Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

1979. április 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Dr. Juhász Adóm államtitkár átadja Monos János vállalati igaz­gatónak a Kiváló Vállalat címről szóló oklevelet. kát gyártott, továbbá jó pia­cot teremtett magának Fran­ciaországban. Termelési ér­tékük 11,2 százalékkal több volt az 1977. évinél, 1978- ban 51 millió 717 ezer forint értékű munkát végeztek. A tőkés export egy év alatt csaknem megháromszorozó­dott. Korszerűsítették idő­közben a termelést, új gé­peket vásároltak, módosítot­tak a technológián és progr ramozták termelésüket. Nagy gondot fordítottak a minő­ség javítására, a minőségi munka érdekében bevezették tavaly a prémiumos rend­szert. Az összes árbevétel 54 százalékát olyan termékek adták. arfelyeket tavaly kezdtek gyártani; mindez a szövetkezet vállalkozó ked­vét bizonyítja. A jól sikerült termelés- szervezés. a jó üzletpolitika mellett nagy szerep jutott a tervek realizálásában a szo­cialista brigádoknak. A szö­vetkezet kilenc szocialista (Folytatás az 1. oldalról) kitüntetést. Egyébként a Bor­sodi Szénbányák Vállalatnál a múlt évi műn Ica alapján a Kiváló Akna címet nyerte el Lyukóbánya és a putnoki ak­na, a Szénbányászat Kiváló Brigádja kitüntetést / kapta meg a i'rontfejtési brigádok kategóriájában a lyukói ak­nában dolgozó Pataki Sándor kollektívája, Szemere Zol­tán, a putnoki, és a Kiss Mihály vezette feketevöl­gyi brigád. Az egyedi bizto­sításit gépi jövesztésű mun­kahelyeknél a Szénbányászat Kiváló Brigádja címet a lyu- kóbányai Krebán Béla által vezetett kollektíva érdemelte ki. Vezérigazgatói dicséretben a tervtárói Székely István kollektívája részesült. Ezen­kívül 27 brigád nyerte el a Vállalat Kiváló Brigád­ja, négy a Vállalat Kiváló ifjúsági Brigádja címet. Az Él üzem címet a vállalat Mis­kolci Bányaüzeme kapta meg, ezzel együtt a vándorzászlót is. A vállalat igazgatójának Folytatódik a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet kollek­tívájának sikersorozata: 1976 és 1977 után újabb kitünte­tés került birtokukba. A kétszázfős szövetkezel múlt évi eredményes munkájával elismerő oklevelét a putnoki, a szuhavölgyi, és a far- kaslyuki bányaüzem érde­melte ki. Az ünnepségen felszólalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, aki a megyei pártbizottság nevé­ben megköszönte a borsodi bányászok múlt évben vég­zett elismerésre méltó mun­káját. Gratulált a kitünte­tetteknek és kérte, hogy az idén az eddigiekhez hasonló módon élenjáró szerepet tölt­senek be a munkában. Hang­súlyozta, hogy az idén sok­kal többet kell tenni a vál­lalati gazdálkodás minőségé­nek javítása tekintetében, a meglevő gépek, berendezé­sek kapacitásának jobb ki­használásában. El kell oda jutni — mondotta a megyei első titkár —, hogy a ter­vet ne pótműszakok, sza­badnapok, ünnepnapok felál­dozása révén, hanem a jobb munkaszervezés árán való­sítsák meg. elnyerte az Ipari Szövetke­zetek Borsod megyei Szö­vetsége elnökségének ván­dorzászlaját. Az asztalosszövebkezet a múlt évben lakossági, közü­leti, egyedi jellegű bútoro­A nagy múltú szövetkezetek közé tartozik a Miskolci Há­ziipari Szövetkezet, amely ma mar 1486 munkást fog­lalkoztat. Termelési értékük a múlt évben meghaladta a 119 millió forintot. A szö­vetkezet sokéves minőségi munkájának eredményekép­pen egy év alatt 59 százalék­kal növekedett a tőkés ex­portáru mennyisége. Ez ma már azt jelenti, hogy