Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
■irnfriin.il llaplili követelmények - következetesebti káder és személyzeti munka a DIGÉP-ben nSXf-RAGTÄROKSZÄÖ 3 Cigándi szőttesek Tóth Károlyné keze nyomán szép szőttesek kerülnek le az öreg szövőszékről Fotó: Szabados György Az ajtó mellett az esz- vála, akár lakásdisz is lehetne. Sőt az is. hiszen té- lan-nyáron ott áll összeszerelve. De túl a lakást díszítő szerepén, elsőrendű funkciója mégis csak az, ami nagyanyáink, dédanyáink korában volt. Legalább is itt Cigándon, a Rekesz utcában Tóth Károlynénál még az. Sőt ebben a bodrogközi községben még legalább ötven családnál hasonló céllal állnak ezek az öreg szerkentyűk. Szőnek rajtuk vásznat, falvédőket., térítőkét, szőnyegeket. Szép mintájúakat, olyanokat, amelyekért a külföldi, de a mi városi népünk is igencsak bolondul. Persze, nem csoda, múltba menekítő, ősi hangulatot árasztó, ugyanakkor rendkívül praktikus dolgok kerülnek le ezekről a jó öreg eszváták- ról. A legnagyobb érdem természetesen azo'ké, akik nem felejtették el őseik szép tevékenységét. Mint már említettem. Tóth Károlyné egy a cigándi hagyományőrzők közül. — Tizenkét éves voltam, amikor először szőttem. Azóta nem szakadtam el az eszvátától. Most ötvenöt éves vagyok. Gondolhatja, azóta hány méter szövet jött le erről a jó öreg szövőszékről. Bizony jó öreg, mert a korára vonatkozóan csak annyit tudok meg. hogy már a nagymama is ezen készítette a környéken oly híres cigándi szőtteseket. Most. a látogatásunkkor szép mintájú, pirosból, fehérből építkező faliszőnyeg bontakozik ki Tóth néni kezemunká.ia nyomán, — Mi, cigándi szövök, valamennyien a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet bedolgozói vagyunk. Megrendelés alapján készítjük a szőtteseket. Az anyagot, a mintát a szövetkezet ad.ia. Bejövetelünkkor volt alkalmam szétnézni az udvaron is. Rengeteg aprólék, hátul pedig kert. Nem restelltem megkérdezni: mindezek mellett a szövésre mikor marad idő. — Ilyenkor nyáron természetesen kevesebbet szövök. Télen jobban van rá idő. Esténként azért, most a dologidőben is mindig leülök a szövőszék mellé, ha csak rövid időre is. Szereti csinálni — mint mondja — nem csupán a pénz miatt. Amit csinál, nemcsak a vevőknek tetszik. Ö maga is gyakran elgyönyörködik benne. (ha) Hatvan éve történt Néhány szó Reisinger Ferencről Az elmúlt másfél évben — nem kis részben a gyár kom- minisláinak véleménye, jelzései alapján — a Diósgyőri Gépgyárban nagyobb figyelmet fordítanak a káder- és személyzeti munka javítására. A vállalat vezető posztjain jelentős kádercseréket hajtottak végre, s ezek a cserék elősegítették az egységes szemléletet és cselekvésmódot, amely már egyre kézenfog- liatóbban mutatkozik meg a vállalat eredményeiben. Természetesen a vállalat jövője nem csak és nem elsősorban kádercseréken, az egyre magasabb színvonalú káder- és személyzeti munkán múlik; de a jövő sikereinek egyik forrása mindenképpen itt van. Az elmúlt évek tanulságai és a vállalat előtt álló egyre növekvő és bonyolultabb feladatok szükségszerűen megkövetelik a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelményrendszer következetes érvényesítését. E cél érdekében a vállalat vezérigazgatója a napokban utasításban szabályozza a vállalati kinevezési hatáskörbe tartozó vezetők képesítési kö- velelményi rendszerét. Móniit Antalt, a gépgyár személyzeti és szociális igazgatóját kérdeztük az új rendszerről: — A képesítési követelményrendszer célja és feladata, hogy növelje a vezetői állomány képzettségi szintjét ■—. mondotta az igazgató. Segítse elő az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével ösz- szefüggő szocialista vezetői szemlélet, magatartás és cselekvés kialakítását; következetesen juttassa érvényre a már megszerzett politikai, szakmai és vezetési ismereteket; biztosítsa a tudományos-technikai haladás következményeként az egyes vezetői munkaterületek sajátosságaihoz szükséges korszerű műszaki, közgazdasági, jogi és idegennyelvt ismeretek megszerzését és magasabb szinten történő elsajátítását. — Ezek a követelmények ina mór természetes igények egy vezetővel szemben. A DlGŰP-nél ezeket miért csak Borsod megyében 1976- ban önálló szakszervezeti alapszerveket hozlak létre 59 termelőszövetkezetben az alkalmazotti dolgozók részére. Az alapszervezelckben elismerésre méltó a szervezeti élet. a tagdíjfizetési készség, a költségvetés szerinti pénz- gazdálkodás. Közben bizonyos csökkenés következett be az alapszérvezetek számát illetően, mert csökkent az alkalmazottak száma, miután az alkalmazotti dolgozók tsz- taggá váltak és ez a folyamat is felgyorsult. Egyébként a szakszervezeti alapszervezetek többségének helyzete stabilizálódott, létjogosultságukat a gazdasági vezetők is elismerik és ennek megfelelően igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani az szb-kel. Egymás hatáskörét és jogait tiszteletben tartják, az alapszervezel képviselete ott van n tsz-vezetőségi üléseken, rendezvényeken. A szakszervezeti rendezvényeken viszont olt találjuk a gazdasági vezetés képviselőit A tsz-ben dolgozó szb-k munkájára jellemző, hogy munkatervvel rendelkeznek, a működési szabályzat szerint dolgoznak, ismerik jogaikat és mindennapos tevékenységükkel a szövetkezeti demokrácia kiszélesítését segítik. Fórumaikon, rendezvényeiken napirendre tűzik a gpzmost fogalmazták meg Hűen formában? — A követelmények valóban nem újak, végső soron egy 1974-es minisztertanácsi és azt egy elég későn követő 1978-as kohó- és gépipari miniszteri utasítás végrehajtásáról van szó. Természetesen mi eddig is e követelmények alapján végeztük a káder- és személyzeti munkát, de ilyen konkrétan, pontosan és részletesen — a KGM utasítása nyomán — csak most fogalmaztuk meg. Eddig csak eléggé általánosan, vezetői szintekre írtuk elő a követelményeket: csak az volt előírva, hogy egy főosztályvezetőnek, üzemvezetőnek stb. milyen iskolai és egyéb végzettséggel kell rendelkeznie. — A mostani rendelkezésben mi a leglényegesebb változás, mi az ami új? — Nem általában, hanem konkrétan mintegy száz vezetői beosztásra előírtuk, hogy milyen egyetemi, főiskolai, s emellett milyen szaktanfolyami és politikai iskolai végzettséggel kell rendelkeznie, és beosztásához milyen idegen nyelv ismerete szükséges. Differenciáltan, hiszen adott esetben természetes, hogy más-más felsőfokú végzettséget igényel egy gyáregység műszaki vezetői és egy pénzügyi osztályvezetői beosztás, vagy más szaktan- folyamot kell elvégeznie egy szállítási és megint mást, egy külkereskedelmi szakembernek. — Tehát az « vezető, oki megfelel a követelményeknek, nyugodtan végezheti a munkáját a megszerzett oklevelek és bizonyítványok birtokában. — Törekszünk a megfelelően dolgozó vezetők politikai és erkölcsi biztonsági érzetének erősítésére, de az új képesítési rendszeren túl egyéb követelményeket is előírhatunk, valamint az új rendelkezésben foglaltak nem érintik az egyes munkakörökre más jogszabályokban előírt speciális képesítési és továbbképzési kötelezettségedaságí munkával, az érdek- védelemmel, a politikai és kulturális nevelőtevékenységgel, a tömegsporttal kapcsolatos kérdéseket. Hatékonyan segítik a törvényességi helyzet javítását, a munkaver- seny és brigádmozgalom szerket, mint például a különféle szakviiagák, tanfolyamok és a vezetőtovábbképzés. Az igazgató elmondotta, hogy az utasítás hatálybalépése előtt kinevezett vezetők az előírt szakmai iskolai végzettség hiányában csak 1980 végéig foglalkoztathatók, ezután csak az, aki az előírt képesítést biztosító iskolai tanulmányokat 1980. december 31-ig megkezdi, és mindaddig, amíg tanulmányait folytatja, illetve befejezi. Adott esetben felmentést kaphatnak a 40. évüket betöltött női, illetve a 45. évüket betöltött íérfivezetők. A politikai képesítési követelmény alól felmentés nem adható. Hosszú időn át végzett szakmai, vezetői munka esetén az illetékes szakigazgató rendkívüli, kivételes esetben felmentést adhat. — Az új képesítési rendszer alapján milyen a jelenlegi helyzet a vállalatnál? — A személyzeti főosztály megvizsgálta a helyzetet, javaslatot tettek az illetékes rzak igazgatók nak az egyes vezetőknél hiányzó követelmények megszerzésének módjára és határidejére. Minden érintettel írásban közöljük az előírásokat. A felmérések alapján a vállalat vezetőinek döntő többsége megfelel a követelményeknek. Azt a vezetőt, aki az előírt követelményeket a megjelölt határidőre saját hibájából nem szerzi meg, képesítésének megfelelő munkakörbe helyezzük. Az új képesítési rendszer segíti megoldani azoknak a belső gondoknak egy részét, amelyek akadályozzák az eredményesebb munkát a vállalatnál. A helyzet nem készlet senkit borúlátásra, hiszen a DIGÉP-ben olyan munkás és vezetői gárda dolgozik. amely felkészültségben, hagyományaiban biztosítékot jelent a rajtuk múló problémák megoldására. A magasabb követelmények következetesebb munkát igényelnek, ők ma ezt így csinálják, a vezetők új képesítési rendszere része ennek a munkának. Petr» József vezését, irányítását, a munkavédelmi és szociálpolitikai feladatok végzését. A szakszervezeti munka a mezőgazdaságban fejlődőben van, egyes helyeken elismerésre méltó eredményeket értek el. A történetíró megáll egy pillanatra. Szükségesnek látszik irtai ni néhány megjegyzésre, melyet írásban, de főleg szóban közöltek velünk, kiegészítve a hatvan év előtti eseményeket. Érdekes a hozzánk eljuttatott miskolci színházi köz. löny 1919. áprilisából, mely közli Győrv Nagy Lajos nyílt levelét Kun Bélához, amelyben azt javasolja, hogy a közelgő világforradalom, a ^Világproletár-öntudat” növelése érdekében hozzá kell kezdeni egy közösen érthető világnyelv elsajátításához. Györy Nagy az eszperantó nyelv használhatóságára hívja fel Kun Béla figyelmét. Több személyes élményt közölt Sass József (Miskolc) az intervenciós csapatok támadásáról és a Bánréve kör. nyéki harcokról, s felhívta a figyelmet, hogy a támadó csapatok élén egy ..jól felszerelt olasz légionista zászlóalj” halad, aláhúzva az intervenció nemzetközi jellegét. A legtöbb kérdés, megjegyzés mégis a Tanácsköztársaság miskolci vezető személyiségéről, Reisinger Ferencről érkezett hozzánk. Tagadhatatlan. hogy személye, azs eseményekre való befolyása nélkül nem tudhatjuk a mis. • kolci eseményeket jól megérteni. Hozzátehetjük, hogy Reisinger jól példázza a történelmi folyamatok és a személyiségek közötti szoros összefüggést. Reisingert végül is a századelő történelmi fejlődése emelte Miskolc város, ban a munkásmozgalom élére, s mint ilyen — ezt követően — lényeges befolyást gyakorolt az események menetére. Reisinger Ferenc útja, élete nem tekinthető jellemző proletársorsnak. Sarud községben született (Heves megye) és Mezőkövesden volt asztalos tanonc. Helyzetére rávilágít, hogy elölte beiratkozott a gimnáziumba, s annak egy osztályát el is végezte. Faipari szakiskolát végzett és bejárta — az akkori szokások szerint — a fővárost és az ország számos vidékét. Közben bekapcsolódott a szociáldemokrata munkásmozgalomba. Az 1900-as év.ek elején jött Miskolcra és ik a oetegsegélyező pénztár tisztviselője lett. Rövidesen a szociáldemokrata párt titkára és legtekintélyesebb vezetője. 1914-ben megszervezte a Húsipari Szövetkezetei, és ennek igazgatója lett. Az első világháború alatt ebből szervezik meg a város köz- élelmezési üzemét, ami nagyban hozzájárult a város példás közellátásának megszervezéséhez. (Nagy Ferenc polgármestert ennek elismeréseként nevezték ki előbb államtitkárnak, majd pedig miniszternek.) Reisingert a háború megindulása után behívták katonának, 1917-ben szakasz- vezetőként szerelt le. 1918- ban, a létrehozott városi munkáközvelitő hivatal vezetője, egyben az SZDP titkára. Az előzőekből látható, hogy Reisinger az utolsó évtizedben már nem munkásként, hanem tisztviselőként dolgozott. A városi mukaközvetí- tö hivatal vezetése pedig jelentős városi rangot jelentett. Egyáltalán nem csodálhatjuk, ha szoros kapcsolatai alakulta)? ki a város vezetőivel, különösen Szentpáli István polgármesterrel, aki egyébként valóban demokratikus gondolkodású ember volt. különösen, ha a monarchia reakciós -politikai rendszerét vesszük figyelembe. Reisinger azon kevés emberek közé tartozott, aki megőrizte tekintélyét a mun. kások között, miközben — ezzel párhuzamosan — igen jó kapcsolatai voltak a polgársággal is. Kimondhatjuk; a polgárság partnerként fogadta el Reisingert. amit elősegített. hogy az értelmiség egv jelentős részének gondolkodására a változtatás igénye, a reakciós rendszer felszámolásának törekvése nyomta rá bélyegét. Természetes tehát, hogy 1918. októberében a polgári demokratikus forradalom idején ebből az összefogásból alakult ki a forradalom miskolci vezérkara: és ennek Szentpáli és Reisinger a két vezéralakja. Kettejük álláspontja sokban hasonlított egymásra. Amikor pedig 1918 decemberében Reisinger lelt Miskolc város főispánja, pozícióját még tovább növelte. A proletárforradalom létrejötte ezt a folyamatot megszakította. Reisinger a centrista szociáldemokrata vezetők közé sorolható (az országos vezetők közül legközelebb all talán Kunfihoz), s amikor választani kellett, a proletárforradalom mellé állt, bár jobban szerette volna, ha szociáldemokrata vezetés alatt mentek volna tovább az ügyek. Politikájára végig ez jellemző: részt vesz vezető személyiségként a proletárdiktatúra megszervezésében. de mindvégig kitart centrista szociáldemokrata álláspontja mellett. Ez teszi opportunistává, mert, hiszen a forradalmi fejlődést mindig a polgársággal való megbékélés irányába igyekszik befolyásolni. Érdeme-e Reisingernek, hogy az intervenciós támadás nem tett kárt Miskolcon? Ez az érdem felér egy árulással: mert nem tett meg minden tőle telhetőt, hogy a várost megőrizze a proletárhatalomnak. Túlságosan is könnyen beleegyezett az „elkerülhetetlenbe”, a város feladásába. Bizonyos értelemben természetellenes, hogy az intervenciósok kiverése után megmaradt a vezetésben. Maga ismerte be. hogy sokáig gondolkodott, hogy nem kellene-e távoznia az intervenciós csapatokkal ? Landler Miskolc visszafoglalása után éles kritikát gyakorolt a miskolci vezetés opportunizmusa felett és következetes forradalmi politikát követelt. Reisinger beismerte, hogy' sok kérdésben következetlen politikát alkalmazlak, miután azonban a viszonyok rendeződlek és Landleréi? az Északi hadjárat megindulásával eltávoztak Miskolcról, Reisinger személyes befolyását újra arra használja fel, hogy a „lojális politikát” érvényesítsék. Mindent összevetve: a Tanácsköztársaság idején a proletárhatalom felső vezetésében is mindvégig harc dúlt a következetes forradalmi erők, a centrista és opportunista volt szociáldemokrata vezetők között. Réisinger centrista magatartása és vele a miskolci események — végsősoron az országos vezetésben levő opportunista erőket segítették. Fő vonásaiban így ítél bilijük meg a miskolci eseményben legnagyobb szerepel játszó Reisinger Ferenc személyét Dr. Lehoezky Alfred Római vízvezeték feltárása Budapesten, a Fővárosi Tanács döntése alapján ar Mll-cs út építése körben feltárják a római kari virvereték tartópillérét. A római kori virvereték tartópilléreiből néhányat restauráltak, s igy eredeti formájukban láthatók, mór idén sreptemberben. lÉsmiú oiiiRka 3 mezőgazdaságban
