Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

ESZAPC-MAGYARORSZÁG 3 ^ 1979. mó'tus 27, w»t«ip _ K övesdi hokiéipö exportra A követelményekhez igazodva A tárafoglaló gépen Bajczik István cipész szakmunkás dolgozik Szabados György (elv. — Meg kell tanulnunk eg.y masíajta cipőben járni — mondotta stílusosan Ferye Sándor, a Mezőkövesdi Ci­pész Szövetkezet elnöke. — Vagyis messzemenően iga­zodnunk kell a gazdasági kö­vetelményekhez, valamint vá­sárlóink igényeihez. Ezalatt azt értjük, hogy korszerűsí­tenünk kell a termékszerke­zetet; mennyiségben, minő­ségben, választékban, mo­dellben, színben olyan ter­mékeket kell előállítanunk, amelyeknek piacuk van bel­es külföldön" egyaránt. A mi szakmánkban még inkább szükség van a rugalmasság­ra, a bel- és külföldi meg­rendelők igényeinek megfe­lelően a termelésben váló gyors váltásra, átállásra. Ez természetesen nemcsak szem­léletbeli változást jelent, ha­nem az üzem- és munka- szervezés javítását, a lehe­tőségeinkhez mérten való műszaki fejlesztést, a változ­tatást a technológiában, ,az igényelt korszerűbb anyagok felhasználását. , A szövetkezet a terv sze­rint az idén húszmillió-öt­százezer forint értékben ál­lít elő különböző terméke­ket, amelyből a tőkés export hét és fél millió forint. A belkereskédelem megrende­lésére ez idáig már 4 ezer pár szandált készített és szál­lított. 8—10 színben, ezenkí­vül 29 ezer pár férfi félci­pőt készítenek hatféle mo­dellben, és 0 ezer pár bun- dacipöt, kétféle modellben, kétfelé «színben, a választék bővítésé érdekében. E hét elején kezdtek hozf za nyugat-európai tőkés meg­rendelésre 15 ezer pár jég- hokicipö gyártásához. A Me­zőkövesdi Cipész Szövetke­zetben hagyománya van a hokicipő készítésének, hiszen egy esztendő kivételével — amikor nein volt megrende­lés— 1965-től folyik, ennek a gyártása. Az elmúlt kél esztendőben összesen 116 ezer pór hokicipőt szállítottak külföldi megrendelőiknek, méghozzá mindenféle rekla­máció nélkül. Most, az idén a megrendelők mennyiségben ugyan mérsékelték igényei­ket, de jelentős modellvállo- zást igényelnek és másféle anyag, műbőr, műanyag fel- használását kérik, és a szí­nekben is változnak kíván­ságaik. Ez természetesen bi­zonyos technológiai korsze­rűsítéseket is követel. Tár­gyalások folynak, melyek értelmében a külföldi meg­rendelő bizonyos gépeket bo­csát az év. végéig a szövet­kezet rendelkezésére. A mű­szaki fejlesztés egyébként — ha kissé lassan is,', hiszen adottságaik nem túl na­gyok — már a múlt évben megkezdődött és az idén is folyamatban van. A géppark korszerűsítésének keretében állították üzembe 1978-ban az NSZK gyártmányú, úgy­nevezett fárafoglaló, gépet, amely növeli a termelékeny­séget és megkíméli a dolgo­zókat a nehéz fizikai munka egy részétől. Ez a berende­zés. a felsőrészt igazítja, fog­tálja rá a kaptafára és rásüti "a talpbélést is. egyúttal. Elő­ször a férfi félcipők gyártá­sánál próbálták ki, a hoki­cipők készítése1 e berendezés segítségével most kezdődött meg. Szintén a múlt évben állították üzembe a csehszlo­vák gyártmányú úgynevezett kant-szegezö gépet, ami á ci­pő hátsó részét, sarokrészét munkálja meg. Ez szintén elősegíti a. termelékenyebb munkál. A mór előbb em­lített tárgyalások eredmé­nyeként valószínű, az év végéig külföldi megrende­lőik révén korszerű sza­bászgép- munkába állítására is sor kerül. Jelenleg a szö­vetkezet alig több mint 60 termelő dolgozója 8 "óra alatt 200—220 pár férfi félcipőt, vagy maximálisan 200 pár hokicipőt állít elő. Molnár Mihály műszaki ve­zető — aki az országos ci­pőmodell pályázaton g múlt évben második dijat nyerf—* hangsúlyozta, hogy külföldi megrendelőik ,y a hokicipő gyártásához megfelelő menv- •n.viségű és jó minőségű anyagot biztosítanak. A kel­lékek közül és főleg a kü­lönféle ragasztókból viszont ,— amiről nekik kell gondos­kodói — számos terméket a magyar gyártóktól, illetve szocialista exportból szerez­nek be. Ezzel is csökkente­ni kívánják a tőkés impor­tot, de úgy, hogy ez ne men­jen a minőség rovására. Ügy látszik, ezt. a törekvésüket ez idáig sikerült realizálni, amfl az is mutat, hogy, rek­lamáció most már több mint kel éve nem érkezeti a szö­vetkezet címére. O. i. A Hejőmenti Állami Gaz­daság 125 hektáron termeszt — zömében —» csemegesző­lőt. Schalkház László szőlő- termesztési ágazatvezetö kér­désünkre elmondotta, hogy idén 94 vagonnyi termést várnak, amelyből 50 vagon­nal exportra kívánnak szál­lítani. Bár a télen mintegy 20 százalékos fagykár érte a többségében saszla fajtájú ültetvényeket,, a tervezett mennyiséget ennek ellenére „ígérik” az új hajtások. Ezek­ben a napokban még tart a szálvessző-lekötözés, de az ágazat dolgozói már hozzá­láttak a hajtás válogatáshoz is. A kártevők elleni véde­kezés folyamatos. Peronosz- póra' ellen Zinebet, atka- és rovarkártevők ellen Sinola- toxot használnak. Terven felül száz méter bányaalagút Az oroszlányi szénmedencék­ben épül a márkushegyi bá­nya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. Az Oroszlá­nyi Szénbányák Vállalat bá- nyaépitői az első negyedévi tervet húsz százalékkal túltel­jesítették, száz méterrel töb­bet haladtak előre a terve­zettnél. A képen: Robbantás­hoz készítik elő az egyik vá­gatot. Vásárnézőben Díjazott termékek — Előtérben a minőség Fokozódik a tőkés kivitel Nemcsak a nagyközönség­nek, hanem a szakemberek­nek is az a véleménye: a mintegy 1800 külföldi és ma­gyar kiállító sok látnivalót vonultatott fel az idei tava­szi BNV-n. A vásáron be­mutatkozó csaknem 700 ma­gyar vállalat között találunk több borsodi nagyüzemet is, amelyek ezúttal is méltókép­pen reprezentálják megyénk iparának fejlődését. íme né­hány példa: A Lenin Kohá­szati Művek standján csak­nem valamennyi gyáregység terméke megtalálható. Ezek közül is kiemelkedik a ne­mesacél - he n ge rm ű gy á regy - ségben készült különleges acélfajtók, a ZF nevet vise­lő aeélcsalád, amelyet vásá­ri díjjal tüntettek ki. Mihez is használják ezt a nem .mindennapi acélfajtát? Mint azt a vállalat szakem­berei elmondták, minde­nekelőtt a járműiparban van rá szükség. Ugyanis az ötfo­kozatú szinkron sebességvál­tó fontos alapanyaga a bor­ral mikróötvözött ZF acéltí­pus. A Lenin Kohászati Művek­ben az évek során át kikí­sérletezett ZF acéltfpus gyár­tása révén mintegy 250 ezer dollár tőkés import megta­karítása válik lehetővé. Az új termék jelentősége a jö­vőben tovább növekszik, hi­szen a felhasználó vállala­tok. mint például a Csepel Autógyár, a Ganz-MÁVAG, a Diósgyőri Gépgyár és még egy sor üzem, egyre inkább igényli a különleges acélok termelésének fokozását. Az LKM kezdeményezése ugyan­akkor jelentősen hozzájárul á gépipar termékszerkezeté­nek korszerűsítéséhez, a vi­lágpiaci versenyképesség nö­veléséhez. A szakemberek változatos termékfajtákat láthatnak a Diósgyőri