Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG A 1979. április 12., csütörtök 4 i Filmlevél Októberi vasárnap A kabinetiroda főnöke "s a szárnysegéd (Tánczos Tibor és Bács Ferenc) a film egyik kockáján. Valami fél esztendeje, hogy a premiermozikban nagy feltűnést keltett Kovács Andrásnak az ötvenes évek elejét vallató, az akkori társadalmi ellentmondásokra, sorsforduló értékű eseményekre rákérdező filmje. A ménesgazda, s a rendező most ismét olyan filmmel jelentkezik. amely minden bizonnyal igen széles közönség- rétegejcben 'rezonál majd, s vált ki eszmecserékre sarkalló gondolatokat Az Októberi vasárnap, amelyet Kovács a MAFILM Dialóg Filmstúdió és a nyugatnémet ZDF televíziós társaság koprodukciójában rendezett, a magyar történelem egy nagyon sokat vhatott. máig is gyakran emlegetett napjához tér visz- sza. egyetlen esemény tükrében kérdez rá az immár har_ mincöt év előtti múltra, vázolja fel az akkori országvezetők tehetetlenségét. A II. világháború — sajnálatos módon — nem kevés számban kínálja az utólagos elemséfre ma is szolgáló eseményeket. Kovács 1906-ban már készített egy igen értékes filmet ez időszakból, a Hideg napok címűt, az 1942-es újvidéki és. zsablyai magyar katonai terrorakciók művészi elemző rajzát, amely a nagy. közönség körében nagy vihart kavart, de éppen a körülötte támadt viták mutatták meg, mennyire szükség van múltunk szigorú elemzésére, mert tévhitek, megbo- csátó-rózsaszínű emlékek élnek közöttünk, zavarják a tisztánlátásunkat, téves, torz nemzeti öntudatot táplálnak a valós múlttal való őszinte szembenézés, megvallás és leszámolás helyett Az Októberi vasárnap az 1944. október 15-i szerencsétlen kimenetelű és igencsak balkezes módon irányított fegyverszüneti kísérlet körülményeit járja körül. Ebben a filmben már szó sincsen olyan katonai személyiségekről, akik a parancsra tettem” hamis elméletére hivatkozhatnának, mert it.t azok állnak a történet előterében. akiknek módjuk lett volna, de v cm mertek értelmes parancsot kiadni. Talán keményebb elszántsággal, igazibb békeakarással, a kormányzó kevéssé ingatag intézkedéseivel másképpen alakult volna a háború vége hazánkban, mindenesetre a nyíl las ' pusztítást, az utolsó fél esztendő sok keservét elkerülhettük volna, legalábbis nagyrészt. A valóságos történelmi események meglehetősen közismertek már Kovács filmje azt mutatja meg. hogy a legfelsőbb magyar vezetés menyedre naiv és felkészületlen volt. mennyire nem látta a realitásokat 1944 októberében sem. Horthy elküldte ugyan Furaghó csendőrtábornokot Moszkvába, hogy fegyverszünetről tárgyaljon, de még akkor is abban hitt, hogy az angolszászok előtt hódolhat be. S amikor eljött a teljesen elkészíttetlen proklamáció bejelentése a rádióban, nem volt készenlétben magyar haderő, a katonák kimenőn voltak, a középületeket, hidakat nem biztosítót, ták, sót Horthy, az egykori Monarchia tengerésztisztje, Sirene József hajdani számysegédje odáig ment „lovagiasságában”. hogy a németeknek is — előzetesen — bejelentette a fegyverszüneti proklamáció kihirdetését. Így aztán nem csoda, hogy e bejelentés nem adott többel pár órányi reménynél, a nyilas hatalomátvételnek semmi sem állt az útjában, a németele jó időben meglehettek minden ellenintézkedést, sőt még a kormányzó fiát is előre foglyul ejtették, hogy később ezzel is zsarolják a tehetetlen államfőt Kovács filmje régi, 1944-es filmhíradóval indul. Ennek segítségével azonnal ott érezhetjük magunkat 1944 októberében. amikor még fasiszta győzelemről beszélt a propaganda és Horthy negyedszázados országosának ünneplésére készültek. Igen kevés utalás látható az ország valóságos helyzetéről, például arról, hogy a front elérte a Tiszát. A film nem egyszerűen rekonstruálja a . budai Várban történteket. Kevéssé ismert személyiségek, Horthy egyik szárnysegédje, egy repülő-alezredes és egy német tanácsadó előtérbe helyezésével rajzolja fel két nap pontos történetét, és , bontakoztatja ki a drámát: Horthy Miklós éj» közvetlen környezete, amely sokkal jobban félt a néptől, meg a bolse- vizmustól, mint bármilyen háborús pusztítástól, még arra is képtelen volt, hogy megadja magát, hogy ki tudjon lépni az esztelen pusztulásból. A szinte hivatalnokszerű, a valóságban is eléggé szürke szárnysegéd és német megfelelője kettőse mögött roppant plasztikusan rajzolódik fel a szomorú történelmi lablórészlel: a kormányzó közvetlen környezete, néhány háborúba beleunt, de a szovjet katonáktól félő tiszt, az ugrásra kész nyilasok, a fényes úri társaság, a szoron- galtalásukban is hatalmukban biztos németek, a Hor- thy-fiú elrablása. Szinte alig mozdulunk ki a királyi várból, pár pesti utcaképet látunk -még, mégis egy egész ország drámáját érezzük meg: itt volt alighanem az utolsó lehetőség számunkra, de akkori uraink gyávák voltak hozzá, egy emberért — Horthy Mikiért — inkább százezreket áldoztak fel. A film utolsó kockáin a háborús pusztítás ismert budapesti képei hirdetik némán-vád- lón: ezt eredményezte Hor- thyék októberi vasárnapja. A film alakjait többségben olyan színészek keltették életre, akiknek arca még nem túl ismert, nem „fedi el” a figurát. Elsősorban Bács Ferenc, Tánczos Tibor. Klaus Maria Brandauer kitűnő alakítása emelendő ki a nagyszámú stábból. A remek ope. rátöri munkáért Lugossy Istvánt kell dicsérni. Az Októberi vasárnap bizonyára vált majd ki vitákat is, mert akadhatnak még, akik Horthy kiugrási szándékának őszinteségében hisznek. A történelem erre már rácáfolt, most pedig egy vitathatatlan eszmei és művészi értékű, á krimik és kalandfilmek rugalmasságával is gazdag film segíti a jobb eligazodást, a történelmi igazság felismerését. Benedek Mikló« Stagione A Lili bárónő — Huszka Jenő és Martos Ferenc kitűnő operettje — éppen hatvan esztendővel ezelőtt született. Azok közé a dalművek közé tartozik, melyeknek számait a „C” kategóriás kocsmai zenekarok is műsoron tartják. A tánciskolák zongoristáiról nem is beszélve. Az én nemzedékem (és még hány generáció) a Cigáreltakeringő dallamára tanult meg táncolni. Dé jó a librettó is. Láttam a mesét — valamely színjátszó csoport előadásában — muzsika nélkül is megelevenedni. Gondolom, az olvasók többsége előtt ismeretes, hogy miként gyullad szerelemre az újgazdag Lili bárónő a komornyiknak hitt délceg Illésházy iránt, miközben többször is alkalmuk nyílik elénekelni, hogy „Künn az erdő sűrűjében, őzikéknek rej tekén” és íg.y tovább ... — Te tényleg meg akarod nézni a Lili bárónőt? — hitetlenkedtek kollégáim. — Persze. — Szombaton este, mikor krimi megy a tévében? — Nem vagyok annyira színházi ember, hogy ne szeressem a színházat. # A sajószentpéteri művelődési ház előtt hatalmas autóbusz. Milyen jól megy ma egy stagione-nak 1 Rövidesen kiderül, hogy tévedtem. A busz valamely üzem szocialista brigádjait hozta. Az emberek már az előadás előtt kitöltetik a „kulturális vállalás” teljesítését, igazoló blankettát. Kér egyet a feleségem is. Ezek után becsület és dicsőség dolgává válik számunkra az előadás megtekintése. De tartozom még egy szómagyarázattal. Stagione — említettem az imént. Nyelvünkben úgy hiszem egyre inkább elhalványul a kifejezés. Miután alig van nálunk stagione, vagyis olyan színtársulat, melynek nincs/ állandó székhelye, s ezért az ország minden helységében játszhat. Szóval hakni — mondják erre a beavatottak. Nem., nem az! Mert az eléggé rosszízű hakni csak alkalmi összefogását jelenti a színészeknek, míg a stugio- ne — hosszabb ideig együtt dolgozó — szervezett társulat. I A stagione működését az Országos Filharmónia engedélyezi, természetesen a produkció ismeretében. A társulat tagjai — ez alapvető feltétel — valamennyien kategorizált művészek. A Lili bárónő együttesének tagjai — hivatalos besorolásuk szerint — nyolc-, öl-, illetve négyszáz forintot. kapnak egy fellépésért. A zenészek hármat. A létszám összesen: tíz. Nem lehet több; a két személykocsiban csak ennyien utazhatnak. Ahhoz, hogy díszletekkel, jelmezekkel elférjenek, nem kis találékonyságra van szükség. De hát Szilágyi Lajos társulata találékony. A díszlet. ugyan csak egy selyemkárpit háttér, két ajtónyílással (a primadonnának nincs valami nagy entree lehetősége) a jelmezek azonban kifogástalanok, a frizurák frissek, a smink (közelről és távolról) hibátlan. Pedig a színpad hátterében nem szaladgálnak sem színházi szabók, sem fodrászok. De nincsenek diszletmunká- sok, világosítók, kellékesek, nincs ügyelő és nincs súgó sem. Ki tudná mindezt megfizetni. A művelődési ház (az első felvonás után) így is 0900 forintot fizet M a társulat megbízottjának. Summa summártrm a jegyek nem lehetnek olcsóbbak 30, illetve 25 forintnál. Mit kap ezért a néző? Utólag bevallhatom, hogy tulajdonképpen erre voltam kíváncsi. Nem mondhatni ugyan, hogy előre hegyeztem a toliam, de azért némi 'előítélet volt bennem. Szükségtelenül, mert tisztességes, tiszta előadást láttam. A társulat — egy régi iskola törvényei szerint — operettnek játszotta az operettét. Mintha valamennyien Beleznay István keze alatt nőttek volna fel. Vagyis tökéletesen ismerik • a műfaj törvényeit, s nagy rutinbal alkalmazták az összes hatásmechanizmust. Játékukban nem volt semmi bántó, vagy ízléstelen, illetve illúziórom bolö. A produkció másfél éve él; több, mint kétszáz előadási tartottak. Ennek ellenére nem únottak, nem fásultak. Természetesnek tartják. hogy mindenütt előítélettel fogadják őket, s igyekeznek mindenütt bebizonyítani, hogy nem érdemtelenek a bizalomra. Művészi ambícióik? Keserűen mosolyognak. Munkájukról még egyetlen méltató sort sem írlak le ebben az-országban. A színház nálunk kőszínháznál kezdődik. Igaz, a stagione vezető színészei keresnek annyit, mint egy Miskolcon, vagy Győrben működő é-demes művész, de milyen áron! S a Ma ónéban nincs jutalom; nincs nivódíj, de van betegség, s akkor nincs kereset. Egyetlen előnyük — mondják félig komolyan, félig tréfásan —, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva gőzös rendezők kényének, kedvének. Az előadáson ennek ellenére látszik a játékmestert kéz munkája. A Klariszt játszó Meggy esi Erzsi állította színpadra a darabot. A társulat egyetlen igazán professzionista színésznője. Ifjúkorunk szubrelt ideálja. Mikor jelen van. fényt kap a poros mese; élővé válik az /operett-panoptikum. Olyan üde és ápolt, mintha színpadra lépése pillanatáig mellette volna az öltöztetö- nő és a sminkes. Vajon hogyan csinálja? És hogy csinálják a többiek? A stagionenak is megvannak a maga titkai. És persze a haszna is. Hiszen ezek nélkül a társulatok nélkül soha nem volna a Sajószentpéterhez hasonló helységekben ,010 színház. # A társulat — mélynek egyébként 25 mozgósítható tagja van —. most egy gyermekdarabra készül. Ügy látszik, ismerik az igényeket. Kell, hogy ismerjék, különben igencsak felkopna az álluk. (gyarmati) Az ötödik lemez , Tegnap az Oktatási Minisz. .térium és az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére az új ének-zenei tanterv anyagát. énekelte lemezre a miskolci 6-os iskola kórusa. — Hogyan esett a választás éppen erre a kórusra? A kérdésre Kisgyörgy István, az iskola igazgatója válaszol: — A kórus a debreceni nemzetközi Bartók kórusfesztiválon háromszor szerepelt, két alkalommal lett első helyezett; 1977-ben Tamperé. ben, az európai kórustalálkozón három aranyérmes, diplomát nyert, s ugyanakkor az angoi rádió világversenyén a gyermekkórusok között az első lett. Az „Éneklő ifjúság” nagydíját háromszor szerezte meg, s ez háromszori lemezfelvétellel járt együtt. Most pedig az új zenéi tan- (erv zenehallgatási kísérlete folyik az első osztálytól kezdve. Egy alkalommal az iskola nem zenei tagozatú kórusa nyerte el ^z „Éneklő ifjúság” nagydíját Halmai Istvánná vezetésével; ez volt a negyedik lemezfelvétel. — Ennyi szereplés bizonyára sok gondot okoz. — Sokat köszönhet az iskola Reményi János karnagy, nak, aki társadalmi munkában látja el e roppant nehéz feladatot. Mint szülő került kapcsolatba az iskolával^ tíz éve. Azóta lányai felnőttek, zenei pályára léptek, • ő itt maradt nekünk. Reményi nem, a szavak embere. Szenvedélyes muzsikus, akinek életeleme a zene. Az általános iskola kórusában könnyen formálható, érzékeny „anyagot” talált. — Az énekhang éppúgy művészi kifejezőeszköz, mint az agyag vagy a márvány: „anyag”. Küzdelem árán csiszolódik, formálódik, s ez a küzdelem a karnagyban megy végbe. — A gyerekek nem érzik ezt a küzdelmet? — A gyerekek nagyon szeretnek énekelni. Az utazásokon, vonaton, buszón mindig felcsendül a hangjuk. Szerepelni meg különösen szeretnek. alig várják az utazásokat. ' Ezt már Gajdos Edit mondja, aki a zenei munkaközösség egyik legrégibb tagja. Az idén lesz 25 éves a zenei általános iskola. Az utánpótlás a zenei munkaközösség kezében van. Éppen a héten hallgatjuk meg a leendő elsősöket... —: Az iskolavezetés koncepciója az, hogy egy-egy énektanár tanítsa a gyerekeket 1—8. osztályig, később sokan közülük mint a Liszt Ferenc Tanárképző Főiskola növendékei térnek vissza gyakorló tanárként volt osztályfőnökükhöz. Nem egy fiatal zenetanár tagja a tantestületnek, aki nemrégen még pz iskola növendéke volt. Évente nyolctíz nyolcadikos folytatja tanulmányait felsőbb fokú zenei intézetben. A Népművelési Intézet ní- vódíjjal ismerte el a kórus munkáját. Miskolc város pedig a Reményi Edéről elnevezett díjat adományozta az iskolának sikeres munkájáért. — mm — Szovjet játékkiállítás Kétszázötverfféle szovjet játékot mutatnak be a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének bemutató- termében, a szerdán nyílt kiállításon. A kiállítás megnyitóján a szovjet Raznoex- port külkereskedelmi egyesülés vezetői elmondták: évente 15 000-féle játékot gyártanak a Szovjetunióban/ a különböző korosztályú gyermekeknek. A most bemutatott logikai játékok, gumibabák. sporteszközök, mesefigurák és népművészeti babák a szovjet játékgyárak új termékei. Néhány közülük már kapható a magyar boltokban is. Szép versek 197S A költészet napjához kötődő szép hagyományunk, hogy a Magvető Kiadó mindig erre az április 11-i napra jelenteti meg a Szép versek című antológiát, az előző naptári év verstermésének reprezentatív _ válogatását. Tegnapra is megjelent a Szép versek 1978 című kötet — egy napig félárón is kínálták a boltok —. s úgy tűnik, az idén is igen sokan várták, mert tömegesen vásárolták. A Szép versek 1978 című antológiát Bata Imre válogatta és szerkesztette, s nyolcvan élő magyar költő verseit kínálja. A nyolcvanas szám az év végére sajnos kettővel, csökkeni: Nagy László és Vihar Béla. . az 1978-as év két költőhalottja neve már gyá,szkeretben jelent meg a kötet szerzőinek jegyzékében. Szűkebb pátriánkat ebben az antológiában két költő — Kalász László és Serfőző Simon — képviseli. Kalásznak öt (Szivemben hordom, Mozdulok, Ez az ég, Kardoddal. Azért ébredhettem föl), Seríőzőnek három (Mintha hallatszana. Mikor tudjuk, Munkájából) verse olvasható a Szép versek 1978 lapjain. Az idén újabb játékot indítunk a MÁRKA üdítő italok fogyasztóinak. A MÁRKA üdítők kupakjának műanyag betétjén elrejtettük a MÁRKA szó egy-egy betűjét. Az összegyűjtött betűkből összeállított MÁRKA szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi, vagy ajánlott levélben beküldi.a már jól ismert címre: MÁRKA KUPAK-KÖZPONT Budapest VI., Hegedű u. 9. 1061. Telefon; 416-933. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán lü-től 18 óráig, pénteken 13-10117 óráig. Főnyeremények: Lada személygépkocsi. társasutazás az olimpiára cs még sok értékes nyeremény. Sorsolás- 1980 február 16-árt.