ter­mékeinek 90 százaléka a ha­tárokon túl talál gazdára. Az exportcikkeik gyártása mel­lett jelentős hányadot kép­visel a lakossági szolgáltató tevékenység is, tavaly 5 mil­lió 700 ezer forint értékű szolgáltató jellegű munkát végeztek Miskolcon. A szövetkezet kötőüzemé­ben tavaly három automata kötőgépet helyeztek üzembe, így növekedhetett a termelés volumene. A gépek kihasz­nálása érdekében három műszakos a termelés, a motoros kötőgépeket is két műszakban üzemeltetik. A textil konfekció részleg tavaly 1 millió darab ruházati cik­ket gyártott az 1977. évi 800 ezerrel szemben. Ezt az eredményt a helyiségek át­csoportosításával, a szalag termelékenységének fokozá­sával tudták elérni, valamint azzal, hogy a bedolgozók egy csoportját átképezték, meg­tanították a tőkés exportra kerülő igényes termékek ké­szítésére. A niüBtli asztalosok In ni Hiteim brigádjának száznyolc tagja mindenkor élen jár az ak­tuális feladatok megoldásá­ban. A brigádok a termelési feladatok mellett részt vál­lallak a közösségi feladatok­ból, a szövetkezet és a vá­ros érdekeiért 7300 társadal­mi munkaórát végeztek. Ta­nulási kedvben sincs hiány, többen vesznek részt politi­kai és szakmai képzésben, így évek óta biztosított a szövetkezet káderutánpótlása. A tegn api, szerdai ünnep­ségen Kottái Zoltán, a KI- SZÖV megyei elnöke adta át a vándorzászlót, Az ünnep­ségen részt vettek Mezőkö­vesd part- és állami szemei­nek képviselői. Jelen volt a kitüntetés átadásakor Eper­jesi József, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság titkára, dr, Váradi László, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára és Ilonái István, a megyei pártbizott­ság munkatársa. A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet gazdasági munká­jának eredményességéhez nagymértékben hozzájárult a 15 szocialista brigád, me­lyeknek taglétszáma egy év blatt 200 százalékkal növe­kedett. Nőtt az újítási kedv is, a bevezetett újítások je­lentős eredményt hoztak. A szövetkezet dolgozóinak 90 százaléka nő, így nagy gon­dot kell fordítaniuk a nőpo­litikái határozatok végrehaj­tására. Különösen a nyugdíj előtt álló asszonyok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák helyzetén segítettek a múlt évben is. A Miskolci Háziipari, Szö­vetkezet múlt éves eredmé­nyei alapján elnyerte a me-x gyei KISZÖV elnökségének vándorzászlaját. A tegnap, szerdán megrendezett ün­nepségen Magyar Ernő, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője adta át a ván­dorzászlót, továbbá a köny- nyűipari miniszter kitünteté­sét a szövetkezet két dolgo­zójának. Az ünnepségen részt vett Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának titkára, Székely László, a Miskolci városi Ta­nács elnökhelyettese; ott vol­tak az ipari szövetkezetek pártbizottságának, KlSZ-bi- zottságánalc képviselői, va­lamint a miskolci ipari szö­vetkezelek vezetői. Felcserélt alkatrészek Még egyszer a Rába—Steigerröl A közelmúltban lapunkban szót ejtettünk nagy teljesít­ményű erőgépünknek, a Rá­ba—Steigernde műszaki és al­katrészellátási gondjairól. Az írás a hernádnémeti Hernád- völgye Termelőszövetkezet­ben készült, ahol a szövetke­zet gépészeti főmérnöke és a gépműhely dolgozót panasz­kodtak a szaporodó meghibá­sodásokra és az alkatrészel­látási nehézségekre. A cikk végén a gyártó vállalattól, a győri Rába Vagon- és Gép­gyártól választ kértünk a fel­merült problémákra, s a ka­pott tájékoztatást közöltük is. Lehetőségünk nyílt rá, hogy ezt a választ teljeseb­bé tegyük, hiszen meghívást kaptunk a gyártól, hogy a gondokat ott helyben ponto­sítsuk, s ugyanakkor a gyár két szakembere ellátogatott a panaszok színhelyére, a her­nádnémeti szövetkezetbe is. Ezek után szinte folytatás­ként szeretnénk közölni az elhangzottakat. A szövetke­zetben a Rába—Steiger leg­nagyobb hibájaként, leggya­koribb meghibásodásaként: a vezérműtengely kopását te­kintették. A motor fontos al­katrésze ugyanis 1800 üzem­óránál felmondta a szolgá­latot. Első hallásra nemcsak a beavatatlan, hanem a me­zőgazdasági szakember is •nyaghibára gyanakodott. De nem így van. Ez Her- nádnémetiben gyorsan kide­rült. A gyár már három éve módosított, úgynevezett nit- ridált vezérműtengellyel sze­reli a motorokat. Elvileg ez­zel a megoldással az alkat­rész élettartamát több ezer órára növelik. A gyárban ezért fogadták értetlenséggel a hírt, hogy ilyen hiba gyak­ran előfordult. Statisztikákat mutattak, hogy az évente gyártott vezérmű ten gelyek közül, visszajelzések alapján, csak három (!) meghibásodás fordult elő. Hernádnémeti- ben a bajokat egy szám okozta. Mármint egy szám eltévesztése. Annyi történi, hogy a megfelelő, alkatrész­lajstrom szerinti vezérmű- tengelyhez már az új meg­oldású Viezemann szelep­emelőt szerelték be. Szem­mel szinte észrevehetetlen az eltérés, de az eredmény: hogy a vezérműtengely bütykei gyorsabban kopnak. Ennyi a hibásodás oka. Hogy ki tehet, erről? Úgy érezzük, nem a szövetkezet, amely csak ilyen alkatrészt kapott, de nem is a gyár, amely az alkatrészváltozásról a közleményt azonnal kiadta. De mivel több helyről, több gazdaságunkból érkezett ha­sonló panasz, szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy a megváltozott alkatrészjegyzé- ket minden termelő szerezze be, mert lehet, hogy gond­jaik nekik is ebből a felcse­rélődésből adódnak. 'A gyár szakértői sokszor említették, s ezért hangsú­lyozzuk ki mi is,' hogy ha­sonló panaszokkal a gazda­ságok képviselői keressék fel Győrt, mert bármily furcsán hangzik, a gyárban minden olyan problémának örülnek, amellyel megelőzhetik a tö­meges meghibásodásokat. Mert, mint minden gyárt­mány, - a Rába—Steiger sem tökéletes, s van még rajta fejleszteni való. A cél vi­szont csak az azonos érdek lehet, mégpedig a traktorok zavartalan üzemeltetése. Az előbbieket azért idéz­zük, mert őszintén szólva, meglepett a gyár gyors, szin­te azonnali intézkedése, amelyből kiérződött, hogy nemcsak eladni kívánják az erőgépeket, hanem azok hír­nevére féltőén vigyáznak i*. És ez a kívánatos, ez a di­csérendő, hiszen a Rába— Steiger ma már mezőgazda­ságunk egyik legfontosabb alapgépe. Hatalmas a telje­sítménye, S éppen ezért ha­talmas lenne a kár is, amely meghibásodásból. munka nélküli veszteglésből szár­mazhat. Nem tudom, minek nevez­hető, de szívességnél biztos többnek, hogy a győri Rába Vagon- és Gépgyár az or­szágban hat helyre (rend­szerközpontokban, garancia- ellátó vállalatoknál) öt-öt millió forintos alkatrészrak­tárt helyezett ki. Ez a 30 millió forint a gyár pénze. A gyár áldozata, hogy az al­katrészellátást javítsa. És en­nek egyértelműen csak a traktort üzemeltető gazdasá­gok örülhetnek. Ügy érezzük, ennyit még hozzá kellett tennünk, mint­egy pontként, az előző cikk­hez. Mert választ kaptunk a kérdésre, hogy meddig jutsz el, Rába—Steiger? A hoz­záállást, a segíteni akarást látva, a válasz csak egy szó lehet: messzire! — kármán — PriiBőrtenneszíís, termálvízzel A cibakházi Vörös Csillag Tsz hatszáz négyzetméter alapterületű üvegházában, valamint kétezer négyzetméter fűtött fólia alatt paprikát, paradicsomot, retket, uborkát és salátát termesztenek. A képen: Szedik a hegyes paprikát. A Borsodi Vegyikombiitát a tavaszi BNV-n Készülnek vállalataink a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. A Borsodi Vegyi­kombinátban is — ahol a kö­zelmúltban avatták fel a ma­gyar vegyipar kiemelkedő létesítményét, a PVC—111 -at — termékeik bemutatására készülnek. A BVK már az elmúlt év­ben is jelentős mennyiségű pvc-1 exportált az új gyár termékéből. Az export jelen­tős része a fejlett, nagy mű- anyagipari hagyományokkal rendelkező országokba irá­nyult. Ebben az évben is mintegy 65 ezer tonnát ex­portálnak az NSZK-ba. Ang­liába, Japánba és más távoli országokba. A pvc-por világpiaci elhe­lyezését megkönnyíti az 50 országba védjegyzett Ongro- vil pvc-porok egyenletes és a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak megfelelő szín­vonala. A jó minőséget biz­tosítják a korszerű technoló­giák; a polimerizáciö számi- tógépes folyamatszabályozása, a segédanyagok számítógépes bemérésé stb. A Borsodi Vegyikombinát ebben az évben, a tavaszi BNV-n a fő hangsúlyt az ipari továbbfeldolgozásra ke­rülő termékeinek bemutatá­sára helyezi. Az idén 50 ezer pvc-ablakhoz és 40 ezer pvc- ajtóhoz gyártanak ütésálló kemény pvc-profilt az építő­ipar számára. Többek között 13 millió folyóméter pve- redőnyprofilt, 10 millió folyó­méter pvc-falburkoló profilt és 1500 tonna sík- és hullám­lemezt gyártanak építőipari felhasználás cé 1 jára. A tavaszi BNV-n bemuta­tásra kerülnek a kevésbé is­mert termékek: a műtrágyák, a marónátron, a sósav és a habszifon patronok töltéséhez szükséges dinitrogénoxid is. I izeves gyáregység Egy évtizede alakult meg Kurityánban a' Habselyem- és Kötöttárugyár 4. számú gyáregysége. Az eredeti ter­vek szerint 300 nődolgozónak akartak munkaalkalmat te­remteni. Időközben azonban kiderült, hogy a környéken igen sokan érdeklődnek a ku- rityáni üzem iránt. így az­után újabb üzemrészekét hoztak létre, s 1972-ben már 1400 dolgozót számláltak a gyáregységben. Ez idő táji több mint hét és fél millió darab különféle ruhaipari termék került ki a rohamosan fej­lődő üzemből. A gyáregység termelési értéke 1972-ben ke­reken 218 millió forint volt. A vállalat vezetői kezdettől fogva bíztak a kurityáni gyáregység kollektívájában. Ez abban is megnyilvánult, hogy erre a telepre bízták azoknak az exportáruknak a gyártását, amelyeket kifogás­talan minőségben kellett a megrendelőknek elkészíteni. Az eltelt tíz év során a gyáregység vezetése nagy gondot fordítóit a dolgozók szakmai és politikai képzé­sére. Több mint 130-an vé­gezték el az általános iskola 8. osztályát: negyvenhármán szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt; harmincketten kö­zépiskolai érettségit tettek. Jelenleg negyvenhét gyáregy­ségi dolgozó jár különböző szakmai és általános művelt­séget nyújtó iskolába, hár­man pedig egyetemi, illetve főiskolai előkészítőn vesznek részt. A gyáregység fennál­lása óta hetvenhetén szerez­tek alap- és középfokú poli­tikai végzettséget, hat dol­gozó a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemet is sike­resen befejezte. í! Misidlci Háziipari Szövetkezet ünnepe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents