Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
1979. április 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Könyv a 25 éves Kazincbarcikáról Ifjúvá serdült város Fejlődő falu Gyors egymásutánban épülnek a tetszetős külsejű családi házak a megyénkben levő h’almaj községben. Sikeres mozgalmi évet zárnak Közgyűlés a mezicsáti áfásnál lete a Mezöcsut és Vidéke ' k;i7ÍiH*!);ir(;ika cblK'n az évben ünnepli alapításúnak negyedszázados évfordulóját. Köböl az alkalomból a városi tanács egy reprezentatív kiadású, kétszáz oldalas ■ könyvvel állít emléket és act történelmi áttekintést a város 25 éves fejlődéséről, életéről; az eredményekről és gondokról. A könyv csokorba gyűjti azokat a jelentősebb újságcikkeket, amelyek az épülő városról és üzemeiről ebben az időszakban újságokban és folyóiratokban megjelentek. A cikkgyűjteményből kiderül, hogy a magyar sajtó, az országos és megyei lapok, nagy gonddal és sok-sok szeretettel foglalkoztak a város életével és történetírásával. Az előszó — melyet Takács István, a városi tanács elnöke írt — hangsúlyozza: a kiadványt többek között azzal a szándékkal jelentették meg, hogy a korabeli sajtóközleményekben, cikkekben, riportokban, tudósításokban felidézzék a város és üzemei, vállalatai, 'intézményei létrejöttének és fejlődésének egy-egy állomását, a bennük folyó munka, a lakosság éleiének, gondjainak és örömeinek sokféle megnyilatkozását, közösségivé alakulását. A könyv szerkesztőinek őszinte, reális értékítéletére vall, hogy „nemcsak a szépre emlékeznek”, hanem helyet adnak a gyűjteményben azoknak az írásoknak is. amelyek bírálták, kritizálták, a városban, az üzemekben folyó munka fogyatékosságait. és szóvá tették a tervezés és építés hiányosságait. Érdekes és izgalmas a könyvet lapozgatni. Egyetlen város és mennyi nézetkülönbség, mennyi eltéirő vélemény, mily sokféle megítélés és ellentmondás! A szerzők azonban, függetlenül szociológiai, urbanisztikai, mű vészi lő l ásmódj üktől, szemléletüktől, egy dblogban megegyeznek: az ügyünket féltő, a szocialista társadalom építését segíteni akaró jó szándékban! Valamennyien a szocializmus, a fejlődés hívei, a gyors ütemű előrehaladást sürgetik. Van, aki az első épületeket- a patinás ősrégi városok egyedi tervezésű házaihoz viszonyítva túlságosan egyhangúnak, egysíkúnak tartja, az erkélyleien háztömböket a bérkaszárnyákhoz hasonlítja, mivel valamennyi egyazon terv szerint készült. De a bírálat mellett a cikk szerzője azon nyomban megjegyzi, hogy még semmi sincs veszve, hiszen a városnak alig egy nyolcada épült fel. (1955) Az azóta emelt szép. impozáns házak és közintézmények, mintha ennek cáfolatára épültek volna. Mások a régi vályogviskókhoz viszonyítva, valóságos palotáiknak nevezik az első házukat. Függetlenül az eltérő megítélésektől, véleményektől, a cikk szerzője végső soron mégis így ösz- szegez: „Elég sok emberrel beszéltem. Nem volt, aki ne a honfoglalóit, a városalapítók, a' szocializmust építő emberek büszkeségével mutogatta volna Kazincbarcikáját.” 19(il-ben már így látja egy újságíró Barcikát: „Szép, nagyon szép most Kazincbarcika. A környező erdők, rétek harsogó zöldjébe úgy illeszkedik, mint egy szép művű ékszer. Több mint 21 ezer lakosa van ma mór Kazincbarcikának. 40 általános iskolai tanterme középiskolái, közöttük a most épült új, korszerű vegyipart technikum. A város utcáin sétálva, üzemeiben nézelődve nehéz elhinni, hogy mindez egy évtized müve.” Aztán. ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. Erre utal több. beruházási ütemet sürgető cikk. Az egyik címe: „Jogos türelmetlenség — Mikorra épül fel a kazincbarcikai gimnázium?” (1935.) Ugyanebben az évben egy másik írás arról szól. hogy bár megnyitotta kapuit a megye új zeneiskolája Kazincbarcikán, de kölcsön- zongorán tanulnak növendékei. 1975-ben a gyors ütemű iparfejlesztéssel már így foglalkozik egy cikkíró: ,.A Borsodi Hőerőmű a hajdani óriás, amelyről 1955-ben úgy írt az egyik itteni kiadvány, hogy egész Közép-Európában nincs párja és el tudná látni energiával Kazincbarcikán kívül Budapestet. Diósgyőr és Sztálinváros összes üzemét és háztartását, ma 200 megawattos teljesítményével egyike a közepes nagyságú erőműveinknek és itt helyben használják fel egész energiatermelésének felét. Megváltoztak a méretek, de hogy mai fejjel is érteni lehessen a húsz év előttiek elragadtatását, ahhoz tudnunk keil: a Borsodi Hőerőmű egymaga valóban annyi elektromos energiát ad, mint amennyit a felszabadulás előtt az egész ország termelt.” „Kezdetben épültek gyárak, üzemek és házak, többnyire munkásszállók, ahol aludni leheteti. Később mór lakásók, ahol lakni lehetett, és ebből kellett kialakulnia városnak, ahol már az ember el tudja képzelni az életét” — olvashatjuk egy másik írásban. Aztán telík-múlik az idő, és Barcika izmos, erős várossá fejlődött. Erről így szól a krónikás 1976-ban: „Fiatal város, és márts ,régi’ hagyományokkal. tradíciókkal büszkélkedhet. Néha azon csodálkozik az ember, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan alakulhatott ki ilyen lokálpatriotizmus. egészséges városszeretet, lakóhely iránti ragaszkodás, áldozatkész odaadás. A barcikaiak jelentős része ma mór úgy beszél a városról, mintha az őseik is itt éltek volna. Ami a legszembetűnőbb, hogy nemcsak beszélnek, nemcsak lel- kesednek, hanem cselekszenek és sokat tesznek városukért. Barcikán mór „ősi” jelszó: „A város az üzemekért, az üzemek a városért.” A kiadvány hű krónikása a nagyarányú iparosításnak. Nyomon követi a BVK és más üzemek születését, fejlődését. az alapkőletételtől a bővítésig, a korszerűsítésig. Sok írás foglalkozik a főbb mint 11 milliárd forintos költséggel épült, a közelmúltban átadott PVC—III. beruházásaival. Megfigyelhető, ho'>v a krónikások eleinte évekig csak az ipar telepilésével, a beruházásokkal foglalkoztak túlsúlyban, aztán a 60-as években kezdtek a város felé fordulni, és az itt élő emberek életével, gondjaival, problémáival foglalkozni. Vjíí a recenziói ci KO“ let utolsó cikkének utolsó mondatával lehetne a legér- zékletesébben befejezni: „Az újonnan érkezőket ma már egy új város korszerű világa. és sok kedves, friss hagyománya fogadja”. W. ILesz miről beszámolni a Lenin Kohászati Müvek KISZ-küldötteinek a szombatra összehívott vállalati küldöttértekezleten. ahol megbeszélik egyebek között az 197!!—79-^s mozgalmi év akcióprogramjának végrehajtását is. A sikerek közül kiemelkedik a Kommunisták Magyar- országi Pártja és a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére- tett szocialista . vállalás teljesítése. A vállalat kereken 9 milliárd forintos" termelési értéktervét csaknem félmilliárd forinttal teljesítették túl. Ebben része volt a vállalat 3 A ládafia, a komód, és egyéb „titkos” helyek kora a lakásban a megtakarított pénz gyűjtésére, elhelyezésére már lejárt. Ma már mindenki tudja: a legnagyobb biztonságot a takarékbetét jelenti. Az Országos Takarékpénztárnál, a postán, vág)' a- takarékszövetkezetben nemcsak megőrzik a pénzt — állami szavatosság mellett —, de kamatot, is fizetnek érte. A betételhelyezés formájának megfelelően, az üzletszabályzat szerint. Ami a takarékosságot ille- .ti, Borsodnak van mivel dicsekednie. Eredményei alapján országosan így emlegetik: a takarékos megye. Ennek igazolásaként beszéljenek a tények. Mint azt Jávorkúti András, az OTP megyei igazgatóhelyettese elmondja, a március 31-i adatok szerint a megyében, a takarékbetétben elhelyezeti összeg elérte a 7 milliárd 85 millió forintot. — Az év eleje óta, 313 millió forinttal több pénzt helyeztek el Borsodban takarékbetétben az 1978. december 31-én nyilvántartott összegnél. Ami lényeges: a növekedés mindhárom betétgyűjtő helyen — tehát az OTP-nél, a postán, és a takarékszövetkezeteknél — arányos, és egyenletes —mondja. Több mint 7 milliárd forint hihetetlenül nagy ősz- szeg. Gondoljuk csak meg: a Kazincbarcikán felépült és már üzembe helyezett új és fél ezer főt számláló KISZ-szervezeteinek is. Teljes erővel vettek részt a fiatalok a határidőre és költségterven belül megvalósított martinacélmű korszerűsítésében. Az állagmegóvó beruházás eredményességének rangját emeli, hogy a munka folyamatos termelés mellett, baleset nélkül fejeződött be. Az újítókedv elsősorban a fiatalokat jellemzi a kohászatban is. A megyei ifjúsági újítási hónapok keretében mintegy 300 újítást adtak be, Ennek több mint a felét már be is vezették az üzemekben. pvc-gyór beruházási költsége 11 milliárd 300 millió forint volt. A betétben elhelyezett összeg tehát e gyár építési költségeinek mintegy kétharmadát fedezte volna. Tudvalevő, hogy a betétben elhelyezett forintok nincsenek „tétlenségre”, mozdulatlanságra ítélve. Az így rendelkezésre álló pénzzel az állam, az ide vonatkozó törvényes előírásoknak megfelelően gazdálkodik. Olyan igények és szükségletek kielégítését fedezi, és.támogatja. amelyek az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgálják. A takarékbetéteknek is szerepük van például abban, hogy mind többen kaphatnak személyi, áruvásárlási, tatarozási, felújítási, családalapítási és egyéb kölcsönt. A takarékoskodó ember, amikor autóra, lakásra, hétvégi házra, külföldi utazásra. vagy egyéb terveinek a valóra váltására gyűjt, és pénzét a takarékban helyezi el. nemcsak önmaga érdekeit szolgálja, hanem a népgazdaság célkitűzéseinek a valóra váltását is elősegíti. S azok.) akik az OTP-nél. a postánál, a takarékszövetkezetnél a rájuk bízott pénzt őrzik és kezelik, ezt nagy felelősségtudattal teszik. — A mi feladatunk, a népgazdasági igényeknek megfelelően, a lakossági szolgáltatások maradéktalan kielégítése. az ügyfelek udvarias, precíz, pontos kiszolgálása—1 mondja az igazgatóhelyettes. A napokban tartotta meg elmúlt évi értékelő és az idei év feladatait meghatározó közgyűlését a Mezöcsát és Vidéke Afész. A beszámoló gyűlésen főbbek között megállapították, hogy az elmúlt esztendőben egyik legfontosabb feladatuk volt az egyéni és a kollektív munkában vizsgálni az áru- és pénzgazdálkodás helyzetét, s tovább javítani annak színvonalát. Ennek kapcsán úgynevezeti önértékelő fórumot tartottak, ahol megvitatták a szövetkezet \ kollektíváinak munkáját, javaslatokat és ajánlásokat tettek annak további javítására. A szövetkezel politikai célkitűzések teljesítésében 315 dolgozó vett részt. 1978-ban 16 munkahelyi kollektíva. 135 dolgozóval versenyzett a szocialista brigád cím különböző fokozatainak eléréséért, illetve megtartásáért. A vállalásokkal a lakosság zavartalan áruellátását, a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését igyekeztek biztosítani. Az áruforgalmi munkáról megállapították, hogy az előző évhez viszonyítva növekedett a szövetkezetben a bolti kiskereskedelem forgalma (15.4 millió forinttal) ezen belül az élelmiszer-árufőcsoport fejlődött a legdinamikusabban. Az élelmiszerforgalomban az előirányzott tervet 6,6 százalékkal teljesítették túl, Az alapvető élelmiszerekből egész évben egyenletes, jó kínálat volt. Nem mondható el ugyanez a ruházati forgalomról, ahol mintegy 9.6 százalékos forgalom vissza esés következett be. Jónak ítélték meg a vegyesiparcikk forgalmát, ahol 7,5 százalékos növekedést értek el, hasonlóan a vendéglátás helyzetéről, amelyben 1,8 százalékos forgalomnövekedést számláltak. Az. elmúlt évben, szövetkezeti szinten 21 804 000 forint volt az átlagos árukészS hogy a bizalom napról napra növekszik, annak egyik jele. fokmérője a takarék- betétben elhelyezett több mint 7 milliárd forint. E bizalom formái és csatornái évről érne gyarapodnak, intenzíven fejlődnek. Már hagyományai vannak például a takarékossági ak- tívahálózatnak, amelynek a szerepe különösen az üzemekben és az olyan munkahelyeken nőtt meg. ahol sok embert foglalkoztatnak. Mindenki számára segítség ez a hálózat, hiszen tagjai sok fáradtságtól, utánjárástól kímélik meg a dolgozókat, a lakosság bankjának, az. OTP- nek az ügyfeleit. Bárkinek, aki érdeklődik, felvilágosítást adnak az OTP által nyújtandó szolgáltatásokról, és azok feltételei ról. Még a szükséges nyomtatványokat is helybe viszik, egyszóval segítenek az ügyek lebonyolításában. (Helyénvaló (enne, ha az üzemekben, a munkahelyeken — esetleg — jól látható helyen kifüggesztenék: ilyen ügyekben kihez fordulhatnak a dolgozók.) A bizalom szálainak további erősítésére, az ügyintézés korszerűsítésére elkezdődött egy újabb kezdeményezés: az OTP mellett működő tanácsadó testületek szervezése. A múlt esztendőben Sátoraljaújhelyen. En- csen és Sajószentpéteren Iá lőtt munkához egv ilyen testület. Ebben az évben Ede- lényben és Leninvárosban kezdenek ily módon is dolgozni. Átúsznék, amely lényegesen kevesebb az 1977. évinél, A forgalom össz.esen 7.5 ■százalékkal növekedett, az átlagkészlet pedig 7 százalékkal csökkent. Jelentős eredményeket értek el a kereskedelmi hálózni fejlesztésében is. Mezü- ‘csáton. a volt műszaki és játékbolt helyén — átalakítással — korszerű vas-műszaki szaküzletet hoztak létre. továbbá november 7-e tiszteletére mezőgazdasági szakboltot adtak ál. A csati kultúrcikkbolt pincehelyiségében ifjúsági klubot létesítettek, amelyre összesen 240 ezer forintot fordítottak. Szaporodtak létesít menyeik Mezőcsáton kívül is. Ároktőn új bisztrói avattak. Igricihez hasonlóan. ahol a bisztró átadását 1979. május elsejére tervezik. Fokozták a termelést mezőgazdasági termékekből is, azonban a tervezeti 9.3 millió forintos árbevételt csak 7.3 millió forintra teljesítették. Ennek oka, hogy 1978- ban szélsőséges időjárás volt, így több termékből nem tudták felvásárolni a tervezett mennyiséget. A beszámoló végén a gazdasági tevékenységet értékelték a közgyűlés résztvevői. Összegészében eredményes volt a létszám- és bér- gazdálkodás. 4.8 százalékkal javult a termelékenység. A szövetkezetben a teljesítményhez.' kötött bérszínvonal-szabályozás érvényesült. Gazdálkodásuk eredménye a 3 852 00(1 forintos nyereség, liz kevesebb, mint az előző évi. mivel a hálózat nagy ütemű fejlesztését, az átalakításokat, csak a nyereség csökkentésével tudták véghezvinni. Ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ésszerű és takarékos költséggazdálkodásra. A lestülelek célja, funkciója. feladata a tanácsadás. Összegyűjtik a lakosság köréből érkező észrevételeket, javaslatokat és azt az OTP- vel együttesen megbeszélve teszik meg a szükséges intézkedéseket. Így került sor — többek között — a nyit- vatartds idejének a módosítására is. E testület tagjai mindemellett — természetesen — megismerik a takarékpénztár tevékenységét, felvilágosítással, . szakszerű tájékoztatással siethet nek azok segítségére, akik OTP- ügyekben hozzájuk fordulnak. E testület tagjai közéleti emberek. Olyanok, akik nap mint nap találkoznak a település, a lakóhely vagy a munkahely dolgozóival. Ismerik ügyes-bajos dolgaikat, s ha arra szükség van. konkrét támogatást is . nyújthatnak. E tanácsadó testületnek is szerepe van például abban. hogy Encsen együttműködési szerződést kötött a takarékpénztár járási fiókia és az áfész. E megállapodás lényege, hogv közremüköd- ienek a különféle hitelek gyors lebonyolításában, a felvásárlással összefüggő feladatok megoldásában, egyáltalán abban, hosv a kistermelők és az OTP közötti kapcsolat az áfész közreműködésével is mind intenzívebbe váljék. Ez az együttműködés természetesen kiterjed mindenféle szolgáltatásra, így a takarékbetét gyűjtésére is. ami egészen biztos, egy negyedév, vág fél év múlva lényegesen nr gyobb lesz a jelenleg hété: ben elhelyezett összegnél, 7 milliárd forintnál. Takarékosan... Tóth Ferenc
