Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

T979. május 24,, csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nélkülözően levékenyséf A Beloiannisz Híradástechnikai .Gyár fő profilja telefon fő- és alközpontok gyártása. Az elektro­mechanikus központok mellett az idén kezdték meg a sorozatgyártását az Cin. kvázi elektronikus központoknak. A termékek mintegy ötven százaléka exportra kerül. Nagy gondot fordítanak a minőségellenőrzésre. A beépítésre kerülő alkatrészeket ugyanolyan szigorral ellenőrzik, mint a gyárat elhagyó késztermékeket. A BHG a jó munkaszervezéssel, a szigorú minőségi követelmények betartásával huszonhatmillió-nyolcszázezer forint értékű anyagmegtakaritást tervez az idén. A ké­pen: Elektronikus berendezés ellenőrzi az alkatrészeket előállító szerszámok pontosságát. Emlékplakettek és emlékérmek A kisárulermelés élenjáróinak kitüntetése a MESZÖV-hen — Jó-e, helyes-e az, hogy «gyik-másik termelőszövet­kezetünk a növénytermelé­sen, állattenyésztésen túl há­rom-négy vagy többféle mel­léktevékenységet is űz. szol­gáltatásokat végez. Egyes gazdaságok lefutott gépsoro­kat vásárolnak, s azzal ipari tevékenységet folytatnak. Ez- p. a jövő? ... Néhány nappal ezelőtt hangzott el a lenti, a felszó­laló aggodalmáról tanúskodó vélemény az egyik tanácsko­záson. Később, amikor a gaz­dasági, gazdálkodási terüle­tek tájékozott szakértői kér­tek szót, a kérdésre részle­tes és megnyugtató választ adtak, A válasz lényege nem lehetett, nem is volt más, mint az: a mezőgazda- sági üzemek ipari, lakossági szolgáltatási jellegű tevé­kenységére ma még több szempontból szükség van, s még jó néhány évig feltétle­nül szükség lesz. Ezt igényli — sőt, követeli meg — je­lenlegi gazdasági helyzetünk, s az adott mezőgazdasági üzemek egyenkénti gazdasá­si helyzete is. Ez a valósá­got hűen tükröző, summázott válasz. Az aggodalmat, bizo­nyos értelemben ellenvéle­ményt tükröző kérdés azért érdemel a summázottnáL .részletesebb választ, medi- tálgatást, mert az aggály, az ellenvélemény nem egyedül­álló, nem csupán egy.két ember nézete, véleménye. Különösen néhány évvel ezelőtt volt mindennapos té­ma gazdaságpolitikai, politi­kai jellegű beszélgetések, vi­ták során: helyes-e, ha a koncentrált irányú fejlesztés helyett, a csak kimondottan » növénytermelésre, állatte­nyésztésre irányuló termelé­si rendszerek kiépítése he­lyett és mellett a termelő- szövetkeze tele különböző kis­ipari szinten mozgó mellék­üzemágakat is létesítenek. Sőt, telephelyüktől távol, még külföldön is, vállalnak ilyen-olyan építési, szerelési munkát. Nem valami vissza­felé haladás ez a szocialista gazdaságfejlesztés már meg­tett útján? Nem forog-e ve­szélyben a hirdetett és ter­vezett több és olcsóbb élel­miszerféleség, alapanyag megtermelése? összeegyez­tethető-e ez a fejlett, szocia­lizmus építésének gazdasági, •társadalompolitikai céljával, valóságával? Ilyen értelem­ben, ilyen oldalról, s gazda­sági valóságunk problémái­tól elvonatkoztatva, azokat nem alaposan ismerve, jóin­dulatú, }ggos kérdések vol­tak ezek. Azonban a párt, a kormány alapos gazdaságpo­litikai és gazdasági elemzé­se, intézkedései megfelelő választ adtak a miértre, s jól, érdekeinknek megfelelő­en döntött, intézkedett e .fontos kérdésben is. Egy a lényeges: ismerni kell ami­ért gazdasági és politikai lé­nyegét. Mindannyiunk, minden fel­nőtt, felnőtten gondolkodó dolgozó előtt ismeretesek a következő gondok: egyes ipa­ri jellegű lakossági szolgál­tatások területén nagyok az elmaradások. Megszámlálha­tatlan az olyan háztartási gépekhez, motorokhoz, gép­kocsikhoz, lakásszereléshez szükséges alkatrészek hiá­nya, amelyeket: ipari üzeme­ink, ipari szövetkezeteink nem képesek előállítani. — Sok mé'*\ s a mi megyénk­ben, Borsod-Abaúj-Zemplén- ben különösen sok az olyan, kedvezőtlen adottságok kö­zepette