Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1979. április 26., csütörtök Film íe vél A trombitás Egy kocka a filmből; előtérben Fábián Ferenc és Csorna Zoltán. A 19- miskolci filmfesztivál Sajtótájékoztató Budapesten Aligha vonhatja bárki is kétségbe, hogy nagy szükség van a mozikban olyan fil­mekre — közöttük magyar filmekre! —, amelyek izgal­masak, kalandosak, fordula-. tosságukkal szórakoztatnak, ugyanakkor elfogadható tör­ténetük van. az közel áll hozzánk; vagy éppen törté­nelmünkhöz kapcsolódik. A trombitás alkotói minden bi­zonnyal ezzel a szándékkal nyúltak témáért a XVII. század legutolsó éveihez, ah­hoz a feszültséggel teli idő­szakhoz, amikor a kurucok szétszóródottan várták, hogy eljöjjön a vezér, aki majd az elükre áll. A korszak, amely­be a történet került, izgal­mas; a kúráékor, a felszaba­dító vezérre váró elnyomot­tak élete, a labanc-kuruc összecsapások sora csupa ka­land. A- trombitásban sole ígéret rejlett. Kardos István forgatókönyvíró nem is fu­karkodott a fordulatokkal, a leggyakorlottabb mozilátoga- fó is nehezen következtet­heti ki előre a főbb fordu­latokat; találkozunk 'néhány merőben meghökkentő moz­zanattal is. Ragályi Elemér fényképezése kitűnő, a ren­dező Rózsa János pedig iga­zán azon volt, hogy az iz­galmas történetből izgalmas moziélményt teremtsen. Mégis igen, nehezen mer­ném A trombitást sikeres filmnek tartani abban az ér­telemben, hogy szórakozta­tó, kalandos legyen, történe­te kerüljön közel hozzánk. Először egy nem lényegtelen vonásáról: eldöntötték-e va­jon az alkotók,- kikhez szóin filmjük. Az ilyen történelmi keretbe ágyazott kalandos történetek természetszerűen elsősorban a'-fiatalokhoz, a serdülőkhöz kell. hogy szól­janak. az ő érzelmeiket kell, hogy megnyerje a film hőse, vagy hőseinek sora. bennük kell, hogy visszhangot kelt­sen. Persze, ez nem zárja ki a felnőtt nézőket, de úgy tű­nik. a film alkotói eleve le­mondtak a fiatalokról — na- .gyon helyesen a MOKÉP is csak tizenhat éven felüliek­nek kínálja a filmet, bár bi­zonyára szívesen eljuttatná a serdülőkhöz is —. egyéb­ként nem zsúfolták volna tele annyi nemi és egyéb erőszakkal, visszataszító mo­csokkal, vérpatakzással, meg­lehetősen naturalista módon ábrázolt kegyetlenkedéssel, beleértve a roppant látvá­nyos karóba húzást és ember hátának elevenen való meg- nyúzását is. Egy másik töprengésre késztető vonás: a címbeli trombitás gj'erkőc — Csorna Az Állami Balett Intézet felvételt hirdet az 1979 80- as tanévre olyan 10—12 éves leány és 10—13 éves fiúgyer­mekek részére, akik a tánc­hoz kedvet éreznek, és elvé­gezték az általános iskola első négy osztályát. Az inté­zet keretében általános is­kola és gimnázium műkö­dik. amelynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgál tesznek. Az Állami Balett Intézet szakmailag sokolda­lúan képzett, hivatásos tánc­művészeket nevel. A felvételi vizsgára je­lentkezés ideje; május 2— Zoltán nagyszerű alakítása — szemével csodálkozunk rá az egymásra torlódó, alig­áiig követhető eseményekre, legfeljebb mi hamarabb rá­jövünk, hogy a három „ku­ruc” egyszerűen rabló, még­ha valaha valami köze is volt a kuruesághoz, amiket csinálnak, egyszerű gazem­berség, teljesen függetlenül a kortól, amely egyébként na­gyon vékony szálakon szü­remlik be a történetbe. Ifjú hősünk a film végén hóhér- kézre adja az apjaként, tisz­telt haramiákat, már meg tudja különböztetni az igazi népérdeket szolgáló kurucot a mindenütt megélő, magát mindenkor a megfelelő sze­repbe hazudó gazembertől, de hogy mire jut, már nem tudhatjuk meg, elnyeli a füst, a köd, elvesztjük a hő­sünket. Nem vitás, igen sokan sze­retik a moziban az izgalma­kat akkor is. ha azokat sok vérrel, kegyetlenséggel pro­dukálják. A westernekben is nyakig koszos, mocskos em­berek láthatók, a nyugati kalandiilmekben is csám­csogva zabáinak a mosdat- lan fickók, és Piedone sike­re is rettenetes ütlegedben rejlik. Bizonyára úgy gon­dolták, magyar filmekben is hatásosak az ilyesmik. A rendkívül fordulatos — sok­szor meghökkentően — lát­ványos, Szörényi Levente jó zenéjével aláfestett A trom­bitás az említett tulajdonsá­gaival kíván izgalmasan szó­rakoztatni, s ezzel lesz el­lentmondásossá, helyenként riasztóvá is. A hét további filmjei A hét filmjei között fel­tétlenül első helyen érdemel említést egy felújítás, a Mi­15-ig. A vidékiek szülői hoz­zájárulással, válaszborítékkal és bélyeggel ellátva, írásban, a budapestiek személyesen jelentkezhetnek az Állami Balett Intézetnél (1061 Bu­dapest, Népköztársaság u. 25.). A felvételi vizsgára je­lentkezők budapesti elhelye­zéséről a szülőknek kell gon­doskodniuk. 'Az újonnan fel­vett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelye­zést csak korlátozott szám­ban tud biztosítani. Az 1979/80-as tanévben az Intézet előkészítő osztályt in­dít olyan 9 éves budapesti los Forman rendezte, először 1965-ben bemutatott Egy szö- szi/szerelme. A fiatal cipő­gyári munkáslány, Andula társra, szeretetre vágyása és csalódása, a kisváros férfi- hiányából adódó mulatságos kalandok, nem utolsósor­ban az önmagát is ámító An­dula szerepében az akkor pályakezdő Hana Brejchdvá játéka csaknem másfél évti­zed után is emlékeztet erre a csehszlovák filmre. Szíve­sen ajánljuk a megtekinté­sét. Csak tájékoztatásként em­lítjük a szovjet filmesek — rendező Alekszandr Fajn- cimmer — készítette Kirán­dulás gyilkossággal című sa­játos bűnügyi történetet, amelyben egy túlzottan is tisztának látszó ügyben — féltékenységből elkövetett emberölés vadászfegyverrel — a bíróság szinte teljes egészében újra lefolytatja a nyomozást, s .merőben más eredményre jut, mint ko­rábban a rendőrség, illetve vádhatóság. A negyedik filmről aligha­nem elég csak a címét, fel­jegyezni: Piedone Afriká­ban. Az olasz—NSZK kop­rodukcióban Steno rendezé­sében készült filmben Búd Spencer, a százharminc kilós detektívfelügyelő a korábbi filmjeihez hasonló módon használja ökleit, csak most Afrikába ugrik egy kis nyo­mozó-bunyóra, s persze, most is győz. Akj az ököllel „ki­nyomozott” igazságot szereti, biztosan megnézi. (Talán ezért is került vele párhu­zamosan a műsorba a vere­kedésekben ugyancsak gaz­dag magyar A trombitás?) lány és fiú tanulók részére, akik a 3. általános iskolai osztályt a jelen tanévben el­végzik. A szakmai oktatás heti 3 alkalommal történik. A tanulók a 4. osztályos ta­nulmányaikat változatlanul a körzeti iskoláikban folytatják tovább. A felvételi vizsgára jelent­kezés ideje: május 2—15-ig, személyesen az ÁtJamj Ba­lett Intézetnél (1061 Buda­pest. Népköztársaság u. 25.). A jelentkezők a felvételi vizsga ’ időpontjáról értesítést kapnak. A szokásosnál is nagyobb érdeklődés mellett zajlott le •kedden délelőtt a Magyar Film- és Televizióművészek Szövetségének Klubjában a 19. miskolci filmfesztivál sajtótájékoztatója. A megje­lent filmszakembereket, új­ságírókat, tévé- és