásért küzdő ázsiai, afri­kai és látin-amerikai népe­két az imperializmus, a ko- lonializmus, a neokolonializ- mus és a faji megkülönböz­tetés ellen folytatott harcuk­ban. A küldöttségek kiemel, ték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban, és remé­nyüket fejezték ki. hogy az el nem kötelezett országok állam. és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havan­nában sorra kerülő értekez­lete. újabb hozzájárulás lesz a népek békéiének és biz­tonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum im­perialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejez­ték elhatározásukat, hogy a jövőben is mindén módon elősegítik a szocialista kö­zösség testvéri -országai kül­politikai egy ü 11 m ű k üdésén ele elmélyítését, amely a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak, és a világpolitikai lég­kör egészségesebbé válásá­nak hatalmas mozgató ereie. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedé­seket tesznek a Varsói Szer­ződés szervezetének — a bér ke és a nemzetközi bizton­ság megbízható eszközének — erősítésére. Eli. A tárgyalásokon véleményt cseréllek a nemzetközi kom. niunir n és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkás- mozgalom nemzetközi szere­pe és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdemé­nyezés-' és - együttes erőfe­szítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések ke­rültek .a világpolitika kö­zéppontjába. mint a termo­nukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza meg­fékezése és a leszerelés, a békés egymás mellett élés el­vének megerősítése a külön­böző társadalmi rendszerű ál lantok között, a hegemoniz- mus elleni harc, a gyarma­tosítás és a faji megkülön­böztetés megszüntetése, es más kérdések. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Partja tiszte­lettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommuniz­mus építéséről szóló. Marx, Engels. • Lenin tanításait to­vábbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figye­lembe veszi mi,nd az osztály­harc. mind a szocialista át­alakulás általános törvény­szerűségeit, mind pedig az adott országok konkrét tör­ténelmi feltételeit és nemze­ti sajátosságait. A magyar és szovjet kom­in un isl ák következetesen si k. raszállnak valamennyi kom­munista és munkáspárt elv­társi együttműködésének fej­lesztéséért. az egymás közötti viszony azon általánosan el­fogadott elvei alapján, ame­lyeket a kétoldalú és a nem­zetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976-os 'ber­lini értekezletet is. A tárgyalásuk résztvevői rámutattak a lestvérpárlpk internacionalista szolidaritá­sának növekvő szerepére,' az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az összfe- lorrollság erősítésének szük­ségességére. E cél érdekébén a Magyar Szocialista Mun­káspárt: és a Szovjetunió Kommunista Partja, mint ko­rábban. a jövőben is min­dent megtesz. ★ A magyar es a szovjet fél mély megelégedettségét fe­jezte ki a szívélyesség; a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légköré­ben. az MSZMP és az SZKP, I a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésé­ben megnyilvánuló . egysége jegyében lezajlott tárgyalá­sok eredményei felett. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió pari- és kor­mány küldöl lsegének a Ma­gyar Népköztársaságban lett hivatalos baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a' Ma­gyar Népköztársaság es a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a Szocialista Közös ség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge és a szovjet kormány ne­vében meghívta Kádár Já­nost. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­gének elén tegyen hivatalos baráti látogatási a Szovjet­unióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfo­gadták. Budapest, 1979. június 1. KÁBÁK JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi B)zottsá s ának első titkára LLONVIt) II.JICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon I í Bizot tsá ívé nak főtitkára, a Szovjetunió Le«felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents