Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
É3KA K - W AG^A'RO^SZAG 4 1979. május 24., csütörtök Nézőtéri meditáció Minden korosztálynak A dzsungel könyve régi kedves ismerősünk. Ha a film alapjául szolgáló Kipling-regénnyei itl-oit vitázhatunk is, a könyv nyomán, Wolfgang Reithermon rendezésében készült azonos cimü, Walt Disney mesevilágát idéző amerikai rajzfilm bizonyára minden korosztályhoz szólóan szórakoztatja a rajzfilmek nem kis számú kedvelőit, de mindenekelőtt a legfiatalabbakat. Előzetesként egy képet közlünk a filmből. Nem éppen a legfiatalabb nézőkhöz szól,.sokkal inkább mindenkihez, aki nem a .szabványúi; bünüyyi játékokat kedveli, hanem azoknak görbe tükrét. A bajkeverő címzi francia—olasz koprodukcióban készült .játék. Mivel ebben nincsen kinyomozandó et-et, nem sértünk semmiféle illemszabályt, ha a meséjéből valamivel töb. bet elárulunk, mint a krimiknél szokásos. Egy hivatásos bérgyilkos, meg egy kétbalkezes, szerelmes ing- ügynök áll a történet elöte- •rében. Míg az előbbinek egy nagyon fontos személyiséget kell megakadályoznia abban, hogy megjelenhessen Mont- yaeliier bírósága előtt és ott leleplező vallomást tehessen. a másik megszökött feleségét keresi, s közben ön. gyilkosságot kísérel meg. Az ügynök és a bérgyilkos szobája a szállodában szomszédos, s ebből adódik minden bonyodalom. Van módunk bőven izgulni, még több alkalmunk a nevetésre, kitűnő színészi játékot élvezhetünk — a bérgyilkost Lino Ventura. az ügynököt Jacques Brel formálja ragyogóan —. nagyszerű a film fényképezése, s egészében olyan szórakoztató játék nézői lehetünk, amely a kánikulában is. megéri, hogy beüljünk ér. te a moziba. A filmtörténet maga talán nem valami ■kiemelkedő, de néhány ragyogó epizódja, a kemény, elszánt, hallgatag bérgyilkos és a folyton siránkozó-fecse- gó, bajkeverő ügynök sajátos kettőse minduntalan kacagást vált ki. A nem tréfára fordított krimik kedvelői is megtalálhatják a kedvükre való filmet Dusán Klein csehszlovák rendező, aki megtörtént bűnesetekből szokta készíteni krimijeit, s akitől e sorozatból már láthattuk A halott férfi esete, meg A szép maileken esete címűeket. most újabb hasonló filmmel jelentkezik és ennek címe: A halott iskolatársak esete, s bár a közelmúltban játszódik, az alapjául szolgáló bűneset gyökerei még a háború idejére, a Heydrich elleni merényletig nyúlnak vissza. Ez a film a már/eí- nöttebb krimibarátoknak ajánlható. Nem kizárólag e filmhétre vonatkozik, hogy a nemzetközi gyermekévhez kap- csalódva gyermekfilmnapo- kal rendeznek Borsodban. Ez tulajdonképpen már el is kezdődött, de az igazi kezdetet a fentebb már emle-' getett A dzsungel könyve ■bemutatása jelenti. Vasárnap, május 27-én, délelőtt 11 órakor a miskolci Kossuth moziban, a gyermeknapon hirdetik ki az általános iskolák mozilátogatási versenyének eredményét, s ott is bemutatják e filmet. A gyermek - tilmnapok programjában egyébként huszonhat, a gyermekekhez szóló film. illetve filmösszeállítás szerepel és Miskolcon kívül a megye további tizenhat helységében tartanak a gyermeknap hetében ünnepi műsorokat, bemutatókat. Mindezek a filmek többé- kevésbé jól alkalmazkodnak a . „nyári” moziigényekhez. Csak a Hevesy Iván Filmklub kínál sokadszori felújításban eltérő jellegű időtöltést: itt ugyanis a Casanova látható, a verejtékben úszó filmhőst izzadó nézők nézhetik. (bcnedck) Idegenvezetők lesznek Zemplén műemlékeit és nevezetességeit látogatta meg egynapos kiránduláson a Borsod Tpurist idegenvezetőképző tanfolyamának negyvenhat hallgatója az utazási iroda által szervezett ..minta-idegenvezetésen”. A leendő idegenvezetők utasként is szemlélhették az idáig elméleti tudásként szerzett- szakismeret gyakorlati alkalmazását. most már az idegenvezetők szemszögéből. Az egynapos kirándulás Során a Zempléni-hegység idegenforgalmi központjait, várait. műemlékeit tekintették meg. Megyénk idegenforgalmi szempontból is sok érdekes. (változatos látnivalót kínál az idelátogató turistáknak. A ió idő. és a lassan közeledő nyári szezon jó néhány napja a szabadba csalogatja hétvégeken is az embereket, Sokan keresték fel a füzérradványi kastélyparkot. a sárospataki várat, és Sárospatak idáig kevéssé is-j mert kiállítását, a Dómján József-kiállítást, amelyet az Egyesült Államokban glö művész a városnak adományozott. A nemzetközi szakirodalom által, is értékelt művész grafikai gyűjteménye egyedülálló, a több színű grafikai technika legnagyobb mesterének és megújílójá- nak tartják' világszerte. A leepdő idegenvezetők az év végi vizsgán adhatnak számot technikai, politikai és művelődéselméleti felkészültségükről. a sikeres vizsga lilán a megyében kalauzolt vendégek elismerése lesz az igazi. 3a. „gyakorlat adta” vizsiltán-m ... szóvá kell tenni nehány olyan, rendezessél es szervezéssel kapcsolatos dolgot is, mely házigazdái szerepünket- érinti. Ezek közül most az ún. kihelyezett íesztiválvetítéSek és az alkotók—közönség találkozók tapasztalatairól szólunk. A fesztiválzárás ünnepi pillanataiban, is hallhattunk e közművelődési funkció fontosságáról — általánosságban megállapítva, hogy a jövőben még inkább ki kell használnunk ezt a lehetőségei: megemlítve. hogy az idei — ilyen jellegű — programok sikeresek és Hasznosak voltak. Nem ez ellen kívánunk szólni, nem az általános megállapítás jogosságál akarjuk kétségbe vonni, hisz’ többségben ezek a kihelyezett programok valóban tartalmasak ■ voltak. Szükségesnek tartjuk azonban — konkrét eset kapcsán — az „árnyoldal megvilágítását” is, Vegyük példánk helyszínéül a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet: itt volt az utolsó találkozó, a MAFILM Híradó- és Dokumentum- íjim Stúdiójának munkatársai látogattak az egyetemistákhoz. Mentek volna már este 8 órára is, de kiderült, hogy csak 9 órára fejeződik be a Piedone Afrikában című játékfilm vetítése. Aztán az is kiderült, hogy 10 órától újra vetítik... így ha£ a fesztivali programfüzetben feltüntetett hal — a vendégek áltál hozott — külpolitikai híradófilmekből csak háromnak a megtekintésére jutott idő. (Ha „epéskedni” akarnánk, most megjegyezhetnénk, hogy így viszont több nézője lett a híradó- soknák, mivel azoknak is hasznos időtöltésül szolgált ez a vetítés, akik a. tízórás! filmre várakoztak)... Ilyen előzmények után hangzott el a felhívás, hogy az érdeklődők egy oktatóteremben találkozhatnak az alkotókkal, a 'vendégekkel; beszélgethetnek Róbert Lászlóval, az ismert külpolitikai újságíróval. A kérdésekről egy idő után kiderült, hogy megakadnak-ra- gudnuk egy helyszínen, egy . téjnanál. így hát volt idő kicsit „körülnézni”; s ki lehetett könnyén számítani, hogy a vendégek ezen a találkozón eggyel éppen többen vannak, mini az egyetemisták... No és? — ettől még nem dől össze a világ, mondhatja bárki. S ez valóban így van. Ám. akik ott voltak, érezhették — mert igenis benne volt a levegőben —. hogy itt egy igen jó lehetőség maradi kihasználatlanul. egy sokhasznú alkalom maradt meg „legyen valami, ha már itt vagyunk, együtt” szinten. És ez egy- •általán nem a vendégeken — de. csakis, a vendéglátókon múlott. Nem egyedül ezen a helyen fordult elő ilyen eset, hasonlóan kesernyésen beszéltek a tarcali találkozóról is... Nem a mi dolgunk minden egyes kihelyezett fesztiváli program értékelése, elemzése. De jó lenne — s bizonyára meg is történik —. ha az illetékesek az általánoson túl így is letennék a voksot. a hétköznapi zárszavakban. A Fesztiválújság beszámolt olyan találkozóról is, amely nagyon sikeres volt; csak az írás feleimével jelezve: ..Ügy indult, mint egy „köznapi” kihelyezett .fesztiválvetítés, de azután sokkal több lett belőle”. Mindez Encsen történt. Úgy hírlik: ott „járási ügyet” csináltak belőle. Hogy jó legyen ... (t. n. j.) Kirándulás a múltba A magyar sajtó története Az ünnepi könyvhétre je- • lenik meg az Akadémiai Kiadó újdonsága, a „Magyar sajtó története” című mű I. kötete. A nagyszabású sajtó, történet első kötete az európai és hazai előzményektől Rákóczi fejedelem Mercuri- us Hungaricus, a magyar nyelvű híriapirodaltam kibontakozásán keresztül a re. formkor Sajtójáig kíséri nyomon a magyar folyóirat és hírlapirodalom múltját. A 22-es csa Napról napra A Vigsiinházban ntőjus 26-tól mutatják be Joseph Heller A 22-es csapdája cimű művét. Magyar színpadra Kern András alkalmazta. A képen: Szilágyi Tibor, Kern András, Kozák László. örömmel látja, olvassa az ember, hogy a lanuias. a művelődés iránti vágy milyen szellemes tormákat ölt és mennyi szép példát teremt szerte az országban. Itt van például a honismereti szakkörök számának, tevékenységének a gyarapodása. Alig akad falu. település, ahol ezek a szakkörök ne működnének. A legkellemesebb meglepetés, hogy a szakkörök tagjai közöli ma már nemcsak diákokat, hanem szép számmal találunk szövetkezeti parasztokat, ipari munkásokat és há- ziaszonyokat, mindkét nembeli nyugdíjasokat is. A jelen érue'.iiudese a múlt iránt még másfél évtizeddel ezelőtt is a múzeumok, levéltárák privilégiuma volt. Ma már nyitottak a tudománynak ezek a korábban zári intézményei és a teljes kapunyitás jeles évfordulóink kapcsán, a fel- szabadulás 30. évfordulója alkalmából következett be. Az ünnepi alkalmakra meghirdetett honismereti pályázatok résztvevői „felfedezték” ugyanis a múzeum és a levéltár segítségének igény- bevételében rejlő lehelosége- ket, s kirándulásaikat a múltba lassan elképzelhetetlennek tartják a tudomány iránytűjének használata nélkül. Nem véletlen, hogy a megyék legsikeresebben működő helytörténeti klubjai a városokban működnek, de az sem, hogy lelkes honismerők minden külső ösztönzés nélkül váltak és válnak megye- szene lakóhelyük kis néprajzi múzeumának alapítóivá. S ami legalább annyira örvendetes: a megyék üzemeinek munkáskollektívái közül mind több igényli az ’ipartörténeti emlékek felku- tatását, összegyűjtését és ha egyébre nem telik az anyagból, legalább egy emlékszoba berendezését. A honismereti mozgalomnak egyik szervezője, istápolója a "Hazafias Népfront, a másik — nem véletlenül — (a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek melleit. Persze a helyi tanácsoknak is van szerepük múltúnk szellemi, tárgyi emlékeinek feltárásában, megbecsülésében. Tanácsaink hosszú távú tervet készítettek falumúzeumok, emlékhelyek létrehozására és szándékukban, ha ezek megvalósítására kerül sor, aligha maradnak egyedül. Százak és százak segítségére, közreműködésére számíthatnak a hón- ismereti. helytörténeti klubok. szakkörök tagjai közül. Ahány tagja .van egy-egy szakkörnek, annyiféleképpen fogalmazzák meg a közös célt. Van. aki a múltban nem tanulhatott, s most forgatja a könyveket, hogy kitáruljon előtte a világ. Természetesen ezl a „nagy kirándulást” a szőkébb pátria, ’a szülőföld, a megve. a tájegység megismerésével kezdi. A fiatal agronómus a N töld értékeit, a vidék talajában rejlő lehetőségeket leutalja. A pedagógus a kor színvonalára akarja emeini földrajzi és régészeti ismereteit. Mások a szabad itlö hasznos felhasználását, a színvonalas elmélyedést. követő szellemi elfoglaltságot keresik a honismereti klubokban. szakkörökben. Az országot járva, számtalanszor tanúja leheltem annak a lelkes munkának, amellyel egy-egy faluban összegyűjtötték a régi korok emlékeit, az ősi földművelő eszközöket, a céhtáblákat, a kihalt szakmák szerszámait, s a pásztorfaragásokat. Több helyütt különös gonddal gyűjtögetik a munkásmozgalom relikviáit. Az.erőfesziié- sek szép eredményeképpen a hajdani várkastélyokban és a kúriákban nyílnak meg múzeumok, amelyek ország-világ elé tárják a kis települések megmaradt emlékeit. Mégsem ezek a múzeumok a közös munka legszebb eredményei. Sokkal nagyobb öröm látni, hogy a vendég régi kézírásos könyvökből tanulmányozza az elődök sorsát szabályozó törvényeket, vagy azt a módszert, ahogyan az egyik község helybeli plébánosa 1801-ben be- vasalta a jobbágyoktól kisajtolt pénzeket. Amatőr történészek többek között'felderítették, hogy az első világháború hírét 1914. augusztus elsején éjjel számos faluban a kisbíró dobszóval adta tudtára a lakosságnak. Ugyancsak amatőr történészek összegyűjtötték és feldolgozták az egykori > dűlőnevek történetét, amelyek egyikéből megtudni például, hogy az adott falu határában a Tilos erdőt azért hívják így. mert hajdani előkelőségek a határnak eme részében mogyorót termesz- lettek és a szegényembereknek tilos volt ide belépni. De nemcsak “S.X táblákról verik le a port. és nemcsak megkopott érméket rendeznek vitrinek üve’&íalai alá a honismereti szakkörök tagjai. Céltudatos munkájuk során az emberi lélek, az adott község és tájegység embereinek a gondolkodása mélyére is bepillantanak. Babonák, hiedelmek kerülnek a mai közösségek ítélőszéke elé. Megvizsgálják, hogy a szokások közül melyiket szülte a nép talentuma, találékonysága és melyiknek volt szülőanyja a sötétség és a nyomor. Latolgatják, hogy a múltbeli eszközök, szokások, megfigyelések közül melyeket «érdemes lovábbcipelnj magunkkal. Melyik méltó arra, hogy a mai szocialista világunknak is kincse, ékessége legyen, s melyeket lehet szánakozás nélkül elhullattam, amint a hömpölygő folyó is lerakja az iszapot. Gyermeknapok a GpáÉosta Ma este a miskolci Gyermekvárosban a helyi tv „Közkívánatra” című műsorát láthatják a gyerekek, s tulajdonképpen e programmal megkezdődik az. a háromnapos rendezvénysorozat, melyet az intézmény Igazgatósága. ollhontanácsu és társadalmi bizottsága a gyermeknap alkalmából szervezett. Május 25-én. pénteken délelőtt kulcsátadással kezdő- ■ ■lik a „Nyílt nap a Gyermekvárosban” el nevezésű eseménysorozat: kiállítás nyílik a gyerekek munkáiból: a tanulók állnak katedrára — hogy. tanítsanak-: délutánTie. dig a Vasas Táncegyüttes lálogal el hozzájuk műsort adni. Szombaton délelőtt kisdor bős- és úttörőavatás lesz. ezt gazdag kulturális műsor követi majd. délután pedig játékvásárt rendeznek: ugvan- ekkor. délután 3 órakor szocialista brigádok találkozójára is sor kerül az intézményben. A vasárnap délelőtt a snort jegyében telik maid el: „Mozdulj!” felhívással tréfás sportvetélkedők követik egymást: délután szabadtéri tané varia a averekeket "likőr értékelik a kiállítási anyag pályamunkáit és outiak ki a dijakat a legjobbaknak. A gyermeknapi rendezvények a kulcsvisszaadással zárulnak a miskolci Gyermekvárásban.