rádióri­portereket, György István filmrendező, a fesztivál igaz­gatója köszöntötte, majd részletesen ismertette a má­jus 10-től 15-ig tartó prog­ramot. Az idén a versenyprogra­mok műsorideje tizenkét és fél óra-lesz, a fesztivál ven­dégei azonban mintegy 55 órás filmprogramot tekint­hetnek meg, tudniillik a ver­senyműveken kívül — infor­mációs vetítés keretében — minden stúdió bemutatja legjelentősebb alkotásait. Éz azért lényeges, mert így szinte teljes képet nyerhe­tünk a MAFILM különböző stúdióinak, illetve a Pannó-i nia Filmstúdiónak alkotói tö­rekvéseiről. Mint a tájékoz­tatóból kiderült, az előző hó­napokban rendkívül szigorú előzsüri mérlegelte a feszti­válra benevezett alkotásokat. Ennek következtében a 35 híradóból 9, a 22 animációs filmből 13, a 49 dokumen- tuinfilmből 14, a 29 nép-' szerű-tudományos filmből nyolc és a tizennégy hosszú dokumentumfilmből’ mind­össze 4 ítéltetett versenyké­pesnek. A felsorolt 48 ver­senyfilm között oszlanak majd meg a dijak. A SZOT, Katowicéi vendégművészek mutatkoznak be a Miskolci Galériában. Jadwiga Kissel- Barnat texlilképeivei és Te­resa Michalowska-Rauszer miniatúráival. A kiállításon látott texti­lek a művész rendkívül gaz­dag fantáziájáról, a felhasz­nált anyagok virtuóz isme­retéről tanúskodnak. Textil- képeit táblaképigénnyel ké­szíti. Régi korok hangulatát árasztó brokát, selyemda- maszt és vászon hátterekre applikálja álomszerű kompo­zícióit.. Szépen együtt csengő színekben pompáznak válto­zatos technikai megoldásokra épített faliképéi. Bár a ké­pek legtöbbjének konkrét történésre utaló címe van, a néző mégsem a mesét, ha­nem a mese hangulatát él­vezi, amikor műveiben gyö­nyörködik. A lengyel textil- művész munkáiban egyértel­műen a dekorativitás érvé­nyesül. A felhasznált anya­gok külön-külön csillogói villogó hiábavalóságoknak tűnnek, de Jadwiga Kissel- Barnal által rímbe szedve megszelídülnek, nem kérked­nek többé magukban való pompájukkal. A kiállítás másik vendég- művésze egy régi, a képző- és iparművészet határán levő műfajt, a minialúrafesté- szetet igyekszik feltámaszta­ni. Amíg művei az elmúlt idők előadásmódját utánoz­zák, lenyűgöznek precizitá­sukkal, fcsillogó színeikkel. Amikor azonban kortársai portréit választja témául, művei anakronisztikusnak Miskolc város, illetve Bor- sod-Abaú j-Zemplén- megye díján kívül 5 kategóriadijat oszt ki a zsűri. Ezenkívül egy operatőri díjjal, a kriti­kusok dijával, valamint a Honvédelmi Minisztérium dí­jával jutalmaztatnak az ar­ra érdemes alkotások. A miskolci fesztiválok ha­gyománya szerint az idén is megvitatnak néhány fontos szakmai kérdést a. fesztivá­lon jelenlevő szakemberek. Május 11-én .délelőtt 10 óra­kor Alkotói felelősség a do­kumentum-filmművészet­ben címmel kezdődik a fesz­tivál központi ankétju, mely­nek vitaindító előadását dr. Fukász György filozófus, egyetemi tanár tartja. Kor­referensek Lázár- István és Füleld József újságírók. Má­jus 12-én A tudományos- technikai forradalom és a népszerű-tudományos film címmel lesz szakmai tanács­kozás, melyet Szedlay Péter stúdióvezető előadása nyit meg. Május 15-én Ancsel Éva vezetésével rendeznek anké- tot, melynek témája a doku­mentum- játékfilm. Üj rendezvény lesz az idén a Filmtérkép című program, melynek vezetője Róbert László. Erre a sajátos közön­ségtalálkozóra, melyén izgal­mas dokumentumokkal is­merkedhetnek meg a nézők, május II-én, este 6 órakor, Encseiij 14-én 20 órakor pe­dig a5" miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kerül sor. tűnnek. Nem egy képmása vagy allegorikus jelenete ma- gazinfoló ízű és még a len­gyel képzőművészet változa­tosságával tisztában levő lá­togató is idegenkedve fogad­ja. A kiállított textilekről az ún. női művészet (ha van ilyen), minden jó, — a mi­niatűrökről minden zavárba- ejtő ismérve eszünkbe jut. * Örömünkre, a József Atti­la Könyvtár kiállítótermé­ben Szabó Vladimir grafikáit láthatjuk. A kortárs magyar művészet nagy alakjának munkái a 'többnyire festő­nek aposztrofált művész élet­művének nem kevésbé je­lentős grafikai oldaláról ad­nak igen gazdag és szép át­tekintést. A tárlat a művész tegnap délután öt órakor Leninvárosban. a városi könyvtár helytörténeti gyűj­teményének Május 1. úli he­lységében, Leninvaros kör­nyékének őstörténete < cím­mel. , A kiállftűs a harmin­cas évektől a környéken folytatott ásatások, illetve feltárások eredményeit mu­Jelen lesz a fesztiválon in­formációs programjával a Magyar Televízió is. Á te­levíziós alkotások bemutatása után Erdős András, a tv ak­tuális politikai adások fő­szerkesztőségének vezetője vá­laszol a kérdésekre. A fesztivál igazgatósába megemlékezik a nemrég el­hunyt kitűiiő filmrendező­ről, Lakatos Vincéről. György István tájékoztató­ja után Csótai János, Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak elnökhelyettese üdvözöl­te a sajtótájékoztató részt­vevőit, és beszámolt arról, hogy Borsod fővárosa mi­ként készül a jelentős mű­vészeti eseményre: annak a reményének adott kifejezést, hogy a fesztivál vendégei­nek ezúttal is alkalmuk nyí­lik a várost és a megyét — annak kulturális lehetőségeit — alaposan megismerni. ★ A fesztivál műszaki-tech­nikai előkészületei lényegé­ben befejeződtek. Május ló­én, csütörtökön 18 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében Rózsa Kálmán, Miskolc me­gyei város tanácselnöke nyit­ja meg az eseménysorozatot, és ezután kezdődik a ver­senyprogram. A fesztivál 13 tagú zsűrijének elnöke dr. Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes. ünnepi találkozó. Akik ez­után ismerkednek még vele, — azoknak igazi meglepetés. Rézkarcairól, ceruzarajzairól fantasztikusan gazdag mese­világ tárul elénk. Valóságos helyszínek váltakoznak para- radicsomkertbéli tájakkal. A festő fiatalkori önarcképe te­kint ránk az egyik lapról, a másikon az öreg festő titkos álmainak szereplői suhannak el előttünk. A látványt el­mondani, vagy leírni remény­telen vállalkozás. Szabó Vladimír egyik lap­ján egy csodálatos tavat lá­tunk, melybe aggként száll­nak az emberek és ifjúként kelnek ki belőle. Az idős mester maga is minden bi­zonnyal megmárlózott az örök ifjúságot adó vízben —, legalábbis művei erről tanús­kodnak. tat ja be ’a miskolci Herman Olló Múzeum régészeti gyűj­teményéből válogatott anyag­gal. A tegnapi megnyitót dr. Szabadfalvi József megyei múzeum igazgató vezette be, majd Simán Katalin régész tartott tárlatvezetést. A ré­gészeti kiállítás egy évig te­kinthető meg. Benedek Miklós Pályázati hirdetmény Gy­Két miskolci kiállításról régi ismerőseinek örömteli (KL) k Régészeti kiállítás nyílt Ne feledje! VÁLLALATUNK EGYES IPARCIKK SZAKÜZLETEI MISKOLCON, ÓZDON, KAZINCBARCIKÁN, LENINVÁROSBAN ÉS SÁTORALJAÚJHELYEN ma és minden csütörtökéit jMgi 20 óráig tartanak nyitva tUtui ■ M «Ok-IMI VALLALÁf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents