Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

T979. március 4., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyermekelhelyezés — francia módra Hatvan éve történt A proleíárhaíaíom felé A földtörvény megjelenése, amely megfogalmazta a föld­osztást, a munkások határo­zott fellépése mind lehetet­lenebbé tette a konzervatív közigazgatás tevékenységét. E közigazgatás az általa lét­rehozott nemzetőrségre igyekszik támaszkodni. A nemzetőrség azonban vagy szembefordul a reakciós ha­lóságokkal — mint például Saj őszentpéteren —, vagy a munkásság leszereli azokat, mint például Özdon, Diós­győrött pedig tétlenségre kár­hoztatott, mert mint maguk írták, ...nem tudják mit kell tenniük”. A munkásság egyre látha­tóbban feszegeti a polgári demokratikus hatalom kere­teit, saját ügyeikben önálló­an lesznek lépést. Március­ban felgyorsul a politikai élet ritmusa. A politikai harc Borsodban is a végkifejlet fe­lé halad. A város „házi” köl­tőjének versében jól tükrö­ződik az uralkodó hangulat: Vörös vizeken rohanjon a gályánk ... A forradalmi vörös lobogóval, Ahol kiköt, a béke népe vár ránk Ujjongó, büszke, boldog halihó !-val. Szemébe nézve százezer veszélynek . „ Biztos céllal, új partokat keresve .-f Megyünk előre jó harcos legények . Mindig küzdve és mindig lelkesedve . Vörös vizeken rohanjon a gályánk. (Sassy Csaba) A szervezett munkásság már egyedüli úr a politika porondján. Bár a néptanács­ban a radikális polgárság ki­sebb számmal részt vesz, a szociáldemokrata párt nem engedi meg, hogy a pártot újjászervezzék. Ez irányban több. kísérletet is látunk. Március első napjaiban Nagy Vince, a Károlyi-kormány belügyminisztere Nagy End­re költő és ismert konferan­szié kíséretében jön Miskolc­ra. Nagy Eridre március első napjaiban egy műsoros es- len konferált és ennek során kifejtette Miskolcra jövete­lük célját: „Miskolcra jöttem, hogy először az újságírók szabad szervezete javára köz­reműködhessek, másodszor, hogy a miskolci polgárság, a munkásság számára szóra­koztató konferanszot tart­sak”. Majd arról beszélt, hogy „ami volt, az vissza többé nem jöhet”. Nyomaték­kai hívta fel a figyelmet: „ ... a munkásság uralma kö­vetkezik el. Jaj annak a pol­gárnak, aki az új idők vál­tozásába nem tudja magát beleélni". Groszmann Zsigmond, Nagy Vince útjával kapcsolatban megállapította: „A szöciál- demokrata párt semmiféle más pártalapítási törekvést nem segít elő, sem nem tá­mogat . . .”. , Nagy Endre tapasztalatait összegezve megállapította: miután Miskolc „szociálde­mokrata vörös város” feles­legesnek tartották a szervez­kedést. Nagy Vince még a miskolci népgyűlést is le­mondja, s Mezőkeresztesen tartott csak népgyűlést. Sikertelen maradt a volt függetlenségiek politikai kí­sérlete is. Bizony Ákos tá­mogatásával pártalapítási fel­hívást tettek közzé a koráb­bi ellenzék képviselői és ve­zetői, a felhívás azonban ku­darcba fulladt, mert a poli­tikai hangulat nem tette le­hetővé a párt létrejöttét, hi­szen a kialakult helyzetben az ellenforradalmi lépésnek minősült. A forradalmi fej­lődés logikája egyre jobban a proletárhatalom felé ha­ladt: miközben egyes szociál­demokrata vezetők a pro­letárdiktatúra ellen beszél­nek, valójában maguk is azt kénytelenek létrehozni. A proletárhatalom irányá­ba mutatott a miskolci mun­kástanács döntése, melyet március elején, porondra lé­pése alkalmából hozott. A március 8-án Tóth János el­nöklete alatt megtartott ülé­sen bizalmatlanságot szavaz­tak Balog Zoltán főispán kormánybiztossal szemben, s Reisinger Ferencet javasol­ták a posztra kinevezni. A határozatban egyebek között kimondták, hogy a „megyei közigazgatást szociális irány­ba kell átformálni, s a jobb­felé haladó embereket el kell távolítani’’. I)r. Lclioczky Alfréd Lázadoznak és mozgolód­nak a gyermekeiktől meg­fosztott, elvált francia fér­jek és csatába indulnak a jogaikért — olvasható az Express legutóbbi számában. A bontópereket tárgyaló francia bírák évenként 35 000 ..válási” gyermek sorsáról döntenek és 1970—1975 kö­zött az esetek 84 százaléká­ban a gyermeket az anyánál helyezték el Az utóbbi évekig senki nem kifogásolta ezt a gya­korlatot. de. most az apák mozgalmat szerveztek, ösz- szejüveteleket tartanak, be­adványokkal bombázzák a bíróságokat, a pszichiátere­ket. a képviselőket és a ..nem akarunk a gyermekeinktől el­válni” jegyében felhívják a figyelmet arra az ellentmon­dásra. hogy az asszonyok a férfiakkal egyenlő jogokat kö­vetelnek, ugyanakkor nőies­ségükre hivatkozással mere­ven ragaszkodnak gyermek- nevelési előjogaikhoz. Viszautasítjuk az anyai csalhatatlanság dogmáját — jelentette ki a mozgalom el­nöke, Paul Elkaim, a filozó­fia professzora. Tévedés azt hinni, hogy a természet a gyermekkel való foglalkozás alkalmatlanságára ítélte a férfiakat és csak a feleség képes a feladat ellátására. Az elvált férjek és kiskorú gyermekeik érdekeinek vé­delmére alakult szövetség egyik felelőse, a pszicholó­gus Yann Le Pollés még éle­sebben fogalmaz: Egy apa nélküli társadalom születésé­nek vagyunk a tanúi, a fér­fi nemsokára csak egy múló tünemény lesz az asszony, és egy véletlen baleset a gyer­mek életében. A magyar szabályozással azonosan, a gyermekelhelye­zésnél a Code Civil 287. sza­kasza szerint kizárólag a gyermek érdeke az irányadó szempont. A szülői hatalmat egyedül az a szülő gyako­rolja, akinél a gyermeket el­helyezték. A másik szülő megtartja a felügyeletnek és nevelésnek egy bizonyos jo­gát és kötelezettségét. A lát­hatást törvény nem szabá­lyozza, de a bírói gyakorlat általában a hónap első és harmadik hétvégéjére, néha szerdára és a szünidő felére biztosít láthatási jogot. A „gyermek érdeke” csepp­folyós, pontosan körül nem határolt fogalma a gyakor­latban miért azonosul az anyánál való elhelyezéssel? — kérdik a lázadó férjek és kö­vetelik a láthatási jog kiszé­lesítését és kikény szeri Illető­ségét. Vitatják a társadalmi vizsgálatok — a magyar jog- alkalmazásban a környezet- tanulmányok — tárgyilagos­ságát, mert szerintük azok mindig kivételeznek az anyákkal. Követeléseik kö­zött szerepel a szülői hata­lom közössége, á felügyelet együttessége akár úgy. hogy egy hétig, egy hónapig, vagy akár egy évig felváltva le­gyen a gyerek az egyik, majd a másik szülőnél. Ebben a vonatkozásban a pszichológu­sok véleménye megoszlott. Ma az a helyzet — fogalmaz Elkaim —, hogy a gyermeket az anyánál elhelyező ítélet után a gyermek úgy érzi, hogy az apját „elítélték”, az apa értékében csökkent és ő egyedül az anyjához tarto­zik. ' Fizessék inkább rendesen a tartásdíjat — válaszolják az elvált férjek mozgolódását némi elképedéssel fogadó fe­leségek. 32—37 százalék rend- szertelenül. 24—27 százalék pedig egyáltalán nem fizet, — jelenti ki a Nöszövetség elnöke. Jelenleg ez már nem igaz, — jön a viszontválasz a má­sik oldalról — és büszkék va­gyunk arra. hogy négy elvált férj közül három pontosan fizet, annak ellenére, hogy a válás után lényegében kény­telen lemondani apai jogai gyakorlásáról. Megszólal a vitában, a há­zassági pereket tárgyaló pá­rizsi bíróság elnökhelyettese is, Jacqueline Magúin. Sze­rinte a perek 70 százaléká­ban az apák nem igénylik a gyermek náluk történő elhe­lyezését és sajnálatosnak tartja, hogy az elvált szülők az egyezség lehetősége elle­nére, nem nagyon vállalják a szülői felügyelet közös gyakorlását. A csata néha kilép a viták hangos, de békés keretei kö­zül és nem korlátozódik a szavakra. Jean-Claude Bom- pais 34 éves kereskedelmi képviselő 5 pisztolylövéssel megölte elvált feleségét, mert az nem akarta még néhány napra nála hagyni két gyer­meküket. öngyilkossági szán­dékból vásárolta a pisztolyt — erősítgeli a védője, mert nagyon „kiborította” a válás, és megfosztottnak érezte ma­gát a gyermekeitől. A cikk adós marad az íté­let: közlésével. lsépy Tamás Lesz-e alkoholmentes klub Borsodban? Van rá iqény,hol a Hazánkban, de nemzetkö­zi vonatkozásban is az egyik legnagyobb betegség az al­koholizmus. Ezalatt „ ... tár­sadalmi szempontból mind­azon káros hatások összessé­gét értjük, melyeket a sze­szes italok mértéktelen élve­zete közegészségügyi, nem­zetgazdasági és kulturális te_ kintetben okoz” — olvasható az Alkohológia című kiad­vány egyik számában. Szörnyű rabság, mérhetet­len teher az iszákosság. Aki ennek béklyóiban vergődik, a társadalom segítsége nél­kül nem mindig tud megsza­badulni a betegségtől, kilép­ni a napfényre, a derűs, nyugodt, boldogságot jelentő, biztonságot nyújtó családi körbe, oda, ahonnan az alko­hol vonzásának engedve el­távolodott. Az asszonyok, édesanyák, feleségek, de leg­főképpen a gyerekek, tehát a család érzi és tudja a leg­jobban, mit jelent ez a szen­vedély, amely egyetlen szó­ban rögzíthető: alkoholiz­mus, Ebből a szinte pillana­tonként ismétlődő, tragédiák­tól terhes életmódból van kiút, van mentség és lehe_ tőség ahhoz, hogy az alkoho­los beteg talpraálljon és visz. szatérjen arra az útra, amely­ről letérve a szesz rabságába hajtotta életét, veszélyeztette jövőjét és egészségét. Az alkoholtól súlyosan mérgezett betegnek segítség­re van szüksége ahhoz, hogy lá^ra teljes értékű emberré váljék. Állami szinten mind joboan bővülő olyan intézke­dések születtek, amelyek ezt a célt vannak hivatva elő. segíteni, valóra váltani. Az élet által igazolt és be­bizonyított tény, hogy a kór­házi, vagy ambuláns (járó­beteg-) kezelésen átesett be­tegek gyógyítása szempont­jából nagy szerepe és jelen­tősége van az utógondozás­nak. Az ember társas lén}'. Szüksége van szórakozásra, 'kikapcsolódásra, emberi kap. csőlátók megteremtésére, mindarra, ami hozzá tartozik ' az élethez. De a gyógyulás útjára lépett ember hol ke­ressen magának társaságot, szórakozási lehetőséget, ba­ráti kört, ha.ehhez nincsenek meg a feltételek, ha újra kénytelen a veszély kellős közepébe, a különböző szóra­kozóhelyekre menni. E felismerésből fakadóan országszerte kezdenek kiala­kulni azok a keretek és le­hetőségek, amelyek mindezt biztosítani akarják. A cél: elvonni a beteget a régi kör­nyezetéből, új szórakozási lehetőséget, baráti kört, új­szerű feltételeket teremteni a számukra. Ennek egyik legjobb és mind erőteljesebben fejlődő formája az alkoholmentes klubok megalakítása. Erre Miskolcon 1988-ban már volt példa. E klub életrehivása annak idején azzal kezdő­dött, hogy a Miskolci me­gyei Kórház alkoholelvonó osztálya összehívta a gyó­gyult, tehát az alkoholelvo­nó kúrán átesett betegek ta­lálkozóját. Az itt előterjesz­tett, javaslatot a klub meg­alakítására a megye minden részéből összesereglelt jelen­levők nagy örömmel fogad. Iák, s azonnal meg is vá­lasztották a vezetőséget, amelynek tagjai társadalmi munkában látták el felada­tukat. Nem volt könnyű az indu­lás. Az alakulást követően sokasodlak a problémák, a tennivalók. A legkülönfé­lébb kérésekkel, támogatást kérő igényekkel keresték lel a klubot a már gyógyult, vagy gyógyulni akaró bete­gek. E klubok feladatai sajáto­sak. Feladtuk: a betegek gondjainak-bajainak meg­oldásában segíteni, visszaad­ni önbizalmukat, biztonságu­kat az élethez. Milyen lehe­tőségek vannak erre? Annak idején — 1988-ban — a miskolci klub sok szép tervet körvonalazott. Volt, amit sikerült megvalósítani, de e célkitűzések többsége csak elképzelés maradt. En­nek egyik és legfőbb oka a megfelelő helyiség hiánya volt. Abban az időben, a Lenin Kohászati Művek Mű­velődési Háza nyújtott olyan segítséget, hogy hetente egy alkalommal a klub rendel­kezésére bocsátotta egyik helyiségét. Az ideális persze az lett volna, ha mindennap nyitva tarthatta volna kapuit a klub. Erre is volt ígéret, ami azonban csak ígéret maradt. Ennek ellenére olyan eredményekről adhatott szá­mot a klub, amelyekre or­szágosan is felfigyeltek. Deb­recenből, Békéscsabáról ha­sonló jellegű kezdeményezé­sek okán ide jöttek tapaszta­latcserére. A klub programjában sze­repelt a családlátugalas, a betegek ellenőrzése, munka­helyek ügyében való közben­A régi helyett új Lebontásra keruinek a régi, korszerűtlen hóink. A falak leomlása után kezdődhet a romok eltakarítása, hogy helyet kapjanak ai új építési technológiával „születendő”, a ma igényeit kielégítő, tet­szetős külsejű létesítmények. Fotó: Fojtán László írás - hobbiként Neve: Szeműn József. Fog­lalkozása : villanyszerelő. Lak­helye: Forró község. Nős, egy gyermek apja. Munkáját sze­reti, szabad idejében legszí­vesebben írogat. Eme — ne­vezzük talán hobbinak — irogatás az oka — többek Kö­zött —, hogy a KIOSZ me­gyei titkára javasolta: keres­sük fel, érdemes. Az ipari szakmunkásképző intézet elvégzése után a he­lyi építőipari szövetkezetnél helyezkedett el. 1975-ben ki­váltotta az ipart. Szeműn Jó­zsef szívesen vállal részt a KIOSZ szervezeti munkájá­ból. Egyik legjobb aktívaként ismerik, területfelelős Nagy járás, közös kirándulások szervezése, különféle szak­körök megalakítása, egyszó­val olyan bázis megteremté­se, ami kötődést jelentett volna a betegek számára. A klub a Vöröskereszt Miskolc városi Szervezete felügyelete és irányítása alatt működött, ahonnan messzemenő támogatást ka­pott, anyagilag is. A klub megalakításának gondolata ma is időszerű, reális igény. Ennek érdeké- í ben már történtek lépések, 1 kezdeményezések. A szándék mindenképpen csak dicsére­tes, és támogatást érdemlő. Rendelet is van rá, hogy mi­nél több helyen hívják élei­re ezeket a szervezeteket, amelyeknek szerepe a bete- . gek gyógyításában és utó­gondozásában elvitathatat­lan. Ahhoz azonban, hogy életképes, működőképes le­gyen a majdan újonnan ala- • kuló alkoholmentes klub, feltétlenül szükséges az ille­tékes szervek, mindenekelőtt a tanács hathatós közremű­ködése és támogatása A klub megalakítására ugyanis me- gyeszerte növekvő az igény. Ha a Vöröskereszt, a ta­nács. a társadalmi és a tö­megszervezetek megértéssel, nagyfokú segíteni akarással támogatják ezt az életre va­ló törekvést, akkor az ered­mény sem marad el. T. F. gondot fordít szakmai jártas­ságába; , ismerem.n„k állan­dó gyarapítására, rendszere­sen vásárol szakkönvvekei Legközelebbi terve; között a mestervizsga letétele szere­pei. Három-négy hetes to­vábbképző tanfolyam elvég­zéséről van szó. amely után — sikeres vizsga esetén — a pályázó megkapja a mesteri oklevelet. Bár nem meghatá­rozó, mégis valahogy nagyobb bizalommal fordulnak azok­hoz az emberekhez, akiknek birtokában van e passzus. A fiatal villanyszerelő napi munkája általában reggel hattól késő este 10—11-ig tart. Sokat van távol otthonától. Számára a személygépkocsi valóban munkaeszköz, hiszen az egész járás területéről ér­keznek hozzá bejelentések, javítási. szerelési igények. Szabolcsijával, öthónapos kis­fiával csak lámpafény mel­lett tud foglalkozni Kertes házban laknak, édesanyjával, aki ugyancsak dolgozik. A kert körül is akad tennivaló bőségesen. Ilyen terjedelmes bemuta­tás után elérkezünk a szabad időhöz is. amelyben legszí­vesebben olvas és Irogat Sze­műn József. 1978-ban a Kisiparosok Or­szágos Szervezete, megalaku­lásának 30. évfordulóját ün­nepelte. Ez alkalommal az országos központ pályázatot hirdetett meg. amelyre pálya­munkákat lehetett beadni, melyek a szakmaszeretetről, a sajátosságokról, a szolgál­tatásból adódó idősebb és fia­talabb korosztály tapasztala­tairól szólnak. A ..Szakma es közösség” elnevezésű pályá­zat eredményhirdetése után Szeműn József csodálkozva, de jóleső örömmel fogadta a hírt: első lett. Jellemző, hogy pályamunkáját egyetlen pél­dányban készítette el. így csupán emlékezetében és az akkoriban — róla és eredmé­nyéről — megjelent cikkben él tovább munkája. Kissé bi­zonytalankodva, de elárulta, most is hasonló művön dol­gozik. sajnos kevés ideje van rá. A téma még titok, de azért ez is’ sikerülhet. <—m)

Next

/
Thumbnails
Contents