Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

fSZAK • MAGYARORSZÁG 4 1979. március 10., szombat Rajtok a világ szeme A gyermek nem kicsinyített felnőtt A gyermek fejlődése során több tevékenységi szakaszon megy keresztül. Ennek főbb formái: a játék, a tanulás és n munka. Az óvodás korú gyermek játék közben ismeri meg a környező világot. A gyermek a játékban mindenekelőtt a felnőtt emberek életét, mun­káját, viszonyait utánozza a maga életkori fejlődésének sajátosságaival. A játék meg­ismerteti a gyermekkel a tárgyak és az emberek tu­lajdonságait, s a játékszabá­lyok betartásával elősegíti az életbe való beilleszkedés fej­lődését. Különösen szeretik a gyer­mekek az utánzáson alapuló szerepjátékokat. A játékban szociális kapcsolatban van­nak a felnőttekkel, ez kivá­ló lehetőséget biztosít, hogy korunknak megfelelően tud­juk nevelni. A gyermekek játékos tevékenységének eredménye mindig attól füg­gő, hogy milyen kitartóan tudnak foglalkozni játé­kaikkal. Van egy mondás: npzd meg a gyermek játékát, s bepi fián thatsz jövőjébe. Van ebben igazság, de csak féligazság, mert a gyermek •.játékában megláthatjuk a re­ményt keltő jövő kibontakoz­tatását akadályozó jeleket is. Játékkedvét', amelyet ma lá­tunk, holnapra módosíthat­juk, alakíthatjuk. / Az óvodás korú gyermek magatartását még a közvet­lenül látott vagy hallott be­nyomások irányítják. Hat­tízéves korban a szavak jel­zése már helyettesíti a köz­vetlen tapasztalatokat és irá­nyítja a gyermek magatar­tását. A folytonos kérdezös- ködés mögött tulajdonképpen az iskolaérett gyermek tu­dásszomja rejtőzik. Ha oko­san válaszolunk a kérdések­re, a tudás örömével ajándé­kozzuk meg a gyermeket. Ez a vágyakozás a tudásra, az újabb ismeretek megszerzé­sére az iskolás korú gyermek egyik legtöbb tulajdonsága. Felébresztése a gyermekben legalább olyan fontos, mint ruházása, táplálása és egész­séges fejlődésének biztosítá­sa. E vágyakozás nélkül sok nehézség akadályozhatja a kisiskolás előrehaladását és fejlődését.* A kisgyermek még nem tud lemondani saját örömei­ről. Még csak a kapás, a bir­toklás örömét ismeri. Nem tudja, hogy örömet szerezni, az örömet másokkal megosz­tani is boldogságot jelent. Er­re a fejlettségi fokra azon­ban az alsó tagozatos gyer­meket már el kell juttat­nunk. Ezért gyakoroltatni kell gyermekeinkkel a jó cselekedeteket, az ajándéko­zást, a szívességeket és az udvariasságot. Az alsó tagozatos tanuló­nak már rendelkeznie kell bizonyos önuralommal, önl'é- kezéssel. Az iskolai életrend hatékonyan szolgálja ennek kialakítását, begyakorlását, amikor meghatározott tan­rendet és magatartási fegyel­met ír elő és ahhoz minden körülmények között ragasz­kodik. Míg az iskola előtti sor- szakban a gyermek mindig önmagáról beszél, addig az iskolás korú gyermek már egyre többször többes szám első személyében szól magá­ról. Megtanulja személyes dolgait háttérbe szorítani és a közösséget helyezi előtér­be. A jó közösségben nem az egyes gyermek érdeke áll előtérben, hanem a csoporté. Főként a többiek jó példája segíti a gyermeket ebben az önfékező és önszabályozó ma­gatartás kialakításában. A tíz-tizenkét éves gyer­mek már nem hiszi mindig, hogy az a jó és rossz, amit a szülők megengednek vagy megtiltanak neki. Kritiku­sabb lesz szüleivel szemben. Figyelembe veszi a másik jo­gát és szükségletét. Eléri azt a fejlődési fokot, hogy ha vele jót tesznek, a maga módján ő is igyekszik azt vi­szonozni. A serdülő, felnőtté való válásának vágyából fakad az önállóságra és függetlenség­re való törekvés. Az iskolai munka is ilyen irányban fej­leszti a gyermeket. A szülők és az iskola által adott fel­adatok elvégzése fokozott ön­állóságra neveli a gyerme­ket. Egyre jobban belátja, hogy képes önálló tevékeny­ségre, alkotásra. Nem szorul segítségre, maga is mégold­ja a kisebb feladatokat, így növekszik önbizalma. A ser­dülő gyermek szeret saját döntése alapján cselekedni. Nem szereti, ha a szülők be­leszólnak apró-cseprő dolgai­ba. Az önállóság vágyának korlátozása tágítja a szaka­dékot a gyermek és a szülő között. A helyes szülő—gyermek viszony kialakításában szá­molni kell azzal, hogy a ma gyermekével állunk szemben. Nem annyira a tekintélynek, mint inkább a szeretetnek kell a szülőhöz kapcsolnia a gyermeket. A legjobb barát az apa és az anya legyen, akinek mindent elmondhat és akik minden problémája, gondja, baja és öröme iránt érdeklődnek és megértik azo­kat. Nyugodt, derűs, békés családi hangulatú beszélgeté­sekre vágyódik a mai gyer­mek. A gyermek megismerése, viselkedésének megértése fontos lépés, ahhoz, hogy talpraesett émbert neveljünk belőlük. Ehhez a szülők ré­széről idő, türelem és szere­tet szükséges. (Dr. Földy Ferenc) főiskolai docens Értesítjük T. fuvaroztatóinkat, hogy a TEHERTAXI-ÁLLOMÁSUNKAT f. hó 7-től a Régiposta utcából a Kőris Kálmán utcába (Ady-híd mellett) helyeztük át. Tel: 13-281. Volán 3. sz. Vállalat, Miskolc Kettős haszon Minikönyv Péch Antalról Nem mondhatni, hogy rajohgok a mini­könyvekért (azt hiszem, az olvasó ember számára a kényelmesebb és praktikusabb a hagyományos formátum), ámbár min­dig a kötet belbecse dönti el, hogy meny­nyire érdemes kézbe venni valamely mű­vet. Azt hiszem, a legújabb miskolci f'o- gantatású miriikönyvnek nemcsak a gyűj­tők örülnek majd (más kérdés, hogy ők juthatnak elsősorban hozzá), mert a Péch Antal életét és munkásságát taglaló pi­ciny kötet rendkívül sok ismerettel, kul­túrtörténeti adalékkal gazdagít bennünket.1 Írója Tóth Pál okleveles bányamérnök, s a könyvecske a Borsodi Szénbányák mi­nikönyvklubjának jovol Iából jelenhetett meg. A belső oldalon ezt olvashatjuk: A bányászat története 1. Ez arra enged kö­vetkeztetni — amit a kötet szerzője Is meg­erősített —, hogy újabb és újabb köny­vecskék jelennek majd meg, melyek a ha­zai bányászattal foglalkoznak; Egyetértünk Monos Jánossal, aki a kötet előszavában ezeket írja: „Csak helyeselni lehel a klub célkitűzéseit, amikor tevékenysége során célul lűzte ki a bányászat történetének, a bányászai nagyjainak, a múlt és jelen eredményeinek bemutatását.'’ így hát a klub kettős haszonnal dolgo­zik, mert amikor kielégíti a gyűjtők szen­vedélyét. akkor egyszersmind jelentős fel­táró tevékenységet is végez; közkinccsé te­szi az eddig jobbára csak szakemberek ál­lal birtokolt — bányatörténeti forrásokból származó — ismereteket, utat épít a je­lentős személyiségekhez, a nagy elődök­höz. A hazai bányászat történetének egyik ilyen kiválósága volt Péch Antal, aki nem­csak a Bányászati és Kohászati Lapok alapítója, hanem korának egyik legjobban felkészült szakembere is. Hosszú és válto­zatos pályája folyamán nagyon sokai telt a magyar bányászatért, nem utolsósorban a magyar bányászati irodalom megterem­téséért. Jelentős érdemei vannak abban is. hogy az 1869—70-es tanévtől kezdve beve­zették a magyar nyelvű oktatást a seimeci akadémián, s az ő nevéhez fűződik a Ma­gyar—Ngmet Bányászati Szótár is. Életének egyik fontos célkitűzése volt a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesü­let létrehozása; ezt a törekvését 1892-ben siker koronázta. Budapesten és Selmecbá­nyán utcát neveztek el róla, Tatabányán szakközépiskola viseli a nevét, s máig is él az általa alapított orgánum, a Bányá­szati és Kohászati Lapok. Mindez persze csak néhány adalék a könyvből, mely egy sajátos magyar sorsot villant fel Tóth Pál tolla nyomán. A munkát annyira érdemlegesnek tart­juk, hogy javasoljuk a könyvklubnak; na­gyobb formátumban is (akár csak sokszo­rosított eljárással) tegyék közzé Péch An­tal életrajzát. Ehhez, valamint a további minikönyvek szerkesztéséhez Péch Antal szavaival kívánunk (tudniillik, szép bá- nyászköszöntésünk is az ő nevéhez fűző­dik) jó szerencsét.. Gy— Kotlák a villa padlásán Alighanem igen sokan tol — szisszenhettek vasárnap este a televízió képernyője elölt. A Zene — szóval című zenei versenyben a részvevő ifjú műsorvezető-jelöltek azt a feladatot kapták, hogy ke­ressék fel Bartók Béla emig­rációja elölti budai lakását és mutassák azt be a nézők­nek. így jutott el az egyik részvevő ahhoz a házaspár­hoz. amely ma tulajdonosa annak a nagyin érető, több­szintes, pasaréti villának, amelynek egyik lakásában élt hajdan Bartók. A házas­pár szobájának, Bartók egy­kori dolgozószobájának falán hatalmas festmény a patak­hoz térő szarvasokkal, csíkos porcelántigris és egyéb gics- csek a bútorokon. A házat 1957-ben vélték, mint el­mondták, s akkor a padlás tele volt kézírásos kotlákkal, bekötött, .kotlákkal, egyéb pa­pírokkal. amiket bizony ők — nem ismérve azok érté­keit — egyszerűen kidoblak. Nem derült ki a riportból, vajon a villa jelenlegi tulaj­donosai kicsodák, tehát elv­ben feltételezhető, hogy ti­zenkét évvel Bartók Béla ha­lála után nem tudták, kicso­da Bartók, bár még elvben is nehéz ezt feltételezni a mi Bar tok-emlékápol ásunk köze­pette. De a ház, nagyságát tekintve, az ötvenes évek el­ső felében állami tulajdon lehetett, padlásának tartal­máról kellett valamilyen szervnek tudni, meg lehetett volna Bartók kéziratait, bi­zonyára értékes töredékeit:, esetleg műveinek korábbi variációit, „piszkozatait” az enyészettől, a későbbi elpusz­títástól menteni. Mint: hallottuk, most Bar- tók-múzeummá szervezik át e házat. A több mint húsz éve, egy új villatulajdonos tudat­lansága folytán elpusztult kincseknek is oil lenne a he­lyük. (bm) Hét vége nyolc járásban Hasznos észrevételek Aligha volt mostanában annyi kulturális eseménnyel, programmal gazdag — szin­te már zsúfolt — hét vége a- megyeszékhelyen, mint a mostani. Ma délelőtt 9 órától öt helyszínen — a Vasasban, a Rónaiban, az ifjúsági ház­ban, a megyei könyvtárban és a 2. sz. Általános Iskolá­ban — megyénk harminchat középfokú oktatási intézmé­nyének több száz diákja ti­zenegy művészeti ágban ad ízelítőt felkészültségből, tu­dásból. (A délelőtti program 9—11-ig, a délutáni 13—17- ig tart.) Még mindig szombatnál maradva: egyidőben — este 6 órakor — kezdődik a Gár­donyiban a Görög táncház; a Rónaiban ugyanakkor doma- házi táncrend, várja a fiata­lokat. Az utóbbi helyszínen dr. Fügedy Márta muzeoló­gus előadása is hallható me­gyénk népművészetéről. A vasárnap a gyermekeké lesz. . . Halász Judit és a Bojtorján együttes délelőtt 9 órakor a Tokaj presszóbari, fél 11-kor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, délután fél 3-kor pedig az új, Avas­déli — 42-es számú — Álla­Megyei intézmény azonnali felvételre keres gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkező KÖZGAZDÁSZ! Fizetés a 15/1977. MŰM utasítása szerint, jelentkezést a kiadóba kérjük . „Pénzügyi munkakör” jeligére lános Iskolában mutatja be zenés-verses gyermekműso­rát. Bábműsort ígér a Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő­ház: „Üssed, üssed, botocs­kám!” címmel az Állami Bábszínház művészei szóra­koztatják a legifjabbakat va­sárnap délelőtt 11 órától. És hogy a felnőttek se ma­radjanak „tétlenek”: irodal­mi estre hívják őket a ren­dezők a Tokaj étterembe, ahol vasárnap este 7 órakor kezdődik Benkő Péter szín­művész és a Bojtorján együt­tes műsora, Szerelem cím­mel ... Hát, ennyit ízelítőül Mis­kolc város hét végi kulturá­lis programjából. Amíg itt a bőség zavarával küszködünk, a megye más városaiban és településein nehezen talál­tunk feltétlenül említésre méltó programot. Táncos programokból persze nem lesz hiány — Szentistvánban ehhez még könnyűzenei hangverseny is járul szom­baton este 7 órakor —, sok­kal többet azonban a műve­lődési házak programjai nem rfagyon ígérnek. A képzőművészet kedvelői, a múzeumok szerelmesei per­sze most is megtalálják majd a látnivalót megyénk egész területén. Néhány kiállításra külön is felhívjuk a figyel­met. Kazincbarcikán még egy hétig látható a Radnóti Művelődési Házban a helyi, Irinyi fotókör válogatott anyaga, Özdon e hét közepén nyitották meg Szanyi Péter szobrász és Tóth Imre grafikus kiállítását a Kun Béla Művelődési Házban. És a legfrissebb: pénteken este fél hétkor ajánlotta az ér­deklődök figyelmébe Aknai Tamás művészettörténész — n miskolci ifjúsági házban — Marlyn Ferenc grafikáit. Az egészséges életmódnak megfelelő táplálkozás nagy­mértékben függ az élelmi­szerek választékától, hozzá­férhetőségétől. árától és a konyhatechnika fejlettségétől is. Nemcsak az egészség, ha­nem a gazdaságosság szem­pontjából is hasznos lenne például, ha a húskészítmé­nyek kevesebb zsiradékot, egyes konzervelc kevesebb szénhidrátot, a dzsemek, be­főttek, kevesebb cukrot tar­talmaznának. örvendetes, hogy viszonylag rövid idő alatt rendkívül népszerűvé váltak az üdítő italok, az egészségügyi * szakemberek azonban elsősorban a Deit és más hasonló kalóriaszegény üdítő mellett teszik le vok- sukut. Dobogón vagyunk A Vidám Színpad Kis Színpadán március 1 -töl mutatják be a Do­bogón vagyunk című kabaréi. Konferál: Kellér Dezső. Rendező: Zsudi József. A képen: Bittera Judit, Rátonyi Hajnal,

Next

/
Thumbnails
Contents