gazdálkodó termelő- szövetkezet. amely a társa­dalmilag hasznos mellék­üzemági tevékenység nélkül, részben nem tudná rendsze­resen foglalkoztam tagjai egy részét, másrészt pedig e tevékenység biztosította ha­szon nélkül a szövetkezet mérleghiányos lenne, eset­leg szanálni is kellene. S napjainkban bizony a hiba éppen abban van, hogy a minden vonatkozásban hasz­nos kiegészítő tevékenység kevés, kevesebb, mint kel­lene. Hadd idézzék ennek bi­zonyítására néhány sort egy központi, minisztériumi szin­tű anyagból: „ ... Lendületes volt a nö­vekedés, (a hetvenes évek közepéről van szó. A szerit.) Budapesten és a nagyváro­sok vonzáskörzetében, ugyan­akkor indokolatlanul háttér­be szorult a kiegészítő tevé­kenység a hagyományos me­zőgazdasági jellegű megyék­ben. Pozitív összefüggés van a kiegészítő tevékenység mé­rete és a vállalati nyereség között. A kiegészítő tevé­kenység során előállított ter­mékek, valamint a szolgál­tatások fontos népgazdasági és lakossági igényeket elé-' v'tenek ki... A gondot az okozza, hogy még ma is ke­vesen ismerik ennek tartal­mát, népgazdásági szerepét és minden a mező- és erdő- gazdálkodástól idegen mun­kát, az ilyennel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzeme­ket és jó szándékú vezetői­ket sok esetben szóban, nem ritkán jogsértő intézkedé­sekkel marasztalják el.. Az ilyen félreértések- és félreértelmezések kiszűrését, megszüntetését sürgeti az MSZMP KB 1978, március 15-i határozata, amikor e té­mában felhívja a figyelmet arra, hogy: a tervszerű mun­kaerő-gazdálkodás. a dolgo­zók folyamatos foglalkozta­tása érdekében fejlesszék a gazdaságok a mellék- és ki­egészítő tevékenységet. Érdekes, tanulságul szol­gáló a következő néhárfy adat: 1977-ben országosan a mezőgazdasági nagyüzemek árbevételének j42 százaléka •— 81 milliárd 430 millió fo­rint — a kiegészítő tevé­kenységből származott. S ha nem is .ilyen mértékű, de je­lentős arányú a kiegészítő tevékenységből származó be­vétel megyénk termelőszövet­kezeteiben és mezőgazdasági szakszövetkezeteiben is. 1978- ban megyénkben a részarány 37.6 százalék volt. pénzben kifejezve 2 milliárd 202 mil­lió forint. Több mint 685 millió forintot az ipari jel­legű termelés. 300 milliót az építési munka, s több mini egymilliárdot az egyéb, szol­gáltatást tevékenység hoz szövetkezeteinknek. S feltét­lenül hozzá kell tenni: 19 termelőszövetkezetünk a mel­léküzemági tevékenységnek köszönheti, hogy az elmúlt gazdasági évben nem volt mérleghiányos. Borsodban egyébként hat­van termelőszövetkezetünk­ben van ipari és szolgáltató tevékenység, s mindösszesen mind a 107 gazdaság foglal­kozik valamivel a mezőgaz­dasági alaptevékenységen túl. Munkájukhoz általában hasznos, elegendő segítséget kapnak az illetékes irányító szervektől. Különösen a való­ban nélkülözhetetlen szol­gáltatásokat nyújtó, pótló kiegészítő tevékenység indí­tásához. fejlesztéséhez. Ez tehát napjainkban a helyzet a mezőgazdasági üze­mek kiegészítő tevékenysé­gével kapcsolatban. Termé­szetesen arról van szó, hogy a fő tevékenység a mező­gazdasági termék előállítása, vqgy annak feldolgozása kell legven. Nem a mindenáron történő nyereségszerzés, jö­vedelemnövelés. nem a csak csoportérdeket szolgáló tevé­kenység hajszolása a cél. Ahol ilyesmit akarnak ten­ni, meg kell akadályozni, s igazgatási, politikai vezető szerveink meg is akadályoz­zák. S a távoli jövőt, a fej­lett szocialista társadalom gazdaságát sem az elapró­zottság. a decentráció fogja jellemezni, hanem ennek az ellenkezője. Azonban napja­inkban még a szolgáltatáso­kat. a termékelőállítást, a munkaerő hasznos foglal­koztatását se«íteni. biztosí­tani kell a kiegészítő tevé­kenységekkel. Mert e tevé­kenység ma még nélkülöz­hetetlen. Mind q társada­lom. mind a mezőgazdasági üzemek többsége szempont­jából. Barcsa S. Már hagyományos, hogy