Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

T979. óprilis 20., péntek

Ui múzeumi ismertető

)

A Herman ló in hutaija masát

Lukovszky, László rajza

Válasz cikkünkre:

A Lévay-könyv útja

Egy könyv addig, amíg könyvesbolt személyes, bara

A miskolci Herman Ottó Múzeum, amelynek sokirányú tevékenységében nem lebecsülendő helyet foglal el a különböző kiadványok és kiadványsorozatok közreadása, most egy olyan sokszínű füzettel gazdagította eddigi publikációinak .sorát, amely éppen a múzeum munkáját kívánja színesen, szakmai, .illetve tudomány- ági tagolódásban a látogatókhoz, a nagyközönséghez közelebb hozni.

A füzet címoldalán az ősi múzeumi épület fényképe — előtte Meggyesi Ferenc Herman Otló-szobrával — és a Herman Ottó Múzeum címfelirat, minden kétséget kizáróan lájékoztat a kiadvány céljáról: bemutatni a múzeum épületét és magát a múzeumot, mindazt, amit a több mint négyszáz esztendős épület magába foglal. Bodó Sándor, Dőbrossy István, Gádor Judit, Hellebrandt Magdolna, Szabadfalvi József és Végvári Lajos írta, Szabadfalvi. József szerkesztette — technikai szerkesztő Bodó Sándor — a könnyen áttekinthető, a lehetőség határain belül átfogó képet kínáló ismertetőt, amelyet a szöveges anyagokon kívül 106 fotó tesz színesebbé, vizuálisan i jobban érzékelhetővé.

Érdemes átböngészni a negyvennyolc oldalt. Elsőként — mintegy tisztelgésként — a névadó Hermán

Ottót mutatják be. A szűkös keretek természetesen nem tették lehetővé Herman Ottó életútjának, munkásságának, polihiszlori és közéleti tevékenységének, Miskolchoz kapcsolódásának részletes bemutatását, a . rövid írás azonban a leglényegesebb tudnivalókat ösz- szefogja, tömör, érzékletes képet nyújt, érdeklődést kelt. a bővebb megismerés iránt. Sorrendben ezt követően a Papszer utca 1.

szám alatti kiállítóépület történetét olvashatjuk. Ismeretes, hogy az épület az ,

említik adatok Mihály iskolamestert. A füzet írása végigkíséri az érdeklődőt az épület történetének legfontosabb pontjain, majd a következő publikáció már a múlt század utolsó éveitől, az ősi épületben elhelyezett múzeum történetének legfontosabb mérföldjelzőit mutatja be szinte napjain^ kig.

Az ezt követő írások tudományáganként mutatják be a múzeum gyűjteményeit. Elsőként a régészeti gyűjteményről olvashatunk. Természetesen itt sincsen mód a régészeti gyűjtemény ötvenezernél több darabja bemutatására, de a legfontosabb gyűjteményi darabokról, azok előkerülési körülményeiről átfogó tájékoztatást kapunk; rövid említést olvashatunk a numizmatikai gyűjteményről is. A történeti gyűjtemény az ötvenes évek elején szerveződött önálló múzeumi egységgé, jelenleg hat csoportban, a céh. és manufaktúratörténet, a plakát-, a térkép-, a brosúra- és újság-, a művelődéstörténeti, valamint a szocialista ipar-, mezőgazdaság- és ktsz-törléne- li gyűjteménycsoportokban lelhető fel a megye történetének szinte megszámlálhatatlan dokumentuma. Ezekről is átfogó tájékoztatást kínál a kiadvány. Hasonló jellegű a néprajzi gyűjtemény, valamint -a képtár és képzőművészeti gyűjtemény anyagának bemutatása.

Ember és munka, a címe a múzeum 1974. októberében megnyitott állandó kiállításának. Az új kiadvány szinte katalógus-részletezéssel, de bőségesebb történeti magyarázatokkal kalauzolja végig az érdeklődőt az állandó kiállítás hót termén és két folyosóján. Végezetül bemutatja a füzet a múzeum hat kiadványsorozatát.

A külföldi látogatók kedvéért ötnyelvű, tömör ösz- szefoglalás és képjegyzék teszi teljessé a Herman Ottó Múzeum című ismertetőt, amely igen jó segítőnek ígérkezik a múzeum és az érdeklődő közönség kapcsolatának további erősítéséhez.

(hm)

értő olvasójához el nem ér, holt — esetleg poros — tárgy, a gondolat az utat „lélektől lélekig” csak az olvasás útján járhatja be.

A Miskolci Városi Könyvtár kiadásában megjelenő irodalomtörténeti sorozat újabb köteteként jelent meg Miklós Róbert: Lévay József életútja című kismonográfia, melynek értő, meleg hangú ismertetését néhány nappal előbb olvashattuk e lap hasábjain. A könyvecske értékeit jó szemmel, biztos ítélettel elemző recenzió végezetül kis „fán torral” írja le azt a bürokratikusnak látszó formát,' mely a kis 9 Ftps füzet birtokbavételéhez szükséges.

A „nem hivatásos könyvkiadók” (jelen esetben a Miskolci Városi Könyvtár) sanyarú helyzetben vannak kiadványaik terjesztését illetően. pedig számos helyismereti, helytörténeti, de országos érdeklődésre is számot tartó kiadvány jelenik meg, egy-egy művelődési intézmény, múzeum, levéltár, könyvtár gondozásában. Ezek a kiadványok hivatalosan, rövid úton, nem jutnak el. a könyvesboltokba. A Kiadói Főigazgatóság az árba nem kalkulálja be a kereskedelmi hasznpt, S ha mégis fellelhető egy-egy könyvesboltban az ilyen mű, az pusztán az alkalmi kiadó és a helyi

ti kapcsolatának köszönhető, s a könyvterjesztők műveltségét. megértését dicséri.

A könyvtárak már régen érzik ennek a terjesztési módnak a hátrányait, ezért már évek óta a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár vállalja a könyvtárak által megjelentetett kiadványok regisztrálását és az ország könyvtárainak tájékoztatását. Ily módon a könyvtári kiadványok eljuthatnak az ország, nagyobb könyvtáraiba, ezen keresztül az ország olvasó- közönségéhez.

Jogos a recenzens „fintora”, mert a fenti könyv 400 példányban jeflent meg, ösz- szes költsége 40 ezer forint volt, s a példányonként 100 Ft-ba kerülő,. de 9 Ft-os eladási árral szerénykedő kis füzethez mégis kacskarin- gós úton lehet hozzájutná.

A Lévay-könyv leendő olvasóit szeretnénk tájékoztatni, hogy most már ez az út jóval rövidebb és egyenesebb, mert a könyv megvásárolható a Kazinczy Könyvesboltban, a 198-as számú (Széchenyi u. 2. sz.) Könyvesboltban és a Miskolci Városi Könyvtár valamennyi fiókkönyvtárában.

Jó olvasást kíván minden érdeklődőnek:

Hernádi Istvánná,

a városi könyvtár igazgatója

avasi müemlekegyüttes

egyik kiváló objektuma, 1898-ig a nagy hírű, 1560- ban alapított scola otthona, az épület magva a XV. századból való, már 1453-ból

Leninvárosi

zenetanulók

A Leninvárosi Állami Zeneiskola, amely fennállása óta .lelkes ápolója Vándor Sándor, a miskolci származású kommunista zeneszerző és karnagy követésének, az április 21-én, szombaton délután 4 órai kezdettel a helyi Derkovits Gyula Művelődési Központban tartandó névadó ünnepségen felvess Vándor Sándor nevét. Az ünnepségen közreműködik a Vándor-kórus, továbbá a budapesti VIII. és XIX. kerületi Állami Zeneiskolák tanáraiból alakult kamara- zenekar, s természetesen az ünneplő iskola több művésztanára és növendéke. Ünnepi beszédet Sotkó Józsefné városi tanácselnök-helyettes mond, a Vándor-kórust Kévé*. iásálö ’eeaényk. ■ _ 1

Í^HM/

Értesítjük T. ügyfeleinket, hogy COOPTOUR1ST Utazási Irodánk a mai napon a Hunyadi út 2. alól átköltözött a Tanácsköztársaság városrészbe.

Szolgaltatasaink a következők:

Valuta vétel és «eladás,

Bel- és külföldi társasutazások. Appartement szolgálat és üdültetés.

Utazási ajanlatamk: Ungvar—Munkács 2 nap autóbusszal júliusban 1200 Ft 4- költőpénz.

Leningrad—Pszkov—Moszkva T nap repülőgéppel júniusban 4630 Ft -j- költőpénz.

Becsi utazas 3 nap autóbusszal szeptemberben kb. 2200 Ft + költőpénz + útlevél.

Jugoszlávia—Bulgaria—Isztambul R nap szgk.- val szeptember 19—29.

5220 Ft 4- költőpénz + útlevél.

Szíves érdeklődésével es megrendeléseivel ke resse fel irodánkat. Címünk: Arany János ti. 31 Tel.: 36-951.

;--------------------------------------------------------------------------------------------! Ciki és társai I

i

' Tekintélyes iró-nyelvéi szünk szerint az argó „nyel- ! vünk egyetlen fejlődő és di- ] namikus sarja”.

| Egy másik dolgozat sze. i ívint „az argó járványa nyel- j vünk legnagyobb veszedel- i me”.

i Szeressem talán, ha a vil- | lamoson beszélgető diákok i minden tizedik szava a ciki, [ cikis, ciki van, cikizni? Na i nem, ezért a lusta, tohonya 1 beszédért, amely életére tör ] ezer más szavunknak, s ki- i szorítaná az összes szinoni- J mát, nem tudok lelkesedni!

| Ámde hogyne ámuljak a i nyelv teremtő képzeletén, J mikor a fecsegést, a tarlal- i matian beszédet így nevezi 1 meg: sóder? Az unalmas , szöveg szavai máris mint i megannyi kavics- és ho_ j mokszemcse peregnek a sze- i mem előtt. Hogyne köszönt- [ sem lelkesen az argónak i ilyen zamatos, szemléletes,

J leleményes szülötteit, mint i a dinnye (buta), burkol (fal- | ja az ételt), villog (túl ele- i ven, feltűnősködik), szivor- 1 nyázik (részegeskedik), pat- ! tog (indulatos)? Hallva a ' repeszt (száguld) szavunkat,

| mögötte motorkerékpár éles i hangját hallom, még mesz. j szebbről, amint valaki egy i darab vásznát vagy deszkát 1 hasít ketté. A meg vagy ! buggyanva nem nagyon il- i ledelmes kifejezés, de gyö- | nyörű: anyám kétségbeesé- i sét idézi, amikor a főzelék [ a nagy melegben tönkre- i ment, megbuggyant. Mint 1 mikor fölforr az agya vala- [ kinek.

.Nyilvánvaló, hogy ez a 1 szóteremtő leleményesség ] nem veszedelme a nyelv- i nek, hanem a használattal j van a baj. Nem az a hibás, i aki először mondta ki a ked- 1 vés, idétlen, euppantós cucc | szavunkat, hanem aki unos. i untalan ezt használja. Mint [ ahogy — hozzunk egy pél- i dát a szomszédból! — a hi- ] vatali nyelv döntő szava is , bűntelen, a bűnös az, aki 1 mindennek ezzel az egy szó- ] val akar nyomatékot adni.

! Mert hiszen nemcsak a i diákok, s nemcsak a fiata- ! lók beszédét sorvasztja a j divatos szavak egyhangúsá- i ga. Tán éppen az a hölgy,

] aki a vállalati büfében ki- i átkozza a fiatalok ciki sza.

1 vát, mondja minden máso- i dik mondatában azt, hogy ' cuki; a szép, a csinos, az [ elegáns, a formás, a muta- i fős stb. helyett —, továbbá j a klassz és a menő helyett. i Még tovább: a jellegtelen ' szavak — a jó, a nagy, a J szép — unalmas ismételge- i tésével is lehet szürkén,

| egyhangúan beszélni. Csak- i hogy ez nem szúr szemet,

| mint az expresszív, kiabáló i argószavak.

! Mondják, hogy éppen ez 1 a szándéka a fiatalok be- ! szédének: mint ahogy a tol- i ■ vajnyelv a rejtőzést, a tit- [ kosságot szolgálta, ez a íia- i talös argó épp a feltűnést | keresi, és a felnőttektől, a i köznyelvtől való elkülönü- ' lést. Talán ez is igaz. De [ szolgál egy nagyobb, ele- i mibb elvet is: a játékossá- | got.

A játék elemi ösztöne a i nyelvi teremtésnek is erős | indítéka. A szóképektől a i becéző szóalkotásig, a finom 1 értelein módosítástól a sza- [ vak alkalmi, idézőjeles, kifacsart használatáig csupa játék a beszédünk. S ebben az országos társasjátékban a beszélő közösség minden rétege részt vesz. ..Külvárosi'' nyelv? Rengeteg kifejezésünk a paraszti nyelvi játékosság szülötte. Percenként röppennek fel a szellemes (vagy idétlen) nyelvi sziporkák a hivatalokban, a művészklubokban, a kutatóintézetekben éppúgy, mini a gyárakban vágj' a falusi utcákon. A katonák surra- nónak nevezik az ormótlan bakancsot. Pedagógusok mondogatják: mosolyog,

mint a jóllakott napközis. Az argó midannyiunké.

Naponta ezer meg ezer nyelvi sziporkát röppentünk fel, de sorsuk hasonló az emberi csírasejtekéhez: milliók közül csak egy-egy szó- ötlet termékenyül meg, indul el útjára. Ki tudja, miért éppen az, s ki tudja, melyik fog életben maradni? A minap hallottam, hogy viháncoló diáklányok így magyarítottál! meg a nálunk is meghonosodott meleg szendvics, a hot dog nevét: vau-vau. Megelégszik-e a nyelv, hogy az eredeti kifejezésből csak a morbid humor, a kutya,jelentés maradt meg? A százéves szavak divatjával együtt divatoznak régi szavaink is az ifjúság ajkán: topán, nyoszolya, toportyán. Hátha ez a játék úijáterem- 1i őket? A rázósnak (veszélyes) nem sokat kell hajolnia. hogy köznyelvivé legyen, olyan erős rokonságban van a ráz (valaki), a ráz (az elektromos áram) szavakkal. Nincs benne különlegesebb iátékelem, mint a babrál, bíbelődik, vagy a sertepertél szavunkban.

Vannak számomra ellen, szén vés szülemények. A rongy (ezer forint), nyegle és cinikus, a buksza (nő) ízléstelen, lekezelő. A millió elhulló gyümölcskezdemény között talán ezek is elhullanak, a férgese.

Három-négy új szó megmarad, s egy-kettő szédületes karriert csinál. Ez a divatmánia periódusa, az argószavak életének legel len- szenvesebb szakasza, olyan, mint az ifjúságban a kamaszkor. Ekkor úgy hatolnak be beszédünkbe, mint a vírusok a szervezetbe, s elölik maguk körül az egészséges sejteket. De majd a szavak is túljutnak ezen a mutálós korszakon, elmúlnak a nyelv e pattanásai, vagy úgy, hogy elfelejtjük a divatszavakat (ki használja ma már például az egykor kedves, festői pacák szót? Utódját, a nem kevésbé látványos ürgét hallani még itt-ott, de ez is kiveszőben van) vagy úgy, hogy egyikük-másikuk felveszi a köznyelvi állampolgárságot. s egyszer tán még a választékos szavak előkelő testületének is tagja lesz.

S akkor emlékezni se fog arra, hogyan született egy óraközi szünetben az iskola folyosóján, a falusi cukrászdában, vagy az üzemi mosdóban a zuhany alatt.

Farkas László

Kiállítás

A miskolci pedagógus képzőművészeti stúdió tagjainak kiállítása április 21. én, szombaton délután 5 órakor nyílik meg a miskolci 3. sz. Általános Iskolában, az Avas-dél Középsor 3. szám alatt. A tárlaton 17 pedagógus képzőművész, félszáznál több munkája látható. Megnyitót Dusza Ár- pádné, a Miskolci Galéria igazgatója mond.

GYÖNGY

/