Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 1979. április 15., vasárnap A népességnyilvántartás korszerűsítéséről Személyi szám, személyi lap Április 18-án Miskolcon elkezdődik A kormány még 1970-ben határozatot hozott arra, hogy egységesíteni kell a személyi nyilvántartási rendszert. Az elmúlt években a tanácsi szerveknél megindult egy ■korszerűsítési, egyszerűsítési folyamat. Az ennek érdeké­ben tett intézkedések között kiemelkedő jelentőségű az egységes személyi nyilván­tartási rendszer, az állami népességnyilvántartás létre­hozása. Ennek célja a lakos­ság ügyintézésének az álla­mi. gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkájá­nak egyszerűsítése, a sze­mélyhez fűződő jogok védel­mének, illetőleg a kötelessé­gek ' teljesítésének biztosítá­sa. E célokat az állami né­pességnyilvántartó hivatal, a tanácsi szervek tevékeny közreműködésével, számító- gépes rendszer alkalmazásá­val oldja meg. Mint közis­mert, 1975. január 1-i idő­ponttal összeírásra kerültek hazánk állandó lakosainak személyazonosító és lakcím­adatai, amelyeket az állami népességnyilvántartó hivatal gépi nyilvántartásba vett, feldolgozott és kialakította a nyilvántartásban szereplő lu_ kosok személyi számát. Megyénk területén a sze­mélyi számok kiosztására ez év április 15-e és november 30. között kerül sor. E mun­kálatok irányítója a megyei tanács vb igazgatási osztá­lya. Annak vezetőjétől, dr. Rohács Gyulától kértünk tá­jékoztatást. Dr. Rohács Gyula elmondta, hogy a személyi szám elsődlegesen a számító- gépes feldolgozásban alkal­mazott technikai segédesz­köz, ami biztosítja a gépi nyilvántartásban szereplő személy azonosságát. — Mit jelent a személyi szám? — A személyi szám az or­szág lakosságának — legyen az magyar, vagy más állam­polgár — azonosítására szol­gáló olyan U-jegyű szám, amelynek első 7 számjegye alapján a lakosság állam­polgárság, nem és életkor szerint határolható el, míg a további 8—9—10. számjegy az ugyanazon napon született állampolgárok megkülönböz. tetősére szolgál, végül a 11. számjegy csupán ellenőrző jellegű szám. A személyi szám a családi és utónévvel kiegészítve adja a személyre vonatkozó legfontosabb ada­tokat. — Mi indokolta a személyi szám bevezetését? — A központilag elhatáro­zott döntésnek igen sok ösz- szetevője van, amit röviden úgy tudnék összefoglalni, hogy a számítógépek elterje­désével nagy lehetőség nyílt a matematikai módszerek felhasználására olyan terüle­teken is, ahol eddig erre nem került sor. Az állampolgáro­kat érintően ugyanis ma több mint 100-íéle nyilván­tartást vezetnek. Gondoljunk itt az anyakönyvekre, hon­védségre, munkaerő-nyilván­tartásra, vagy akár az adó­zásra, az ingatlan-nyilvántar­tásra, ahol a lakosságra vo­natkozó személyi adatokat eddig nem lehetett gépi úton feldolgozni, rendszerezni és nyilvántartani. A személyi szám bevezetésével erre lehe­tőség nyílik, ami igen sok előnnyel jár mind az állami szervek, mind az állampol­gárra nézve. — Lesznek-e olyanok, akik nem kapnak személyi szá­mol? — Igen, lesznek. Nem kap­nak személyi számot a 14 éven aluli személyek, vala. mint azok, akiket a bíróság esteiek vők épességet kizáró gondnokság alá helyezett. Ezeknek az esetében a tör­vényes képviselő kap szemé­lyi számmal ellátott személyi lapot, amit saját személyi számához hasonlóan meg kell őrizni és azt szükség esetén felmutatnia. — Ki adja ki a személyi számot? — A személyi számot a ta­nácsi szervek adják ki úgy, hogy azt a személyi igazol­vány, illetve — külföldi ál­lampolgárok esetében — a lakhatási engedély meghatá­rozott részébe beragasztják. — Hogyan történik a sze­mélyi szám kiadása? — A személyi szám kiadásá­nál arra törekszünk, hogy azt a lehető leggyorsabban, egy munkafázis keretén belül, az állampolgárok idejének lehe_ tő legkisebb igénybevételével, szervezetten adjuk ki. A sze­mélyi szóm kiadása nem csu­pán azt jelenti, hogy a sze­mélyi igazolványba, vagy lakhatási engedélybe me­chanikusan beragasztunk egy 11-jegyű számmal ellátott címkét, hanem azt is, hogy a személyi szám kiadása során az eddig nyilvántartásba vett valamennyi adat helyességé ismételten ellenőrzésre ke_ rül. Ez azt jelenti, hogy szük­ség, esetén az állampolgárok­nak személyesen kell meg­jelenniük a tanácsi szervek által megjelölt helyen és idő­pontban. — El szeretnénk azonban kerülni, hogy a munkavi­szonyban álló dolgozók törne, g'esen távozzanak el a sze­mélyi szám kiadása érdeké­ben munkahelyükről, ezért úgy tervezzük, hogy a jelen­tősebb létszámot foglalkozta­tó iparvállalatok és gazdasá­gi szervezetek dolgozóinak, valamint a velük együtt élő családtagjaiknak a munka­helyek bevonásával és aktív közreműködésével csoporto­san adjuk ki a személyi szá_ mot. — Milyen okmányokra van szükség a személyi szám ki­adásához? — Elvileg csupán egyetlen­egy okmányra, a személyi igazolványra (illetve külföldi állampolgár esetén a lakha­tási engedélyre). Személyi igazolvánnyal nem rendelke­ző állampolgároknak szüleié, si anyakönyvi kivonatot kell bemutatni. Itt azonban azt is meg kell jegyeznem, hogy a személyi igazolvány bemuta­tása csak akkor lesz elegen­dő a személyi szám kiadásá­hoz, ha annak adatai a tény­leges valóságot tükrözik és abból a valós adatok meg is állapíthatók. — Vannak-e a személyi szám kiadására vonatkozóan különleges szabályok, illetö_ leg olyanok, akikre nézve különleges szabályok lesznek irányadók? — Természetesen vannak különleges szabályok és lesz­nek olyanok is, akiknél a sze­mélyi szám kiadása során ne­hézségek jelentkezhetnek. — Néhányat hadd említsek meg a tipikustól eltérő esetek közül: — Ritkán, de előfordulnak olyan esetek, hogy a szemé­lyi okmányokban egyeseknél nem az a név szerepel, ami a személyt megilletné. Kiin­duló pont. az anyakönyvi be­jegyzés és amennyiben a személyi igazolványba irt családi és utónév ettől eltér, az adatot helyesbíteni kell. — Vannak olyanok is, aki. két a bíróság még nem he­lyezett gondnokság alá, de ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük hiányzik, ezért személyi számmal nem láthatók el. Ilyen esetekben az eljárást meg kell indítani és annak eredményétől füg­gően kell a személyi számot, illetve személyi lapot kiadni. — Nem kevés azoknak a száma sem, akiknek gyerme­két állami gondozásba vet­ték. illetve ahol a kiskorú gyermek törvényes képvisele. tét nem a szülők látják el. Ilyen esetekben egy nyilatko­zatot kell kitölteni, megjelöl­ve benne azt a személyt, aki a kiskorú törvényes képvise­letét látja el, figyelemmel ar­ra, hogy ez a személy lesz jogosult a személyi számot tartamazó személyi lap átvé­telére. — Végülj de nem utolsó­sorban különleges szabályok érvényesülnek akkor is, ha az állampolgár nem az állandó, hanem az ideiglenes lakhe­lyén kapja meg a személyi számot, itt azonban azt kell hangsúlyozni, hogy erre a személyi számok kiadásának egy későbbi szakaszában ke­rülhet sor. — Elő tudják-e segíteni, és ha igen, hogyan, a személyi számok gyors cs zavartalan kiadását? — Természetesen. Elsősor. ban azzal, hogy élnek a mun­kahelyen történő személyi szám kiadásának lehetőségé­vel, amennyiben pedig nem állnak munkaviszonyban, vagy nem a munkahelyeken keresztül történik a személyi szám kiadása, úgy elegei tesznek a hirdetményi úton történő meghívásnak. Dr. Rohács Gyula elmon­dotta még: a személyi szám átvételének megkönnyítését szolgálja, hogy együttélő csa. lúd tagok esetén a család bár­mely nagykorú, személyi iga­zolvánnyal rendelkező tagja saját személyi számának ót" vételével egyidejűleg a többi családtag személyi számát is átveheti. A személyi számok kiosztása elsőként — április 18-án — Miskolcon kezdődik meg, majd ezt követően fo­lyamatosan kerülnek sorra a megye városai, nagyközségei és községei. B. S. Bozsik Kálmán Igazában Miskolcon ér­zik itthon magukat, de nem tévednek el Nápoly­ban, Bernben, Moszkvá­ban, Szalonikiben, Tehe­ránban, Tel Avivban, Rio de Janeiróban sem. És lehetne még sorolni az is­merős városokat. Világjá­rók ők, gyakran úton vannak. Kenyéradójuk, a Diósgyőri Gépgyár gyárt­mányait mutatják be, il­letve üzemeltetik be kül­földöm Fehér János Tóth Béla Általában kábelgépek sze­relését kell elvégeznem — kezdi a beszélgetést a 40 éve a gyárban, dolgozó Bozsik Kálmán. — Tizennégy évvel ezelőtt a lipcsei vásáron mu­tattam be összecsapó gépe­ket. Azóta jártam a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Svájcban, az NSZK-ban, az NDK-ban és Görögországban. A felényi korú Fehér Já­nos mondja: — Az első utam Bulgáriá­ban, az utolsó Egyiptomban volt. A két utazás között el­telt tíz esztendő. Közben dolgoztam Iránban, Svájc­ban, több alkalommal Bulgá­riában. Villanyszerelő a szakmám, hidegalakító gé­pek szerelésével foglalkozom. A 46 éves Tóth Bélának két év híján három éytize- de munkahelye a D1GEP. — Tíz éve járok külföld­re szolgálatba. Legutóbb volt a 25. utam. Rendszerint el- lenütős kalapácsokat kell be­üzemelnem. Négyszer három hónapot dolgoztam Brazíliá­ban, kiküldetésben voltam Indiában, Spanyolországban, Izraelben. az NSZK-ban, Olaszországban, Törökország­ban. Irigylésre méltó emberek? Ha csak az utazások öröm­teli oldalát nézzük, akkor feltétlenül. De amennyiben meghallgatjuk ezeket a sze­relőket, kiderül, nem is any- nvira felhőtlen egy-egy kül­földi megbízatás elvégzése. — Bizony előfordul — mondja Fehér János, —, hogy két nappal az indulás előtt tudjuk meg az utazás időpontját. Amikor megér­kezünk az adott: országba, jelentkezünk a magyar ki- rendeltségen, ahol megtud­juk, hová megyünk, ki vár bennünket. A legutóbbi, egyiptomi utam alkalmával a vendéglátók elfeledkeztek rólam, ebből kisebb kelle­metlenségem támadt., Min­denről magunknak kell gon­doskodni. Az egyik helyen jobban, a másikon kevésbé segítik a munkánkat. Olykor pedig egészen sajátságos gon­dokkal kell megbirkóznunk. — Például? — Iránban eppen a Rámá­dén ünnepkor jártam. Az egyik este szóltak, hogy a következő hat napban nem kell dolgoznom. Félbehagy­tam a szerelést. Elkészült a gép, helyezném üzembe, de nem lehet, mert a helybeli munkások déli imáját illet­lenség lett volna megzavar­nom, — Határidőre dolgozunk — folytatja Tóth Béla —, ha a mi hibánkból csúszna a program, fizethetnénk. Ná­polyban mondom a cég tu­lajdonosának. hogy adjon se­gítséget. egyedül nem boldo­gulok. Küldött is egy em­bert, egyetlen órára. , Csak erélyesebb fellépéssel értem el, amit akartam. Brazíliában építés alatt álló műhelyben szereltem, fentről potyogtak a csavarok. Kiadós esőt is kaptunk. Törökországban le kellett venni a műhely tete­jét, hogy beemelhessük da­ruval az ellenütős kalapács felső részét. Kikből válhat világjáró szerelő? A legfontosabb ter­mészetesen, hogy az illető­nek a kisujjában legyen a szakma. Ha ugyanis a döntő helyzetben csődöt mond a tu­dománya, nemcsak önmagá­ról, de a képviselt gyárról is kiállítja a rossz bizonyít­ványt. Kellő szervezőkészség, alkalmazkodóképesség is szükségeltetik a sikerhez. Nem árt a szerelőnek ismer­nie az illető ország népének szokásait, különben megsért­heti a hagyományokat. Ezek az emberek önellátó­ak külföldön. Országa szab­ja meg, hogy mennyi kikül­detési díjból kell gazdálkod­niuk. A Szovjetunióban ez 7 rubel 20 kopek, Svájcban 49 frank, Iránban 1140 rúpia. Nyugati országokban tehát átszámítva a 12—18 dollár a napi költőpénz. Sok ez, ke­vés, elegendő? — Dőzsölésre, osztályon fe­lüli mulatóhelyen való szó­rakozásra nem futja belőle — válaszolja Tóth Béla. — Az ember, miután megérke­zett és kipakolta a csomag­ját. igyekszik keresni egy olyan éttermet, ahol jóllakik, de nem túl drágán. Jut-e idejük ezeknek a di­ósgyőri szerelőknek, hogy megismerkedjenek az adóit ország nevezetességeivel? Munkanapokon a munka az elsődleges, szombaton, vasár- és ünnepnapon viszont ki-ki kedvére barangolhat. Előre összeállított program szerint, az útikönyvekből vett isme­retek birtokában indulnak neki a lelíedezö, az ismeret- szerző útnak. Kérdezem tőlük, megbe- csülik-e a munkájukat, elis­merik-e külföldön a DIGÉP gyártmányait? — Ha a yevő ismét vásá­rol, akkor már elégedett. És általában ez a gyakorlat. A Szovjetunióban idehaza el­képzelhetetlen figyelmesség­ben van része a külföldi sze­relőnek. A munkámért egyéb­ként. Állami Díjban részesül­tem — válaszolja Bozsik Kálmán. — Egy svédországi gazda­sági igazgató mondta: szí­vesebben dolgozik a magya­rokkal,1 mint a honfitársai­val — teszi hozzá Fehér Ja­nos. — A gyártól kaptam már Kiváló Dolgozó kitüntetést. — Jómagam is többszörös kiváló dolgozó vagyok — mondja Tóth Béla. — Kö­szönőlevelet kaptam Angliá­ból. a hannoveri vásáron a magyar államtitkár fejezte ki elismerését a munkáért. Nemritkán külföldön érik őket az ünnepek. Végére hagyom a „kényes"’ kérdést: mit szólnak az itt­hon maradtak, a hozzátarto­zók a gyakori utazáshoz? Meddig akarják még folytat­ni a világjárást? — Okos asszonyaink van­nak, akik belátják, hogy olykor elszólit bennünket a kötelességünk — feleli. — Megyünk, amíg mennünk kell. De az a jó ezekben az utazásokban, hogy a végén hazatérhetünk. Kolaj László 1'otó: Laczó József Április 20-tói 27-ig kempingkiállitás, helyszíni árusítás áz MHSZ-székházban (Miskolc, Rákóczi u. 12.) NYITVA: 10—18 ÖRÁ1G SZOMBATON: 9—14 ÓRÁIG VASÁRNAP: 10—15 ÓRÁIG.

Next

/
Thumbnails
Contents