Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

C5ZAK4MfittA80R5ZAG 2 1979. mójus 24., csütörtök Nem elég csak termelni l termést m is kell óvni Egy országos szintű mező- ennél a szövetkezetnél meg gazdasági tanácskozáson a közelmúltban azt mondta va­laki, hogy termelni kiválóan tudunk, de betakarítani, szál­lítani és tárolni már kevés­bé. Elgondolkodtató ez a megállapítás, még akkor is, ha némi túlzás van benne. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a mező­gazdasági üzemek dolgozói joggal büszkék arra, hogy évek óla rekordtermést ér­nek el különböző mezőgaz-v ciasági termékekből. Búzából például olyan területen ter­meltek hektáronként 45—50 mázsát, ahol 8—10 évvel ez­előtt örültek annak, ha 12— 10 mázsát betakaríthatták.' A kukorica nagyüzemi, korszerű, zártrendszerű ter­melése is európai rekordot eredményezett néhány gazda­ságban. Tehát, amint látjuk, termelni valóban tudunk. Mezőgazdasági szakembere­ink úgyszólván ismerik az agrártudományt: a növény- termesztés, az állattenyész­tés, a növényvédelem csin- ját-bínját és kiválóan alkal­mazzák is azokat a gyakor­latban, a mindennapi mun­kában. Ha ez így van, ak­kor mégis hol u hiba? — ve-' tődik fel az emberben a kérdés. Azt hiszem, lényegé­ben itt jutunk el a fentiek­ben említett felszólaló szak­ember megjegyzésének igaz­ságához; ami szerint a beta­karításban, a szállításban és a tárolásban nem állunk va­lami előkelő helyen. Szakemberek kiszámítot­ták, hogy a legjobb, legked­vezőbb aratási és betakarí­tási időjárás esetén is a ga­bona 17—20 százaléka megy tönkre, vész kárba. Ennek, sajnos, sokszor mi is szemta­núi lehetünk. Hányszor, de hányszor látjuk, tapasztaljuk azt, hogy a termést szállító teherautók és vontatók szin­te bevetik az országutat a drágán, sok-sok verejtékkel megtermelt búzával. Az is gyakran előfordul, hogy gon­datlan szárítás és kezelés mialt válik emberi táplálko­zásra alkalmatlanná a .ke­nyérnek való gaboha. Az egyik szövetkezetben" a múlt évben például ily mó­don 250 mázsa búza fülledt bé, ment tönkre. Ebben a legszomorúbb az, hogy mind­ez olyan szövetkezetben tör­tént, ahol a szárítás és táro­lás feltételei minden vonat­kozásban biztosítottak voltak. Ebben az esetben, azt hi­szem, nem a ‘/eehnikában, nem a beruházások hiányá­ban, hanem az emberi gon­datlanságban, nemtörődörti- ségben, vétkes mulasztásban kell keresni a hibák forrá­sát. Az illetékes szervek ezt is találták. Ezek a . hiányosságok és vétségek .azonban sajnos, nemcsak a kenyérgabona be. takarítása terén ^tapasztalha­tók. Hogy ez mennyire így van, nézzünk egy másik pél­dát. Hazánkban évente álta­lában egymillió tonna almát termelnek a gazdaságok. Amíg ez a termés a fán van, kétharmada első osztályúnak minősül, mire leszedik, és eladásra kerül, már csak egyharmada minősül első osztályú árunak. Nem egy gyümölcstermelő gazdaság panaszkodik szinte évente visszatérően, hogy az áru­ját leszázalékolják, lemi- nösítik. s ez számukra sok veszteséget jelent. A múlt évben, almaszüret tá­ján. kint jártam egy gazda­ságban., Az olt látottak és tapasztaltak kissé elszomorí­tottak. A fán. látott és pár nappal később a szállítóreke­szekbe öntözött gyümölcs kö­zött 35—41) százalékos minő­ségi eltérés, romlás volt ta­pasztalható. Egy országos felmérés alap­ján a tömegtakarmányok tápanyagtartalma elsősorban betakarítási és tárolási hi­bák és fogyatékosságok miatt 25—30 százalékkal csökken. Azt hiszem, felesle­ges magyarázni, hogy ez pénzben kifejezve mit jelent. De azért azt nem árt elmon­dani, hogy ez a veszteség lé­nyegében Valamennyiünk' zsebére megy. Felelőtlen, szakszerűtlen munka miatt gyakran előfordul az is, hogy exportált termékeink egy ré­szét minőségi kifogások, cso­magolási hibák miatt, a ve­vők visszaküldik. Több pél­dát lehetne ezekre is felso­rolni. Azonban az elmondottak is egyértelműen bizonyítják, hogy a tervszerű, gondos gazdálkodásban, a minőségi munka javításában, a fele­lősségérzet növelésében mi­lyen hatalmas tartalékaink vannak. És ezek megvalósí­tása úgyszólván nem is ke­rül pénzbe, nem kell hozzá beruházás, csupán csak po­zitív emberi tényező; jó hoz­záállás, jó közösségi szellem, és szakértelem. Elengedhe­tetlen tehát, hogy a ráfordí­tások hatékonyságára és mi­nőségére való törekvés az Irányító és termelő tevé­kenység vezérlő elvévé vál­jon. Hassa át a termelés minden fázisát, mindenki ügye legyen. Az elért /ered­ményeket megszilárdítani, továbbfejleszteni, a maga­sabb .szintről még. feljebb jutni, csak kemény, célratö­rő munkával lehet. Carstens az NSZK elnöke Szerdán Karl Carstens ke­reszténydemokrata politikusi megválasztották az NSZK köztársasági . elnökévé. A bonni Beethoven Halle-ban ülésező, 1036 tagú elnökvá­lasztó szövetségi gyűlésben Carstens 528 szavazatot, szo­ciáldemokrata ellenjelöllje, Annemarie Renger pedig 431 szavazatot kapott. 72 képvi­selő tartózkodott a véle­ménynyilvánítástól. A 65 éves jogászprofesszor, Karl Carslens a második vi­lágháború előtt az SA-hoz tartozott, 1939-töl a Nemzeti Szocialista Párt tagja volt. 1945 után — részben • az Egyesült Államokban — jogi tanulmányokat folytatott, majd 1949-től 1954-ig Bréma tartományt képviselte Bonn­ban. 1955-ben lépett be a Keresztény demokrata1' Unió­ba (CDU). 1972-től tagja a parlament­nek, 1973-ban pártja bun- dastagbeli képviselőcsoport­jának vezetését bízták rá. 1970-tól tölti be a parlament elnöki tisztét. A törvényes előírások értelmében, állam­fői megbízatása idejére CDU-tagságát fel kpll füg­gesztenie, hogy ezzel is ki­fejezésre juttassa a köztár­sasági elnök pártonfelülisé- gét. Carstens megválasztásával tíz év óta először került el­lenzéki politikus az NSZK legmagasabb állami méltó­ságába. Kanadai választások A konzervatív párt. győ­zött a kanadai, parlamenti választásokon. Pierre Tru­deau, a 16 éve kormányzó liberálisok vezetője közép­európai idő szerint szerdán regg’el bejelentette: kormá­nya a következő napokban lemond, és maga helyett Joseph Clarknak, a haladó konzervatív párt vezetőjének kinevezését ajánlja majd a miniszterelnöki posztra. Megyénk telepléspalitikai cédáiról i (Folytatás az I. oldalról) feladatok megoldásáról. Is­mert, hogy Borsodban még nagyon sok településen nél­külözik az egészséges ivóvi­zet és a megoldás, hogy min­denhová vezetéken jusson el a víz, nincs még karnyújtás­nyi közelségben. Addig is, főként a csecsemők, kisgyer­mekek védelmének érdeké­ben a polipack csomagolású víz jelenthet figyelemre méltó segítséget. Szót kért a településpoli­tikai feladatokat tárgyaló napirend vitájában • Sarlós István, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára is. — Mint ahogy a többi fel­szólalásból is kiderült, . az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztése, egymáshoz való vi­szonya, kulturális életünk, az egészségvédelem, mind része a településfejlesztésnek, te­lepüléspolitikánknak. A falu és a város .egymásrautaltsá­gának, a sajátos életformák alakulásának, változásainak mindennapi részesei, tanúi »»gyünk. Az ember alapvető természetéből fakad, hogy eleiét szeretné minél kényel­mesebbé, komfortosabbá ten­ni, a környezet adta lehető­ségei; határain túl is. • A HNF főtitkára ezután arról szólt, hogy a település- fejlesztés kérdései között a lakáskérdés 'mindmáig a leg­fontosabb. A kormány állás­foglalása szerint a kiemelt városokban a lakásépítési terveket a lehetőségeknek megfelelően, teljesíteni kell, éspedig úgy, hogy az elké­szült lakások az embert mi­nél tökéletesebben szolgáló otthonok legyenek« Ami pe­dig a kisebb településeket illeti, az alapvető élelmiszer- ellátást biztosítani kell, szemben a nagy értékű ipar­cikkekkel, hiszen a kis üz­letek ezt a feladatot nem lát­hatják eh El kell érni, hogy a télepüléspolilikai koncepció­kat mindenütt ismerjék meg a megyében, hogy a célok ismeretében minél többet te­hessenek azok megvalósítá­sáért — fejezte be felszóla­lását Sarlós István, Ezt követően dr. Szitás .4. j Pál, a HNF megyei bízott-1 ságának alelnöke fűzött szó- j beli kiegészítőt a második: napirendi ponthoz, amely a j Hazafias Népfront-bizottsá­gok tennivalóit elemezte a IX. magyar békekongresz- szus után. Hangsúlyozta, hogy a magyar békernozga- lom a politikai közéletben betöltött szerepének megfe­lelően részt vesz a közvéle­mény alakításában, s arra törekszik, -hogy a különféle társadalmi rétegek megért­sék és megvalósítsák a fej­lett szocialista társadalom építését, és a gazdasági sta­bilitásunkat biztosító 1979. évi terveket. A népfrontbi- zottságok fontos feladata, hogy segítsék a szocialista közgondolkodás, életmód’ magatartás és' felelősségtudat megerősödését, a szocialista nemzeti egység megszilárdí­tását. Befejezésül értékelte az elmúlt időszak, a hagyo­mányos tavaszi béke- és ba­rátsági hónap rendezvényeit, majd szólt, a közeljövő leg­fontosabb akcióiról. A képviselőcsoport napirendjén A Bodrogköz vízügye Beszélgetés a képviselőcsoport ülésének szünetében. (Folytatás az 1. oldalról.) A Bodrog bal parti töltésé­nek megerősítését Viss köz­ségtől az országhatárig' fo­lyamatosán végzik. A Tiszán 1980 végéig több mint 20 ki­lométer töltést építenek meg. A VI. ötéves tervben első ütemként a szükséges helye­ken a töltéseket magasítják. A belvízrendszer további fejlesztéséhez ugyancsak megvannak az elképzelések. A Vízügyi Tervező Vállalat­tól már megrendelték a bel­vízrendszer fejlesztésének ta­nulmányai, beleértve a fő­művek és üzemközi művek fejlesztési tervét is. A másik nagy gondot . a megfelelő ivóvíz biztosítása jelénti. Ebben sokat segít majd a ricsei körzeti vízmű megteremtése! mely Rí cse­nek, Lácacsékének, Nagy- roz vágynak, Sem jennek, Zemplénagárdnak, 'Révleány­várnak,' Kisrozvágynak, Dá- mócnak, majd' pár év után Karosnak, Karcsúnak, I Pá­cinnak biztosít megfelelő, egészséges ivóvizet. Az első nyolc községben a vízművek átadási határideje 1980 vége. A víz elleni védekezés*va- lamint a megfelelő jvöviz biztosítása, érthetően, a mil­liók sokaságát igényli. Ezzel a témával, valamint az elő­ző napirenddel kapcsolatosan is számos kérdés, észrevétel, felszólalás hangzott el a teg­napi ülésen. Felszólalt Lázár György, országgyűlési kép­viselőnk is. A két témára utalva, bevezetőjében elmon­dotta: üdvözölni lehet azt az elhatározást, hogy a képvi­selőcsoport napirendjére tűz­te ezeket a kérdéseket. A Bodrogköz termelői szerke­zetének megváltoztatására irányuló koncepció helyén­való, célszerű. Már egy ko­rábban kimunkált koncepció továbbfejlesztéséről van sző, mely jó) illeszkedik a nép­gazdaság fejlesztésének egé­szébe. Ehhez feltétlenül szük­séges, hogy a végrehajtás a gazdálkodás minőségét hoz­za létre. A Bodrogközben sok a .go.ncL Sók,..az eredményessé­get hátráltató, nehezítő kö­rülmény. Ez nemcsak az itt élők, hanem az egész ország számára káros: Sajnálkozás­sal viszont semmire sem megyünk. Helyénvaló, ha az általunk alakítható viszonyo­kat formáljuk, ahol viszont ez nem megy, ott alkalmaz­kodnunk kell ezekhez a vi­szonyokhoz. Ez nem csupán a vezetőkön múlik) hanem a termelőszövetkezetek mindén dolgozójának, szorgalmán is. A kormány elnöke hang-' súlyozta: az áldatlan termé­szeti viszonyok miatt a Bod­rogközben élő embereknek ne legyen kiszolgáltatottság) érzésük. Az állami támoga­tás — amennyire az erők engedik — nem marad el. de a helyi tartalékokat is hasz­nosítani kell. Szükséges, hogy mindazok, akik a he­lyes koncepció végrehajtá­sáért dolgoznak, ismerjék a célt. Tudásukkal, szorgal­mukkal tegyenek is meg min­dent ennek a célkitűzésnek az eléréséért. Végezetül elmondotta: — örül/ hogy részt' vehetett ezen a tanácskozáson, úgy érzi. hogy az itt elhangzot­tak a kormány munkájában is hasznosíthatók, kellő ta­nulságul szolgálnak. Dr. Bodnár Ferenc felszó­lalásában elmondotta: na­gyon örül annak, hogy ezen az ülésen megyénk vala­mennyi képviselője jelen van. Maga ez a tény, vala­mint a felszólalások sokasa­ga is jelzi, hogy mindenki érzi a napirenden szerep’ő kérdések súlyát, fontosságát. Kiemelté: a feladatokul a termelőüzemek számára is konkretizálni kell,- teljes részletességgel. vi 1 ágpsa n.... A z itt levő termelőszövetkezetek egy része jelenleg, sajnos, nemhogy a bővített újrater­melésre, de az egyszeri újra­termelésre sem képes. Sok mindent tettünk már ezért a területért, de még nem ele­get. Elmondotta azt is: úgy érzi, mintha az itt levő szakemberek elfáradtak vol­na. Valóban sok a gond. de mi magunk is többet lehel­nénk ezek enyhítéséért, megT szüntetéséért.! Szükség van .viszont külső segítségre is. A központi szer­vektől is kérjük, várjuk a segítséget, aszerint, miként ezt az ország teherbírása engedi, lehetővé teszi. Dr. Gergely István állam­titkár felszólalásában egye­bek között elmondotta: a termelési szerkezetet való­ban a természethez kell .igazítanánk. . A Bodrogköz árvizének, belvizének, ivó­vizének problémáit jól is­merik* számon tartják, és az Országos Vízügyi Hivatal ezeken erejéhez mérten igyekszik segíteni. A több óráig tartó tanács­kozás végén Hegyi Imre. a képviselőcsoport vezetője is­mertette az idei munkater­vei. majd az ülés gz elnöki zárszóval ért véget, i r / Óvárj Miklósi, az 'MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát jelölték a budapesti 28-as számú országgyűlési választókerület képviselőjének a kőbányaiak szerdán a Pa- taky István Művelődési Köz­pontban tartott jélölögyűlé- sen. Bostui Károlyné, a Haza­fias Népfront Budapesti Bi- t zo.ttságának titkára a Haza­fias Népfront budapesti el­nöksége nevében javasolta: az Orbán László halálával megüresedett képviselői posztra Óvári' Miklóst jelöl­jék. Óvári.. Miklós a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt vezetőinek sorában fon­tos szerepet vállalt annak a politikának a kidolgozásá­ban és megvalósításában, amelynek helyességét évti­zedek tapasztalatai bizonyít­ják. amelyet magáénak érez a magyar nép. és amelynek megvalósításáért munkálko­dik. A gyűlps résztvevői egy­hangúlag elfogadták Óvári Miklós jelölését. A Központi Bizottság titkára köszönetét fejezte ki a Hazafias Nép­frontnak a kerületi tanács­nak a lakosságnak az elő­legezett bizalomért.

Next

/
Thumbnails
Contents