Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
1979. május 6., vasárrtop ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A mi bázisunk A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Borsod megyei szervezete hagyományos rendezvénysorozatának — a Borsodi Műszaki Heteknek — ismét nagyon időszerű témakört választott, amikor a tervezett több száz előadás gondolati mottójaként azt jelölte meg. hogy: „hatékony, észszerű, takarékos termeléssel és energiagazdálkodással segítsük elő a népgazdasági egyensúly kedvezőbb alakulását". Napjainkbn vissza-vissza- térö ez a mottó, illetve ez a gondolatsor. Az 1979. évi népgazdasági terv e szempontból az V. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései végrehajtásának fontos láncszemét alkotja és egyúttal a népgazdaság fejlesztésében is jelentős változásokat hoz. Ma már szinte „túlságosan” is jól ismertek az 1974— 75-ös években bekövetkezett változások. A világpiaci árrobbanás, a felgyorsult inflációs folyamatok — más országokhoz hasonlóan — hazánkban is megbontották a népgazdaság egyensúlyát. Az állami szubvenciók hatására a vállalatok nem „érezték” eléggé a világpiaci változásokai, csökkent az ösztönzők hatékonysága, a . gazdasági tevékenység rugalmassága. Ismeretesek az elmúlt három esztendő eredményei. Ezek összegezése után is elmondható azonban, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában nem sikerült kellően előrelépni. Erinek következtében a népgazdaság belső egyensúlyát csak a tervezett több külföldi forrás bevonásával leheteti megteremteni. Tartozásaink annyira nőttek, az egyensúlyi helyzetünk annyira kedvezőtlenné vált, hogy további fennmaradásuk veszélyezteti népgazdaságunk stabilitását, fejlődését. A kialakult helyzet jelentős változtatásokat tesz indokolttá. Szükség van rá, hogy olyan fordulat történjen a gazdaságpolitika gyakorlati végrehajtásában, amely biztosítja az egyensúlyi viszonyok tartós javulását; a gazdaságirányításban érdekéit szervek olyan jellegű normatívákat bocsátanak ki, amelyek mind hosszabb, mind rövidebb távon biztosítani fogják az egyensúlyi helyzet megszilárdulását. Az általános fő irányt a Központi Bizottság 1977. október 20-i, 1978. március 15-i és az 1978. október 12-i határozatai rögzítik. Ezeket azonban a gyakorló gazdasági vezetők szintjén a mainál pontosabban kell értelmezni és kellő differenciáltsággal alkalmazni valamennyi gazdasági területen. A mainál világosabban kell látni az egyes termel öko! lék- tíváknak, azok vezetőinek, valamint a területi és irányító ágazati szerveknek az illető kollektíva nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását. A korábbi évtizedekben használt naturális értékelések és a nyereségmutatók önmagukban nem alkalmasak erre a komplex értékelésre. A nettó jövedelmezőség; azaz a költségvetési befizetés, az igénybe veti állami támogatás és a nyereség egybevetése már lényegesen reálisabb képet nyújt az országos gondok megoldásához szükséges vállalati hozzájárulásról. Ezenkívül minden vállalatnál és szövetkezetnél a jelenleginél lényegesen nagyobb figyelemmel kell kísérni a munkaerő-gazdálkodást és a vállalati megbízhatóságot. A gazdasági egyensúlyt döntően befolyásoló gondjaink — a terme- lókenység", a munkafegyelem. a munka- és üzemszervezés. a korszerű gépkihasználás, a szerződéses fegyelem, a pénzügyi kötelezettség teljesítése, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás — köré csoportosulnak. Népgazdasági egyensúlyunk helyreállításában igen jelentős a külgazdasági kapcsolatok szerepe. Ezek közül is a legfontosabb a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcsolataink helyzete, fejlődése'. A Szovjetunió megkülönböztetett segítő- készséget tanúsít gondjaink iránt, aminek számos jelét tapasztalhatjuk. Így a Szovjetunió az 1976—80. közötti tervidőszakban a kölcsönös elszámolásokban keletkező adósságaink kiegyenlítésére egymilliárd rubel összegű hosszú lejáratú hitelt nyújt. A Szovjetunió hozzájárult ahhoz is. hogy a VI. ötéves terv időszakában a hitélete törlesztéséi felfüggeszthetjük. A Szovjetunió, a szovjet vezetők segítökészsége számunkra igen nagy jelentőségű. egyensúlyi gondjaink megoldását erre alapozni azonban nem reális, söl nem szabad. A kiemelt cél ina mindenütt — így megyénkben is — a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez szükséges hozzájárulás növelése. E célhoz az út a gazdasági hatékonyság növelésén. a felhalmozás és fogyasztás arányainak, bizonyos mértékig belső szerkezetének változtatásán, a nemzetközi gazdasági kapcsolataink számunkra kedvezőbb félhasználásán keresztül vezet. Hazánk gazdasági, társadalmi fejlődésének jelenlegi szakaszában gondjaink gyors megoldása elképzelhetetlen a tudomány eredményeinek mainál hatékonyabb felhasználása nélkül. Különösen nagy jelentősége van ennék az elvnek megyénkben, ahol nagyszámú és jól felkészült műszaki értelmiség dolgozik, ahol olyan tudományos és ipari bázisai vannak a gazdaságnak, mini. a Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a bányászai, a kohászat, a vegyipar, a gépgyártás hatalmas üzemei. Ezek az intézmények, ezek a vállalatok és az értelmiség széles rétegei igen sókat tehetnek a szakmai és általános műveltség szintjének növelésében, és így a mainál korszerűbb termelötechndká működ (eléséhez szükséges ismeretek megértetésében. E feladatok végrehajtása, a m cg v á Hozott' " k ö i*ÜTm é ny e Ívhez való alkalmazkodás számunkra parancsoló szükség- szerűség. Mert, mint ahogy Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára a minap a Borsodi Műszaki Hetek megnyíló előadásán mondta: ..A mi bázisunk. a mi etalonunk egyre inkább a nemzetközi élvonal kell, hogy legyen .. Buciiért Miklós A betegség neve: szikesedés Nézem a színes filmet, s eszembe jut a néhány nappal korábbi beszélgetésem Pintér Józseffel, a borsódivánkai Kossuth Tsz elnökével. Amit ö mondott az e vidékre jellemző gazdálkodásról, az egy mondatban így foglalható össze: a mezőgazdasági termelés nem lakodalmas menet. Persze, kérdezem én, Hol tíz? Ezen a filmen — ami egyébként a mezőkövesdi járás sokszínű arcát többé-ke- vésbé sikeresen mutatja be — szinte szókéilnek a kombájnok, traktorok, mosolytól kerek minden szüretelő arca. , Sehol egy víztócsa, egy elmerült traktorkerék, sehol egy meredek domboldalon főidőn fekvő . gabonát vágó kombájn, sehol egy verejtékező arc. A valóság persze prózaibb és kínosabb a filmbelinél. Még Borsodivánkán is, pedig... igen, ha az itt gazdálkodó ember ..sír”, akinek 19 arany- koronás földjei vannak, akkui' mit szóljanak ott. északon, ahol a kopár domboldalak füvétől még a zerge álla is felkopik. Az igazság az, hogy az ivánkai határ (Négyes, Tiszavalk is idetartozik) 19 arany koronás földjei ellenére, vagy éppen ezért roppant csalóka. Az ember csak néz-néz és síkot lát mindenfelé. Asztalsima területei. ahol a tekintet legfeljebb csak a szórványos facsoportokban akadhat meg. Es amit nem lát meg a szem, »U van a víz. igen, a mondat nem értelmetlen.' Ezek a leheletfinom hajtások (ezt nem látja, vagy alig a szem) ugyanúgy összegyűjtik, s őrzik sokáig a vizet, mint a mélyebb horhosok, árkok. A betegség pedig itt kezdődik. Neve: szikesedés. Jele: az egyébként értékes táblákon belül itt is, ott is megtalálható szikfoltok. Ezért mondja Pintér József: — Ez a föld kissé felértékelt. A nagyüzemi gazdálkodás szempontjából nézve nincs olyan értékes, mint arra, abból a 19 aranykoronából következtetni lehetne. Félreértés ne essék, nem kibúvói keres, még csak rossz főidőnek sem kiáltja ki az itteni határt. De realitás nélkül, csak. áltatnák magukat, s főleg másokat. Számolgattunk. A kétszáztíz hektár búza kiesése sok, a helyére tervezett, s oltjár- tunkkor az esőtócsák miatt még el nem vetett löt) hektár napraforgó csúszása ugyancsak jelent kiesést a végső elszámolásnál. S persze a pluszmunkák költsége. — A költség—hozam viszony nem borulhat! — az. elnök kijelentése ellentmondást nem tűrő. — A húszszázalékos különbözetnek a hozam javára meg kell lenni ... Jó, jó, de e szavaktól, bármily szigorúak is azok. még nem oldódik meg semmi. Az ősz, tél, tavasz által teremtelt kiesés forintban négy és lél millió. Van kétszáz hektár olyan szántójuk, ami május közepe előtt semmiképp sem művelhető. És vannak olyan tábláik, ahová már negyedszer kénytelenek visz- szamenni. Gépek búcsújára- sa. Ez az érem egyik oldala. Es a másik? Az ellensúlyozó? Egyáltalán, van ilyen? , — A költségmegtakarítás az egyedül üdvözítő és' járható ül. Amit olcsóbban tudunk megcsinálni, azt olcsóbban kell megcsinálnunk! Ami gazdaságtalan, azt pedig nem szabad csinálni! Konkrétan? — Például a légi. helikopteres növényvédelem helyett idén szántóföldi lesz. Nekünk így olcsóbb. Vettünk egy Kábára szerelhető nagy teljesítményű növényvédő gépel. így a vegyszert egy menetben be is dolgozzuk a talajba. Idén műtrágvázunk először talajvizsgálat alapján. Ha a tudomány igazat állít — miért ne állítana? —. akkor ezzel a módszerrel 20 vagon nitrogéntartalmú műtrágyát sikerül megspórolnunk, mégpedig úgy, hogy a talaj egy deka tápanyagban sem Szakmunkásvizsga előtt A 100-as számú Pataki István Szakmunkásképző Intézet harmadéves esztergályos szakmunkásjelöltek, heti három alkalommal szakmai gyakorlaton vesznek részt a DIGÉP központi tanműhelyében. A közeljövőben szakmunkássá váló fiatalokat a szakoktatók komoly, jelentős munkával bizzák meg, a Diósgyőri Gépgyár gyártmányaihoz készítenek alkatrészeket teljesen önállóan. A szolimát igazoló bizonyitvány megszerzése után mint kezdő szakemberek, a gyárban dolgoznak tovább, hiszen túlnyomó részük a tanulóéveket a DIGÉP ösztöndíjasaként végezte el. A képen: Gyvricskó Sándor szakoktató irányításával esztergagépeken dolgoznak a harmadéves tanulók. Késve fakad a szőlő Sem á március, sem az április nem felelt még az idén meteorológiai szempontból a velük szemben támasztott „elvárásoknak”. A mezőgazdászok egyáltalán nem lehetnek velük megelégedve: a hűvös. kelleténél csapadékosabb időjárás növelte az árvizet, belvizet, késleltette a vegetációt. hátráltatta a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Különösen megmutatkoznak ennek hátrányai a zempléni tájon: Hegyalján, Hegyközben és Bodrogközben. A lapos. mély talajú Bodrogközben igen nagy fagykárt szenvedő vetések késve indullak fejlődésnek, bokrosodasnak. A tavaszi árpát, borsót, cukorrépát. a kívántnál később lehetett csak elvetni, a kukorica, napraforgó vetése még szenved hiányt. Bízunk benne, hogy p száz hektár tavaszi telepítésű lucernásunkban — a lejlödése rendkívül biztató — sikerül a magfogás. Szép pénz lenne és ez hivatalosan nem szerepel a terveinkben! Reménykedünk a 145 hektár cukorrépánkban is. Véleményem szerint ez a vidék jó cukorrépatermő. Példa rá a tavalyi év hektáronkénti 340 mázsája, s 25 forint mázsánként! haszna ... A borsodivánkai utam után néhány nappal később levetített, a járásról szóló filmen időközben befejezték szökellésüket a kombájnok, a munka szépségeit szimbolizáló zene is elhalkult, s felgyulladt , a villany. A;/ ivánkai, valki, négy esi határban azonban tegnap is, ma is, holnap is birkózik, mérgelődik, port nyel, kezéről olajai mos az ember. S mindezek közben a legnagyobb optimizmusa a reménye, ami annak ellenére is táplálkozik egy kiapadhatatlan forrásból, hogy ugyanúgy tudja, mint. az elnök Pintér József: a mezőgazdasági termelés itt — de máshol sem — soha nem volt lakodalmas menet. Hajdú Imre javában folyik. A legtöbb helyen, például a Bodrogközi Állami Gazdaságban, a sárospataki. a karosai termelőszövetkezetben a kifagyások miatt növelni kell a kukorica és a napraforgó vetéséi. De ugyanígy járnak el a lobbi közös gazdaságban is. Kukoricából rövid és hosszú tenyészidejű fajlát egyaránt veinek a Bodrogközben, hogy ilyen módon biztosítsák maguknak — egy esetleges kedvezőtlen ősz esetén — a szükséges abraktakarmány meny- nyiségél. A bodrogközi gyümölcsösökben, elsősorban a páterhomoki, györgyarlói, zernp- lénagárdi kertekben jói haladnak a permetezéssel. A piros bimbós állapotban levő almafákat az állami gazdaságban. a kenézlöi és a nyíri termelőszövetkezetben már negyedszer-ötödször permetezik. Hegyalján a téli fagyok miatt kisebb-nagyóbb kárt szenvedtek a szőlők. A kedvezőtlen tavaszi időjárás pedig hátráltatta a tőkék, venyigék vegetációját: így alaposan megkéselt a rügyek pattanása,- íakadása. Máskor ilyenkor már „mérhető” hajtások zöldelltek a furmint-, hárslevelű- és muskotályvenyigéken, s nem ritkán az első permetezést is el lehetett végezni rajtuk. Ez iden azonban a hideg időjárás vissza-visszaszoritotla a vegetációt, s május elejére éppen hogy kipattantak a rügyek a gondosan metszett venyigéken. Hogy milyenek a termeskilátások a történelmi borvidéken, arra még hozzávetőlegesen sem lehet következtetni. Hiszen ezer gondja-ba- ja lesz még a szőlőnek és a szőlősgazdának egyaránt. — az októberi szüret idejéig. (h. j.) Ahogy a vevő kívánja N apjaink egyik fontos gazdasági feladata, hogy olyan termékek készüljenek gyárainkban, amelyek kivétel nélkül minden piacon értékesíthetők. A Miskolci Üveggyárban a párt gazdaságpolitikájában megfogalmazott feladatoknak ilyen irányban is pontosan igyekeznek eleget tenni. Nem véletlen, hogy háromszor egymás után kapták meg a Kiváló Gyár kitüntető címet, a legutóbbit az 1978, évi munkáért. Ebben a kis gyárban fegyelmezett, gazdaságos az üzemvitel, olyan a termékösszetétel, amelyből szinte nem tudnak eleget gyártani. Amióta az üveg újra betört az építőiparba. és másodvirágzását éli, alig győzik a piaci igények kielégítését, mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az üveggyárban a termelés növelését munkaszervezéssel, jó munkaerő-gazdálkodással, létszámnövelés nélkül és határozott műszaki fejlesztéssel érték el. A termelékenység, a bázishoz képest tavaly 14,7 százalékkal növekedett. Az egész év során érvényesült a termelés és értékesítés ütemének összhangja. A gyári eredmények Így több mint 50 százalékkal növekedtek. A gyár minden fizikai dolgozója több mint egyhavi munkabérrel keresett többet 1978-ban. Amit különösen ki kell emelni, az, hogy a Miskolci Üveggyárban 100 százalékosan érvényesül az „Ahogy a vevő kívánja” jelszó. Tudniillik, exportot növelni, a belföldi piaci igényeket kielégíteni, a dollárbevételt gyarapítani, a tőkés piacon megmaradni csakis úgy lehet, ha szüntelenül azt termelik. amit a vevő kér és igényel Ez pedig itt úgy valósul meg. hogy gyártmányszerkezeten belül szinte pillanatok alatt kívánság szerint azt a profilt állítják elő. amit a megrendelők kér/iek. Ez a nagyfokú rugalmasság és gyors átállás természetesen magas szintű munkaszervezést igényel. Alig négyszázan dolgoznak ebben a kis gyárban, s ez a maroknyi kollektíva, élen a politikai és szakmai vezetéssel, a szocialista brigádokkal, rövid időn belül meg tudta valósítani ezt a rugalmas átállást, a piaci kívánalmak szerinti termékgyártást. Elismerés jár érte.
