Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

a ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 25., szerda . Punk Miskolcon? ­Ütött-kopott a hangszer, s a lelkes orgonista, aki időnként lábá­val is gyötörte a billentyűket. Réz szegekkel kivert bőrnadrágja, s mellénye az előadás után a bőröndbe kerültek, és tulajdonosuk alig félórával később a lehető legudvariasabban kérte az Intim presszó pincérétől a vacsorát. Fotó: Kovács Attila Láthatók a láthatatlan dolgok Hol hédereljenek? A srá­cok messziről riasztóak, ám kiderül, hogy barátságosak. Tizenvalahány éves önmaga­mat látom bennük. Még tán szimpatikusak is lennének, ha nem látnám az almabo­ros üveget, s nem erezném a technokol szagát. Pestről jöttek, együttesüket, a Beal- ti cet imádni, aminek neve mellé a hirdetéseken, falra­gaszokon következetesen odabiggyesztették a ..punk” jelzőt. — Ez a mi együttesünk, ez a zene kell nekünk. A Lo­komotiv. a~ Fonográf, az Omega csak a begyepesedet­teknek énekel. Itt a koncer­ten megtaláljuk önmagun­kat. Elfelejtjük a környeze­tet, ahonnan menekülünk, anyánkat és apánkat, az is­kolát. az albérletet a pénzt, a nagyzolást. a Mercedes- és Lada-boldogságot. ' Kopott farmert. kinyúlt pulóvert, szemétdombra való kabátot hordunk, s hozzá hónapokig mosatlan hajat, piszkos kör­möket viselünk. Ezzel fejez­zük ki a lázadást. — Hallottátok már a Beat­les nevét? — Mondják a vének, hogy valamikor volt Angliában négy liverpooli krapek, akik gitároztak és énekeltek. De bennünket egyáltalán nem érdekelnek. Nekünk a rock kell, a kemény rock, amit a Beatrice, és esetleg a Pira­mis játszik. — A koncert 10 óráig is eltarthat. Hogy mentek ha­za? Akkor már nincs vonat. — Ivlég nem tudjuk, hol hédereliink. Majd csak talá­lunk valami fekvőhelyet. — Csak szólóban vagytok? Nem látok közöttetek egyet­len lányt sem. — A csajok nem érdekel­nek bennünket. Csak pa­naszkodnának, hogy milyen hideg van, meg hogy nincs ho] aludni. Megvagyunk mi önmagunkban is. sőt sokkal jobb így. * Mit szólna Johnny Rotten? Az angol Punk világhírhedt volt királya, alighanem . meg­fordulna sírjában, ha tudo­mást szerezne a közelmúlt­ban tartott miskolci kon­certről. Akik nem tudnák, azoknak elmondjuk, a punk szó hevenyészett fordításban azt jelenti: ocsmány, undorí­tó, elriasztó. Rotten. és együttese, a „Sex-pistols” valóban ocsmány zenét ját­szott, undorító jelenetekkel és bemondásokkal tarkítva. A „főszexpisztoly” azonban néhány hónapja először menyasszonyát, majd önma­gát gyilkolta meg. Meghalt az angol punk, él­jen a magyar? Nos. hát Rotten azért érez- né magát kényelmetlenül a sírjában, mert ez a Beatri- ce-punk olyan messze a Sex-pistolsétól, mint mond­juk Miskolc Londontól. Sőt, maga Hagy Feró is tagadja, hogy együttese az ocsmány­ságból kívánná magának reklámot. — Téves a jelző, amit ránk ragasztottak — mondja az előadás előtti kapkodás­ban. Mi rockot játszunk, an­nak is a legkeményebb vál­faját, amit „hivatalosék” nem fogadnak el. Ennek a korosztálynak, akiknek ze­nénket, és valóban lázadó szövegeinket adjuk, úgy érez­zük, erre van szüksége. — Megmondanád, mi vagy ki ellen lázadtok? — Nem akarok neveket mondani. A valamikori első beatnemzedék teoretikusai, zenei agitátorai mostanra már a bársonyszékbe kerül­tek. klikkeket alkotnak, át- törhetetlen falat emelve az új elé. Csak a dallamos slá­gerzenét engedik tovább, lagymatag szövegekkel. Hát ezt vetjük ml el. S ezért énekeljük a „Nem kell, nem kell” és a „Kifakult sztárok” című számainkat, amelyek viszont a rádiónak, televí­ziónak nem kellenek. Ipari tanulóknak, gimnazistáknak játszunk, s legfeljebb né­hány kisebb ifjúsági klub­ban. De reméljük, hogy egy­szer csak sikerül majd át­törnünk a falakat. Milyen volt a koncert? A pesti gyerekek himbálódzó almaboros üvegekkel, fél­meztelenül végigtáncolták. Néha-néha egy üvöltés is felharsant, , ugyanúgy, mint annak idején egy-egy Illés-, Metró-, ‘ Ómega-bulin. S a zene is hasonló volt, mint akkor, hangerejével rongyos­ra tépte dobhártyánkat, de az uralkodó ritmuson, s né­hány harmónián kívül túl­zottan sokat, mi „földhözra­gadt”, csendben figyelő mis­kolciak alig-alig fogtunk fel. Miközben a hullámzó tánc valódi vagy megjátszott ex- tázisát figyeltem, azon vet­tem magam észre, hogy már nem mernék beállni közé­jük. Pedig megboldogult teenager koromban én is hasonló lázadó lehettem, aki hitte, sohasem öregszik meg. A mi „punk”-unk a vállig érő haj volt. Eltűrtük miat­ta a gúnyolódó megjegyzése­ket, tornatanárunk retorzió­it, s dühös imádattal hall­gattuk Szörényit, Kóbort, Pressert. Aztán elfogadták a hosszú hajat, a KISZ befo­gadta a popzenét, és Pres­ser Gábor Erkel-díjat kapott, ma már filmzenéket szerez, s egy pesti színház zenei igazgatója,. Cannes-ban a magyar popvilág jelenlegi élgárdájának muzsikája be­sorakozott á valutát hozó „iparágak” közé. Ezek a srácok már elve­tik őket. Üvöltenek, arénáz- nak, s azt gondolják, felta­lálták a spanyolviaszkot. Hadd higgyék. Ne rémüljünk meg tőlük ... üdvardy József Kétszázötvenmillió éves kvarckristályt nem mindenki látott (legalábbis nem tudok róla!. Még kevesebben van­nak azok, akik abban zár­ványt találtak, és a zárvány­ban vizet leltek. Ennél is ke­vesebben vannak azok, -akik e vízben ide-oda mozgó, égj mikrométer átmérőjű légbu­borékban gyönyörködhet­tek volna. A hat mikrométer vastag ságú — tehát fénnyel átvilá­gítható — ferromágneses anyag szerkezetének vizsgá­lata, á mágneses domének hízása, fogyása szintén nefn midennapi látvány. A mis­kolci Földes Ferenc Gimná­zium tanulóinak azonban ezek, de a többi látvány, is megszokott dolog. Az új élmények, az új is­meretek forrása a zártláncú televíziós lánc néhány „sze­mének” kékülése és működé­se. — Mi indokolta a zártlán­cú tévélánc kiépítését? — kérdeztem Kálmán László igazgatótól ? — A gimnázium pedagó­gusai sokoldalú embereket akarnak nevelni. Ehhez töb­bek között az szükséges, hogy a pedagógus energiájának nagyobb részét a tanulás szervezésére fordíthassa. Meg kell teremteni annak is a lehetőségét, hogy kiszéle­sítsük a pedagógus • szemé­lyiségét. Ez nélkülözhetetlen feltétele a sokoldalú, a kul­turált, a teljes emberi életre való felkészítésnek — a ta­nulók szocialista emberré formálásának. — Ebbe a koncepcióba il­lik a zártláncú televíziós ok­tatás is. A ZTV (zártláncú televíziós lánc) tervezése 197‘2-re nyúlik vissza. Tény­A miskolci Herman Ottó Múzeum elődjének mintegy fél évszázadon át volt igaz­gatója Leszih Andor, a nagy hírű tudós régész. A hagya­tékából előkerült levelezés, Leszih Andor sok feljegyzése most az utódok, a múzeum mai munkatársainak, kezelé­sében van, és a Móra Fe- renc-centenáriumra készü­lődve, Viga Gyula, a múze­um munkatársa — aki egyéb­ként néprajzkutató, tehát nem történész, nem régész — vette kézbe a gazdag ha­gyatékot. A Gazdakör vendége Viga Gyulának „gyermek­kori szerelme” Móra Ferenc, és amikor az évforduló meg­ünneplése előkészületei során a Napjaink szerkesztősége hozzá fordult, akkor kutatott a múzeum történelmi gyűjte­ményének Leszih-hagyatéká- ban Móra Ferenc miskolci kapcsolataira utaló dokumen­tumok után. Segítségére volt Tauszig Mária, Miskolc iro­dalmi, közművelődési életé­nek régi 'tanúja és ápolója és Marjalaki Kiss Júlia, akik összeismertették Csermák Bóláné Leszih Olgával, Le­szih Andor lányával. Így ju­tott a muzeológus újabb Le­szih hagyatéki anyagokhoz, olyan levelezéshez, amely jobbára személyes kapcsola­tokra utal Herman Ottóval, Móra Ferenccel, Lévay Jó­zseffel, Lambrecht Kálmán­nal, Móricz Zsigmonddal, Ig- nácz Rózsával, Medgyessy Ferenccel. Utalás található ebben az anyagban Kiss La­jossal, a nagy hírű etnográ­fussal történt levelezésre is, de sajnos, annak már nem bukkant nyomára. Cser- mákné Leszih Olga segítsé­gével mintegy ölven ú.iabb' levél került így a Herman Ottó Múzeumhoz. Mivel Viga Gyula kutatása elsősorban Móra Ferenc mis­kolci kapcsolataira irányult, annak megállapítása említen­leges megvalósítása azonban csuk 1976-ban kezdődhetett el, és még ma sem fejező­dött be. — Véglegesen kiépítve al- K&imas lesz arra hogy az iskola valamennyi termében bemutathatok legyenek: a legfinomabb mozgások ' erzé- keltelésére alkalmas kísérle­tek. az osztályfőnöki órák vi­taindítói és a helyiséggaz­dálkodási feladatok is meg- óldhatóbbá válnak. 1 Zsudel László, matemati­ka-fizika szakos tanár, a zártláncú tévélánc kiépítésé­nek irányítója. — Az elmúlt év novem­berében már volt, képmag­nónk. felvevőkamera azon­ban akkor még nem érkezett be. Így sokáig a képmagnó­ról láthatták a tanulók a kü­lönböző jelenségeket; rezgés- tani, fénytani stb. kísérlete­ket és a 'mikroszkóp alatt be­állítható sok-sok egyéb je­lenséget. — A ZTV-hez az első ka­merát 1976-ban kaptuk köl­csön a Pedagógus-továbbkép­ző Intézettől. Azóta folyama­tosan dolgozunk a ZTV ki­építésén, felszerelésén és al­kalmazásán. — Melyek a zártláncú te­levízióslánc alkalmazásának félte1 elei? — Az első a láthatóság. Ez előírja a monitorok elhe­lyezését és számát. A tanulók a képátmérő ötszörösénél kö­zelebb és a képátmérő tíz­szeresénél távolabb nem lehetnek a monitortól. — Aztán a kamera. Ebből nem baj, ha kettő van. Ak­kor már váltogatni lehet a beállításokat. Vannak elke­rülhetetlen esetek, amikor dő először, hogy Mórát haj­dan néhány emberhez, igen kevés , számú miskolcihoz' fűzte személyes barátság. Az akkori múzeum és a Lévay József Közművelődési Egye­sület körül szerveződött ér­telmiségi csoport, néprajzku­tatók, történészek alkották ezt a szűkebb kört. Leszih Andorhoz, mint régészhez, már korábbról fűzte szak­mai kapcsolat, majd barát­ság és így kapcsolódott Móra később Marjalaki Kiss Lajoshoz és Miskolc korabeli életéhez és iroda­lombarátaihoz. Többször meghívta Mórát előadások tartására az egykori miskol­ci Gazdakör, amely tulajdon­képpen a kereskedők és közgazdasági emberek egye­sülete volt a mai' Miskolci Galéria helyén, számos elő­adást tartott ott, és minden bizonnyal igen sok személyes jó ismerőse volt már a kör tagjai között. Az egykori Gazdakör tagságát, közönsé­gét ma már nem lehet fel­találni, de éppen az újabban a múzeumhoz került levelek ■is azt sejtetik, hogy nem re­ménytelen dolog a kutatók számára Miskolcon további Móra-emlékek után kutatni. Nem lenne célszerűtlen, ha olyanok, akik emlékeznek Móra miskolci látogatásaira, tájékoztatnák erről a múzeu- , mot. Még akkor is, ha olyan magánjellegű kapcsolatokról' tudnak, amelyekről a leve­lezésekben nincs említés, vagy amelyek hajdani hírlap- tudósításokban nem szere-, peltek. A Leszih Andorra) folytatott levelezésből ugyan­is arra lehet következtetni hogy yolták Mórának Mis­kolcon a levelekből ki nem következtethető nevű báró tai, személyed kapcsolatai i Herman Ottó biztatása A Leszih Andor .levelezés, anyagában nagyon érdekes például a Herman Ottóval folytatott levélváltás anyaga. Előkerült például egy levél, a tanár képtelen a kísérlete­ket vízszintes síkban elvé­gezni. Ilyenkor a síkra me­rőlegesen állított kamerával nagyon jól lehet követni. — Hasznos segítőtárs a képmagnó is, csuk célszerű­en kell igénybe venni. Hely­telennek tartom például a meglevő . oktatófilmek kép­magnóra rögzítését. — Ma még nem kell a ka­mera után erősítőt alkalmaz­nunk. A kameráról olyan erős RF-, illetve videó-jelek vehetők le, amely három­száz méteres távolságig kifo­gástalan képminőséget bizto­sít. , — A felvételek visszakere­sésére. a demonstráció meg­könnyítésére az igazgatónk javaslatára, a gimnáziumi tananyag kétharmadát fel­dolgoztuk. Ebben a kidolgo­zásban az is szerepel, hogy milyen jelenlíeget, milyen eszközzel célszerű bemutat­ni. Ez a kimutatás az ú.i kol­légákat és a helyettesítő ta­nárokat. is eligazítja a szer­tárban is. De jó ez arra is, hogy látjuk, mire van még igény, és a fejlesztés során miben kell előre lépni. A korszerű iskola mindig szinkronban van az adott társadalmi, gazdasági prob­lémákkal. Az iskola nyitott­ságának ez lényeges, alapve­tő feltétele. Ezek, és az ezek­hez hasonló berendezések nemcsak számos előnnyel járnak, hanem, valljuk meg, elég költségesek is. Itt sem lenne talán istenkísértés, mint ahogy az iparban, és más területeken, például az egészségügyben, az eszközök hatékonyságát is megvizsgál­ni. Buciiért Miklós amelyben Herman Ottó ar­ról ír, milyen nagy kár, hogy a századforduló előtt felépí­tett református gimnázium, a mai Zrínyi Gimnázium épí­tésekor nem vizsgálták meg az alapokat, hiszen az épület közelebb van az Avashoz, mint hajdan Bársony János háza volt, ahol a nagy hírű kőszakócát megtalálták, és így feltehetőleg a gimnázi­um alatti földben paleolit tárgyaknak kellett lenniük. Biztatta Leszih Andort, ha fellelhető, hová vitték a fun­damentumból kiásott földet, próbáljanak újabb kutatáso­kat kezdeni. Amikor Lam­brecht Kálmán a Herman Ot­tóról szóló könyvét írta, Le­szih Andor igen sok adattal segítette a könyv megírását. A levelezésből kitűnik, hogy Leszit igen sokszor invitálta ide Lambrechtet, és ő tar­tott is előadási Miskolcon, készülő könyvéről. Ignácz Rózsa egyik leveléből például az tűnik ki. hogy amikor Dé­rynéről szóló könyvét írta, Leszih Andor segítette őt tör­ténelmi adatokhoz, diósgyőri anyakönyvi adatokkal és egyebekkel' Közléseket vár a múzeum Hihetetlenül gazdag Mis­kolc történetére vonatkozó adalékokban Leszih Andor hagyatéka. Levelei arról val­lanak, hogy igen széles látó­körű tudós volt, saját tudo­mányágán kívül egy sor más tudományban is otthonos, megbecsült, elismert. Sok egyéb értéke mellett, ez a le­velezési anyag segített Móra Ferenc miskolci kapcsolatai­nak jobb megismerésében, s mert Viga Gyula is szeretne e Móra-vonnllal tovább fog­lalkozni, jó lepne, ha a fen­tebbiek alapján, aki akár tárgyi emlékekkel, akár szó­beli közléssel segíteni tudja e további kutatást, támogat­ná az ez irányú múzeumi munkát. (bcncclck) MÁJUS 5-IG MEGHOSSZABBÍTOTT kedvezményes vásár (Madarász Viktor—Szeles u. sarok) DUKA 2,1 m- fűtőfelületű kazán (szén- és vegyes tüzelésű kazán) OLA PP. 111. tip. mélykút szivattyú 220 V-ra, egyes mosdó- és fürdőkád csaptelepek, kézi zuhanyozó 30% ENGEDMÉNNYEL Egyes fürdőkádak különböző színben és méretben v 50% ENGEDMÉNNYEL, amíg a készlet tart. Leszih Andor levelei Móra Ferenc miskolci kapcsolatai

Next

/
Thumbnails
Contents