Gépgyár vásári te­rületén is. A közel 600 négy­zetméteren 19 gépet mutat be a magyar gépipar nagy múltú vállalata. Egyebek kö­zött a kábelipari gépeket két húzógép, egy huzalgyórtó gépsor és egy" úgynevezett összecsapógép képviseli. A kábelipari gépekkel együtt a C-csarnok-ban kaptak helyet a DIGÉP szerszámgépei. Kö­zülük ezúttal két hidegalakí­tó gépet, egy hidraulikus billenőkéses lemezollót, és egy ugyancsak hidraulikus lemezélhajlitó gépet, mutat­nak be az érdeklődőknek. A vegyipari pavilonban megyénket a Borsodi Vegyi- kombinát és a Tiszai Vegyi­kombinál képviseli. Itt a slá­ger elsősorban a BVK nagv- díjas terméke: az Ongrovtl •pvc-porok és az ebből ké­szült termékek sokasága. Ta­valy még kísérletképpen gyártották ezt a terméket, ma viszont — egy évvel a gyárindítás után — már az egész világon elismerik ki­váló tulajdonságait, éppen ezért igen nagy kereslet mu­tatkozik iránta. Egyebek kö­zött erről tájékoztatta a mi­nap a vásáron tett látogatás során Lázár György minisz­terelnököt és a többi magas rangú vendéget Körtvélyes István, a Borsodi Vegyikom­binát igazgatója. Mint el­mondta, az Ongrovil védjegy jelenleg a világ csaknem minden részén, mintegy öt­ven országban bejegyzett, el­ismert márka. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a BVK ez évi pvc-por exportja — a vál­lalat birtokában levő rende­lések alapján — várhatban meghaladja a 80 ezer ton­nát, s ennek mintegy kéthar­madát tőkés piacon értéke­sítik. A kormány elnökének elmondták az is, hogy a Bor­sodi Vegyikombinát az idén erőteljesen fokozza nem ru­bel elszámolású exportját, a vállalat ugyanis ebben az év­ben megcélozta a 45 millió dollar tőkés kivitel elérését. Sok érdekességgel szolgál a vásáron a gyógyszeripar szereplése is. Az iparág ter­melésének mintegy egyötöde agrobiológiai készítmény. Azt is bizonyára kevesen tudják, hogy a gyógyszeripar terme­lésének kétharmadát külföl­dön értékesítik, s az ország tőkés exportjának 4,32 szá­zalékát a .gyógyszeripar biz­tosítja. A gyógyszeripar az idei BNV-n szakított a hagyo­mánnyal, hiszen kiállításá­nak jelmondata: gyógyszer- ipari kutatással a mezőgaz­daság szolgálatában. Ponto­sabban, azt -igyekeznek szemléltem, hogy a biológia es a kémia, mint tudomány­ág, milyen segítséget adhat a mezőgazdaságnak, a mező­gazdaság kemizálásához. A hét végén számos új ter_ méket, agrobiológiai készít­ményt mutattak be a vásá­ron a sajtó képviselőinek. Ilyen termék például a Chi- noin Rol-Fruct nevű készít­ménye, amellyel szabályoz­ható a fűszerpaprika, para­dicsom, gyümölcsök érése. A kiállított termékek között vannak a különböző súlvho- zamnövelő, szinkronizáló szerek, s állatgyógyászati ké­szítmények. L. I­Érdekességek a világ iKípzfeágál Bulgáriában, a burgaszi felsőfokú vegyipari-technoló­giai intézet tudós kollektívá­ja egy pomoriei szakosított vállalat szakembereivel együttműködve a tengervíz feldolgozásával komplex mű­trágyát. állított elő. Szaba­dalmazott módszerük bizto­sítja a magnézium-ammóni- ák-fo.szfát kinyerését a ten­gervízből, illetve a termé­szetes sóoldatból, valamint a karnallit (a kálium, és mag- néziumklorid kettős sója) h as znos i t ásá hoz szükség es optimális feltételeket. Egy li­ter tengervízből 6.7 gramm, egy liter természetes sóol­datból 375 gramm műtrágya állítható elő. A karnallit elő­állítóit mennyisége széles ha­tárok között mozog. Az új komplex műtrágya jóval hatékonyabb a hagyo­mányosnál. Az első változat — amelyet a természetes só­oldatból nyernek ki — 16.3 százalékos plusz termésnöve­kedést biztosit az azonos mennyiségű, hagyományos műtrágyához viszonyítva. A másik változat — amit a tengervízből nyernek ki — 27,1 százalékkal emeli a ho­zamot. a természetes sóoldat­ból és karnallitból álló; ösz- szetett műtrágya pedig . 38,9 százalékkal. Az új műtrágya lassan hat, es ez egyik alap­vető jó tulajdonsága. Ezen- kivül mikroelemeket — bort, vasat, rezet, mangánt, mo- libdént — is tartalmaz, s ezek fokozzák a növények biológiai aktivitását. Várha­tó. hogy az új komplex mű­trágya hamarosan elterjed a mezőgazdasági gyakorlatban. Ezt nagymértékben elősegí­ti. hogy az előállításhoz szükséges nyersanyag, a ten­gervíz korlátlan mennyiség­ben áll rendelkezésre. * Csehszlovákiában évente jelentős pénzeszközöket for­dítanak a mezőgazdasági géppark felújítására. Nem­csak a hazai mezőgépi pártól, hanem külföldről is sok gé­pet szereznek be. Ennek el­lenére a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek IX. orszá­gos kongresszusa előtt olyan jelzések érkeztek, hogy bi­zonyos gépekből és alkatré­szekből nem elégítették ki a szükségletei. Nincs például elég eke. velőgép. rakodó­gép. traktoralkatrész és kü­lönösen az önjáró mezőgaz­dasági gépek alkatrészellátá­sa akadozott. Ezért a mosta­ni tervidőszakban több gé­pét kap a mezőgazdaság és mintegy .40 százalékkal bő­vítik az alkatrészválasztékot. Csak az idén a csehszlová­kiai mezőgazdasági üzemek ötezernél több új hazai és küllöldi traktort kapnak. Elő­ször jelenik meg a piacon a Zetor—10011 és a Zetor— 10045 típusú traktor és ki­sebb mennyiségben megkez­dik a Zetor—16045 típusú traktor gyártását is. Jelen­tős mennyiségű önjáró siló- kombájnt, NDK, szovjet és román gabonakombájnokat, a cukorrépa betakarításához hazai, a jicini Agrostroj Vál­lalatnál gyártott háromsoros berendezéseket és hatsoros, önjáró répakiemelö es répa- lejelő gépeket hoznak for­galomba. * Az olasz mezőgazdaság is arra törekszik, hogy növelje a kukorica vetésterületét, mert nem kis mértékben et­től függ az olasz állatte­nyésztés fejlődése. Olasz szakemberek megállapítot­ták, hogy a kukoricalerme- lés további növelése a kalá­szosok rovására, több száz milliárd líra -megtakarítást eredményezhetne azzal együtt, hogy egyébként 20— 25 millió mázsa gabonát kel­lene importálni. Az olaszok szerint kétségtelen tény, hogy a kukorica lényegesen kevésbé költséges egyéb ta­karmányfélékhez mérten. Ép­pen azért érthető a mező­gazdasági szakembereknek az a törekvése, hogy tovább növeljék a kukoricával be­vetett területeket és növel­jék a terméshozamokat. * Jugoszláviában az állatál­lomány 1978-ban a korábbi esztendők növekedési irány­zatával szemben, némileg csökkent. A Jugoszláv Szö­vetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint 1979. január derekán a társas es egyéni gazdaságokban 5,5 millió szarvasmarhát tartot­tak nyilván, 1 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A sertések száma 7 millió 770 ezer volt, vagyis 8 százalék­kal kevesebb, a juhoké pe­dig 7 millió 374 ezer, mint­egy 2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Csak a baromfiállományban volt 2 százalékos növekedés. Az állatállomány csupán a ma­gánszektorban csökkent, a társasgazdaságokban némileg emelkedett. Szőlészeti munkák

Next

/
Thumbnails
Contents