Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

fPLÄG PSOLETÄEJA'I. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOKSOß-ABAÜJ-ZEMPLGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 1X9. szám Ära: 1,20 forint Csütörtök, 1979. május 24. Uiést tartott a HNF megyei bizottsága Megyénk településpolitikai céljairól Sarlós István felszólalása Béla, a megyei tanács elnök- helyettese, mondott szóbeli kiegészítést: elsőként a me­gyében az elmúlt évek so­rán megvalósult beruházá­sokról, Borsod iparának, mezőgazdaságának eredmé­nyeiről szólt. A népfront településpoli­tikai -tevékenysége a bizott­ság ülése előtt már a HNF elnökségének napirendjén is szerepelt. A téma kérdések sokaságát vetette fel ugyan­úgy, mint a bizottság tegna­pi ülésén is. Mint várható volt, a legérzékenyebben a szolgáltatások helyi gondjai foglalkoztatták a bizottság tagjait, és ennek közülük többen hangot is adtak a la­kóterületükön élők nevében. A gondok ismertetése mel­lett előremutató, javaslato­kat, megoldást ígérő felszó­lalások is elhangzottak. Az aprófalvas területek lakói­nak képviseletében elmond­ták, hogy társadalmi mun­kában, jó -összefogással több gondon is úrrá lettek, példá­ul a társadalmi munkával kialakított közösségi létesít­mények elkészítésével. Üzemek és lakótelepek kö­zösségei nevében vetették fel azokat a kommunális hiá­nyosságokat, amelyek ma még lerontják a környezet értékét. Dr. Takács Sándor, a KÖJÁL főigazgató-főorvosa a környezetünket ért figyel­meztető szennyezésekről, azok veszélyeiről szólt, töb­bek között a nemrég lezaj­lott halpusztulásról, a kérni- zálással kapcsolatos sürgető (Folytatás a 2. oldalon) A vitában felszólalt Sarlós István is. Tegnap, szerdán Miskol­con, a Borsodi Szénbányák Vállalat székhazában ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülés résztvevőit, köztük az elnök­ségben helyet foglaló Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Ha­zafias Népfront Országos Ta_ nácsa főtitkárát, Újhelyi Ti­bort, a megyei pártbizottság titkárát,'dr. Pusztai Bélái, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Amriskó Gusztávot, a HNF megyei titkárát Monos János, a HNF megyei elnö­ke, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója köszön­tötte. A népfront településpoli­tikai tevékenységéről és a további feladatokról készített előterjesztéshez dr. Pusztai Huszonhét ország 1800 kiállítója Tegnap Budapesten ünne­pélyesen megnyílt a Buda­pesti Nemzetközi Vásár 27 ország 1000 kiállítójának részvételével. A megnyitó- ünnepségen megjelent Hava­si Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Mar jai József és Szekér Gyu­la.. a Minisztertanács elnök- helyettesei. Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. Nyi- kolaj Faggycjev, a KGST tit­kára. Ott voltak a hazai és külföldi' kiállítók képviselői. Veress Péter külkereske­delmi miniszter mondott megnyitó beszédet. A többi között hangsúlyozta, hogy a mostani nemzetközi vásáron a magyar kohászat és gép­ipar több mint 200 magas színvonalú terméket állított ki, amelyeket már a két- vagy több oldalú termelési szako­sítás keretében gyárt. A KGST valamennyi tagorszá­ga hivatalos, illetve kollektív bemutatóval vesz részt vásá­runkon. Több mint 1000 nyugati vállalatot üdvözöl­hetünk az ^dei BNV-n. A fejlett tőkés országok cégei ma már mindinkább figyel­met fordítanak a hosszabb távra szóló kapcsolatokra és a közös vállalati együttmű­ködési tormákra. A további­éban a miniszter utalt ar­ra. hogy az elmúlt evek vi­lággazdasági fejleményei ha: zánkat is érintették. Jóleső érzés látni, hogy számos ter­melővállalatunk megértette áz új helyzetet. A BNV-n 700 magyar vállalat termé­keivel találkozhatunk, ame­lyeknek zöme megfelel a vi­lágpiaci követelményeknek. Ezután a. vendégek körsé­tára indultak, hogy megis­merkedjenek a kiállított ter­mékekkel. Az Ikarus sok új konstrukciót hozott a vásár­ra. A Szovjetunió pavilonjá­ban elsősorban az űrtechni­ka, a műszergyártás eredmé­nyeit ajánlották a figyelem­be. A szovjet külkereskedel­mi vállalatok bemutatóinak minden részlegében mérhe­tők a KGST-együttinűködés, a. komplex program ered­ményei. A képen a nagyszabású bemutató első látogatót, Lázár György emléksorokat ír a korcsai termelőszövetkezet vendégkönyvébe. Kedden a délutáni órák­ban Borsod megyébe láto­gatott Lázár György, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke. Megyénk magas rangú vendé­gét a megyeszékhelyen dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Drótos László, a Miskolci várost Pártbizottság első titkára és Rózsa. Kál­mán, a városi tanács elnöke fogadta. A megyei pártbizottság el­ső titkára és a város vezetői részletesen tájékoztatták a kormány elnökét, a város or­szággyűlési képviselőjét Mis­kolc életéről, fejlődéséről, az V. ötéves terv beruházásai­nak időarányos helyzetéről, a városfejlesztés problémái­ról és tennivalóiról. Tegnap, szerdán a kora reggeli órákban Lázár György dr. Bodnár Ferenc kíséretében a sátoraljaújhe­lyi járásba látogatott el. El­ső útjuk a karosai Egyesült Dózsa Termelőszövetkezetbe vezetett, ahol Porkoláb Al­bert, a járási pártbizottság első titkára, ár. Majoros László, a járásj hivatal el­nöke, Mcgay Oklái'. a közös gazdaság elnöke, Tóth Ist­ván, a községi pártbizottság titkára és György Károly, a községi tanács elnöke üdvö­zölte és. fogadta őket. A szö­vetkezet központjában Me­gay Oktáv, a járás legna­gyobb termelőszövetkezeté­nek elnöke tájékoztatta a vendégeket a több község határából ' egyesült nyolc­ezer hektáros gazdaság éle­téről, munkájáról. Többek között elmondta, hogy a szövetkezet 30 éves múltra tekint vissza, de a korszerű nagyüzemi gazdál­kodás feltételei csak az utób­bi évtizedben jöttek létre. Ma már több mint kétezer tagnak biztosít gondtalan megélhetést és foglalkozta­tást a szövetkezet. Á gazdál­kodás gondjairól, nehézsé­geiről szólva elmondta, hogy a nagyarányú beruházások és anyagi ráfordítások elle­nére is nagymértékben ki vannak téve a kedvezőtlen földrajzi és termőhelyi adott­ságoknak, a mostoha időjá­rás viszontagságainak. A Bodrogközre .jellemző árvíz-, belvízveszély és aszállyal já­ró szárazság váltakozása nagymértékben rontja a terv­szerű és biztonságos terme­lést, a közgazdasági és pénz­ügyi egyensúly megteremté­sét. Ennek következtében egyik évről a másikra nagyarányú a terméshozam ingadozása, ami természetszerűen jelen­tős mértékben befolyásolja a gazdaság eredményességét. Ezt a helyzetet mindenek­előtt 'tervszerű, összehangolt vízgazdálkodással, vízrende­zéssel lehet végérvényesen felszámolni, (a művelhető te­rület 20 százalékát jelenleg is belvíz borítja), és a ter­mészeti adottságoknak az időjárási viszontagságoknak megfelelő termelési ágazatok kialakításával, a gazdasági szerkezet fejlesztésével és stabilizálásával. A Minisztertanács elnöke a beszélgetés során arról ér­deklődött, hogy a gazdaság vezetői mit tesznek, és mit terveznek a belső tartalékok feltárására, az önköltség- csökkentés, a gazdaságosabb termelés érdekében. A szö­vetkezet vezetői elmondták, hogy a jövőben elsősorban az állattenyésztést — ezen belül is a szarvasmarha- és juhtenyésztést — tervezik erőteljesebben fejleszteni. A növénytermesztés szerkezeié­nek változtatását is az állat­tenyésztés fejlesztésének ..szolgálatába” állítják. A jö­vedelmezőség és a biztonsá* gos gazdálkodás érdekében kiegészítő profilok telepíté­sét is tervezik, természetesen a mezőgazdasági termelés el­sődlegessége mellett. A baráti beszélgetés során a vendégek tájékoztatást kaptak a párt- és tömegszer- vezetek munkájáról, a falvak lakóinak életkörülményeiről. A kormány elnöke megkö­szönve a szívélyes fogadta­tást és tájékoztatást, Ricsére utazott, ahol részt vett a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei országgyűlési képvise­lőcsoport ülésén. A képviselőcsoport napirendjén A Bodrogköz vízügye Tegnap Riesen tartották ülé­süket Borsod-Abaúj-Zemp­lén megye országgyűlési kép­viselői. Az ülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Cscterki Lajos, az MSZMP KB tagja, Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a vasas-szakszervezet főtitkára. Jelen volt dr. Ger­gely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, a község párt,-, állami és törne sszervezet cinek ve­zetői. Az egybegyűlteket Porkoláb Albert, iz MSZMP Sátoraljaújhelyi járási Bi­zottságának első titkára kö-‘ szöntötte, majd megkezdő­dött a napirendi pontok tár­gyalása. Elsőként a megye mező­gazdaságának. és élelmiszer- iparának helyzetéről, hosszú távú fejlesztéséről esett szó. Az írásos anyaghoz Faragó Károly, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítőt. Ezt követően a Bodrogköz víz­ügyi kérdéseiről szóló napi­rend írásos anyagához Vcc.sc Sándor, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vezetője mondta cl szóbeli kiegészítőjét. A két, látszólag különálló téma sole vonatkozásban összetartozik, ekként tár­gyallak róla megyénk or­szággyűlési képviselői , is. Megyénk mezőgazdaságának, élelmiszeri párának hosszú távú fejlesztési programja már eddig' is számos fórum elöli szerepelt, a tegnapi ülé­sen ezzel kapcsolatosun el­hangzott észrevételekét, meg­jegyzéseket minden bizony- nyal eredményesen haszno­sítják majd az illetékes ha­tóságok. A Bodrogköz vízügyi kér­dése ugyancsak számos al­kalommal szerepelt már kü­lönböző fórumok napirend­jén. Érthetően, hiszen ez a kérdés rendkívüli súllyal bír. Hadd utaljunk rá, hogy az évi termelési értéknek ebben a térségben több mint (50 szá­zalékát a mezőgazdasági ter­melés biztosítja. A lakosság­nak 56 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, igen ne­héz körülmények között. A nehéz körülményeket minde­nekelőtt az ár- és belvíz okozza, mivel az itt levő te­rületeket szinte rendszere­sen teszi tönkre a víz. Jel­lemző, hogy a tsz-eknek kö­rülbelül C5 százaléka kedve­zőtlen adottságú. A belvíz és az árvíz hektárok ezreit borítja el. gyakorlatilag ezen a részen a mezőgazdasági termelés gazdaságtalan. Természetes, hogy ennek a gondnak á megoldásával il­letékes hatóságaink már rég­óta foglalkoznak. Az egyik feladat a víztelenítés, mely­re a jelenlegi tervidőszakban és a következőben is sok millió forintot fordítanak. A hatalmas munkának csupán részeként említhetjük meg, hogy például 1977-ben iszap- talanitották a tiszakarádi fő­csatorna felső, 9 kilométer­nyi szakaszát, melyet ez év végére teljes hosszúságban felújítanak. Tavaly építették ki az őrszemi megcsapoló csatornát és több más csa­tornaszakaszt felújítottak. Az idén kezdik meg a ricsei fő­csatorna torkolati szakaszá­nak felújítását. (Folytatás a 2. oldalam.)

Next

/
Thumbnails
Contents