Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

WJ9. máfcíuí 6., feed<í ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5-------------------1-----------------------------------------------------------------------------------­A kerékpár története Egyes adatok szerint 1813-ig-nyúlik vissza a ke­rékpár története, más ada­tok szerint 1815-ig: állító­lag ekkor találta fel K. Drais badeni fürdömester. Az ősi keréspár egy vázon elhelyezett nyeregből, két kerékből állt, és lábbal lökték előre. M. Fischer né­met. mechanikus 1830-ben alkalmazta először a láb­pedált. A sebesség fokozá­sa érdekében. 1880-ban nagy első kereket szereltek a kerékpárra, amelyet lábbaL közvetlenül hajtottak. Fon­tos későbbi dátum a ke­rékpár történetében a lég- tömbös abroncs felfedezése 1888-ban, amely Dunlop angol állatorvos nevéhez fűződik. 1890 óla olimpiai versenyszám. lett a kerék- pá rsport. A kétkerekű közlekedési eszköz századunkban egyre jobban elterjedi. Számos korszerűsítést végeztek raj­ta. például az lí)03-ban be­vezetett kontraféket. Csak­hamar mint sporteszköz is népszerű lett, amely to­vábbi technikai fejlesztése­ket. is eredményezett. Vé­letlen esemény érlelt meg például egy sportszempont­ból fontos újítást. 1925-ben egy hegyi versenyen az egyik versenyzőnek gumit kellett cserélnie, ám a hi­degtől elmerevedett ujjaival nagyon lassan tudta kiven­ni a rögzítöcsavarokat. Ez adta az ötletet, hogy kor­szerű kerékrögzítő csavart szerkesszen, amely segítsé­gével egyetlen mozdulattal kicserélhető a kerék. Nem sokkal később megszerkesz­tette az első kerékpárváltói, amely forradalmasította a kerékpársportot. De nem­csak a versenyeken lett a kerékpárváltó jó szolgála­tot, hanem a hegyes tere­pen is lehetővé tette a ke­rékpár-közlekedést. A kerékpározás újabb megújhodásának lehetünk ma tanúi. A városi közle­kedés zsúfoltsága, a kör­nyezetszennyezés elleni propaganda, az egészséges életmóddal járó mozgás­igény mind elősegíti a ke­rékpár további terjedését. A kerékpársport népszerű­ségére jellemző, hogy Nyu- gat-Európában még a lab­darúgást is megelőzi. Ér­dekes, hogy bár Ameriká­ban is rendkívül megnöve­kedett a kerékpáreladások száma, amelyek a mozgás­igény, kielégítését biztosít­ják, mint sportág nem na­gyon terjedt el. A kerékpárgyártás hatal­mas iparággá fejlődött. Híres kerékpárgyár műkö­dik például a nyugat-cseh­szlovákiai Chebben. a Fa­vorit kerékpárgyár, ahol nemrégiben új szerkezetű, 3—5 fokozatú sebességvál­tót fejlesztettek ki. A ke­rékpárok nagy részét ex­portálják, egyik felvevő­piaca Kanada. Képünkön: az új rend­szerű sebességváltó. Legyen jobb összhang A jó áruellátás alapja a gyártó és a kereskedelmi vállalatok közötti megfelelő összhang. A témának most különös jelentőséget ad az ipari ter­melés struktúrájának korsze­rűsítése. A jelenlegi helyzet­ben élesebben jelentkezik a gyártó és kereskedelmi válla­latok közötti összhang hiánya. A fogyasztói igények pontos ismerete nélkül nemegyszer előfordul, hogy olyan termék­gyártására rendezkedik be egy vállalat, amely iránt csökken a kereslet, a keres­kedelmi vállalatok pedig csak abból rendelhetnek, ami a választékban szerepel. A helyzetet lovább bonyolít­ja az ár, a határidő, a vá­laszték és a minőség kérdé­sében fellelhető érdekellen­tét A gyártó vállalatok sok­szor az exportigényen felül gyengébb minőségben ter­melt. cikkeket kínálják a ke­reskedőknek. akik választék hiányában kénytelenek elfo­gadni azokat. Más esetekben viszont a kereskedelem az új,' korszerű termék helyett beéri a hagyományos, de biz­tos eladást jelentő, kevésbé modern termékekkel, ami végső soron a választék el­szegényedéséhez vezet. Az ékszíj minősége A mezőgazdasági termelők rövidesen indítják gépeiket. Számukra fölöttébb fontos a MEGÉV ígérete: rendben lesz az idei járműgumi-, ab­roncsellátás. Viszont az ugyancsak „fogyóeszköznek" számító magyar gyártmányú ékszíjak minősége — bár némi javulásra lehet számí­tani — idén sem éri majd el a nemzetközi színvonalat. Emiatt gyakrabban lesz szük­ség „menet közbeni” cserék­re. Hazánkban három helyen gyártják az ékszíjat, s bár egy tavalyi vizsgálat nyomán sokat tettek a technológia korszerűsítéséért, alapvetően még nem sikerült megoldani a gondokat. Külföldön már poliészter szálakat alkalmaznak, ezek lényegesen ellenállóbbak. A MEGÉV a gyártási, valamint a forgalmazási tapasztalatok alapján azt javasolja, hogy a hazai gyártók lehetőség szerint minél előbb álljanak át a poliészter szál felhasz­nálására. Isz-Jaia” Gyakran előfordul, hogy az időjárás, vagy a gazdaság növényi kultúráinak egyszer­re jelentkező nagy munka­igénye miatt átmenetileg ke­vés a munkaerő, majd időn­ként az is megtörténik, hogy nem mindenkit tudnak fog­lalkoztatni. Ezért nagyon jól jön, ha szomszédos gazdasá­gok e téren is kooperálnak, s amikor arra szükség van, amolyan „kalákában” köl­csönösen kisegítik egymást munkaerővel. Ilyen hasznos, jó kapcsolat alakult ki a sá- lyi Bükkalja és a tibolddaró- ci Rákóczi Termelőszövetke­zet közölt is. Most a sályiak kértek segítséget a szőlő- metszés befejezésének meg­gyorsításához. Amikor a da­róciak végeznek a maguk ültetvényein, 40—50 dolgozó­juk a szomszédban segít metszeni. Legközelebb, ha Tibolddarócon lesz szükség segítségre, számíthatnak a Bükkalja Tsz dolgozóira. <ib) Pálinkafőzők, znoáiusok Ha váratlan vendég érke­zik, mit tagadjuk, átvillan gyorsan a fejünkben, van-e itthon valami, amivel illően megkínálhatnánk. Ezen a valamin általában kávét, bolti süteményt, de még in­kább alkoholos italokat ér­tünk. Mert valahogy szokás­sá lett, hogy ha átjön mécs­esét nézni a szomszéd, ha felugranak egy órára munka után a barátaink, hát valami g. omorerősítőt, vagy jófajta hurt teszünk az asztalra. De. mit tehet italkészletével az a bódvai gazda, akinek olyan jó gyümölcstermése volt, hogy több mint hatszáz li­ter pálinkát vitt haza a szeszfőzdéből? Meginni nem tudja megannyi barátjával sem. Eladhatná hivatalos áron, de a felvásárlási árat ala­csonynak találja, így hát in­kább megpróbálkozik a ki­méréssel. Csakhogy ez a há­zi kötőm ázás. a pálinkael­adás törvénybe ütköző cse­lekedetnek számít. — Mi az ára jelenleg a feketepiacon egy liter kis­üsti pálinkának? A kérdésre István Zoltán pénzügyőr százados, szakasz­parancsnok válaszol, aki több évtizede ismeri a pálinka­főzők, zugárusok világát. — Most százhúsz forintot kérnek literjéért, de lehet, hog}’ a poharankénti árusí­tásnál többet számolnak tel. Meg aztán nem is viszi min­denki a cefrét a szeszfőzdék­be. megpróbálkozik a házi- lajtos főzéssel. A képlet adott: a lavóros primitív eljárások, harminc fok körüli pálinka esepegtetésére alkalmasak, a plafon a negyven fok. Az ízekről, aromákról a gumi­csövek, tömítések miatt ne is beszéljünk, mert egyik- másik ilyen „pálinka” köte­lező ízlelése büntetésszámba megy. De. szerkesztenek ra­finált üstöket is. és a régi­régi „ügyfeleink” közül né- hányan akár ötven-liatvan fokos pálinkát is kihoznak a barkácsolt felszerelésekből. Ezt ugyanis mérni lehet utólag is, amikor megtalál­juk az árusításra szánt sze­szeket, Nem mérhető viszont a cián aránya, ami a gyü­mölcsmagvakból kerül a pá­linkába, és ez az arány lehet veszedelmes, egészségre ká­ros is. — Ha jó néhány zúgíőzős ismerős tevékenykedik, miért nem lehet törvénytelen mű­ködésüknek véget vetni? — Kétszer, vagy három­szor is kifizették már a több mint tízezer forintos bünte­tést, jóllehet előtte minden fórumon fellebbeztek annak a csoportnak a tagjai, akik családi alapon mérték a pá­linkái a kohászat bejárata előtt. Ravaszságért nem men­tek a szomszédba, mindegyi­küknél mindig csak egy liter ital volt, a demizsonos, mű­anyagkannás „raktáros" so­káig a háttérben maradj, amíg szembe nem találkoz­tunk vele. — A megtalált 'pálinkát, a főzőeszközöket úgy tudom, mindig elkobozzák. — Akad a főzetek között olyan csapnivaló lőre is — mondja a szakaszparancsnok —, amelyik csaknem ihatat­lan, undort kelt, így az ilye­neket megsemmisítjük. A többit a szeszfőzdékben dol­gozzák fel és úgy kerülnek kereskedelmi forgalomba. — Nemcsak statisztikai adatok, a napi ellenőrzések is bizonyítják, hogy az utób­bi időkben rossz napok jár­nak a zugárusokra a gyár­kapuk előtt. A néhány liter­nyi eladást több ezer forin­tos pénzbüntetések* követik. Az egyik árus nemrégiben háromezer forint pénzbírsá­got fizetett a törvényellenes árusításért, míg a tanács igazgatási osztálya kétezer forint bírságot rótt rá, jogta­lan jövedelemszerzés címén. — A zugfőzök nagy sze­zonja ősszel kezdődik, ami­kor a gyümölcscefrék jól összeérnek a hordókban, ká­dakban és ez eltart a téli hónapokban is. Persze, so­káig nem lehel észrevétlenül, kisebb-nagyobb árulkodó jel elejtése nélkül feldolgozni a több hordónyi gyümölcsöt, mint ahogy az eladás sem maradhat titokban. A feketepiaci árak érzé­kenyen követik a bolti eladás árait, a „vevők” mégis előny­ben részesítik a zugárusokat, a házi kocsmákat, mert ott hitei is van; felírják fizeté­sig... — Vannak persze akik az év minden hónapját egyfor­mán jó pálinkafőzési idő­szaknak tartják, mondván; a boltokban mindig kapható kristálycukor, mégpedig ol­csón — legalábbis a belőle főzhető pálinka árához ké­pest. Es nem kelt feltűnést az. az egyedülálló néni a boltban, aki hetente tíz-ti­zenöt kiló cukrot visz ha­za? ... — Hosszú évek óta mégis az egyik legemlékezetesebb, és talán legeredményesebb ak­ciónkként őrzöm annak az emlékéi — emlékezik a sza- kaszparancsnpk —. amikor egy viszonylag szűk körzet­ben főzöalkalmatosságok. rossz pálinkák sokaságát gyűjtöttük be és a legköze­lebbi szeszfőzde azon a ta­vaszon hetekkel meghosszab­bítót la tér vezeti működését. Kénytelen volt, engedni kel­lett a hozzáfordulók jogos követelésének... Nagy József A jó műszaki érzékkel bíró, Békés megyei fiatal- ember nem munkahelyén kamatoztatta tudását, hanem éttermekben. áruházakban, különböző pénztáraknál. Fo­ként páncélszekrények meg­fúrásával. A riasztó beren­dezések megtalálása, hatás­talanítása nem okozott gon­dot neki, esetenként a riasz­tó berendezést is magával vitte. A páncélszekrények feltöréséhez jó szerszámok kellenek, befektetni viszont ezekbe sem akart, így a vil­lanyfúrókat is lopta. Az egyik halászcsárdához érkez­vén szerszámaival felszerel­ve, megdöbbenve tapasztal­ta, hogy benn valaki már ..dolgozik'* a páncélszekré­nyen. Micsoda alakok van­nak! Azonnal telefonált a rendőrségnek, ő pedig a kö­zelben várta elbújva a fejle­ményeket. A rendőrök meg­érkeztek. a betörőt elvitték. A jó műszaki érzékkel meg­áldott fiatalember ezután ment be a halászcsárdába, ahol is tapasztalhatta, hogy pancser dolgozott előtte, és megelégedetten vitte el a több, mint negyvenezer fo­rintot. A történtekről egyéb­ként most már ö is bizton­ságos helyen töprenghet. Még nem jogerősen, de tíz évet kapott. A történet dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész saj­tótájékoztatóján hangzott el. Lehetséges: nem szerencsés, hogy éopen ezzel a történés­sel kezdjük beszámolónkat, de az indokok adottak. Er>v- ré-szt, a múlt évben ismertté vált bűncselekmények több, mint a fele most is a vagyon elleni bűncselekményekből adódik. Másrészt a bűnöző­ket, ha mégoly ügyesek, kö- rültekintőek is, előbb, vagy utóbb leleplezik. • Az adatok ugyan minden beszámolóban szárazak, de legtöbbször elkerülhetetle­nek. És sokat mondanak. Például azt, hogy a mi ha­zánkban az elmúlt 14 év alatt ,a bűnözés az évenkénti ki­sebb mértékű növekedés, vagy csökkenés ellenére, lé­nyegében nem változott. A 10 ezer lakosra jutó, ismert­té vált bűncselekmények száma az elmúlt években 107—122 között volt, tavaly 118,9 tizedre alakult. Tavaly, az ismertté vált bűncselek­mények száma 126 907 volt. az emelkedés 2,7 százalékos. A legnagyobb számban tehát a vagyon elleni bűn- cselekményeket követték el, szám szerint 7139ö-ot. Ezen belül a bűncselekmények 36 százaléka a társadalmi tu­lajdont károsította meg. A szándékos és gondatlan cse­lekménnyel okozott együttes kár 225 millió forint. Mi te­szi lehetővé évről évre az ilyen nagy kártételt? Az okok nagyjából azonosak a ko­rábbi években tapasztaltak­kal. A keliö ellenőrzés, a felügyelet hiánya, az utasí­tások be nem tartása, á ha­nyagság. az ügyviteli rendel­kezések hiánya. Előfordult az is. hogy vezető beosztású emberek — lcisebb-nagyobb egységeket irányító, ellenőr­ző vezetők — is megkárosí­tották a társadalmi tulaj­dont. A múlt évben 26-án gondatlanságból, 135-en pe­dig szándékosan. Az összbűnözésen belül a második legnagyobb csopor­tot a múlt évben is a közle­kedési bűncselekmények al­kották. Számuk ugyan 1,3 százalékkal csökkent, de a halálos balesetek száma 7.2 százalékkal emelkedett. El­sősorban figyelmetlen veze­tés, gyorshaitás. szabálytalan előzés miatt. Elszomorító adat: a múlt évben az összes közlekedési balesetek1 során 1845 ember balt meg. A sú­lyos sérülések száma 8934. A harmadik nagy csopor­tot az. erőszakos- és garázda- jellegü bűncselekmények ké­pezik. Számuk országosan 6 3 százalékkal csökkent ugyan, de így is megdöbbentő, hogy tavaly 185 embert öltek meg. A rablások száma emelke­dett. Az ilyen jellegű bűn­cselekmények elkövetéséhez tavaly három esetben lő­fegyvert is használtak, tört vagy kést. pedig 48 esetben. Meg egy különös adat: a rablásoknak csaknexn a felé­ben az okozott kar 50U fo­rint alatt volt. ’ Megyénkről egyelőre any- nyit. hogy sajnálatos módón eléggé az első helyek között vagyunk. Például az ismert­té vált erőszakos- és garázdu- jellegü bűncselekményeket tekintve, kifejezetten az első helyen, ötéves átlagot néz­ve is. Természetesen mindahá­nyon azt szeretnénk, a bűn­üldöző szervek pedig erőtel­jesen munkálkodnak érte, hogy a fenti számok kedve­zőbben, ideálisabban alakul­janak. Utópisztikus elképze­lés lenne viszont a bűncse­lekmények teljes egészének megszűnését várni, követel­ni. Éppen a fenti számok is­meretében viszont elfogad­hatjuk. amit a legfőbló ügyész hangsúlyozott: hazánkban a közrend és a közbiztonság állapota szilárd. Hazánk közrendjéről, köz- biztonsagáról szólva, az em­ber óhatatlanul összehason-'- litást tesz más országokkal is. Legalábbis azok. akiknek erre valamelyest módjuk van. Eléggé sokan vannak ilye­nek, hiszen tőlünk is mind többen utaznak nyugati or­szágokba. Az ottani köz­rendet. közbiztonságot illető­en. közülük ugyancsak sokan keserű tapasztalatokkal ér­keznek vissza. Egyik-másik helyről szinte mindennapos lövöldözések, lopások, rab­lások tapasztalataival. Az. idegenforgalomnak egyébként nálunk is érezhe­tő a hatása a bűncselekmé­nyek alakulásában, vagy nö­vekedésében is. A hazánkba látogató több millió külföldi állampolgár között találhatók olyanok is. akik különböző bűncselekményt követnek el. Számuk sajnos növekszik, i 970-ben 459 külföldivel szemben kellett eljárni, a múlt évben pedig 2435-tet szemben. Külföldiek sérel­mére. részben magyar, rész­ben pedig itt tartózkodó kül­földi állampolgárok tavaly 1210 bűncselekményt követ­tek el. Mindezzel együtt — vagy éppen azért, mert csak eny- nyi — szívesen jönnek hoz­zánk a külföldiek. Tapasz­talhattuk, hallhattuk, hogy már elhelyezésük, tisztes ven­déglátásuk okoz inkább gon­dot. A múlt évben különösen sokat olvashattunk a szük­ség-kempingekről. Mert vala­hol el kell helyeznünk azt a sok millió külföldit, aki hoz­zunk látogat. Nemrégiben az egyik tanácskozáson, ahol az idegenforgalom gondjairól, tennivalóiról volt szó. a Bel­kereskedelmi Minisztérium képviselője a hozzánk láto­gató nyugati turisták egyre növekvő számának egyik okaként éppen a közrendet, a közbiztonságot jelölte meg. Akik ugyanis onnan jönnek, nyugatról, igen jól érzékelik a különbséget. Az emberrab­lások. a gépeltérítések, a mindennapos fegyveres rab­lások világából érkezve, igenis jól érzékelik a különb­séget. Adalékul: kollégánk nemrég érkezett meg egyik- nyugati államból. „Milyen volt?” „Hat... jó. jó. de ál­landóan hallgattam a rádiói. Minden hírösszeállítás em­berrablással, vagy fegyveres támadással, vagy bankrab­lással kezdődött. És mind­egyik hír új volt, más törté­net volt.” © Meg valamit közrendünk, közbiztonságunk állapotához, a legfőbb ügyész tájékozta­tójából: „Állam, béke és em­beriség elleni bűncselek­mény alig fordul elő. Az összbűnözésen belül részese­désük az elmúlt 14 évben soha nem haladta meg a Í.2 százalékot. Ezeknek is dönt# hányada — 96 százaléka — ittas állapotban elkövetett izgatásnak minősül. Számuk évek óta állandóan csökken.” Priska Tibor Mérteién a hínizés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents