Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

1979. április 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Túf a mélyponton Kezdeti sikereit, biztató távlatok a DIGÉP-ben A találkozás, amelyre több határidő-változtatás után ke­rült sor, szokványos sajtótá­jékoztatóként kezdődött. Ez azonban a gyár múltbeli, je­lenlegi gondjait, kezdeti sike­reit, nagy tennivalóit elemző, őszinte, tartalmas beszélge­tésre változott. A Diósgyőri Gépgyár, a köz­élet reflektorfényében van. Ez érthető is', hiszen munká­ja kihat egy sor üzem fel­adatának teljesítésére, köz­vetve, s közvetlenül 40—50 ezer ember — dolgozó és hozzátartozó — életére, han­gulatára, a közös és egyéni célok megvalósítására. Egységes cselekvés Az igazsághoz tartozik, hogy a gyár vezetői nem túl szíve­sen beszéltek a múlt év eleji gondokról. Ezt így lehet sum­mázni: a DIGÉP a múlt év első felében termelésben, ter­mékösszetételben nem tudta teljesíteni feladatát, veszte­séges lett. A sikertelenség külső oka: a gyár nem ka­pott elegendő anyagi segítsé­get a fejlesztéshez, pedig gép­parkja alaposan rászorul a korszerűsítésre. Öreg gépek­kel nehéz új termékek gyár­tására átállni, hiszen van termék, amelyen 30—40 mű­veletet kell elvégezni, és ahány átállás, annyi szállítás, s tévedési lehetőség. A belső ok: szervezetlenség, vezetői fogyatékosságok a felső-, a közép- és az alsó szinten, s mindehhez szemléletbeli hi­bák is hozzájárultak. A KGM behatóan elemezte a közösség munkáját, szanálást hajtott végre, s megfogalmazta a gyárra váró legfontosabb ten­nivalókat. Dr. Énekes Sándor, a gyár vezérigazgatója el­mondja, hogy a mélypontról való felfelé haladást a múlt év második felében kezdték meg. — A felsőbb pártszervek, s a minisztérium elvárásainak megfelelően a gazdasági ve­zetés, a párt, a szakszervezet, s a KISZ vezetőivel együtt meghatároztuk az 1978 máso­dik félévére vonatkozó leg­fontosabb feladatainkat. A fő célkitűzésünk az volt: nyere­ségessé kell tennünk a válla­latot. Ami a termelést illeti; a termékek egyik csoportjá­ban fél év alatt teljesítenünk kellett az egész évi előírást; a másik csoportjára vonatko­zóan a második fél évre elő­írt tervet. Mindehhez biztosí­tanunk kellett a feltételeket, az egyenletes, a tételes, prog­ramszerű termelést. — Hogyan kezdtük el? A korábbi gondokat az is okoz­ta, bogy a vállalaton belül nem voltak egységesek az el­képzelések. Az idő jelentős részét felesleges viták, ma- gyarázgatások, önigazolások rabolták el. Ennek elkerülé­se, megszüntetése végett a vezetésnek „egy vonalra” kel­leti állnia. Olyan gyártási programot készítettünk, amely nemcsak a negyedévi, a havi. hanem napi vonatkozásban is tételesen meghatározta a ten­nivalókat. Ezek teljesítését a pártbizottsággal, a szakszer­vezettel, a KISZ-szel együtt nap mint nap ellenőriztük. A számonkérés mellett — ha kellett — megtettük a szükséges intézkedéseket, se­gítséget is adtunk. Ennek eredményeként rendkívül ko­moly, kollektív tevékenység bontakozott ki. A felső veze­tés — beleértve a párt- és a mozgalmi szervéket — nem tűrt meg széthúzást, mindent „egy irányba” vitt. így sike­rült az 1978. évi harmadik, autjid a negyedik negyedévi tervet teljesíteni. Eleget tet­tünk a felügyeleti szervek el­várásainak. A második fél év­ben a javuló munka, a ter­melés eredményeként megje­lent a nyereség is. Előrelátó felkészülés A múlt év második felében felkészültek az idei tenniva­lókra is. Ez igen fontos volt, hiszen az új gazdasági szabá­lyozók még az élvonalban ha­ladó üzemek számára is ke­mény feladatokat szabtak. A DIGÉP ez év január 1-én szervezeti változtatásokat ho­nosított meg. Ennek lénye­ge, hogy a párhuzamosan működő szervezeteket meg­szüntették, az irányítási „lép­csők” számát kurtították, ez az igazgatóságok számának csökkentésével is együtt járt. A termelésben, a termelés szerkezetében, az anyagi ösz­tönzésben végbement változ­tatás igen jelentős emberi, szemléletbeli változást is ho­zott. Dr. Énekes Sándor: — A múlt év második fe­lében elért eredményes mun­ka megváltoztatta a gyár dol­gozóinak hangulatát is, Haté­kony meggyőződéssé vált, hogy a terv teljesíthető. így az új évet jobb, bizakodóbb hangulatban kezdtük el, s a jó kezdet fél siker. Örömmel mondhatom el, hogy az ez évi első negyedévi tervet teljesí­tettük, túlteljesítettük. Né­hány adat: az első negyedévi tervet 104,1, az árbevételi ter­vet 107,7 százalékban túltel­jesítettük, minden termelő- egység teljesítette feladatát, a tételes programszerűségben megközelítettük a 95 százalé­kot. . — Szerelném elmondani —• hangsúlyozta a vezérigazgató —, hogy a siker forrása nem­csak az, hogy más a „felál­lás”, javult a vezetés színvo­nala, hanem ebben része van annak: a dolgozók szívvel- lélekkel munkálkodnak, poli­tikai és becsületbeli ügyük­nek is tekintik a gyár hírne­vének öregbítését. Ebben nagy nagy része van a pártszer­veknek, a szakszervezetnek, a KISZ-nek, a párttagok, a KISZ-esek, a szocialista bri­gádok áldozatvállaló, dicsére­tes munkájának. Ezt az al­kalmat is megragadva, csak tisztelettel tudom megköszön­ni a közösségnek, az arra ér­demes vezetőknek és dolgo­zóknak jó munkájukat. Egyenletesebb teherelosztást! Hegyik János, a nagyüzemi pártbizottság titkára a kez­deti, a sikeres eredmények forrását ebben látja: — Sikerült megteremtenünk az egységes szemléletet és gyakorlatot. Ez vonatkozik a vezérigazgató, a pártbizott­ság, a szakszervezeti, s a KlSZ-bizottság és az igazga­tóságok közötti együttműkö­désre is. Ez a szemlélet és gyakorlat egyre jobban kisu gárzik a közép- és az alsóbb szervek egvüttnv'ködásére ic Ezt elősegíti az a1 apszerveze­tek és a kommunisták példa­mutatása is. Kétségtelenül A sátoraljaújhelyi járás területén 1(1,2 millió forint értékű munkát végez ebben az évben a Közös Tanácsi Építőipari Üzem. Többek kö­zött Rácsén, Széphalmon a tanácsháza, Tiszacsermelyen, Pácinban a művelődési ház, sok még a tennivaló. Rend­kívül fontosnak tartom, hogy a vállalatvezetés a pártbi­zottsággal együtt következe­tes a számonkérésben. Ez azonban kettős megterhelés, hiszen a mindennapi elemzés mellett a szokásostól több energia kell a jövővel való törődésre, tervezésre Czövek István, a pártbi­zottság munkatársa elmond­ja, hogy a keményebb veze­tési stílus, a következetes be­számoltatás jó politikai vissz­hangot váltott ki a párttagok körében, amelyet a taggyűlé­sen elhangzottak is tanúsíta­nak. A politikai közvélemény szerint a következetesebb fe­lelősségre