Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
ESZAIC-MAGYARORSZÁG 4 1979. március 6., kedd \ A képernyő előtt Lear király A saját készítésű tévédrámai alkotások adásba szerkesztésének rapszodikus volta lehet az oka, hogy az elmúlt héten a lakatlan bőségből választhattunk. Igaz, ez a bőség elsősorban a számszerüségre vonatkozik, a színvonal meglehetősen hullámzó volt. A vasárnap délutáni ifjúsági Fény és mosolyt nem számítva is, egyetlen héten belül került képernyőre Idegenek címmel Szalconyi Károly két novellájának tévéválto- zata — mindkettőben egy emberpár életepizódja hátterében egy látszólag harmadik, egy mellékszereplő drámája vázoló- dik fel. egyikben egy öreg balatoni halsütőé, a másikban egy menedékház mindenes-kocsisáé —; a közelmúltban elhuns't Thurzó Gáborra emlékeztetett Az oroszlán torka című tévénovellája, két, közben ugyancsak elhunyt nagyszerű művész — Básti Lajos és Somogyvári Rudolf — közreműködésével; a szombat esténkből hatvanöt percet kívánt kitölteni Iieltai Jenő századfordulót idéző bohósága, a Nafialin. amely a címbeli molyriasztó vegyi anyagtól eltérően, meglehetősen dohos voll, nézőriasztóan avitt. Megkezdődött a Magyar Televízió szórakoztató dramaturgiájának nagy vállalkozása. Berkest András szélesen hömpölygő politikai kalandregényének, a Küszöböknek bemutatása, s a hatrészes film, az első adásban jelentkező hibái ellenére, alighanem nagy tömegeket szegez majd pénteken esténként a képernyők elé, mert — a sorozat végére tartogatott kritikánkat megelőzendő annyi elmondható róla, illetve az alapműről — roppant fordulatos, izgalmas történetet kínál, s a cselekménygazdag művek okkal számíthatnak tömegsikerre És ezen a héten láttuk Mészöly Dezső dramaturgi átdolgozásában. Vámos László rendezésében Shakespeare tragédiájának tévéváltozatát, a Lear királyt. Ez volt a hét kiemelkedő művészeti műsora, erről kell bővebben szólnunk. # Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a Magyar Televíziónak változatlanul, sőt talán a korábbinál még nagyobb mértékben nemes művészeti-közművelődési feladata a hazai és a világirodalom legkiemelkedőbb gyöngyszemeinek milliókhoz eljuttatása. E törekvés realizálását — többek között — olyan drámai adaptációk jelzik, mint a Bánk bán, Az ember tragédiája, a HL Richard és más remekművek átdolgozása és bemutatása. Biztosak lehetünk benne, hogy az elmúlt csütörtökön a Lear király több százezer olyan magyar tévénéző otthonába, jutott el, aki más körülmények közölt sohasem találkozhatott volna vele. A Lear színházainkban is ritka vendég, érdeklődő, megismerni akaró generációk nőnek fel anélkül, hogy láthatnák. Hát még a színházaktól távoli települések tömegei! Ez a televíziós Lear király most eljutott a tömegekhez, s bármikor, bárhányszor megismételhető az adása, nemcsak a most következő szombati újrasugárzás lesz az egyetlen találkozási alkalom. Milyen is volt hát ez a szerdai tévés Lear? Shakespeare tragédiáját, a feltehetően kelta eredetű mondára alapuló, de a reneszánsz Angliájának viszonyait tükröztetö, a XVII. század legelső éveiben született művet itt elemezni szükségtelen. a képernyőn látott dráma a rendező Lear-képének ösz- szr.gczése, korábbi Lear-élménycinek szintézise, s mint ilyen, kiválóan alkalmas arra, hogy a fentebb említett művészeti- közművelődési feladatot magas szinten szolgálja. A többségben közelképekkel, emberi arcokkal operáló játék — az operatőr Kocsis Sándor volt — elsősorban az általános érvényű emberi tragédiára helyezett nagyobb hangsúlyt, a politikaitörténelmi vonatkozások inkább háttérelemül szolgáltak, az előtérben álló emberi tragédiákat magyarázták. A két párhuzamos drámai szál — Lear és két lánya, illetve a harmadik lányával való tragikus végű újratalálkozás, valamint Glos. ter és két fia hasonló kapcsolata — egymásra rímelésének markáns érzékeltetése még erőteljesebben húzta alá a rendező bensőséges felfogását, a televízió követelményeihez és már vázolt feladataihoz igazodó jó koncepcióját. A korábbi Lear- magyarázatokban sokszor emlegetett feudalista, illetve bur- zsoá korszakváltásra utalás az egyszeri nézőnek aligha.érzé- kelödött ebben a felfogásban, s ez esetben ez talán nem is baj. A szereposztás szerencsés volt, jól segítette a rendezői elképzeléseket, még ha a címszereplő Bessenyei Ferencnek adódtak olyan pillanatai is, amikor orgánuma mintha felébe kerekedett volna a despota, az öreg életigenlő, majd teljesen összeomló, őrületbe zuhanó, végül bölcs megnyugvással örökre távozó király sorsfordulatai kitűnő megjelenítésének. Gábor Miklós Bolondja, Cserhalmi György Edgárja, Gáti József Glosterje, Szabó Gyula Kentje kíván feltétlen kiemelést, Lear király három lányának alakítói közül Hámori Ildikó Reganját éreztük leghitelesebbnek. Benedek Miklós Míg Leftyre várunk Nevelőotthon az elveszett évekért Ideiglenes lakásuk — Alsózsolca... A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Munkásszínpada bemutatkozott. Még tudatunkban él a Manézs emléke, s aggódva, féltő gonddal nézünk a Munkásszínpad sorsa elé. A bemutatkozás ígéretes, amit kaptunk, több, mint egy amatőr együttes színvonalas produkciója. Több, mert észrevehető módon a rendező. Kalapos László céi tudatosan arra törekszik, miként lehetne a színjátszás ürügyén összegyűjteni. okosan, játszva beszélni. mozogni tanítani a környék munkásfiataljait. Hogy lehetne minél mélyebb irodalmi, színházi kultúrát beletáplálni a befogadásra kész értelmes fiatalokba. Da rab választásuk. Clifford Odets: Míg Leftyre várunk című sztrájkmontázsa szembeszökően e cél érdekeit húzza alá. Ez a darab hatvan ifjút mozgat anélkül, hogy tömegek szerepelnének- az egyébként is pici színpadon. A tömegek ugyanis az egész színháztermet betöltik. A darab a húszas évek Amerikájában játszódik, a gazdasági pangás és visszaesés időszakában. Munka nincs, a szakszervezeti vezetők azonban egyletesdit játszanak, manipulálnak, az igazi harc vállalása helyett. A színpadon trónol a szakszervezeti bizottság, a színpad előtt pereg az élet sok apró eseménye. Vagyis a közönség soraiban van a szakszervezet egész tagsága, akik javasolnak, ha kell szavazriak, helyeselnek. lehurrognak. A gyanútlan néző eleinte kapkodja a fejét, s később sem tehet mást; részt vesz a játékban, küzd a taxisofőrök igazáért. Több mint színjáték ez; politikai nevelő iskola. A közös munkát kell elsősorban dicsérni, amelyben egy nyelven beszélve — mindnyájan részt vettek a Gárdonyi színjátszói. Gjr. A. Megyénkben 2600 állami gondozott gyermeket tartanak számon. Körülbelül tíz százalékuk — az általános iskolában — túlkorosnak számít. Akik három, vagy ennél több évet vesztettek, száznyolcvanán vannak. Az ő oktatásukat és nevelésüket hivatott szolgálni az Alsó- zsolcai Általános Iskola és Nevelőotthon. 25 holdnyi társadalom Az iskola és az otthon* jól felszerelt. Sok pénzt költenék a, tantermek szemléltetőeszközökkel való felszerelésére; a lakószobák ízléses beren- dezésűek, a gyerekek kézimunkáival és egyéb díszítő- tárgyaival szépítettek. A hatalmas étteremben akár egyszerre is étkezhetnek az itt élők, a tanműhelyt viszont kinőtték, most építik az újat. Hamarosan elkészül az üvegház, és miskolci tervezőbrigád ajánlotta fel segítségét az egyelőre még parlagon maradt terület rendezésére, Termőterületükön zöldséget, kukoricát termesztenek; az utóbbi jól jön az itt hizlalt sertéseknek. Van kerti traktoruk, és még az idén újabb mezőgazdasági géppel gyarapodnak... Itt élnek, otthon: gyerekek a nevelőkkel, tanítókkal együtt. Természetesen nincsenek „körülkerítve”, nincsenek magukra hagyatva. Olyan hű és segítőkész társaik vannak, mint az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat, a TIGÁZ, a Miskolci Mélyépítő, a MEZŐGÉP, az LKM brigádjai. Nagy eiismeréssel szólnak a miskolci 100-as számú Szakmunkásképző Intézetről, akik a tanműhelyt teljesen felszerelték, vállalták az elméleti és gyakorlati szakoktatási, meghívják az otthon tanulóit az intézet rendezvényeire. A gyermekek személyi igazolványába ez van bejegyezve: ideiglenes lakásuk: Alsózsolca ... Itt élnek 25 holdnyi területen. Hetvenöt felnőtt gondoskodik a 10—17 év közötti fiúkról és lányokról. Az intézmény éves költségvetése nyolcmillió forint. Munkát a kézbe Egy napot töltöttünk az Alsózsolcai Általános Iskolában és Nevelőotthonban. Tétlen, elfoglaltság nélküli gyereket nehéz lett volna találni. A negyedikesek számtanórán dolgoztak. Réti Lajosné pedagógus: „Óriási szükség van arra, hogy manuálisan is foglalkoztassuk a gyerekeket a tanórán. Hogy alkotó foglalatosságot adjunk nekik. Nem játszották ki magukat soha ... Csak ennyit mondhatok”. Akik az alapismereti tanfolyamot végzik, a tanulás mellett dolgoznak is. A Diósgyőri Papírgyár termékeit csomagolják. Tizennyolc leány a hajdúböszörményi lámpagyárnak végez bedolgozói munkát. A hárofnhónapos betanulási idő után március elsejétől már teljesítményben dolgoznak. Eddig 82 ezer forintot. gyűjtöttek a takarékba. Többségük már elvégezte a nyolcadik osztályt. Az intézetben két szakmunkástanuló-csoport van. Mindkettőben lakatosszakmát tanulnak, s közben végzik a hetedik és nyolcadik osztályt. Köpöczi Miklós igazgatóhelyettes: „Mekkora erő kell, hogy megmagyarázzuk ezeknek a gyerekeknek, miért kell szakmát tanulniuk; bár ennek megbecsülését csak később tapasztalhatják.. A tanulószobában Zcher János pedagógus: „Szerintem óriási előrehaladást értünk el e két év során is azzal, hogy mégis vállalják a szakma tanulását ...” Szovák Béla igazgató: ..Azt valljuk, hogy ahány gyereket mi a satupad, a munkapad mellé tudunk állítani, az annj’i csapás a kételkedőkre. Az annyi öröm nekünk.” Magukért, felelősen Amilyen alkotóeleme a gyerekek itteni életének a munka és a tanulás, annyira az a szabad idő értelmes fel- használása is. Hogy példának csak a bedolgozói munkát végző lányokra hivatkozzunk: önkormányzatuk van, minden hét első napján önértékelést végeznek. Éppen részesei lehettünk egy ilyen esti megbeszélésnek. Az öt „napirendi pont”: tanulmányi munka, kulturális tevékenység, tisztaság, sport, műhelymunka. A vitát, a javaslatokat nehéz lenne visszaadni. Csak sejtetni is. Tehát ismét felsorolásszerűen : szó esett egy szobafelelős személye révén a „vezető” és a „beosztottak” viszonyáról. Aztán a könyvek olvasásának jelentőségéről és módjairól. A sportolás szükségességéről és a lustaságról. Galérialátogatásról és színházba készülődésről. Fegyelemről és rendről... Minden témában név szerint dicsértek és marasztaltak el. Hogyan? Mint a beszélgetés hevében valaki megjegyezte: „Itt vitatkozni lehet, veszekedni nem”. Hogyan? Valaki a végén megjegyezte: „Van nekünk egy anyukánk”... Ott volt most is: Papp Lajosné, pedagógus. Ezek a lányok egy-két év múlva már elhagyják ideiglenes otthonukat. Készülnek állandó otthont találni. De. .. . az előbbi mondat szép lenne befejezésnek. Hosszú azonban az út, s még kérdés: az elvesztett évek, otthonok után iramló nekigyürkőzés meghozza-e gyümölcsét? Hogyan találnak otthont a nagyobb, a 93 000 négyzetkilométernyi hazában a gyerekek. „Jó itt, minden megvan” — mondták nekünk. Mégis: 30—40 gyerek van „tartós” szökésben. Döntő többségben hazamennek; csellengenek. A szülő nem küldi vissza őket. És mások? Akiknek ez dolga lenne? ... Sok a hónapokig „fel nem fedezett” gyerek ugyanabban a környezetben, amelyből egyszer már kiemelték. S veszt így újabb évet. Semmi ok tehát a szép szavakkal andalító általánosságokra. Mert hallgassuk csak: Gy. 13 éves: „Harmadik osztályba járok... Kilencéves koromban írattak iskolába ... Hát... Én nem tudom.” B 16 éves, hasonlóan járt ő is, most végzi a hatodik osztályt. Az igazgató a tankötelezettségről beszél. Arról a harcról, amelyet itt a lemorzsolódás ellen vívnak. Azért, hogy — ha 18 éves korukra is — ezek a fiúk és lányok úgy indulhassanak az életbe, hogy elvégezték a nyolc általánost ... ... és aztán hallgatjuk a magnóra vett beszélgetést. (A 12 éves fiú megszökött, nemrégen hozták vissza.) „Tudsz olvasni ? — Nem ... Írni tudok, a nevemet... Meg számolni ... — Mennyi hatszor kettő? — Az nyolc ... — Mennyi hétszer öt? — Az tizenkettő... — Melyik faluban vagyunk most? — Nem tudom... — Melyik országban élünk? (Csend ...) — Szeretnéd tudni? — Szeretném ...” Aztán a fiú elismétli, amit hallott... Te nagy József Pályázat A matyó népéletiül A miskolci Herman Ottó Múzeum az idén is, sorrendben immár a tizennyolcadik alkalommal meghirdette a matyó népélet kiváló kutatójáról. az Istvánííy Gyuláról elnevezett honismereti néprajzgyűjtő pályázatot. A kiírás szerint a Tanácsköztársaság hatvanadik évfordulója alkalmából — pályázni lehet egykori vörösőrök, vöröskatonák életútiának megírásával is. Foglalkoznának a pályázók egyes munkásközösségek történetének feldolgozásával, kis- és középüzemek történetének megírásával. A pályamüveket július 31-ig kell elküldeni a múzeumnak. A legjobb műveket díjazzák. Az eredményhirdetésre a múzeumi hónap megnyitóján kerül sor. Állampolgári és jogi ismeretek Üj tantárgyai: állampolgári és jogi ismereteket oktatnak szeptembertől az egyetemek és főiskolák tanár szakos és szakoktatóképzésben részt vevő, valamint a tanítóképző főiskolák és az óvónőképző intézetek hallgatóinak. A tárgyat a harmadéves hallgatók egy féléven át heti két — a történelem szakosok heti három — órában tanulják és féléves beszámolóval, illetve kollokviummal zárják. Az új egyetemi tantárgy bevezetését különösen időszerűvé telte az új általános és középiskolai tantervek életbelépése. Az általános iskolai történelem nevében is kiegészült „állampolgári ismere- tek”-kel, amelyre a 8. osztályban még külön 48 órát fordítanak a pedagógusok. Jelentősen megnő az állam- polgári és jogi ismeretek súlya a középiskolai történelem tanításában is. áh * A Borstid i Ruházati Kiskereskedelmi V., az ÉM Rövid- és Kötöttáru Nagyker. V. és a Kelet-magyarországi RÖVIKÖT V. nőnapi ajánlata 111. 7-löl 10-ig: SABINA (1340-es cikkszámú), SUPER DÁMA (1346-os cikkszámú) harisnyanadrág 20%-os engedménnyel vásárolható meg, a BRKV miskolci és megyei szaküzleteiben. KÖSZÖNTJÜK A NŐKET A NEMZETKÖZI NŐNAP alkalmából!
