Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
« 1979. március TO., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Újítás, vagy munkaköri feladat? Egy nagyvállalat mérnöke nagy összegű újítási díj megfizetéséért pert indított munkaadója ellen. Ugyanakkor négy másik főtisztviselö szintén újítási díj kifizetéséért nyújtott be keresetet a vállalattal szemben, mert — mint állították — javaslatként benyújtott tanulmányi tervüket felhasználták, de nem díjazták. A két ügyet a bíróság együtt tárgyalta. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság mindkét keresetet elutasította. Az indoklás szerint a mérnök javaslata üzemszervezési jellegű, de nem megoldás, mert nem tartalmazza a megvalósítás módját és eszközeit. Csupán utal egy hasonló megoldás megvalósítására, amely az ő javaslata alapján töiíent. Csak a vi- szonyiag új műszaki vagy üzemszervezés,i javaslat tekinthető újításnak, de ilyet a mérnök előterjesztése nem tartalmaz — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A megvalósítás végül is nem a mérnök javaslata, hanem vállalati vezetői utasítások, intézkedési tervek, bizottsági munka és felmérés alapján történt. Ami a másik négy újító javaslatát illeti: tanulmány- tervük nem önálló alkotás. Bizottsági munka eredményeként. munkaköri feladatként készült. Egyébként sem új javaslat, korábbi vállalati utasítások is tartalmazzák. És üzemszervezési megoldásnak sem tekinthető, mert csak általános szempontokra és átlagszámításokra tér ki, a kimunkálást és az intézkedések kidolgozását nyitva hagyja. FIZETNI KELL A TARTÁSDÍJAT A házastársak elváltak, és a bíróság a férjet teljesen munkaképtelen volt felesége részéi e havi 1500 forint tar- tásdij fizetésére kötelezte. Kél év múltával a férfi peres úton több kísérletet tett. hogy a tartásdijfizetés alól szabaduljon. Arra hivatkozott: újból nősült, gyermeke született, felesége gyermek- gondozási .szabadságon van és a 4400 forint fizetéséből a tartásdijat nem tudja fizetni. Kereseteit azonban elutasították. Nemrég újabb pert indított, amelyben már azzal érvelt, hogy megszületett a második gyermeke is. A perben hozott ellentétes ítéletek ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely a férj keresetét elutasította. — Tény, hogy a férfinak időközben két gyermeke született — szögezte le a határozat: Tehát azt kell vizsgálni. hogy az eltelt időben anyagi helyzete miképpen alakult, és jogszerű-e az az igénye, hogy a tartásdíj öszszegét szállítsák» let vagy fizetése alól mentesítsék. Amikor a tartásdíjat megállapított..;, havi négyezer forint keresete volt, ami folyamatosan emelkedett. Nemrég autót vásárolt, ami arra mulat, hogy anyagi helyzete — a lartásdíj fizetése mellett is — kedvezően alakult. Jelenleg. fizetése hatezer forint, amihez gyermekgondozási díj címén havi 1900, családi pótlékul pedig • havi 720 forint járul. — Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a férfi házassága jelenlegi feleségével létesített kapcsolata miatt bomlott fel. Elvált felesége már az együttélés megszab.asakor munkaképtelen beteg volt. megélhetésének biztosítására kizárólag a tartásdíj szolgál. A férfinak az az állítása, hogy az asszony, amikor még munkaképes volt. nem vállalt nyugdíjjogosultságot biztosító foglalkozást. és ezert nem tekinthető hibáján kívül rászorultnak, a r.övetelés elbírálása szempontjából közömbös, mert a házastársi tartásdij fizetését annak idején, a váláskor önként vállalta. Ez pedig olyap volt házastárs javára is érvényes lehet, aki a tartásra nincs rászorulva, sőt arra érdem leien. Ml DUKÁL A SIKKASZTOKNAK? Egy nagyvállalat kirendeltségénél végzett revízió megállapította, hogy a vezető és helyettese több mint 200 ezer forintot sikkasztott. Ezért fegyelmi úton mindkettőjüket elbocsátották. Büntetőeljárás is indult ellenük, amelyben súlyos büntetést szabtak ki rájuk, s ezen felül az okozott kár megtérítésére is kötelezték őket. A feg velmi határozat hatályon kívül helyezéséért a munkaügyi bíróságon mind- Ketlen pert indítottak. A bíróság részben helyt adott keresetüknek, amennyiben az elbocsátásról szóló büntetést, tízforintos órabérrel segédmunkási munkakörbe helyezésre enyhítette. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, ezután pedig a Legfelsőbb Bíróság a kereseteket elutasítva, a vállalat által kiszabott fegyelmi büntetést helyben hagyta. Az indokolás szerint, a két volt vezető, beosztásával visszaélve, a társadalmi tulajdonban szándékosan súlyos, kárt okozott. Cselekményük társadalmi Veszélyessége fokozott mértékű. Ezért a hasonló természetű vétkes kötelezettségszegésektől való egyéni és általános visszatartás csak az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetéstől várható. A Lenin Kohászati Művekben egész sor olj’an balesetnek veszik elejét, amelyet korábban a véletlen számlájára írtak. Ide sorolhatók azok a sérülések, amelyek a tartóedénybe, az úgynevezett kokillába ragadt acél eltávolítása közben keletkeznek. Ez a balesetveszély rövidesen megszűnik, mert öt és fél millió forintos költséggel olyan berendezést helyeznek üzembe, amely a beragadt acélöntecset nagy erővel kinyomja „szorult” helyzetéből, ■ többé nem lesz szükség a daru veszélyes közreműködésére. A vállalat hengerművében a gyorsan forgó csiszolókorongok időnkénti szétpattanása rejt magában veszélyeket. A legutóbbi hónapokban is több dolgozó keze sérült meg a korongok nagy erővel szétrepülő részecskéitől. Most jól körülbástyázott próbapör- , gettyűt építenek, a csiszolókorongokat használat előtt itt próbálják ki, hogy az esetleges hibák ne munka közben derüljenek ki. Dísznövénykertészek Megyénkben évente 25-30 szakmunkást képeznek ki a miskolci Dísznövénykertész Szakmunkás- képző Iskolában. A szakmunkástanulók a képzés három éve alatt elméleti és gyakorlati foglalkozásokon megismerik a dísznövények botanikáját, gondozásuk, termesztésük minden titkát. Képünkön: az iskola tanüvegházában Deák Imre mérnöktanár, igazgatóhelyettes a levéldísznövények jellemzőivel, sajátosságaival ismerteti meg a jövő dísznövénykertészeit. 1 kipflsk öfásziásl? Véradás és szűrővizsgálat A véradómozgalom immár öt) éves múltra tekint vissza hazánkban. Borsod megye lakói is szép példáját adták a segítségnyújtásnak az elmúlt évek során. Tavaly jó eredmények születtek a térítésmentes véradásban: a borsodi véradók 99.7 százaléka vállalta ilyenformán, hogy megsegíti a bajbajutottakat. Különösen az ipari nagyüzemek, vállalatok dolgozói vettek részt készséggel e mozgalomban, s ma már mind több brigád vállalja a készenléti szolgálatot is. A megyei vértranszfúziós állomás és a vöröskeresztes szervezet a mezöga'dasagi üzemek dolgozói, a borsodi községek lakói szervezésében hasonló eredményeket szeretne elérni. E cél is indíttatta azt a kezdeményezést, amelyet elsőként a miskolci járás falvaiban valósítanak meg: az önkéntes véradó napot egász- ségszűrö szolgáltatással kötik egybe. Azokat a lakosokat, akiket véradásra kérnek, egyúttal teljes egészségügyi vizsgálatban is részesítik. A kezdeményezéshez csatlakozott a megyei tüdőgyógyintézet, s a feladatot készséggel vállalták a körzeti orvosok is. Első ízben, pénteken Szir. mabesenyőn szervezik meg az egészségügyi napot, majd Bőcsre, Hernádnémetibe, Kis- győrbe és Sajóhídvégre látogatnak el a tüdőszűrő és véradó egészségügyi buszok. ígéretes tervei Az ország 29 munkahelyi és iskolai KÍSZ-alapszerveze- tében tartanak önvizsgálatot ezekben a hetekben és értékelik a tavalyi munkát. A dolgozó fiatalok hamarosan sort kerítenek a második taggyűlésre is. Ekkor öntik formába az új akcióprogramokat. A borsodi nagyüzemekben dolgozó ifjúkommunisták is sokat ígérő terveket szőnek a termelési eredmények javítására. Az LKM-ben az idén a fiatalok 20 ezer óra társadalmi munkát akarnak teljesíteni. A le- ninvárosi TVK-ban a nagyjavítás munkáiból vállalnak oroszlánrészt, és védnökségüket kiterjesztik a kisegítő üzemek építésére. Fórum után: A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum-műsorában több kérdést i leheltek Monos Jánosnak, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatójának, aki betegsége miatt távollétében írásban küldte el a válaszokat. — A tízezer bányászlakásból mennyit kapott Borsod és milyen szempontok alapján döntötték el. ki érdemes arra. hogy a lakáshoz juttatónak közé kerüljön? Milyen módon segíti a vállalat a dolgozókat az otthon- teremtésben — kérdezte Borcsák Karoly, Kazincbarcikáról. Monos János válasza: — A tízezer bányászlakásból a Borsodi Szénbányák az V. ötéves terv időszakában 1951 lakást kap, de valószínűnek látszik, hogy ennél többen jutnak majd új ottnonhoz, hiszen a családi- ház-építés ezekben a körzetekben meglehetősen népszerűvé váll. Jól mutatja ezt. hogy amíg az előzetes terveink szer'ni '231 lakáshoz ekaruirk segítséget nyújtani és az elmúlt évvel bezárólag 372 családi otthon felépítését segítettük elő. Így körülbelül 2290—2300 vállalati dolgozó juthat lakáshoz az V. ötéves tervben. Minden üzemünkben la- káselpsztó bizottságok lesznek javaslatot a rendeletnek megfelelően a tízéves föld alatti munka vállalása, a szociális-családi körülmények, a munkához való viszony alapján. A családiház-építéshez százezer forint támogatást nyújtunk, OTP-munkás- lakásoknál az állami támogatással és a szociálpolitikai kedvezményekkel csökkentett költség előtörlesztésének 30 százalékát, a tanácsi bérlakásoknál a használatbavételi díjat fizeti meg a Vállalat. — Milyen szociális juttatásokat kapnak az idős bányászok. nyugdíjasok és miként ré„„—ülhetnek gyógy- iidülte'ésben az ízületi és reumatikus fájdalmaktól szenvedők? — kérdezték a vállalat igazgatójától. A válasz: — A Borsodi Szénbányáknál a nyu gdi.i as szakszervezeti tagok száma hatezer háromszázra tehető és saját üdülőnkben május és szep- ember között hatvan-hatvan nyugdíjast üdtiltetünk térítés nélkül, sőt az utazásról is s ndoskodunk. A hévízi bányászüdöoben ugyancsak ingyen pihenhetnek nyugdíjasaink és az útiköltséget is a szakszervezet fizeti. A Bükkszékre beutaltak több mint egyharmada ugyani csak nyugdíjas. A Borsodi Szénbányák Vállalat ezenkívül 133 millió forintot fordít szociális juttatásokra. N. 3. Rend a lelke... Butikokban, mieiyekben A vásárlók véleménye megoszlik. Vannak, akik a maszcK kötődések, divatárukiskereskedők garbóira, szoknyáira esküsznek, mások szívesebben térnek be pulóverért az állami boltokba. Kinek-kinek ízlése, szokása, pénztárcája dönti el. Egy biztos: a kisiparosok’ munkájára szükség van. a magánkereskedők árukínálata többnyire választékkiegé- szitő szerepet tölt be. Elsősorban olyan ruházati termékeket árulnak, amelyekből az állami és szövetkezeti kereskedelem csak hiányosan tudja kielégíteni az igényeket. Ezt igazolja a Borsod megyei kereskedelmi felügyelők tapasztalata is, akik a közelmúltban végeztek alapos vizsgálatot a divatáru-kiskereskedők és magánkisiparosok üzleteiben, műhelyeiben. * Mi volt az ellenőrzés célja? Mindenekelőtt, hogy képet kapjanak a jelenleg érvényben levő állami szabályozás betartásáról, s hogy hozzájáruljanak a hiányosságok, a szabálytalanságok megszüntetéséhez. A kereskedelmi felügyelők 12 divat- és rövidáru-kereskedőt, 10 vásári divatáru-kereskedést látogattak meg. Miskolcon és a megyében felkerestek számos kötő-hurkolót, női szabót, kézimunka előnyömét, nyakkendőkészítőt. A divatáru-értékesítő magánkereskedői iparigazolvány kiadását, engedélyezését 1974. óta rendelet tiltja. Az ellenőrzés során fény derült arra: bizony akadnak, akik igyekeznek kijátszani a rendeletet. Mégpedig úgy, hogy kisiparosi igazolványt kértek —, amelyet az érvényben levő szabályozás lehetővé tesz —, s ugyanúgy, mint a magánkereskedők, kisiparosoktól beszerzett árut értékesítenek a piacokon, vásárokon. Köztudott, hogy a kereskedésben családtagok is közreműködhetnek, a kereskedő alkalmazottakat ís tarthat. S hogy még napjainkban is akadnak, akik nem tudják igazolni az alkalmazotti, családtagi viszonyt? így az ellenőrzés számukra nem volt természetes, több helyütt egyenesen zaklatásnak tekintették. Volt azonban, akit még csak nem is „zaklathattak'' az ellenőrzést végzők, mert egyszerűen nem tartózkodott a telephelyén. Vajon hány kuncsaft kopogtatott hiába — több alkalommal is — a kötelező nyitvatartási idő alatt? S vajon mii ■ jn mennyiségű bizonylat nélküli árut —, amelyet kivonnak a jövedelem- és forgalmi adó fizetési kötelezettsége alól — értékesítenek a magánkereskedők az ellenőrzésen kívüli időszakban? Általános tapasztalat ugyanis, hogy az ellenőrzés időpontjában készleten levő termékek döntő részének származását sem tudták teljes mértékben számlával igazolni. A magánkereskedők 55 százalékánál találtak a kereskedelmi felügyelők beszerzési bizonylat nélküli árut! A miértre a vá'.sz: a kisiparosok többsége nem hajlandó számlát adni, vagy csak abban az esetben, ha fizetnek érte.- * Mit lát a vásárló, mit a felügyelő? Természetesen nemcsak a rosszat, a jót is. A tetszetős, szépen berendezett kis boltokba, szívesen tér be az ember, főképp, ha a kirakatban levő, szép áru felhívja a figyelmét. A kiskereskedők többsége jó piackutató. Olyan árukat kínálnak —. s ez főképp a községekben értékelendő —, amelyeket esetleg egyáltalán nem találunk meg más boltokban. A kisiparosok közül főleg a női szabók árukínálata töli te választékkiegé- szitó szerepei A kereskedelmi felügyelők a magánkereskedőknél tizenkilenc, a kisiparosoknál nyolc próbavásárlást végeztek. A tapasztalat: a kisiparosok egy részé él a kalkulációban szereplő árak a ténylegesen érvényesített árakat meghaladták. Kiderült az is. hogy sem a magánkereskedők. sem a kisiparosok. nem fordítanak kellő gonflot az ártájékoztatásra. Sokuk arra hivatkozott: az ár Eltüntetés szükségtelen, mivel az ár alku tárgyát képezi. S hogy a vásárlók könyve a legtöbb helyütt hiányzik, vagy csak hosszas keresés után kerül elő? Nos, a kisiparosok, ma- gánKeresiiedők szerint a v; sárit nagyon .Tkán Ki foga sclja az árut. Ha mégis, minőséghibás termék« azonnal kicserélik. Mikes Márt» Döntött a Legfelsői Íréi