évente a MÉM és a SZÖV- OSZ által létesített emlék- plakettekkel és emlékérmek­kel jutalmazzák meg a leg­eredményesebben működő kertészkedő, zöldségtermelő, kisállattenyésztő és méhész szakcsoportokat, illetve az áruellátást legjobban segítő kisárutermelőket, a háziker­tek, ház körüli porták leg­jobb művelőit, hasznosítóit. Megyénkből, az elmúlt évi eredményes munka jutalma­ként ismét többen részesül­tek a MÉM és a SZÖVOSZ elismerésében. Az emlék­szélső házy, pár méternyire a helységjelző táblától. • A homlokzatot állványzat fedi, a vakolat színe még csak a tulajdonos és ai kőműves­mester képzeletében él. Ha az idő engedi, a hét végére kész a vakolás is. A mester — mint mondja — önző egy kicsit, a színezést nem hagy­ja másra, nem bízza egyik segítőjére sem, hiszen az „utolsó simítások” öröme semmihez sem hasonlítható, — Mindig jó érzés tölt el, ha elmegyek egy olyan ház mellett, amit én építettem. Pontosan emlékszem az ala­pozásra. a falazásra, minden gondra, bajra. Mert a házak nem nőnek ám ki a földből! Kemény munkával kell meg­dolgozni valamennyiért. Körívéit/ Mihály kőműves- mester. a napokban ünne­pelte az 50. születésnapját, néhány nappal korábban pe­dig átvehette az Ipar Ki­váló Mestere kitüntetést. Az alkotó örömével kalau­zol végig a házban. Három szoba. hall. fürdőszoba, egy­szóval minden együtt, amire egy családnak . szüksége van. — Igen jó a terv, nagyszerű a beosztás. Kilencven négy­zetméteren minden megta­lálható. Szép a kilátás is, na­posak lesznek a szobák. Ott, szemben az Ostromos látha­plaketleket, emlékérmeket, s az ezzel járó jutalmakat teg­nap, szerdán ünnepélyes ke­retek között Szunyogh Já­nos, a MÉSZÖV elnöke nyúj­totta át. A Bereezki Mátéról elne­vezett emlékplakett ezüst fo­kozatát kapta á mezők öves - >. di áfész zöldségtermelő szakcsoportja, bronz íokoza-' tát pedig a miskolci Fehér Akác kerthasznosító szak­csoport. A Báldy Bálint-em- lékplaketH ezüst fokozatával a miskolci sertéstenyésztő és -hizlaló, bronz fokozatával tó. Abból a hegyből, mész­kőből épült a lábazat... — Hol tanulta a mester­séget? — Apómtól. Négyen vol­tunk fiúk a családban és va- lahányan kőművesek lettünk. Pedig apánk nem akarta, ő azt szerette volna, ha más­más szakmát tanulunk. Az egyik testvérem két hét, a másik egy hónap, én is egy hónap után megszöktem a mesteremtől. Mi nem akar­tunk cipészek, asztalosok lenni, nekünk apánk szak­mája tetszett. Nem volt hát mit tennie apánknak, meg­tanította velünk a kőműves- szakmát. Keménykezű, szi­gorú ember volt, precíz, szép munkát követelt, belénk ne­velte, hogy becsüljük meg a legkisebb munkát is, mert a kőműves keze munkája év­tizedekig magán viseli a mes­ter , kézjegyét, árulkouik a szaktudásról. Körtvély Mihály 1971-ben váltott iparengedélyt. Egy kőkerítés építésével kezdte. — lehelben féltem, hogy nem lesz elég munkám. Az­tán jöttek szép sorban a megrendelők. Mindent el­vállaltam és elvállalok ma is, amikor pedig már válo­gathatnék is. Nekem mind­egy, ha hívnak, megyek ta­tarozni. építek nyári' kony­hát és palotát is. tő szakcsoportot jutalmazták. A Sőtér Kálmánról elneve­zett emlékplakett bronz fo­kozatában részesült a mis­kolci méhész szakcsoport. A megye legjobb kisáru- termelői közül Komló Mik­lós kenézlői kertész a Be­reezki Máté-em lékérem arany, Nagy Gusztáv mis­kolci méhész pedig a Sötér Kálmán-emlékérem arany fokozatát kapta jutalmul. Ezenkívül huszonnégyen ré­szesültek Báldy-, Bereezki-, illetve Sölér-emlékérem ezüst, vagy bronz fokozatában. Korábban szövetkezetek­ben, állami vállalatoknál dolgozott, felelős műszaki beosztásokban. —' Nem szerettem ingázni, távol élni a családtól. És lát­tam, hogy a faluban kőmű­veshiány van. Azonnal meg­kaptam a működési enge­délyt. Hatvan-nyolcvan ezer forint az éves bruttó bevé­telem, ez után adózok. Mi­vel kisközségekben, 3000-nél kevesebb lélekszámú faluk­ban dolgozom, adókedvez­ményt is kapok. Meg kell fogni a munka végét, de nem járok rosszul. — Hogyan épül fel egy ház errefelé ? — A tél a tervezgetések, a költségvetés készítésének ide­je. Telente keresnek fel a megrendelők, elmondják, mit szeretnének, esetleg kész ter­vekkel jönnek. Én pontosan kiszámítom és felírom, mi­ből, mennyit vegyenek. Az időpontot is megjelölöm, hi­szen gazdáheodnom kell az időmmel. Most is három ház épül párhuzamosan, egyidö- ben. Március elején hozzá­fogunk a munkához. Jönnek a megrendelő ismerősei, ro­konai, jobb esetben szerez­nek 1—2 kőművest is. Én fe­lelősséget. vállalók a munká­ért. Általában az egyik nyá­ron telő alá hozzuk a házat és a másik nyáron befejez­A. Magyar Tudományos Akadémián tegnap megkez­dődtek a kétnapos agrár-köz- gazdasági és üzemszervezési napok. Az agrárkutatások­nak a jövőben, a .korábbinál jobban kell párosulniuk egyéb más tudományos ága­zatok tevékenységével, mert csakis többoldalú együttmű­ködéssel képzelhető el az élelmiszertermelés további fejlesztése. Az agrár-közgaz­dasági kutatások eredmé­nyeinek az eddiginél jobban be kell épülniük a termelés mindennapos gyakorlatába. A kutatóknak, a szakembe­reknek fel kell tárniuk azo­kat az összefüggéseket, ame­lyek segíthetik a termelés gazdaságossági és minőségi követelményeinek fokozol, labb érvényesítését. ä fiatalok NDK-M munkaváíiaíásáról ,979-ben is mod nyílik ar­ra. hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti munkaerő-együttm kodés ke­retében magyar fiatalok szakmai, gyakorlati tapasz­talatszerzés céljából munkát vállaljanak az NDK-üzemek- ben. A foglalkoztatásra szak. és betanított munkaterülete­ken. a gépiparban, az elekt­rotechnikai és elektronikai iparban, a könnyűioarban, a vegyiparban, valamint a ko­hászaiban van lehetőség. A szakmunkások 2—3 évre, a betanított dolgozók 3 évre köthetnek munkaszerződési. Az NDK-vállalatok biztosít­ják a szervezett nyelvokta­tást. Szakmát is lehet sze­rezni. Továbbképző tanfo­lyamokon is részt lehet ven­ni. Azok a fiatalok jeient- kezhetnék. akik 18 év es ék. erkölcsi, politikai magatartá­suk kifogás alá nem esik. nőtlenek, illetve hajadonok. a munkára egészségileg al­kalmasak. a katonái szolga, lathalasztás szabályai szerint kiutazásuk engedélyezhető és vállalják az NDK törvénye­it. Mód nyílik néhány 30 éven aluli gépész, és elektromér­nök kiutazására is. Az ér­deklődő fiatalok felvilágosí­tást kapnak a megyei tanács munkaügyi osztályán. és ugyanitt jelentkezhetnek munkára. zük. Amikor készek a falak, ünnepelünk egy kicsit. Amúgy nemigen tűröm az italozást, hiszen felelősséget kell vál­lalnom az alkalmi segéd­munkás testi épségéért is. Ha elkészült a ház és elé­gedett a tulajdonos, engem is meghívnak a háza valóra. Eddig még mindenütt ott voltam. — Miből épülnek a házak? — Az alapzat, mint mond­tam, mészkőből vagy a tor- nanádaskai vörösmárványos mészkőből készül. A falak gázszilikátból. Téglahiány vari. Sokszor még annyi tég­lát sem leap az építtető, amennyi a kéményhez kell. Most meg külföldi cement kapható csak. Egyik szak- könyvben ■ sem találok hozzá leírást, ki kell kísérleteznem az összetételét, a tulajdon­ságait, — Milyenek az errefelé épülő házak, lakások? — Még mindig a sátorte­tő a divat, bár épülnek nye­regtetős házak. is. Minden házban két. vagy ennél több szoba van. azontúl fürdőszo­ba. W. C.. kamra. A szobák parkettások, a konyha és a mellékhelyiségek pvc-borítá- súak. Szépek és kényelme­sek a lakások, csak egy ba.i van errefelé: a vezetékes víz hiánya... Az új ház lépcsőjén még nincs korlát, de ez nem za­varja az embert, mert a lépcsőfokok kényelmesen szé­lesek. biztonságosak. 1 ,évay Györgyi pedig a tokaji sertéstenyész­A házak nem nőnek ki a Hői Felépült Bódvaszilas lég'-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents