Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

1979, április 20., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság napirendjén A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén — dr. Havasi Bálának-, a megyei pártbizott­ság titkárának előterjesztése alapján — megvitatta és át­tekintette Borsod építő- és építőanyag-iparának helyze­tét. továbbfejlesztésének fel­adatait, a megye 15 éves la­kásépítésének célkitűzéseit. Az írásbeli és szóbeli előter­jesztések, valamint a hozzá­szólások nyomán reális kép bontakozott ki e fontos ipar­ág jelenlegi helyzetéről; ered­ményeiről, gondjairól, jövő­beni feladatairól. A hozott határozat pedig hosszú távon is kellő alapul szolgálhat a célkitűzések, a megye építő­iparára háruló megnövekedett feladatok megvalósításához. Az alábbiakban rövid átte­kintést adunk a pártbizottsági ülés anyagából és megállapí­tásaiból. Az építő, és építőanyag- ipar Borsod megyében is je­lentős fejlődésen ment át, nagy utat tett meg — álla­pította meg a megyei pártbi­zottság. Teljesítőképessége, műszaki színvonala, dolgozói­nak szakmai és általános mű­veltsége sokat fejlődött. A megye gazdasága, a nagy számban létrehozott üzemek, kommunális, kulturális és egyéb létesítmények, a meg­épült lakások ehhez az ipar­ághoz természetszerűen sok­sok szállal kapcsolódnak. A manufakturális szervezettől hosszú, küzdelmes út vezetett el a mai állapotig, amikor az építők is felzárkóztak, a ha­ladás élvonalába kerültek. Ezt igazolják többek között az alábbi számadatok is. Másfél évtized alatt a me­gyében 160 milliárd forintér­tékű beruházás valósult meg, melynek közel 50 százaléka az építők munkájának az eredménye. A teljesség igé­nye nélkül vegyük sorba a legfontosabbakat. A megye vezető iparágában, a vegy­iparban ebben az időszakban valósultak meg: a pvc-gyár első és második bővítése, az etilén-, a polietilén-, a polipro­piléngyár, a kőolaj-finomító létesítése, a nitrogénműtrá­gya-, a festékgyártás, a nö- vényvédőszer-gyártás korsze­rűsítése, bővítése, a műanyag- feldolgozás bázisának megte­remtése stb. A kohászatban az ércelőkészítő-mű megépí­tésétől kezdve a nemesacél­hengermű, a folyamatos acél­öntőmű, a rúd-dróthenger- mü létesítésén keresztül a 901 most kivitelezés alatt álló kombinált acélmű építéséig ugyancsak mindenütt ott ta­láljuk a megye építőipari munkásainak százait és ez­reit. Szorgalmas munkájuk nyomán a villamosenergia­ipar 860 megawatt kapacitású erőművel gazdagodott. Az élelmiszeriparban ugyancsak jelentős létesítmények léptek üzembe: a bocsi sörgyár, a Szerencsi Csokoládégyár bő­vítése, a Miskolci Húskombi­nát, a hűtőház 1000 vagonos bővítése, az új miskolci ke­nyérgyár, a tejüzem és még több közép- és kisebb üzem. Az építőanyag-iparban meg­valósult nagyjelentőségű be­ruházások is a dinamikus fejlődést példázzák: az új ce­mentgyár, az üveggyárak fej­lesztése, a hollóházi porce­lángyár bővítése, a beton- és vasbetonelem-gyárló üzemek termelésbővítése, gyártmány­szerkezetének fejlesztése, a mezőpanel üzem létesítése. A város- és községfejlesz­tésben mintegy 80 000 lakás épült fel. A vizsgált időszak­ban létesült a Centrum Áru­ház, a városi sportcsarnok, a megyei könyvtár, a Júnó Szálloda, a Vasas Művelődési Ház, a kazincbarcikai kór­ház, a leninvárosi Iparcikk Áruház, az ózdi fürdő és az óvodák, bölcsődék, iskolák so­kasága. A reális értékeléshez, az építőipar helyzetének elem­zéséhez, ezeknek az eredmé­nyeknek a felsorolása szerve­sen hozzátartozik. Csak így lehet teljes és hű képet kap­ni erről a fontos iparágról — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság. A megtett út és fejlődés azonban nemcsak e konkrét és megvalósult léte­sítményekkel mérhető. Eze­ken kívül sok olyan tényező van, amely közvetve is tük­rözi az elmúlt évek fejlődé­sét. Az alapvetően pozitív irá­nyú fejlődés elismerése ko­rántsem jelenti, hogy a hi­bákról, a hiányosságokról, az elmulasztott, elszalasztott le­hetőségekről ne beszéljünk. Ezek is a fejlődés kísérői és jelenségei voltak. Ezek kikü­szöböléséről és felszámolásá­ról szólva különös gonddal hangsúlyozta a pártbizottsági ülés: a jövőben alapvető fel­adatnak kell tartani, hogy fo­Az április idén is, mint már korábban annyiszor, újra bebizonyította; szavatartó hónap, s nem érdemtelenül viseli a szeszélyes, bolondos jelzőt. E tulajdonságainak negatívumait a tegnapelőtti és tegnapi éjszaka azok a gazdaságok érezték meg leg­inkább, amelyekben gyü­mölcsültetvények vannak, il­letve fólia alatti zöldséghaj- tatással foglalkoznak. Túl április derekán ugyanis a. megye több pontján mértek olyan alacsony hőmérsékle­tet, amellyel még a tél sem szerénykedne. Tegnap hajnalban a mis­kolci meteorológiai állomá­son talajközeiben mínusz 5,7 fokot regisztráltak, de a felsőbb rétegekben is mí­nusz 3—4 fokra süllyedt le a hőmérséklet. Felsőzsolcá- ról és Fancsalból 3, Göncről 2, Mezőkövesdről 5 fokot je­lentettek, természetesen mí­nuszban. Gönc, Kossuth Tsz, Farkas István elnök: — Gyakorlati­lag teljes virágzásban értea fagy a 177 hektár kajsziul - tetvényünket. Károsodás saj­nos van, de a mértékéről csak a következő napokban ta*dok beszámolni. Fancsal, Egyetértés Tsz, Pétervári Sándor főkertész: — Nálunk a mínusz 3 fok az alsóbb, mélyebben fekvő részeken jelentkezett, így a jobbára domboldalon levő cseresznyésünkben, meggye­sünkben, almásunkban kárt nem okozott. A virágzó, 33 hektáros kajszásunk fent van a domb legtetején, szélmoz- gásos helyen; így ez sem ká­rosodott. Mezőkövesd és Vidéke Áfész, Szepesi Ferenc el­nökhelyettes: — A szélvihar a meggynél, cseresznyénél és kajszinál, becslésünk szerint 15—20 százalékos kárt oko­zott. A fagy 120 centiméte­rig jelentkezett, így a gyü­mölcsfáknál ez nem okozott bajt, viszont nálunk -jelentős a zöldséghajtatás fóliasátor és fólia alagút alatt. A hi­deg. tehát a nem fűtött ágyakban a karalábénál, pap­rikánál, paradicsomnál, saj­nos tapasztaltunk némi sokk­hatást, de ezt a növények, ha újabb károsodás nem éri őket, néhány nap alatt ki­heverik. FeIsőzsolca, Lenin Tsz, Ju­hos József főmezőgazdász: — A teljes virágzásba« levő íz építő- és épíinyaiipar helyzete Kemence, világszínvonalon huzatosán megteremtődjön a szerkezeti egyensúly az épí­tési igények és a rendelke­zésre álló kapacitások között. Az utóbbi ■ időszakban, külö­nösképpen a IV. ötéves terv időszakától kezdve Borsod­ban ez a feszültség az orszá­gosnál is erőteljesebben je­lentkezik. Az egyik oldalról — különösen a nagyberuhá­zások vonatkozásában — a feladatok jelentősen megnö­vekedtek, ezt viszont nem kö­vette a megye építőiparának szükséges és arányos mérté­kű fejlesztése. A megye épí­tőipara a múltban nem egyen­letesen, csak ■ jelentős fázis­késéssel jutott megfelelő fej­lesztési eszközökhöz. Bár- hosszú évek során ebben a megyében valósul meg a nép­gazdaság beruházásainak kö­zel 10 százaléka. A kapacitás és az igény egyensúlyának, az építőipari tevékenység tervszerűségének kialakulását gátolta a beru­házási tevékenységet végig­kísérő hullámzás és tervsze- rűtlenség is. Ez jelentős vesz­teségek forrása, az egész épí­tőipari tevékenységet zavaró jelenség. Ennek megszünteté­se tervszerűbb és összehan-, goltabb munkát követel az irányító és végrehajtó szer­vektől egyaránt. A megyében is az eddigieknél sokkal töb­bet lehet tenni saját erőből az előrehaladás érdekében. Ahhoz, hogy a megye előtt álló feladatokat a követelmé­nyek szintjén oldjuk meg, nagyobb tervszerűségre és hatékonyabb munkára van szükség. A határozat elsősorban a megyei bázisvállalatok fejlő dését és fejlesztési irányait körvonalazza. Követelmény hogy e vállalatok kapacitása bővüljön, rugalmasságuk fo­kozódjon, szerkezetük korsze­rűsödjön; hogy képesek le­gyenek a jelenleginél több irányú feladat ellátására is Az építőipar fejlesztésénél mindenekelőtt szem előtt kell tartani, hogy a megye terü­letén a vegyiparban, a kohá­szatban, a villamosenergia­iparban és más területeken további jelentős fejlesztések megvalósítására kerül sor. Ezeknek pedig komoly építé­si vonzata van —, és jelentő­sen befolyásolja az építőipari vállalatok kapacitásszerkeze- tének alakulását is. (Folytatjuk) A D1GEP melegalakító gyáregységében üzemel a 60 m hosszú. NSZK gyártmányú OFAG hőkezelő aggregát. A világviszonylatban is mo­dernnek és korszerűnek szá­mító kemencében mellső és íorgattyús tengelyek hőkeze­lése történik folytonos mun­karendben. (Ez azt: jelenti, hogy a termelés szabad szom­baton és vasárnap sem szü­netel.) Az OFAG hőkezelő aggregát teljesítménye 1500— 1700 kg/óra, s a hőkezelési hőmérséklete 800—900 °C közt mozog. A gyáregység a mellső tengelyeket és forgaty- tyús . tengelyeket a svéd Vol­vo és az angol Ford cégek számára exportálja, hazai felhasználók közül az Ika­rus, valamint a győri Rába Gépgyárnak szállít ezekből a termékekből. A .képen az egész hőkezelő folyamatot automatikus vezérlőasztal se­gítségével irányítják. A mun­ka menete 3 ipari kamera működtetésével és képer­nyőn keresztül ellenőrizhető. Soltész Viktor technikus a vezérlőasztalnál az aggregát irányítását végzi. Százezer ionná pvc-pr Tíz hónappal ezelőtt kez­dődött meg a próbaüzemelés a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyárában. Azóta folya­matosan működnek a nagy értékű, korszerű termelőbe­rendezések és tegnap délelőtt az új gyár előállította a száz­ezredik tonna pvc-port. A jó minőségű termék igen kere­sett a világpiacon, és a tervek szerint ebben az esztendőben 80 000 tonna pvc-port szállí­tanak exportra, elsősorban a tőkés piacokra. I fagy ellen, a gyümölcsért kajszisunkban (94 hektár), a korai érésű, ugyancsak vi­rágzó cseresznyésünkben mu- itatkozik a fagy nyoma ... Ma hajnalra az előrejelzé­sek még nagyobb hideget jó­soltak, így nem csoda, hogy a Népszabadság tegnapi szá­mában megjelent az a MÉM - közlemény, amelyben a mi­nisztérium felhívja a nagy­üzemi gazdaságokat és kis­termelőket, hogy a fagy el­len a gyümölcsösökben füs­töléssel, permetező öntözés­sel és a helyileg alkalmaz­ható egyéb módszerekkel vé­dekezzenek. A felhívásra sajnos nem egy megyei szakember ekkép­pen reagált: az egész véde­kezés olyan, mint halottnak a csók. Furcsa szemlélet, gondolkodásmód. Elképzel­hető, hogy 300 vágj' 500 hek­tárnyi gyümölcsöst nem tud­nak megvédeni, de, hogy egyet se védienek, az már felelőtlenség, végzetes mu­lasztás. Persze, a rossz ter­mést vagy terméskiesést jó­val könnyebb a kedvezőtlen időjárás nyakába varrni, mintsem megpróbálkozni, tenni ellene. . Az általunk megkérdezett szakemberek a következőket válaszoltak; Farkas István: — Erőnk­höz képest védekezünk... Pélervári Sándor: — Bí­zunk a terület kedvező fek­vésében, de ha szükség lesz rá, nem marad el a füstö­lés __ S zepesi Ferenc: — Vala­mennyi kistermelőnk figyel­mét felhívtuk a füstölés, a védekezés fontosságára. Juhos József: — Nedves szalma, valamint ködgyer­tyák rendelkezésre állnak. Mihalcsik Andor termelés- irányító, Nagymiskolci Álla­mi Gazdaság: — Kertitox- permetezőlt segítségével vi­zet permetezünk az almafák­ra, a körtésünkben pedig füstölünk. Ha a hőmérsék­let 0 fokra süllyed, meg­kezdjük a védekezést. Hogy van-e előnye? Ha egy 20 százalékos fagykárt ezáltal 10 százalékosra csökkenthe­tünk, már sokat tettünk... Milj'en igaza van! Jó vol­na, ha a megj'e valamennyi gazdaságában hasonlóképpen gondolkod n án a k. <*>»! Koszorúzás Fazola Henrik entléktábiáiáoá! Kétszáz évvel ezelőtt, ápri­lis 18-án halt meg a diós­győri vaskohászat megalapí­tója, a würtzburgi származá­sú lakatosmester, Fazola Henrik, aki 1770 őszén a vasolvasztó hámorok építésé­nek megkezdésével arany be­tűkkel írta be nevét hazánk ipartörténetének lapjaira. Ha­lálának 200. évfordulóján tisztelettel emlékeztek meg a hazai vasgyártás, a mai Le­nin Kohászati Művek jog­elődjének megteremtőjéről. Az ünnepségsorozat egyik eseményeként tegnap, csütör­tökön délután 12 óra 30 perc. kor megkoszorúztak az ómas- sai iskola falán elhelj’ezett emléktáblát. A koszorúzási ünnepségre sokan eljöttek a Lenin Kohászati Művek dol­gozói közül. Fazola Henrik munkásságát Dutkó Lajos, az LKM termelési főmérnöke méltatta. Koszorút helyezett el a táblánál az LKM gazda­sági vezetése, párt-, szakszer­vezeti, KISZ-bizottsága, a Nehézipari Műszaki Egyetem, az OMBKE diósgyőri cso­portja és a Fazola Henrik brigádok képviselői. Ülést tarlóit a KIOSZ melyei választmánya Tegnap az MSZMP mis­kolci Petőfi pártalapszerve- zetének helyiségében ülést tartott a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének megyei vá- lasztmánj’a, amelj'en az egyéb napirendi pontok mellett megtárgyalták a szervezet 1978. évi jubileumi program­jának végrehajtását. Az ülé­sen részt vett és az elnök­ségben helyet foglalt Tolnai Lajos, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osz- tályvezetőjef Fejes László, a megj'ei tanács elnökhelyette­se és Fischer Pál, a KIOSZ országos elnökhelyettese is. A jelenlevőket Keresztény István, a KIOSZ megyei tit- kárhelj'ettese köszöntötte, majd, Csatári Ernő megyei titkár számolt be az 1978-ban végzett tevékenységükről, ki­emelve, hogj' ez az év a KIOSZ megalakulásának 30. évfordulója volt. A jubileumi programot eredményesen haj­tották végre. Húsz helj'en szerveztek kiállítást és be­mutatót a kisiparosok mun­káiból, és életükről, amely­nek közel húszezer látogatója volt. A jubileumi ünnepsége­ken több mint háromezer kis­iparos vett részt. A filmszín­házak ebben az időszakban vetítették a „Kisiparosok a lakosság szolgálatában” című filmet, amelyet 50 ezer láto­gató tekintett meg. Az év­fordulóra 2888 szakemberük tett felajánlást. Megyénk kis­iparosai kilencmillió forin­tot fordítottak ennek nyomán műhelyeik korszerűsítésére. A kirakatversenyben 36-an vet­tek részt, míg az „Egy nap a szervezetért” mozgalom kere­tében közel 250 ezer forintot ajánlottak fel közösségi cé­lokra. A vitában több hozzászóló is elmondotta területi szerve­zetének tapasztalatait, s to­vábbi hasznos javaslatokat is tettek. Fejes László felszólalásá­ban a következőket; mondot­ta: — A kisiparosok munkájá­ra, szolgáltatásaikra me­gyénkben is nagy szükség van. Az összes szolgáltatások­nak mintegy 40 százalékát ők végzik el, s tapasztalataink szerint jól. Megyénk telepü­léseinek több mint fele kis. község. A kisiparosok 74 szá­zaléka dolgozik ilj'en lakóhe­lyeken. Munkájukat becsü­letesen végzik el. Tennivaló azonban bőven akad Egyre több olyan szakma, foglalko­zás kihalóban van már nap­jainkban, amelyekre még mindig nagy szükség lenne. A megyei tanács véleménye szerint ezeket a szakmákat föl kell kutatni, meg kell is­mertetni a fiatalokkal és egy­ben biztosítani az utánpót­lást. A megyei választmányi ülés ezután egj'hangúlag el­fogadta a jubileumi év beszá­molóját, illetve a határozati javaslatot. A további napi­rendi pontokban — többek között szó esett az alapszer­vezetekben folyó ároktatá­sokról. valamint a lakossági panaszügyek tapasztalatairól. (u) I* OKÜ-MflV szocialista szerződés Jelentős esemény színhelj'e volt tegnap délelőtt a MÁV Miskolci Igazgatóság tanács­terme. Ott és akkor írta alá Petites András, az Ózdi Ko­hászati Üzemek vezérigazga­tója és Szabó Béla, a MÁV vezérigazgató-helj'ettese a népgazdasági és vállalati fej­lődést elősegítő szocialista együttműködési szerződést. A szocialista szerződés ér­telmében a MÁV és az Ózdi Kohászati Üzemek párt-, tár­sadalmi és gazdasági vezetői a munkaverseny sajátos esz­közeivel bővítik a két fél kö­zötti kapcsolatokat, és javít­ják, fokozzák a gazdasági és társadalmi együttműködést. A szerződés célkitűzései közé tartozik, hogy a két vállalat a népgazdasági ter­ven beiül hatékonyabban old­ja meg a közös vasútforgal- mazási feladatok teljesítését. A nagj’ tömegű anj’agok be­es kiszállításának szabályo­zása egyúttal az ÓKÜ gazda­sági tevékenységét is szerve­zettebbé teszi Az ÖKÜ ja­vuló szállítási tevékenysége, a kocsiforduló-idő rövidülé­sével párhuzamosán kedvező változást eredményez a MÁV tevékenységében is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents