Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
1979. április 22., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 rr Beszélgetősünk véget ért. A jócskán teleirt jegyzetfüzetet a zsebembe süllyesztem. A gazdasági vezető sokat sejtető, picit gúnyoros mosollyal figyeli mozdulataimat. — Mit szólna egy jó témához? Az egész napos, vagy sok éves fáradtság lefoszlik rólam, s olyan éberen nézek beszélgető partneremre, mint a vadászkutya, amikor szagot fog. Meglepő kérdés — A jó téma nálunk örökké hiánycikk. — Csak egyet kérdezek: miért szól a gyárkürl? Mély meghatottság vesz erőt rajtam, hiszen most túléltékelik képességeimet, s hatókörömet. — Na, ugye meglepő kérdés? Mondja, fúvóskor minden ember ott áll a gyárakban a munkapadnál? Erre már tudnék felelni. A harmincas években olvastam egy sztorit. Egy tőkés azt kérdezi társától: „Hogyan lehetne megcsinálni, hogy fúvóskor minden ember a munkapadnál legyen?” „A megoldás nagyon egyszerű — hangzott a válasz — a gyárba utolsónak beért ember szólaltassa meg a kürtöt.” Ebben már van tapasztalatom. A háború előtt a diósgyőri ógyárban dolgoztam. Sok társammal együtt törtem magam, hogy mondjuk reggel hat óra előtt egy-két perccel le tudjak blokkolni. Utána végtelen nyugalommal baktattam az üzemig, átöltöztem, meghallgattam néhány viccet, s akkor láttam munkához. Pár évvel ezelőtt az LKM-ben először a legjobban dolgozó üzemben, aztán az egész gyár területéről száműzték a blokkoló órát. Nem romlott, ellenkezőleg sokat javult a munkafegyelem. Magam is többször láttam, hogy, a gyárkürt már lelbődiilt, de a brigád az utolsó másodpercei is kihasználta a teljesítményhez, pedig az abléz már ott állt bevetésre készen. Abbahagyhatnák — Szerintem — hangzik a javaslat — nyugodtan abbahagyhatnák a kürtölést. Arra készülök: elmondom, ahogy megszoktuk a déli harangszót. ugyanúgy hiányza- na az iparvárosok életéből a gyárkürt, amely a folyamatos alkotó munkának jelképe. hangja is. Egyszer hallgatott el a második világháború idején, de az nemzetünk -tragédiájával, az ország, a gyárak kifosztásával járt együtt. Félig megformált mondataimat éles, vészjelként ható csengőberregés szorítja belém. — Ez mi? Valami baj van? — Vége a műszaknak. — És akinek még munkája van? — Az itt marad velem együtt és most már nyugodtan dolgozhatunk... Egy másik vállalatnál vagyok látogatóban. Beszélgettem a műhelyi munkásokkal, aztán hogy véget ért a műszak, felballagtam az irodaházban levő ismerősömhöz. — Nem zavarom? — Ugyan — hangzik a válasz —, amit eddig csináltunk, az készen van, erre a rövid időre mór nincs értelme új munkához fogni. Az ajtó kinyílik, bezárul. Megint nyílik, zárul. Újból nyílik, léi szemmel hátra lesek, a belépő szemével kérdez, ki lehetek. Ismerősöm arcán apró fintor, olyasmit fejez lei: nem fontos muki. Vendéglátóm órájára néz. — Negyed négy. Nekem letelt a munkaidőm. Megyek. Maga még marad? — Természetesen — bólin- tok némi sértődöttséggel — most akarom elvégezni a restanciát, amit itt hagynak. A hosszú folyosóról különös zúgó, csúszó, morajló hang árud az irodába. Megállók a nyitott ajtóban: nők és férfiak, vastag emberfolyama árad ki az irodákból, s tűnik el a lépcsőházban. Velem senki nem törődik, sorra kezdem nyitogatni az ajtókat. Ember sehol Minden íróasztalon, irodában tökéletes rend. Ember sehol, csak magam vagyok, megválaszolatlan kérdésekkel: hogyan lehet ilyen hajszál pontosan a munkaidő végéhez igazítani a munkát? A jelentést készítők az anyag felénél leállnak, s a gépírónő leüli az ó-t, de a b-re már rá se néz? Újabb vállalat. A találkozási reggel fél nyolcra beszéltük meg, én negyedórával előbb ott vagyok. A lép- csőházban emberfolyam hullámzik, s halad fölfelé a lépcsőkön. Akikhez megyek, már a helyükön vannak. Udvarias elismerés. — Az elvtórs pontos, spt majdnem hamarabb jött, mint mi. Bízzunk az öntudatban Folyton töprengek: kell-e vagy sem a kürt hang, a csengetés, a blokkoló óra, vagy bízzunk az emberi öntudatban. Meggyőződésem, hogy az utóbbi a lényeg. A műhelyekben, az irodákban az emberek túlnyomó része elvégzi feladatát, néha többet is ad, mint amennyit várnak. Az érem másik oldalaként sajnos, szinte minden vállalatnál kialakult a fegyelmezetlenek kis csoportja, amely ügyesen lavíroz, s csak egyben otthonos: azön- adminisztrálásban. Ezen pedig se a gyárkürt, se a csengetés nem segít. Szorosabb ellenőrzésre van szükség, s az unatkozókat el kell látni munkával, még a műszak- befejezés elöli egy órával is. Csorba Barnabás — Az úgy kezdődött, hogy kirándulni indultunk. Méghozzá kerékpárral. Merthogy mostanában egyre több a szabad idő, szombatok is vannak, nemcsak vasárnapok és ünnepnapok, meg hogy állandóan azt szajkózzák a rádióban, a tévében, az újságokban, hogy aktívan, egészségesen kell azt eltölteni. Miután autóra nem telik, kerékpárokat vettem. Hármat, annyit, amennyien a családban vagyunk. Egy férfitípusút magamnak, egy nőit a feleségemnek és egy kisebbet a gyereknek. Jó bicajok ezek, szerszámtáskájuk is tömve. De én azért mégiscsak megvizsgáltam minden alkatrészüket, meghúztam a csavarokat, megolajoztam, megzsiroztam mindent rajtuk. ami mozog. Elölte való nap a feleségem bevásárolt, én meg este mindent szépen becsomagoltam a hátizsákokba. Másnap már hajnalban felébredtem. Kinéztem az ablakon. Szebb időt nem is tudtam volna elképzelni. Minden stimmeli ehhez az első kirándulásunkhoz. Igaz, réggel egy kicsit összevilutkoztunk a feleségemmel, mert ő a bő szoknyáját akarta felvenni, de én kijelentettem, hogy csak nadrágban jöhet. Hogyne, majd mindenféle pacák nézhesse az úton a combját. Egyébként is ott állt a drága, új nadrágja a szekrényben. Ha már megvan, viselje. Nem igaz? No, mégiscsak el- indujtunk. A feleségem ment elöl, a gyerek utána, végül is en. A mi kis utcánkban, ahol alig van forgalom, még mellettük is furikázhattam, szót is válthattam velük. De amikor kiértünk a nagy forgalmú útra, olt aztán csak egymásután kellett mennünk. Előre engedtem őket. mert ezt a KRESZ se engedi. Emellett annyi gépkocsi, motor száguldott el szemben velünk, mellettünk, hogy másképp nem is lehetett volna. És ekkor majdnem baj történt. A feleségem valamit hátra szólt, már nem is tudom, hogy a gyereknek, avagy nekem, hátin is nézett, s közben önkéntelenül a kormányt is balra rántotta kissé. Csöpp híja. hogy egy szembejövő őrült autós el nem ütötte. Beletapostam a pedálba és megelőztem őket. Még a veríték is kivert. Így mentünk sokáig. Arra gondoltam, inkább engem üssön el egy száguldozó. mint őkel. Igen ám, de akkor meg az kezdett idegesíteni. hogy nem látom, nem tarthatom szemmel a feleségemet. meg a gyepeket. Lelassítottam és intettem nekik, hogy menjenek előre. Azt hitlem. az majd megnyugtat egy kicsit, ha állandóan a szemem előtt, lesznek. Mondanom sem kell. hogy ez is csak addig volt jó, amíg el nem zúgott egészen közel hozzánk egy gépkocsi. Akkor megint előre tapostam a biciklin, és kettőjük közé ékelődtem. Már annyira pipa lettem, hogy mindenfélére gondoltam. Es egyszerűen nem voltam képes eldönteni magamban, hogy mi a helyes. Elöl menni, középen, vágy halul. Eszembe jutott, hogy az állatoknál az idősebb, az erősebb megy elöl. Arra is emlékeztem, hogy egyszer, gyerekkoromban, amikor a sötét padlásra mentünk fel anyámmal, kiteregetni a frissen mosott ruhát, ő csak maga után engedett fel a létrán. Még az is eszembe jutott, hogy régentájt a hadviselésben a vezérek jártak az élen, most pedig a korszerű háborúban a parancsnokok leginkább hátul vannak. — Aztán meg az jutott eszembe, könnyebb dolgunk lenne most is, mármint a feleségemnek és nekem, ha nem lenne gyerek. De ahogy ránéztem kipirult arcára, ügyetlén mozdulataira és széltől hajtott hajára, rájöttem. hogy ez nemcsak hogy egyszerűen nem igaz, hanem még gondolatnak is szégyenletes. Hiszen ez a srác tud már egyet s mást az életről, hiszen kapott pofont igazla- lanul, látta apja, az én köny- nyeimet a nagymama temetésén, és hát nemrégen kivették a manduláját. Akkor hirtelen ügy éreztem, hogy valami olyasfajta láthatatlan kötéllel vagyunk egymáshoz kötve, összekötve, amelynek nincs vége, s amelyet el sem lehet vágni, Hogyis mondják? Talán úgy, hogy egymáshoz, egymásba vagyunk fonódva. — Későbbi utunk során talán a testi fáradtság elvett valamit korábbi idegeskedéEg a szénégető boksa a Blikkben Fotó: Laczó József Mindest tudó gépcsalád Szcudi'üi íí\crmekeknek, szendroi «ycruickekkcl OJ 7 OJ Gyermekév tiszteletére Bővülő együttműködés A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenysége az elmúlt két esztendő alatt a tsz-ek Hl. kongresszusának határozataival összhangban fejlődött. A tsz-ekben két év alatt — 1976-hoz képest — a bruttó jövedelem közel ötödével, a nyereség pedig több mint harmadával nőit. Ez megalapozta a szövetkezeti parasztság közös munkából származó jövedelmének tervszerű növelését. A gazdálkodás pénzügyi eredményessége azonban nem volt egyenletes. Főleg azért, mert a tavalyi termelési eredmények — a költségek erőteljes növekedése miatt — csak mérsékelt nyereséget hoztak. Emiatt a szövetkezetek közös vagyonának és eszközeinek bővülése lassult. Az előrelépés egyik mozgatója a gazdasági együttműködés bővülése volt. A termelési rendszereknek már több mint 1100 szövetkezet a tagja. semból. Már az is eszembe jutott, hogy adott esetben a gyengébb nemet, a hölgyeket, de a gyerekeket is mikor, mely oldalukon kel! kísérni. Ezt általában az etikett szabályozza minden korban, de ennek az etikettnek mindig is volt és van valamelyest praktikus alapja is. Ugyanakkor nemcsak etikett, hanem KRESZ is van a világon. Az etikett és a KRESZ, éppúgy ellentmondhat egymásnak időnként, mint a tőlük terjedelmükben és tartalmukban hatalmasabb, magasabb rendű, magasabb hivatásé etika és jog, amely tulajdonképpen egy és ugyanazon dolog két oldala. — Mondanom sem kell, hogy a kirándulás a sok idegeskedés miatt, nem sikerült. De nem baj. Gazdagodtam, gazdagodtunk még a veszekedések árun is, hiszen van min gondolkoznom, van min gondolkoznunk. Egyelőre legalább is azon, hogy túl sok a szabad időnk, másrészt pedig azon, hogy eladjam-e, avagy sem a kerékpárokat... ★ Kerékpár, bicikli (latin szó), franciául velocipéd: kétkerekű, lábbal hajtott, egynyomú közlekedési eszköz. A korszerű, hegesztett acélvázas kerékpárokon könnyű, sod- ronyküllös kerekek, golyós- csapágyak. szabadon futó agy, ellenfék slb. kerül beépítésre... (Üj Magyar Lexikon). O. J. A gyermekek nemzetközi éve kapcsán sok szó esik a legfiatalabb nemzedék számára készült létesítményekről, a nekik, s érdekükben szervezett programokról. Városokban, községekben rendezvényeket, szórakoztató jellegű összejöveteleket tartanak. Pillantsunk most be azokba a tervekbe, amelyeket Szendrőn készítettek a helybéli gyermekek részére. A nagyközség területén működő vállalatok, üzemek, gazdaságok és szövetkezetek számos felajánlást tettek, amelyekben főként az iskolák és diákotthonok szépítése, csinosítása szerepelt, berendezési tárgyak elkészítése, oktatást segítő eszközök beszerzése. A pályaválasztási problémák megoldásában kívánnak segíteni a nevelési fórumokkal, amelyeken a szülői munkaközösség és az üzemek szocialista brigádjainak tagjai vesznek részt. Nem feledkeznek meg a szendrőiek a hagyományok ápolásáról, őrzéséről sem. Ennek érdekében ismeretterjesztő előadósokai, honismereti kirándulásokat, túrákat szerveznek. Az elmúlt hónapokban jórészt szórakoztató műsorok szerepeltek; sí- és szánkóverseny, játékos olvasóverseny, és nem utolsósorban a kisdobosok és úttörők far. sangt karneválja. Emellett csapatszíntű vetélkedő keretében emlékeztek meg a Tanácsköztársaság évforduló, jóról. Áprilisban a nyolcadik osztályosok szocialista brigádokkal találkoznak — a rudabönyai vasércbánya dolgozóival —, akik ismertetik a tanulókkal a külszíni bánya fejtését és bemutat. Az idén tovább növekszik a húsipar termelése, az elmúlt évinél több szalámi, szárazáru, konzerv kerül ki az üzemekből. Ebben jelentős szerepük van a húsipari vállalatok szocialista brigádjainak —, hangsúlyozták az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szocialista brigódve- zetoinek X. iparági tanácskozásán. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy a szocialista brigádok versenyválla- lásai nyomán elsősorban húskészítményekből az idén előreláthatóan mintegy 80 millió forint értékű többletterméket állítanak elő. A mun- ka verseny-mozgalomba több Mezőgazdasági kisgépbw- mutató és vásár kezdődött pénteken Veszprém piacterén. A fogyasztási szövetkezetek és az AGROKER Vállalat által rendezel. 5 napos bemutató a háztáji gazdasagok gépesítését akarja elősegíteni. Különösen gazdag választékot vonultatott lel kerti traktorokból, motoros és kézi permetező gépekből, továbbá kézi szerszámokból és növényvédő szerekből. Nagy érdeklődést keltett a veszprémi MEZŐGÉP Vállalat nullszériás UN1RÖ gépcsaládja, amelyet elsősorban a nagyobb állatállomány» ny.al rendelkező háztáji gazdaságok használhatnak majd előnyösen. A gépcsalád — amelynek sorozatgyártása még ez évben megkezdődik — gyalul, fűrészel, morzsol, szecskáz, datál és répát szeletel. jók a rudabányai múzeumot Májusban, a munka ünnepét lampionos. fáklyás felvonulással köszöntik a gyermekek. A gyermeknap alkalmából pedig játékbazárokban árusítják a gyermekek és a szülők által készített játékokat. A nyár közepén a tanulók országjáró raj kiránduláson vehetnek részt az ismerd meg hazádat mozgalom kereten belül. Ugyancsak ennek a mozgalomnak a programjában szerepel az „egy kifordított nap” című találkozó, amikor is a diákönkormányzat szellemében. tanulók veszik át az oktatók helyét és szerepét a katedrán. Szeptemberben találkozhatnak a gyermekek Kalász László költővel, októberben pedig versmondó versenyen mérik össze tudásukat, ügyességüket, tehetségüket. Az év utolsó programjai között nagyszabású játékos, tornatermi sportvetélkedő szerepel, valamint kép- és szöveg illusztrációs előadás, amelyben' Szendrő történetét ismertetik a gyermekekkel. Záró ünnepi ösz- szejövetelüket pedig összekötik a fenyőfa-ünnepéllyel. Eddig a programok ismertetése. S hogy miért is cselt pont a szendröiekre a választás, annak egyszerű a magyarázata. Az iskola és a diákotthon vezetői, az eseménysorozat szervezői és összeállítói éltek környezetük adta lehetőségeikkel, s igyekeztek úgy tervezni, hogy a találkozókkal, kirándulásokkal ne csupán kiszolgálói legyenek a gyermekeknek, hanem egyúttal aktív résztvevőkké. cselekvő egyénekké tegyék őket. mint 1800 szocialista brigád kapcsolódott be. ez 18 ezer dolgozó részvételét jelenti. Különösen eredményes a „még többet a fogyasztóért” verseny, amelynek célja a minőség javítása, a választék bővítése. A húsipar fejlődéséről is szó esett a tanácskozáson. Épül a kaposvári sonkaüzem. folyik a gyulai húskombinát egy részének rekonstrukciója és a pápai húskombinát sonkaüzemének építése. A takarmányellátns javítására épül a miskolci húsLisztüzem és a zalaegerszegi vérlisztüzem. Három új sertéshizlalda munkálatai :« megkezdődtek. ij többet a fogyasztóéit
