Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

1979, április 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Dolgozzunk jobban, tervszerűbben, szervezettebben! Akár hirdetés is lehetne: Keresem . azt a szívós, de mégis jói jövedelmező nö­vényt (lehet több is), ami kibírja ezt a nyavalyás bel­vizet, amely képes évente háromszor is maga alá gyűr­ni, véleményével együtt a termőföldet. Ujj Gyula, az elnök hall­gat. Oly beszédesen, hogy szinte kiérződik: — Mond­jon valakit, aki hajlandó át­venni az egészet. Vigye, oda­adjuk boldogan. Tájleírás az érzékeltetés­hez. A Tiszántúl, a tiszapal- konyai November 7. Terme­lőszövetkezetnek az a 840 hektáros földdarabja, amely a gát túlsó, Polgárhoz köze­li oldalára esik. Ha júliusban a megye más tájairól egymás után érkeznek be az aszály­károkról a jelentések, itt még van olyan tábla, ahol elsüllyed a traktor. Két év­vel ezelőtt jártam itt utol­jára. Akkor mondta Bártfai Ferenc ltombájnos: — Hát ettől a területtől igazán megszabadulhatnánk. Az egészben az a legcsodála­tosabb, hogy mi vásároltuk. Hogy minek? Ezt ne tőlem kérdezze. Ebben a mocsár­ban békén kívül más aligha terem. Amit a szem” látott, az mind fehér volt. Virágzott az ebszékfű, a szívós szárúi gépölő gyomnövény, eltakar­va a maradék búzát, amit a belvíz még meghagyott. A sofőr, aki kivitt, azt állította, hogy ez a terület annyit hoz, amennyit a biztosító kárként kifizet. — Ez így van? — Nincs messze az igaz­ságtól ... Ennyi volt a válasz. Ak­kor a. főagronómus mondta, most az elnök, s talán azért nincs a két vélemény kö­zött különbség, mert a vá­laszadó ugyanaz a személy. Ujj Gyulát nemrég válasz­tották a közös gazdaság élé­re. És a folytatás is hasonló: — Elbelvizesedik vissza­vonhatatlanul ez a terüle­tünk. És ezt a folyamatot nem tudjuk befolyásolni. Megoldhatatlan helyzet elé állított minket. Kezdetben úgy próbáltunk védekezni, hogy a jobb adottságú szán­tóinkon növeltük a hozamo­kat. Mikor ez kevésnek bi­zonyult, akkor olyan növé­nyeket kezdtünk termeszteni, amelyek jövedelme maga­sabb az eredetinél, ugyanak­kor adottságainkhoz jól al­kalmazkodtak. Érdemes kicsit hosszabban megvizsgálni ezeket az el­képzeléseket. A 3200 hektár­nyi szántóból 840 hektárt foglal cl a belvizes tiszántú­li terület. Érzékeny ez az arány, hiszen évente a . meg­maradt táblákon kell meg­termelni azt, amit a víz más­hol kipusztitott. Ezért végez­tek meliorációt, talajjavítást a védett határban, hogy a hozamokat növelni' tudják. De ugyanakkor ez sem me­het a végletekig, hiszen bi­A Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fel­hívja a kiskerttulajdonqsok figyelmét, hogy a gyümölcs­fái« egyik veszedelmes kár­levője. a takácsatka lárva- kelése április közepén meg­kezdődött. A jelenlegi hűvös időjárás a lárvakelést eléggé von látottá teszi, azért a kár­tevő tömeges megjelenése április 26—30-a között vár­haló. ami egyben a védeke­zés elvégzésének • optimális időpontját is jelenti. A ta­kácsatkák ellen Pol-Akaritox 0.2 százalékos, Anthió 0,1, va&y Bi—58 0,1 százalékos zonyos határnál a költségek gyorsabban nőnek, mint a nyereség. így maradt a másik út. — Észrevettük, hogy a Ti- sza-part klímája, a párás éghajlat kedvez értékes nö­vényünknek, a szójának. Húsz mázsa körüli terméssel fizet, s ez bizony hektáron­ként 22 ezer forint árbevé­telt jelent. Lényeges, hogy a költségek viszont alacsonyak maradtak, hiszen az árhul­lámok levonulása után, cse­kély ráfordítással vetjük. Ag- ronómusalnk kiötlöttek egy másik sikeres „ágazatot” is. Gyepmagot termesztünk. Akkor minek megszaba­dulni a Tiszántúltól? Hang­zatos kérdés, hiszen megvan a növény, amit elég eltele­píteni, ■ ráhajtunk pár száz állatot, s már hasznosítjuk is. A választ hallván, óvom ma­gam az ilyen kérdésektől. — Harminckilométeres, az év nagy részében járhatatlan . földúton érhetjük el ezt a területet. Ráadásul megfele­lő létesítményünk jállattar- tásra ott nincs. Ember nem lakta környék, ahová kiszál­lítani a dolgozókat árvíz ide­jén lehetetten. Ezek szerint menthetetlen az a táj, ott az isten háta mögött? A fejlesztési tervek szerint igen. Épül sertéstelep, korszerű technológiával, de Oszláron. Befejeztél«: három­millió forintért a tehenészet mentesítését, de ugyancsak helyben. A milliókat elnyelő, beruházások a védett; bor­sodi parton létesülnek. És ez érthető is. Az elnök azért, mégis érvel: — Nem engedhetjük meg magunknak azt a pazarlást, hogy dupla munkával, dupla vegyszerrel, dupla tápanyag­gal, dupla költséggel a sem­mit takarítsuk be. Mert amit meghagy nekünk a belvíz, azt már nem lehet kultúrá­nak nevezni. Sokat hangoz­tatjuk mostanában a költség- csökkentés fogalmát. Kér­dem; hát nem csökkentjük a költségeinket azzal, hogy a területet veszni hagyjuk? Megrázza a fejét: — de nem hagyjuk. Ezt a gombó­cot nekünk kell lenyelni. Bl- 'végre azzal, hogy megvásá­roltuk ezt a földet, megvet­tük a művelés felelősségét is. Meg kell találnunk: mivel érdemes hasznosítani, hpgy a belvíz ne tegyen kárt ben­ne, munkák csak akkor le­gyenek, amikor a talaj fel­szikkad. Hallotton! olyan gyümölcsről — állítólag már hazánkban is vari —, mint a mocsári dió, amelyet ilyen körülményekre nemesítettek. Hátha kapunk belőle. Ha nem, akkor marad a papírnyár. Igaz, tíz évet kell megelőle­geznünk, s pont akkor, mi­kor fejlesztésre kevés a pénz, de valahogy megértet­jük majd tagjainkkal. És akkor a tiszántúli 840 hektár gondja megoldódik. A mocsarasodé táblákból még haszon is származhat. — kármán — i eüreleízés töménységű oldatát javasol­ják a szakemberek. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is erős sodrómoly- fertőzés várható. A lárvák már károsítanak.' A tartó-1 sabb felmelegedés hatására i intenzívvé válik táplálkozá­sul«, és jelentős kártételt okozhatnak. Sodrómolyok el-1 ■ len — a Pol-Akaritox kivé- , telével — a takácsatkák el­len javasolt szerek egyikével lehet védekezni, ügyelve az óvó rendszabályok maradék­talan betartására. A javasolt szerekkel virágzó gyümölcs­fákat permetezni tilos. Korszerű feltételek A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság hossiúháti üzemegységében új, kétszáznegyven férőhelyei borjúneveidét hoztak létre. Az állatok egyenletes gyarapodását hivatott szolgálni az újszerű tar­tási mód, négy elkülönített kisebb egységre osztották az istállót. Az állatok ezáltal nyugodtab- bak, fejlődésük gyorsabb. Nyolcvannapos korukra elérik a kilencvenhét kilogrammot. A képen: Az új borjúházban. Hatékonyai lesz a karbantartó munka Ü,j munkacsarnokkal bő­vül a December 4. Drótmü­vek karbantartó gyár-egysége. Az üzemrészt az esztendő második leiében birtokba is vehetik a gyáregység dolgo­zói. A műhely berendezésé­nél, belső terének kialakítá­sánál a szakemberek fel­használjál« az üzem- munkaszervezés korszerű is­mereteit is. Idekerülnek majd a fűrészelő- és dara­bológépek. itt kap helyet majd a vasszerkezeti üzem és a kovácsműhely is, de át­költöznek a hegesztők és a lemezhaj 11 tói« is. Az átszervezés, átcsoporto­sítás egyik nagy előnye pél­dául az, hogy a belső anyag­mozgatás. az anyagok szállí­tása töredéke lesz az eddi­ginek. A hengerelt áru fű­részelése, darabolása már közvetlenül a raktár mellett történhet, jelentősen rövidül a távolság a felhasználók é* a raktár között. Brigádvezetők tanácskoztak az ÉPFÜ-nál Segítség a háztájinak Megyeszerte elismerik a szakemberek a megyaszói háztáji gazdaságok eredmé­nyeit. A borjú-, hízómarha- és sertéstenyésztés jellemzi a háztájit a községben, de itt termelik az üzemekbe ke­rülő tej nagyobb részét is. A további fejlődéshez a hely­beli Aranykalász Termelő- szövetkezet minden segítsé­get megad. Éppen a napok­ban döntöttek arról, hogy továbbra is kedvezménye- sen adják a takarmányt a felhasználóknak. A szemes terményért, a pillangós ta­karmányért, vörösheréért:, lu­cernáért kevesebbet fizetnek a termelőszövetkezetnek, mintha üzletben vásárolnák. Sőt, a közös gazdaság in­gyen haza is szállítja a ta­karmányt. Térítésmentesen vehetik igénybe a szövetke­zeti tagok a tsz járműveit, ha a háztájiban nevelt hízó- állatokat visznek eladni, vagy éppen venni szándé­koznak. (Tudósító n któl) Szocialista brigádvezetők tanácskoztak hétfőn a 3. szá­mú ÉPFU-nál. A szocialista munkaverseny elmúlt évi eredményeit, az ez évi fel­adatokat di*. Dénárt .József, az üzemegység igazgatója ér­tékelte. Elmondta, hogy az egység gazdasági feladatait mara­déktalanul teljesítette. Az el­múlt évben 7,5 millió tonna anyagot szállítottak el a kü­lönböző építkezésekhez. Az alsózsolpai, valamint a deb­receni házgyárból elszállított lakások száma meghalad ja a hétezret. A munka szervezettségé­nek köszönhető, hogy az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó árbevételt 8,1 százalék­kal növelték. A járművek szakszerű üzemeltetése, a lel­kiismeretes munka üzeio- anyag-íel használásban 4,8 százalékos megtakarítást eredményezett, melynek ér­téke eléri a hárommillió fo­rintot. A termelés növelésével kedvezően alakult a dolgo­zók személyi jövedelme is. Az üzemegység a tervezett bérfejlesztést biztosítani tud­ta a dolgozók részére. A bel­földi szállítási igények ki­elégítése mellett évek óta végez az egység kollektívá­ja külföldi munkálatokat is, melyért több esetben része­sültek miniszteri dicséret­ben. Jelenleg' az Orenburg! gázvezeték építésénél tevé­kenykednek az egység dol­gozói, ahol már az építke­zés utolsó „simításait'’ vég­zik. A továbbiakban a dolgo­zók társadalmi tevékenysé­gét elemezte az igazgató, örömmel szólt arról a kol­lektív munkáról, melyben az egység dolgozói Miskolc város szépítésében, gyarapí­tásában közel 1,2 millió fo­rint értékben végeztek tár­sadalmi munkát. A társa­dalmi munkák száma eléri a 34 ezrét. Második napirendi pont­ként került megvitatásra a szocialista brigádok elmúlt évi munkája, valamint dön­tött a tanácskozás a szocia­lista címek, valamint a kü­lönböző fokozatok odaítélé­sében. A tanácskozás a miskolci Petőfi Sándor brigádnak a Vállalat Kiváló Brigádja, a Bánki Donat brigádnak pe­dig a Vállalat Kiváló Ifjú­sági Brigádja kitüntetési ítél­te oda. További öt brigád aj arany-. 13 az ezüst. 14 pe* dig a bronzkoszorús fokozatú kitüntetést kapta meg. Zöld- koszorú fokozatot kettő, szo­cialista címet pedig 15 bri­gád ért el. A fokozatokkal járó ki­tüntetési: a brigádok május l-én, a munka ünnepén ve­hetik át. A pénzjutalom ősz- szege több mint negyedmil­lió forintot tesz ki. Molnár Lajos Negyedév után A megváltozott, illetve mó­dosított követelmény- és esz­közrendszer szemmel látha­tóan nagyobb erőfeszítésekre készteti ipari üzemeinket, vállalatainkat. Most, hogy kirajzolódtak előttünk az I. negyedéves tervteljesítés főbb mutatói, meggyőződhe­tünk róla, hogy a gazdálko­dás feltételeinek szigorítása ellenére, az esztendő első három hónapjában a terve­zettnél kedvezőbben alakul­tak megyénkben a gazdasági folyamatok, a termelés és az értékesítés. A kedvező, kon­junkturális piaci feltételek — az élénkülő kereslet, az emelkedő piaci árak —, va­lamint a készletgazdálkodás­sal kapcsolatos szigorítások, az előző évinél nagyobb tő­kés exportot tettek lehetővé. A kedvező irányú változás különösen a megye vaskohá­szati és vegyipari vállalatai­nál tapasztalható, s ez a ten­dencia a legteljesebb mér­tékig megegyezik a népgaz­daság törekvéseivel. A nem rubel elszámolású exportte­vékenység javulásában, a termelés növekedésén kívül közrejátszott az is, hogy vállalataink rugalmasabban alkalmazkodnak a tőkés pia­ci viszonyokhoz. A vegyipar iéves előirányzatánál is dina­mikusabb, mintegy 20 szá­zalék körüli termelésnöveke­dés döntően a Borsodi Ve­gyikombinát PVC—111. üze­me és a TVK polipropilén­gyára múlt évi üzembe lé­pésének köszönhető. Ugyan­csak meghaladta a tervezet­tet a vaskohászati vállalatok termelése is, annak ellené­re, hogy a központi törekvé­sekkel összhangban, megyei vállalataink az előző évinél mérsékeltebb növekedést irányoztak elő. Amikor a gazdaságos tő­kés export növekedéséről be­szélünk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy ezzel egyidőben tovább folytató­dott a tőkés import bővülé­se. A tervezettet jelentősen meghaladó tőkés behozatal a vegyiparban, valamint a ko­hászatban volt tapasztalha­tó. A vegyiparban _ a bővü­lő termeléshez szükséges anyag- és alkatrészimport, míg a kohászatban egyebek között az ötvözött anyagok világpiaci árának számottevő — két-háromszoros — emel­kedése miatt nőtt erőteljesen az importhányad. Az év el­ső három hónapjában me­gyénkben egyedül a tőkés gépbehozatalban következett be csökkenés. Napjainkban, az • év eleji bizonytalanság és a terme­lést gátló különféle problé­mák ellenére, már megfi­gyelhető olyan törekvés a borsodi vállalatoknál, amely a piaci feltételekhez való ru­galmasabb alkalmazkodásban jut kifejezésre. Az új válla­lati stratégia szerint mind több helyen igyekeznek az élő- és holt munkával (anyaggal, energiával) való hatékonyabb gazdálkodásra, a termelési tervek és az ér­tékesítés irányának a célsze­rűség és a kereslet szerinti módosítására. Folyamatban van vállalatainknál, elsősor­ban a vegyiparban és a gép­iparban a gazdaságtalan ter­melés számbavétele, felméré­se is. E tekintetben ez ideig jelentősebb eredményeket a vegyipari beruházások meg­valósításával érték el. Itt említjük meg, hogy a Ti­szai Vegyikombinát meg­szüntette a gazdaságtalan karbamid és egyes festékipa­ri termékek gyártását. A Borsodi Vegyikombinátban, a pvc-gyártó nagyberuházás el­készültével leállították a gaz­daságtalanul üzemelő tatai karbidgyáral, es a karbid­termelés helyett áttért a vál­lalat az etilén alapú vinil- klorid gyártására. A kombi­nát ennél is tovább akar lépni, ugyanis számos, a vál­lalatnál gyártott terméket vettek fel a megszüntetendő áruk listájára. A gazdálkodó egységek el­ső negyedévi beruházási tel­jesítése — a népgazdaság elő­irányzatával összhangba}! — csak mérsékelt ütemben, mintegy 3,2 százalékkal nőtt. A növekedésen belül a ko­rábbi évek tendenciájától el­térően nagyobb mértékben — 9,8 százalékkal — emel­kedett az-építési hányad, ami részben 'a múlt évről áthúzó­dó beruházások pénzügyi el­számolásával. másrészt a fo­lyamatban levő beruházások (élelmiszeripar. helyiipar. kereskedelem stb.) végzésével magyarázható. Csökkent vi­szont a gépbeszerzések mér­téke. Különösen jelentős a mérséklődés — közel 50 szá­zalékos — a tőkés gépim­portban. A tőkés relációjú gépbeszerzés ilyen arányú visszaesésében döntően köz­rejátszottak a behozatal kor­látozására irányuló intézkedő, sek. Ugyanakkor erőteljesen emelkedett a szocialista gép­import. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents