Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
ÉSZAK-MAG YÁRQRSZAG 4 «■ 1979, április 19., csütörtök Filmíevéí Kilencedik emelet E HÉTEN SZOKATLAN bőségben kínálják az új filmeket a bemutató mozik, Jugoszláv, amerikai, bolgár játékfilmek jelentkeznek a vásznon és jelentkezik egy , magyar kisülni-összeállítás Gyarmathy Lívia díjnyertes dokunientumíilmjeinek sorozata. Ennek az összeállításnak a címe — és egyben a csokor negyedik darabjának a címe is — Kilencedik emelet. Erről kell kiemelten szólnunk. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy filmforgalmazásunk mind gyakrabban mutal be kisíilm-összeállitásokat, egy- egy rendező kiemelkedő műveit csokorba gyűjtve kínálja a mozilátogatóknak. Különösen jó ez a nagyobb időtartamú dokumentumfilmek esetében, hiszen azok legtöbbször drámák magvait hordják magukban, nem egy közülük későbbi játékfilm kiindulópontjául is szolgált, s amikor játékfilm-művészetünkben rendkívül felerősödött a do- kumentarista jellegű ábrázolásmód, azaz a játékfilmek közelednek a dokumentum fele, természetes hát a dokumentumfilmeknek a közeledése is, és az ilyen jellegű alkotások játékfilmekkel egyforma bemutatása is. (Kísérőfilmként egyébként is. nehéz ezeket bemutatni.) Ebből a meggondolásból válogatták össze Gyarmathy. Lívia négy értékes dokumentumfilmjétGyarmathy Lívia mind játékfilmjeiben. mind dokumentumfilmjeiben az életnek olyan pillanatait ragadja meg es fogalmazza filmbe, amelyek a szereplők, illetve az általuk képviselt kisebb-na- gyobb közösség életében sorsdöntő fontosságúak, életformaváltást tükröznek, a megváltozott körülmények közé kerülést érzékeltetik, korunk sok tekintetben átmeneti élet- jelenségeit tárják a mozinéző elé. Most játékfilmjeiről nem szólunk, csak az összeállításban látható négy filmjét említjük. Ebből három korábbi keletű, és nemcsak hazai és külföldi fesztiválokon szerzett dijakat, hanem a hazai nagyközönség is ismeri és elismeri. A Kilencedik emelet a magyar közönséggel még nem találkozott, csak szőkébb körű stúdióvetítéseken, de az elmúlt évben az ober- hausenl filmfesztivál fődíját már elnyerte. A sorozatban látható Ötvennyolc másodperc című kisi'ilmet tizenöt évvel ezelőtt készítette diplomaíilm- ként, s az egy élsportoló úszó egy válságos időszakát idézi elénk. Az 1972-ben készült Tisztelt Cím! nyugdíjba vonuló postások búcsúztatása kapcsán arról beszél, hogy ez az életváltás, a nyugdíjba vonulás, mit jelent az emberek életében, mennyire változik majd meg életük az évtizedeken megszokott munka nélkül. Ez a filmje korábban miskolci .filmfesztiválon nyert dijat. Magányosok klubja című 1976-ban készült doku- mentuml'ilmje egy magára maradt idősebb férfi mindennapjain keresztül részben a magányosok klubjának életét mutatja be, részben pedig azt, hogy mennyire lehel teljesebbé tenni a kényszerű magányos életet is. Külön kell szólni, kiemelten méltatni a Kilencedik emelet című, 1977-es szánnal zású, 40 percnyi időtartamú dokumentumfilmet, amelyet, ha nem ebben az összeállításban látnánk, dokumenta- í'ista eszközökkel készült, játékfilmnek is vélhetnénk. Ebben a 40 perces filmben ugyanis roppant dráma sűrűsödik. Egy viszonylag jó anyagi körülmények között élő 'munkáscsalád bérházi, kilencedik emeleti otthonéba viszi be a nézőt Pap Ferenc kamerája és megdöbbentő érzékletességgel tárul fel a család élete. Ebben a családban korábban törés következett be. Mire a korábbi, rendkívül rossz lakáskörülmények közül ide, a kilencedik emeletre költözhettek, az apa elhagyta a családját, a most a feleség a két serdülő gyermekkel és új élettársával él együtt. A fiú, aki ragaszkodott apjához, teljesen „szétesik’’. Olyannyira, hogy haverjaival rászokik a „kábítószerre”, azaz a Technokol Rapid ragasztószel- gőzének a szívására. Ugyanakkor a húga törekvő, rendkívül szorgalmas, igyekvő kislány. A kamera előtt ennek a családnak sok gonddal-bajjal, nem kevés veszekedéssel teli mindennapjai úgy tárulkoznak fel, hogy már-már azt hihet- né a néző, megrendezett játék pereg előtte. Ez a család egy valóságos, konkrét család. Mégis a hasonló módon szétesőben levő nem kevés más családot érzékelteti, bemutatva az effajta szétesés társadalmi veszélyességét. Valamiféle élveboncolás ennek a családnak bemutatása, életének belülről történő megközelítése, rendkívül plasztikus elénk állítása. Ritkán látható őszinteség árad ebből a filmből, s kimondatlanul minden kockáján ott van alkotójának, állásfoglalása, amelleíti kiállása, hogy az apa távozása, a családi élet felbomlása miatti nehézségek következményeit nem szabad a gyermekekre hárítani. Még akkor sem, ha az egyik gyerek esetleg gyenge akaratú, már-már tévútra lépett, de talán — mint a testvér példája is mutatja — ö sem veszeti el még végleg a társadalom számára. Kitűnő társadalomrajz. A másik három kisfilmmel együtt, szívesen ajánljuk megtekintésre. A HÉT TOVÁBBI filmjei közül kiemelkedik a bolgár Vilo Radev rendezte Elkár- hozott lelkek, a spanyol polgárháború idején játszódó rendkívüli emberi történet egy-angol arisztokrata nő és egy jezsuita orvos-szerzetes sajátos szerelméről. Akik a látszatizgalmakra épülő filmet szeretik, jól tölthetik idejüket a Kaszkadőrök című amerikai film mellett, a partizánfilmek kedvelőinek pedig a Lányok hídja című jugoszláv filmet kínálják a mozik. Benedek Miklós I létfőn, Miskolcon: Szökteth a szerájból A, debreceni Csokonai Színház operatársulata miskolci vendégjáték-sorozatában április 23-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a Miskolci Nemzeti Színházban Mozart Szöktetés a szerájból című háromfelvonásos dalmüvét mutatja be Kertész Gyula rendezésében, a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar közreműködésével. Vezényel Szabó László és Kovács Zoltán. A szereposztásból megemlítjük, hogy Constánzát Marsay Magda, Ozminl Tréfás György énekli. Egy nézőpont? És hány szempont? Figyelmet érdemlő sikerrel szerepelt az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusa a v,asas kórusfpsztiválón az elmúlt napokban. S1 erre a figyelemre már csak azért is szükség van, mert most Tamperébe készülnek, ahová a város fennállásának évfordulója alkalmából rendezendő kulturális ünnepségekre ■ hívták meg őket. Tampere kétszáz éves város; Miskolc finn testvérvárosa. Az ünnepségek június 1-én kezdődnek. Ám azon túl, hogy a Kul- túrkapcsolatok Intézete 40 ezer forintot ajánlott fel a kiutazás költségeihez, itt Miskolcon még mindig semmi sem történt, húzódik a városi művelődésügyi osztály döntése, s amíg az hiányzik, útlevélért sem folyamodhatnak. Nos, többek között ezért is szükség van a ’ figyelemre. Legutóbb Vácott ugyancsak nagy sikerrel lépett föl a „miskolciak” képviseletében az iskola vonószenekara az ú11örözenekárok fesztiválján, amelyre eredetileg a megyéből a tibolddaróci „vegyes” (elektromos gitártól a furulyáig) úttörőzenekart delegálták, mert az Egressy Béni Zeneiskola zenészeit nem találták „eléggé felkészültnek” a szereplésre. Az országos úttörőelnökség külön kérésére jutottak el végül is Vácra, s a szereplő 14 vonószene- karból az öt legjobb teljesítmény egyikét nyújtották; a 20 tagú zenekarból 11 gyerek szerepelt a záróhangverseny nagy, közös zenekarában. Az iskola mostanáig töb- bé-kevésbé berendezkedett a Palóczy utcai épületben, bár az átalakítási munkák meglehetősen elhúzódtak, részben anyagi erők, részben kivilelezőkapacitás hiánya miatt. Az elfogadható körülmények azonban csak külső feltételei az eredményes munkának, a tanulók és tanáraik jó közérzetének. Többek között erről is beszélt az iskola igazgatója a város zeneművészeinek és zenetanárainak közelmúltban lezajlott aktívaértekezletén. S arról, hogy az eredményesség jóleső érzéséhez szükség van a szereplésekre, a produkciók nyújtotta sikerélményekre. Ezek megvonása előbb-utóbb gátlóan hat vissza magára az oktatási munkára, mind a tanárok, mind a tanulók ambíciójára, munkakedvére. A zeneiskola 21 továbbtanulásra jelentkezett növendékéből 12 nyert felvételt a zeneművészeti szakiskola különböző tagozataira; ez a szám is a színvonalas oktató-nevelő munka bizonyítéka. Amint az olyan eredmény is az, mint; dr. Kigyóssy Andrásné sikere a zeneiskolai tanárok Szekszárdon rendezett Lisztzongoraversenyén, aki ott elnyerte a zsűri különdíját. S még valami... Ha az Egressy Béni Zeneiskola szereplésre utazó tanárai s növendékei átlépik a város, a megye határát, akkor már egyben „miskolciak” is, akik sikerükkel a város zenei életének rangját is emelik. S ha átlépik az országhatárt, akkor „magyarok és miskolciak” ... Egy-egy döntés, egy-egy szereplés engedélyezése és előkészítése idején nem ártana néha ebből a perspektívából is szemügyre venni a dolgokat. Papp Lajos MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 8 ÖRAlG AZ ALÁBBI EGYSEGEINKBEN OLCSÖ ÁRUK HÁZA (Bajcsy-Zs. út 4.) KELENGYEBOLT (Széchenyi út 68.) MEZŐGAZDASÁGI BOLT (Aranykasza) MÜANYAGBOLT (Búza tér) DIVATÁRUBÓL'!’ (Ady Endre u. I.) Szentiványi Lajos - A V árnegyed A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának két új kötele Egy festőművészről és egy építészeti ’ egységről szóló könyvet adott közre a közelmúltban a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az alábbiakban azokra hívjuk fel a figyelmet. A Mai magyar művészet című, igen népszerű kismonográfia-sorozatban, annak negyvenkilencedik darabjaként jelent meg Szíj Rezső munkája, Szcntiványi Lajos festőművész bemutatása. A sorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan épült fel e kötet szerkezete is: a bemutatott művész életútja, munkásságának méltatása, néhány bibliográfiai adata, a róla szóló irodalom jegyzéke, valamint több művének repro- dukeója kapott helyet benne. Az öt évvel ezelőtt elhunyt kiváló festőművész több szállal is kapcsolódott a mi szü- kebb pátriánkhoz, Borsodhoz és Miskolchoz. A felszabadulást megelőző négy évben is hosszabb ideig tartózkodott és alkotott a régi miskolci művésztelepen, mint Benkhard Ágoston egykori tanítványa, többször járt Tokajban is, s mind miskolci és tokaji, mind egyéb borsodi élményei értékes alkotásokban fogalmazódtak át a későbbiekben. A megyei tanács dísztermében levő nagyszabású falikép, a tíz négyzet- méteres, a megye sokszínű életéi, társadalomszerkezetét szimbolizáló alkotás is az ő munkája. Ezt az alkotását a kötet igen részletesen elemzi. Hasonló részletességgel mutatja be a szerző Szent- iványi Lajos életútját, érzékeltetve, miként lett a hajdani Károlyi-kormány erdélyi főispánjának, kormánymegbízottjának, később az ellenálló Bajcsy-Zsilinszky hívének fiából festőművész, miként bontakozott ki művészete a felszabadulás után, s hogyan lett az utána következő művészgenerációk nevelője. A kötetet tizenhat szövegközti és — a címlappal együtt — tizenhét színes reprodukció teszi még színesebbé. A másik kötet ugyan -nem kapcsolódik hivatalos sorozathoz, de gyakorlatilag mégis annak darabja. Pere- házy Károly korábban hasonló kötetekben ugyanis bemutatta már Tabánt, a Városligetet. A régi Óbudái — ezek egyben a kötetek címei is —, most A Várnegyed című kötetében — Élcsdy István, a várban lakó festőművész huszonhat akvarelljével színesítve — a budai Várpalota és a polgárnegyed történetét idézi fel a XIII. századtól napjainkig, azaz a vár alapításától kísérve nyomon ennek a történelmileg és építészetileg egyaránt megkülönböztetett figyelmet kívánó együttesnek életét. Hajdani leírások, forrásértékű feljegyzések és egyéb dokumentumok részleteit tanúkul idézve alakul ki a hatszáz esztendős történet, megerősítve a korábbi „tanúságtéte- leket” a műemléki helyreállítás és az ásatások tudományos eredményeivel, tapasztalataival. A leírás rendkívül olvasmányos, mondhatni csevegő, szinte úgy érezzük, mintha egy szép várbeli séta közben mondaná el a szerző, s talán az az olvasó, aki kevéssé ismeri ezt az építészeti együttesi, s kedvet kap megismeréséhez, jó kalauzul is használhatja Pereházy könyvét. Külön érdekesség Élesdy Károly festőművész, „a Vár festője” meleg hangú bemutatása. Élesdynek a könyvben található akvarell- jei külön, önálló értékek. A könyvet négy idegen nyelven — angolul, franciául, németül és csehül — írt rövid summázat teszi a nem magyar nyelvű érdeklődők számára is érdekessé, hasznossá. (bm) Lengyel művészek tárlata Miskolcon A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi területi Szervezete és a Miskolci Galéria rendezésében két lengyel képzőművész mutatja be munkáit Miskolcon: a Miskolci Galériában (Kossuth u. 11.) április 20-án, délután 4 órakor nyílik meg Jadwiga Kissel- Barnut festőművész miniatú- ráinak és Teresa Michalowska-Rauszer textilművész szőt- tesaplikációinak kállítása, amelyet Edward Debicki lengyel nagykövetségi tanácsos, a budapesti Lengyel Tájékoztató Kulturális Központ igazgatója nyit meg. A megnyitón közreműködik Stanislaw Góreczki zongoraművész. A tárlat május li-ig látogatható. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy április 19-től kezdődően a csütörtöki bevásárlónapokon az alábbi utcákban üzemelő valamennyi iparcikkboltunk 20 óráig tart nyitva: Zsolcai kapu, Ady Endre utca, Bajcsy-Zs. út 2-ig, Széchenyi út, Tanácsköztársaság tér, Tanácsház tér, Marx tér. Herezeg F. utca VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!
