Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

i 1979. április 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A filozófia nemcsak tudomá­nyos elmélet, hanem az ideo­lógiai harc szerves részé. Vi­lágnézeti rangja éppen ezért növekedett meg, s szerepe és jelentősége vitathatatlan a tudományos megismerésben. Napjaink polgári filozófiájá­ban, különösen a neopozili- vislák körében elterjedtek olyan nézetek, melyek meg­kérdőjelezik, sőt tagadják ezt. Milyen ismeretelméleti és társadalmi-szociális gyöke­rekből ' táplálkoznak, s iga­zak-e az ilyen nézetek? A termelőerők fejlődése, felgyorsulása kapcsán elő­térbe került és megnöveke­dett a matematika, fizika, logika jelentősége a termé­szettudományos kutatás terü­letén. Szerintük, mivel e tu­dományágak csaj; véges ta­pasztalatokat fognak át. ■ eb­ből az következik, hogy a filozófia világnézetileg sem­leges, mert tárgyát elsősor­ban metodológiai kérdések képezik, s a világról, mint egészről, nem mondhatnak semmit. Nézeteik valódi gyö­kere elsősorban társadalmi forrásokból, a tőkés termelé­si viszonyokból táplálkozik, abból, hogy a polgárság nem­csak elveszítette haladó jel­legét, hanem a burzsoázia át is éli napjainkban társadal­mának válságát. Képviselői programjukban megújhodás­ra képtelenek, s eljutnak a filozófia világnézetmentessé- gének állításához. A i dialektikus történel­mi materialista világnézet mugasabbrendűsége különö­sen akkor szembetűnő, ami­kor összehasonlítjuk a pol­gári tudományfilozófiával. E filozófia képviselői már a múlt század második felé­ben szembeállították a tudo­mányt a világnézettel, a fi­lozófiaanalízist a tudomá­nyos megismeréssel, kuta­tással. Manapság ebben a problémák ellaposodásának, a metodológiai elvek elbur­jánzásának folyamata megy végbe. A marxizmus meg­jelenéséig képviselői igényt tartottak ugyan világnézeti jellegű szintézisre, napjaink­ban azonban elutasítják az általános világnézeti problé­mákat és részkérdésekre sik­lattak ki. Egyesek azt tanítják, hogy a dialektikus történelmi ma­terializmus nem képes meg­ragadni és feltárni a termé­szet, a társadalom és a meg­ismerés területének kérdése­it, folyamatait. A gyakorlat már igazolta az ilyen állítá­sok tarthatatlanságát. Má­sok azt. bizonyítják, hogy a világ egészére vonatkozó kér­désekben. nem lehet világos határvonalat húzni a mar­xista és mitológiai magya­rázat között. A filozófia ar­ra. hivatott, hogy összekap­csolja a tudományt'a mito­lógiával, a vallással. A neo- pozit.ivisták szerint a mar­xista és' a vallásfilozófia kö­zött nincs különbség, mert mindkettő a világról, mint egészről akar képet adni, s sem az egyik, sem a másik nem tudja szembesíteni té­teleit a valósággal, tehát ál­lításaik értelmetlenek. Társadalmi kérdések kap­csán Bekkel*, nyugatnémet filozófus úgy vélekedik, hogy 1 udományos-technikai hala­dás csak a nyugat-európai tőkés termelési viszonyok kö­zött lehetséges, mert ezek a feltételek biztosítják a kuta­tótevékenység személyi sza­badságát, s megszabadítják a tudományt a világnézeti .^gyámságtól”. Más polgári gondolkodók pedig a tudo­mány és technika rohamos fejlődése következtében pesz. szimizmusba süllyednek, s az emberiség általános vál­ságának propagálásához jut­nak el. A szocializmus fej­lődése és a tudományok ed­digi eredményei is meggyő­zően igazolják, hogy a, tel­jes tudományos-technikai fej­lődést, haladást csak a szo­cialista társadalmi viszonyok biztosíthatják. A világnézeti orientálás és a tudományos megismerés folyamatában a filozófia he-- lyével és szerepével kapcso­latban. kiéleződött a vita a marxista és polgár' gondol­kodók . között. Az utóbbiak egy részé azt állítja, liogy a kibernetika és a modellezd-• ció módszereinek elterjedése, a- tudomány matematizálása, a 'tudás .„formálissá válása” a világnézeti kérdések és a , filozófia szerepe, jelentősége csökkenéséhez vezetnek. Olyan álláspontra helyezked­nek: amennyiben valamilyen hasznossága is van a filozó­fiának. ne foglalkozzon vi­lágnézeti kérdésekkel, csu­pán a tudományos logika funkcióját lássa el. Eszerint a világnézet tudományos tar­talomtól megfosztott meta- íizikai álproblémák összes­sége. Nyilvánvalóan helyte­len az ilyen nézet. • A Szovjetunió és más or­szágok marxistái, tudósai kétséget kizáróan bizonyít­ják,1 hogy a marxista dialek­tika alapvető tételei nemcsak kiállták az idők próbáját, nemcsak igazolódták a mo­dern tudományok által, ha­nem módszertani alapúi is szolgálnak sok tudományos gondolat számára. Fedosze- jev. szovjet akadémikus is amellett érvel, hogy csak a dialektikus materializmus le­het olyan általános módszer, amelyik adekvátan tükrözi a természet, a társadalom, a gondolkodás folyamatait. To­vábbfejlesztése a tudomány újabb sikereinek, a szocia­lista, kommunista építés fel­adatai megvalósításában be­töltött szerepe növekedésé­nek egyik legfontosabb fel­tétele. Nélkülözhetetlen ugyanakkor a tudománynak a szerepe az élettel, az elmé­letnek a gyakorlattal, a vi­lág átalakításáért folytatott / küzdelemmel kapcsolatban. A tudomány módszertani kérdéseinek kidolgozása nagy jelentőségű mindenfajta an- timarxista, revizionista, dog­matist« és nacionalista kon­cepciók elleni harcban. A módszertani kérdések tudo­mányos megalapozottsága összefügg a világnézeti kér­désekkel, a szocialista neve­lő munkával. Az emberek, el­sősorban a munkásosztály tudományos' v i lág nézetének mélyítése, terjesztése, műve­lődésük fokozása lehetetlen e kérdések gyakorlata nélkül. Nem cél, hogy mindenki fi­lozófussá váljék, hiszen ez - lehetetlen, de nem is szük­séges. Társadalmi igény vi­szont az, hogy az általános műveltség szerves részét ké­pezze egy bizonyos szinten a dialektikus és történelmi materialista ismeretek bir­toklása. A A természet- és a társa­dalom tudományok újabb eredményei nemcsak erősítik a tudományos világnézet po­zícióját. hanem új tételekkel is gazdagítják. Lübbe, zü­richi filozófiai azonban (éve­sen pl. úgy vélekedik, hogy a tudomány világnézeti je­lentősege a fejlődés folya­matában szakadatlanul csök­ken. A kopernikuszi forrada­lom volt a legkolosszáliSabb világnézeti fordulat, a darwi­nizmus már összehasonlítha­tatlanul kisebb szerepet ját­szott a világnézet és a szel­lemi kultúra általános fejlő­désében. A tudományos- technikai forradalom pedig szakított u világnézeti „állo­másokkal”, s végérvényesen felülkerekedett; fölötte. Vi­lágnézeti nihilizmust takar az az állítás is, mely szerint leküzdhetetlen ellentmondás húzódik a tudományos téte­lek és tudománytalan kinyi­latkoztatások között. Ehhez szorosan kapcsolódik a filo­zófiai és politikai pluralizá­ló és a különböző politikai folyamatok egyen! öértékűsé- gének és az igazság ..csepp- i'oly osságának” prédikálása. Az említettek a tudomá­nyos marxista—leninista ideológia és politika, a tár­sadalmi-történelmi folyamat általános törvényszerűsége el­ismerése ellen irányulnak. Számolni kell azzal, hogy különféle világnézeti állás­pontok léteznek. Nem lehet megbékélni azonban azanti- marxista—anlileninista néze­tekkel, sőt következetes, tü­relmes vitákkal szembe kell szállni velük. a tu­do­mányos megismerésben be­töltött és megnövekedett sze­repét, jelentőségét húzta alá az elmúlt éviién Düsseldorf­ban megtartott XVI. filozó­fiai világkongresszus is, melynek alapvető témája ,.Á modern tudomány világnéze­ti problémái és a filozófia” volt. E kongresszuson a Szovjetunió és más országok marxistái bizonyító erővel léptek fel a dialektikus és történelmi materializmus tár­sadalmi szükségszerűsége melléit. E tudományos elmé­letnek és világnézetnek .nö­vekvő hatása volt tapasztal­ható sok polgári gondolkodó álláspontjában is. Emődi Gyula fi vásárié is legyen udvarias v Többször esik szó a ke­reskedelemben dolgozók nem mindig a kívánalvxaknaK megfelelő magatartásáról. Ügy gondolom, nem ári, ha időnként ennék az ellenkező­jéről, illetve rólunk, vá­sárlókról is szól ejtünk. Az alábbiakban most erről sze­relnék pár sorban szólni. Március 21-cn nyílt mega belvárosban a Csemege Ke­reskedelmi Vállalat ABC- áruháza. A forgalom nagy, mivel nemcsak a környéken lakók, de a város más ré­szeiből is sokan felkeresik a korszerű, naoy araválaszték­kal rendelkező üzletet. Már­cius 23-án, a késő délutáni órákban is csúcsforgalom volt, így többen sorakoztunk a sajt-, és hidegtálkészítmé­nyek részlege előtt. Az előt­tem vásárló hentesárut, is kért, s az eladó udvariasan közölte, hogy azt a szomszé­dos részlegen kaphatja meg. E válaszra minősíthetetlenül durva hangnemben nyilvání­tóit véleményt a „kedves” vásárló hölgy, az „ilyen ki­szolgálásról'' és dühösen, egyre mondva a magact, tá­vozott. A fiatal, láthatóan még pályája kezdetén levő elárusílónö magatartását di­cséri, hogy a szóáradatot fi­gyelmen kívül hagyva, le­nyelte a sértéseket és to­vábbra is igen udvariasan szolgálta ki a várakozó ve­vőket. A jelenet miatt a többi vásárló nevében én is res­telkedtem, hiszen az eladó semmi olyan hibát nem kö­vetett cl, amivel ilyen rea­gálást válthatott volna ki a vevőből. Az a véleményem: a vásárló hölgy helyesebben tette volna, ha észrevételéi — ami a szerinte nem kel­lően megszervezett áruki­adásra vonatkozott — az er­re a célra rendszeresített, minden üzletben megtalál­ható füzetben teszi szóvá! Az ilyen vásárlói magatar­tással ugyanis kár kedvét szegni az említett — és hoz­zá hasonló —, a vásárlókkal udvariasan, kulturáltan vi­selkedő eladóknak. / Ny. J.-nc Miskolc, Vándor u. 8. A feltárást végző barlangászok munka kőiben. Középkori pénzhamisítók „leleplezése” A Budapesti Történeti Múzeum bar­langász és könnyűbúvár csoportja bi­zonyító feltárást végez a Nagykovácsi szurdok egyik barlangjában, a közép­korban működött pénzhamisító-mű­helyben. A hét évvel ezelőtt felszínre került tárgyak és mintegy negyven ezüst lapocska már magán viseli az egykori ' pénzhamisító kalapácsának ütésnyomoit, négy ezüst lapon már tisztán láthótá V. István király (1270— 1272) korából származó ezüst veret. Az újabb feltárással egyidőben a pénze­ket és ezüst lapokat a KFKI izotóp­laboratóriumában fogják „vallatóra" anyaguk összetételének meghatározá­sára. A „perdöntő" bizonyíték a mintegy negyven ezüst lapocska és pénz. Postaikból i BARTÓK-NAPOK BORSODSZIRÁKON Bartók őseinek falujában, Borsods zárakon március 30- án, 31-én. a7. Edelényi járá­si Hivatal művelődésügyi osz­tálya, a Bartók Béla Termelő- szövetkezet és a borsodszi- ráki Bartók Béla Kultúrott­hon rendezésében — Bartók- napokat tartottak. Ez alka­lommal került sor Mazsa- roff Miklós festőművész ki­állítására, majd a helybeli pávakör és a kultúrotthon táncszakkörének műsorára. A népdalosok műsorát dr. Voclila Barna, az Edelényi járási Hivatal elnöke nyitot­ta meg. Ünnepi megnyitójá­ban, többek között elmon­dotta, hogy Borsodszirák la­kói minden esztendőben sze­retettel emlékeznek meg Bar­tók Béláról. Büszkék arra, hogy a Bartók család elődei valamikor itt éltek és a falu temetőjében pihen az egyik Bartók-ős, Bartók Gergely és felesége, Gondos Mária, akik­nek sírjain ez alkalommal is koszorút helyeztek el. Kun Lajos Borsodszirák i. • KÖSZÖNJÜK, KISZ-ESEK Evek óta az volt. a hagyo­mány Bodrogsiegi község­ben, hogy minden ünnepsé­gen csak az áttörök adlak kultúrműsort. Most, április 3- án este 6 órakor — a felszaba­dulási ünnepségünkre zsúfolá­sig megleli művelődési ház­ban — azonban igen kellemes meglepetés ért mindenkit. Sccr Miklós KISZ-titkár ve­zetésével olyan műsort lát­hattunk és hallhattunk, amit méltán köszöntött vastapssal a közönség. Az ünnepre való lelkiismeretes felkészülés azonban csak egy kis része a helyi KISZ-szervezet mun­kájának. Akcióprogramjuk, ban ugyanis fontos' helyet foglal el a nemzetközi gyer­mekév méltó megünneplése, a községben, a községért vállalt társadalmi munka. Jóleső érzéssel figyeljük KISZ-szcrvezetünk lelkes tennialcarását, mivel olyan kollektíva kovácsolódotl egy- gyé. akikben hosszéi távon bizhatunk, s akikre, úgy érezzük, minden területen számíthatunk. Juhász László iskolaigazgató Borsodszegi SZÖVETKEZETEK TAVASZI FÓRUMA A fogyasztási szövetkeze­tek életében minden év ta­vasza jelentős eifeméijy. Eb­ben az időszakban kerülnek megrendezésre a tagsági fő-, rumok, a tagértekezletek. A Sárospatak és Vidéke Afész ellátási körzetében 30 tagér- tckezletet tartottak, melynek megszervezésében és lebo­nyolításában a választott tisztségviselők, s az intéző bizottságok tagjai aktívan részt vettek. Ezeken a szö­vetkezeti tagság 70 százalé­ka jelent meg. és' 1611 lag mondta el véleményét, ja­vaslatát, kritikai megjegyzé­sét, az áfész múlt évben végzett tevékenységéről. A tavaszi ülések záróakiu> sa a március 24-én megtar­tott küldöttgyűlés volt. ahol Kocsis János, az igazgatóság elnöke köszönte meg a párt-, állami és társadalmi szer­veknek, a .szövetkezet tag-' jainak azt a támogatási, amelyet a szövetkezetnek nyújtottak, ezzel is elősegít­ve az elmúlt évi eredmé­nyek alakulását. Bacsó Tibor Sárospatak KÖSZÖNTÖTTÉK A 18 ÉVESEKET... Mezőkövesden, a művelő­dési központ színháztermé­ben március 30-án nagyko­rúvá válásuk alkalmából ün­nepélyesen . köszöntöttek két­százötven 18 éves fiatalt. A forradalmi i fiúsági napok keretében negyedik alka­lommal került megrendezés­re ez az újszerű ünnepség. Dr. Várady László, a városi tanács vb-titlcára .tolmácsol­ta, a végrehajtó bizottság jó­kívánságait, s szólt a fel­nőtté válás jelentőségéről, nagy célkitűzéseinkről, me­lyek megvalósításában álla­munk bizalommal számít é:; támaszkodik ifjúságunkra. A KISZ- városi-járási bizottsá­ga nevében , Koncz György politikai munkatárs köszön­tötte a fiatalokat, majd sza­valatokkal. énekkari szá­mokkal és a Matyó Népi Táncegyüttes nagy sikert aratott Sárközi képek táncá­val ért véget az ünnepeltet köszöntése, akik bizonyár, mindig szívesen cpilékezne majd vissza erre a napra. Tusay Dénes Mezőkövesd

Next

/
Thumbnails
Contents