vonást, az együtt, működési még jobban ki kell terjeszteni a közép- és az alsó vezetésre is. Kiegyensú­lyozottabb. alkotóbb a lég­kör, egyenletesebb a munka, jobb az együttműködés, de ezt fokozni kell: a munka várja az embert, és ne az ember várjon — anyag-, al­katrészhiány miatt — a mun­kára. Varga Barnabás, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára: — A múlt év második fe­lében elért jó eredmény fő forrása: a vezetés egységes szemlélete és gyakorlata, a világos cél, az egységes aka­rat és cselekvés. A múlt év júniusában e célokat ismer­tettük a szocialista brigádok­kal, kéréssel fordultunk hoz­zájuk a gondok megoldása végett. A kollektívák jelentős értékű vállalásokat tettek, a gazdasági vezetés ehhez biz­tosította a lehetőségéhez mér­ten a feltételeket, így ez nagy eredményeket hozott. Ez jó alapot teremtett az 1979. évi feladataink teljesítésé­hez. Kívánnivaló még bőven van. Gondolok a munka- és üzemszervezés további kor­szerűsítésére. A korszerű gé­pek, berendezések jobb ki­használásával lehetne csök­kenteni egyes dolgozók bizo­nyos fokú túlterhelését, a még ütemesebb termelést. Csollák Gábor, a nagyüze­mi KISZ-bizottság titkára el­mondja, hogy a gyár dolgo­zóinak egyharmada fiatal. Korábban a munka után vég­zett tennivalókat tekintették KISZ-munkának. Szakítottak ezzel a szemlélettel és gya­korlattal : legfontosabb KISZ- munkának a termelést, an­nak segítését tekintik. A ter­mékstruktúra-váltás jelentős átósoportosítással jár együtt. A KISZ-vezetők, a legaktí­vabb tagok a példamutatók ebben, így például önként vállalták a számjegyvezérlé­sű forgácsoló szerszámgépe­ken a három műszakot. Ja­vult az ifik munkafegyelme, ha kell, nagy áldozatokat is vállalnak. Az utánpótlás biz­tosítása érdekében kapcso­latba léptek az általános is­kolák utolsó éves tanulóival, s az illetékes ipari taninté­zettel. Igyekeznek a fiatalok kedvét felkelteni a gépgyári munka iránt. A gyár politikai, mozgal­mi, gazdasági vezetőivel való beszélgetés mottója: jó az évkezdés, bízunk benne, hogy a gyár dolgozóinak és veze­tőinek még jobb együttmű­ködése. közös akarata a belső tartalékok feltárása nyomán sikerrel teljesítjük az 1979. évi tervet:. Csorba Barnabás Cigándon. Karosán, Károly­falván, Kenézlőn, Pálházán, Vajdácskán szolgálati laká­sok felújítását, ezenkívül 5,4 millió forint összegben út­korszerűsítési munkákat vé- gezivek. Felújítások az újhelyi járásban r iij számítógépközpont A 26 és fél millió forint költséggel épített létesítmény főként ok- tatósi célokat szolgál - a speciális szakemberképzés mellett a fő­iskola 3000 hallgatója ismerkedik meg itt a számítástechnika alapjaival. Az ív—20-as számítógépet más intézményekkel közösen — kutatási célokra is alkalmazzák. Uj tároló Must bontották le róla a bálaszalmát, s így már az idegesek is megnyugodhat­tál,. A több mint kilencven vagon burgonyának semmi baja nem lett, minimális veszteséggel vészelte át a te­let. A vilmánvi Új Élet Ter­melőszövetkezet burgonya- tárolója jól vizsgázott, annak ellenére, hogy százezrek he­lyett csak 25 ezer forintba került. A saját épitöbrigád által létesített szín ugyanis egyszerűségénél fogva olcsó, hiszen vázát a tsz erdeje ad­ta, s így lényegében csak a betonozás került pénzbe. A bálaszalma kitűnő szigete­lése teljesen elegendőnek tű­nik még arra is, hogy az ide­itől keményebb teleket ki­bírjon. A szövetkezet vezetői ezért döntöttek úgy, hogy idén még egy százvagonos tárolót építenek, mert ezek­ben az olcsó színekben szin­te az egész 130 hektáros burgonyaföld termését biz­tonsággal letárolhatják. Éjszaka varrtak a vezetők Három éve a gépek mellett — Nem jók most a kedé­lyek, a termékváltás mindig idegesítő egy kicsit. Mintegy hat hete szüntettük meg a gyermekpizsama gyártását, helyette pólyahuzatokat var­runk — mondja Széki Gézá- né, üzemvezető. — De hiszen pólyahuza­tot egyszerűbb varrni, mint pizsamát... — Egy olyan termékből, amelyet jól begyakoroltunk, többet tudunk termelni, és ennek a fizetési csekken is nyoma van. A pólyahuzatok egyébként már cakkosak, azsúrosak, ezeknek a gépek­nek a működésével is most ismerkedünk. Ma még nem is igazán szépek ezek a díszíté­sek ... Egy-egy új terméknél egyébként átlagbért fizetünk, aztán a második hónapban 20, a harmadik hónapban 10 százalékot kapnak az asszo­nyok. Így kompenzál a szö­vetkezet. A bajok a negye­dik hónapban kezdődnek, amikor már nem kapják a százalékot, de még nem tud­nak ideális teljesítményt nyújtani. — Senkinek sem sikerül ez? — Körülbelül 15—20 olyan munkásnőnk van — a leg­ügyesebbek — akiknek sike­rül ennyi idő után teljesíte­niük az üzemben kialakult normák maximumát. Egy bi­zonyos idő után természete­sen mások is elérik a leg­jobbak teljesítményét. Az üzem ei’edményei is ezt iga­zolják. 1976-ban. az üzemMé- tesítésének évében 12—13 millió forint termelési érté­ket produkáltunk, ebben ter­mészetesen az anyagérték is benne van. Tavaly már 20 millió forint volt a termelé­si értékünk. Szó ami szó, sok változás történt 1976 januárja óta a Budapesti Csecsemőruházati Szövetkezet mezőcsáti üze­mében. Hetvenötén kezdték meg a munkát, ma a dolgo­zói létszám 114 fő. Az első évben igen magas volt a fluktuáció, a dolgozók több­sége kicserélődött. — Mi volt az oka? — A mi dolgozóink a ház­tartásból kerültek ide, tehát többségüknek ez volt az el­ső munkahelye. Sokan közü­lük nem tudtak varrni, itt kellett megtanulniuk a gé­pek kezelését is. Ezenkívül még sok mindent. A munka­rendet, a fegyelmet, a minő­ségi munkát, a közösséget. Nos, ez nem mindenkinek sikerült. Feladták. Másokat sajnos nekünk kellett elkül- denünk. mert nem tudták megszokni az itteni munkát. Helyükre mások jöttek, többnyire olyan fiatal lá­nyok, akik a közelmúltban fejezték be az általános is­kolát. A mezőcsáti üzemek­nél, intézményeknél egyelőre nem gond a munkaerő-után­pótlás, hiszen ebben * nagy­községben nagyon kevés még az ipar. Az üzemvezető mondja, hogy mostanság is alig múlik el nap anélkül, hogy ne kopogtatna valaki munkáért. Ha például szü­lési, gyermekgondozási sza­badságra megy valaki, azon­nal elterjed a híre és jönnek a jelentkezők ... — Az újabb jelentkezők­nek könnyebb megszokni­uk az ipari körülménye­ket? — Egyrészt azért köny- hyebb, mert sok közöttük a fiatal, és a fiatalok sokkal könnyebben tanulnak, alkal­mazkodnak. Másrészt viszont azért könnyebb, mert kiala­kult már nálunk egy viszony­lag jó üzemi légkör, amelyet csak ritkán zavar meg vala­mi, mondjuk egy ilyen ter­mékváltás. Az alapítók kö­zül harmincán már szocialis­ta brigádban dolgoznak és igen jó hatással vannak a kezdőkre. — Mit tesznek a szoci­alista brigádok? — Patronálják a gyermek­intézményeket: huzatokat varrnak a fektetőkre, ruha­zsákokat készítenek, sőt táncruhákat is varrtak már az iskolásoknak. Emellett az üzemi érdekeknek megfele­lően dolgoznak. , Egyre több érdeklődőt vonz a megyei állattenyésztési tel- ügyelőség Téli esték címmel meghirdetett előadássorozata. A rendezvényeken a felügye­lőség szakemberei tartottak a kistermelőknek olyan előadá­sokat, amelyek a szakmai t kérdéseken túl foglalkoznak' a szerződési feltételekkel, a felvásárlási árakkal, s az ál­lami támogatás rendszerével is. Hogy ezekre az előadások­ra mennyire szükség van. bi­zonyítja a statisztika. Me­gyénk összes tehénállomá­nyának 45 százaléka, koca- létszámának 61 százaléka, ba­Virágba borultak a gönci Kossuth Tsz reménységei, a Gönc és Göncruszka felett levő kajszibaraekosok. Tavaly a fagy szinte az egész ter­mést elvitte s nem kezdődött jól az idei esztendő sem. Már a téli fagyok 20—25 százalé­kos rügykárokat okoztak Most. virágzás idején alapo­san felkészültek az esetleges kisebb fagykárok elhárításá­ra, s gondosan végzik a nö­vényvédelmet is. Túl vannak a téli lemosó es a rügypatla­Az ingek, a huzatuk ki­szabva érkeznek a mezőcsáti üzembe, de azért rontani így is lehel. Legnagyobb ku­darcukat 1977 februárjában élték át. Ezerkilencszáz da­rab fiúinget rontottak el. — Másnap indult a szállít­mány, egyetlen éjszakánk maradt a hiba kijavítására — meséli Széki Gézáné. — Itt maradtak a meósok, a szalagvezetők, talán nyolcán lehettünk. Elvégre nekünk kellett volna észrevenni, hogy selejtet termelnek a szalagok. Azóta nem fordult elő hasonló eset. a saját ká­runkon tanultunk... — Milyenek az idei. ter­vek? — A második«, negyedév­ben csaknem 34 000 fiúinget és 20 800 pólyát varrunk. Ne­gyedévenként kapjuk a ter­veket. Reméljük, az év végi összesítéskor nem kell majd szégyenkeznünk. Végül egy jó hír a mező­csáti lányoknak, asszonyok­nak: az idén megkezdik és jövőre befejezik az üzem bő­vítését, a szövetkezet 1980. tól hatvannal több munkás­nőt szeretne foglalkoztatni. Lévay Györgyi o.nfiállományának 60 száza­léka a kistermelők tulajdo­nában van. Ezért a háztáji és a kisegítő gazdaságok sze­repe, jelentősége egyáltalán nem lebecsülendő. A téli idő­szakban megtartott előadá­sok felvilágosító, tapasztala­tot átadó, továbbképző tevé­kenységének köszönhető, hogy élénkebbé vált. fokozódott a tenyésztői kedv. Az elmúlt évben és idén a 80 előadáson több ezer kistermelő vett részt. A tehénállomány nagy­mértékű csökkenése mérsék­lődött. igaz a tartás támoga­tására 90 millió forintot fi­zettek ki. nás előtti permetezésen, szi­romhullás után pedig azonnal elvégzik a harmadik perme­tezési fordulót. Jó ütemben folynak a tsz- ben az egyéb tavaszi munkák is. Az árpa és a zab. vala­mint a 140 hektárnyi burgo­nya nagy része magágyba ke­rült már. A zabot 50 hektár­nyi területen vetőmagnak ter­meli a gazdaság. E héten teljes erővel megkezdték a kukorica vetését is. Virágzik a gönci kajszi A háztáji állattartás fellendítéséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents