Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
T979. március 4., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyermekelhelyezés — francia módra Hatvan éve történt A proleíárhaíaíom felé A földtörvény megjelenése, amely megfogalmazta a földosztást, a munkások határozott fellépése mind lehetetlenebbé tette a konzervatív közigazgatás tevékenységét. E közigazgatás az általa létrehozott nemzetőrségre igyekszik támaszkodni. A nemzetőrség azonban vagy szembefordul a reakciós halóságokkal — mint például Saj őszentpéteren —, vagy a munkásság leszereli azokat, mint például Özdon, Diósgyőrött pedig tétlenségre kárhoztatott, mert mint maguk írták, ...nem tudják mit kell tenniük”. A munkásság egyre láthatóbban feszegeti a polgári demokratikus hatalom kereteit, saját ügyeikben önállóan lesznek lépést. Márciusban felgyorsul a politikai élet ritmusa. A politikai harc Borsodban is a végkifejlet felé halad. A város „házi” költőjének versében jól tükröződik az uralkodó hangulat: Vörös vizeken rohanjon a gályánk ... A forradalmi vörös lobogóval, Ahol kiköt, a béke népe vár ránk Ujjongó, büszke, boldog halihó !-val. Szemébe nézve százezer veszélynek . „ Biztos céllal, új partokat keresve .-f Megyünk előre jó harcos legények . Mindig küzdve és mindig lelkesedve . Vörös vizeken rohanjon a gályánk. (Sassy Csaba) A szervezett munkásság már egyedüli úr a politika porondján. Bár a néptanácsban a radikális polgárság kisebb számmal részt vesz, a szociáldemokrata párt nem engedi meg, hogy a pártot újjászervezzék. Ez irányban több. kísérletet is látunk. Március első napjaiban Nagy Vince, a Károlyi-kormány belügyminisztere Nagy Endre költő és ismert konferanszié kíséretében jön Miskolcra. Nagy Eridre március első napjaiban egy műsoros es- len konferált és ennek során kifejtette Miskolcra jövetelük célját: „Miskolcra jöttem, hogy először az újságírók szabad szervezete javára közreműködhessek, másodszor, hogy a miskolci polgárság, a munkásság számára szórakoztató konferanszot tartsak”. Majd arról beszélt, hogy „ami volt, az vissza többé nem jöhet”. Nyomatékkai hívta fel a figyelmet: „ ... a munkásság uralma következik el. Jaj annak a polgárnak, aki az új idők változásába nem tudja magát beleélni". Groszmann Zsigmond, Nagy Vince útjával kapcsolatban megállapította: „A szöciál- demokrata párt semmiféle más pártalapítási törekvést nem segít elő, sem nem támogat . . .”. , Nagy Endre tapasztalatait összegezve megállapította: miután Miskolc „szociáldemokrata vörös város” feleslegesnek tartották a szervezkedést. Nagy Vince még a miskolci népgyűlést is lemondja, s Mezőkeresztesen tartott csak népgyűlést. Sikertelen maradt a volt függetlenségiek politikai kísérlete is. Bizony Ákos támogatásával pártalapítási felhívást tettek közzé a korábbi ellenzék képviselői és vezetői, a felhívás azonban kudarcba fulladt, mert a politikai hangulat nem tette lehetővé a párt létrejöttét, hiszen a kialakult helyzetben az ellenforradalmi lépésnek minősült. A forradalmi fejlődés logikája egyre jobban a proletárhatalom felé haladt: miközben egyes szociáldemokrata vezetők a proletárdiktatúra ellen beszélnek, valójában maguk is azt kénytelenek létrehozni. A proletárhatalom irányába mutatott a miskolci munkástanács döntése, melyet március elején, porondra lépése alkalmából hozott. A március 8-án Tóth János elnöklete alatt megtartott ülésen bizalmatlanságot szavaztak Balog Zoltán főispán kormánybiztossal szemben, s Reisinger Ferencet javasolták a posztra kinevezni. A határozatban egyebek között kimondták, hogy a „megyei közigazgatást szociális irányba kell átformálni, s a jobbfelé haladó embereket el kell távolítani’’. I)r. Lclioczky Alfréd Lázadoznak és mozgolódnak a gyermekeiktől megfosztott, elvált francia férjek és csatába indulnak a jogaikért — olvasható az Express legutóbbi számában. A bontópereket tárgyaló francia bírák évenként 35 000 ..válási” gyermek sorsáról döntenek és 1970—1975 között az esetek 84 százalékában a gyermeket az anyánál helyezték el Az utóbbi évekig senki nem kifogásolta ezt a gyakorlatot. de. most az apák mozgalmat szerveztek, ösz- szejüveteleket tartanak, beadványokkal bombázzák a bíróságokat, a pszichiátereket. a képviselőket és a ..nem akarunk a gyermekeinktől elválni” jegyében felhívják a figyelmet arra az ellentmondásra. hogy az asszonyok a férfiakkal egyenlő jogokat követelnek, ugyanakkor nőiességükre hivatkozással mereven ragaszkodnak gyermek- nevelési előjogaikhoz. Viszautasítjuk az anyai csalhatatlanság dogmáját — jelentette ki a mozgalom elnöke, Paul Elkaim, a filozófia professzora. Tévedés azt hinni, hogy a természet a gyermekkel való foglalkozás alkalmatlanságára ítélte a férfiakat és csak a feleség képes a feladat ellátására. Az elvált férjek és kiskorú gyermekeik érdekeinek védelmére alakult szövetség egyik felelőse, a pszichológus Yann Le Pollés még élesebben fogalmaz: Egy apa nélküli társadalom születésének vagyunk a tanúi, a férfi nemsokára csak egy múló tünemény lesz az asszony, és egy véletlen baleset a gyermek életében. A magyar szabályozással azonosan, a gyermekelhelyezésnél a Code Civil 287. szakasza szerint kizárólag a gyermek érdeke az irányadó szempont. A szülői hatalmat egyedül az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket elhelyezték. A másik szülő megtartja a felügyeletnek és nevelésnek egy bizonyos jogát és kötelezettségét. A láthatást törvény nem szabályozza, de a bírói gyakorlat általában a hónap első és harmadik hétvégéjére, néha szerdára és a szünidő felére biztosít láthatási jogot. A „gyermek érdeke” cseppfolyós, pontosan körül nem határolt fogalma a gyakorlatban miért azonosul az anyánál való elhelyezéssel? — kérdik a lázadó férjek és követelik a láthatási jog kiszélesítését és kikény szeri Illetőségét. Vitatják a társadalmi vizsgálatok — a magyar jog- alkalmazásban a környezet- tanulmányok — tárgyilagosságát, mert szerintük azok mindig kivételeznek az anyákkal. Követeléseik között szerepel a szülői hatalom közössége, á felügyelet együttessége akár úgy. hogy egy hétig, egy hónapig, vagy akár egy évig felváltva legyen a gyerek az egyik, majd a másik szülőnél. Ebben a vonatkozásban a pszichológusok véleménye megoszlott. Ma az a helyzet — fogalmaz Elkaim —, hogy a gyermeket az anyánál elhelyező ítélet után a gyermek úgy érzi, hogy az apját „elítélték”, az apa értékében csökkent és ő egyedül az anyjához tartozik. ' Fizessék inkább rendesen a tartásdíjat — válaszolják az elvált férjek mozgolódását némi elképedéssel fogadó feleségek. 32—37 százalék rend- szertelenül. 24—27 százalék pedig egyáltalán nem fizet, — jelenti ki a Nöszövetség elnöke. Jelenleg ez már nem igaz, — jön a viszontválasz a másik oldalról — és büszkék vagyunk arra. hogy négy elvált férj közül három pontosan fizet, annak ellenére, hogy a válás után lényegében kénytelen lemondani apai jogai gyakorlásáról. Megszólal a vitában, a házassági pereket tárgyaló párizsi bíróság elnökhelyettese is, Jacqueline Magúin. Szerinte a perek 70 százalékában az apák nem igénylik a gyermek náluk történő elhelyezését és sajnálatosnak tartja, hogy az elvált szülők az egyezség lehetősége ellenére, nem nagyon vállalják a szülői felügyelet közös gyakorlását. A csata néha kilép a viták hangos, de békés keretei közül és nem korlátozódik a szavakra. Jean-Claude Bom- pais 34 éves kereskedelmi képviselő 5 pisztolylövéssel megölte elvált feleségét, mert az nem akarta még néhány napra nála hagyni két gyermeküket. öngyilkossági szándékból vásárolta a pisztolyt — erősítgeli a védője, mert nagyon „kiborította” a válás, és megfosztottnak érezte magát a gyermekeitől. A cikk adós marad az ítélet: közlésével. lsépy Tamás Lesz-e alkoholmentes klub Borsodban? Van rá iqény,hol a Hazánkban, de nemzetközi vonatkozásban is az egyik legnagyobb betegség az alkoholizmus. Ezalatt „ ... társadalmi szempontból mindazon káros hatások összességét értjük, melyeket a szeszes italok mértéktelen élvezete közegészségügyi, nemzetgazdasági és kulturális te_ kintetben okoz” — olvasható az Alkohológia című kiadvány egyik számában. Szörnyű rabság, mérhetetlen teher az iszákosság. Aki ennek béklyóiban vergődik, a társadalom segítsége nélkül nem mindig tud megszabadulni a betegségtől, kilépni a napfényre, a derűs, nyugodt, boldogságot jelentő, biztonságot nyújtó családi körbe, oda, ahonnan az alkohol vonzásának engedve eltávolodott. Az asszonyok, édesanyák, feleségek, de legfőképpen a gyerekek, tehát a család érzi és tudja a legjobban, mit jelent ez a szenvedély, amely egyetlen szóban rögzíthető: alkoholizmus, Ebből a szinte pillanatonként ismétlődő, tragédiáktól terhes életmódból van kiút, van mentség és lehe_ tőség ahhoz, hogy az alkoholos beteg talpraálljon és visz. szatérjen arra az útra, amelyről letérve a szesz rabságába hajtotta életét, veszélyeztette jövőjét és egészségét. Az alkoholtól súlyosan mérgezett betegnek segítségre van szüksége ahhoz, hogy lá^ra teljes értékű emberré váljék. Állami szinten mind joboan bővülő olyan intézkedések születtek, amelyek ezt a célt vannak hivatva elő. segíteni, valóra váltani. Az élet által igazolt és bebizonyított tény, hogy a kórházi, vagy ambuláns (járóbeteg-) kezelésen átesett betegek gyógyítása szempontjából nagy szerepe és jelentősége van az utógondozásnak. Az ember társas lén}'. Szüksége van szórakozásra, 'kikapcsolódásra, emberi kap. csőlátók megteremtésére, mindarra, ami hozzá tartozik ' az élethez. De a gyógyulás útjára lépett ember hol keressen magának társaságot, szórakozási lehetőséget, baráti kört, ha.ehhez nincsenek meg a feltételek, ha újra kénytelen a veszély kellős közepébe, a különböző szórakozóhelyekre menni. E felismerésből fakadóan országszerte kezdenek kialakulni azok a keretek és lehetőségek, amelyek mindezt biztosítani akarják. A cél: elvonni a beteget a régi környezetéből, új szórakozási lehetőséget, baráti kört, újszerű feltételeket teremteni a számukra. Ennek egyik legjobb és mind erőteljesebben fejlődő formája az alkoholmentes klubok megalakítása. Erre Miskolcon 1988-ban már volt példa. E klub életrehivása annak idején azzal kezdődött, hogy a Miskolci megyei Kórház alkoholelvonó osztálya összehívta a gyógyult, tehát az alkoholelvonó kúrán átesett betegek találkozóját. Az itt előterjesztett, javaslatot a klub megalakítására a megye minden részéből összesereglelt jelenlevők nagy örömmel fogad. Iák, s azonnal meg is választották a vezetőséget, amelynek tagjai társadalmi munkában látták el feladatukat. Nem volt könnyű az indulás. Az alakulást követően sokasodlak a problémák, a tennivalók. A legkülönfélébb kérésekkel, támogatást kérő igényekkel keresték lel a klubot a már gyógyult, vagy gyógyulni akaró betegek. E klubok feladatai sajátosak. Feladtuk: a betegek gondjainak-bajainak megoldásában segíteni, visszaadni önbizalmukat, biztonságukat az élethez. Milyen lehetőségek vannak erre? Annak idején — 1988-ban — a miskolci klub sok szép tervet körvonalazott. Volt, amit sikerült megvalósítani, de e célkitűzések többsége csak elképzelés maradt. Ennek egyik és legfőbb oka a megfelelő helyiség hiánya volt. Abban az időben, a Lenin Kohászati Művek Művelődési Háza nyújtott olyan segítséget, hogy hetente egy alkalommal a klub rendelkezésére bocsátotta egyik helyiségét. Az ideális persze az lett volna, ha mindennap nyitva tarthatta volna kapuit a klub. Erre is volt ígéret, ami azonban csak ígéret maradt. Ennek ellenére olyan eredményekről adhatott számot a klub, amelyekre országosan is felfigyeltek. Debrecenből, Békéscsabáról hasonló jellegű kezdeményezések okán ide jöttek tapasztalatcserére. A klub programjában szerepelt a családlátugalas, a betegek ellenőrzése, munkahelyek ügyében való közbenA régi helyett új Lebontásra keruinek a régi, korszerűtlen hóink. A falak leomlása után kezdődhet a romok eltakarítása, hogy helyet kapjanak ai új építési technológiával „születendő”, a ma igényeit kielégítő, tetszetős külsejű létesítmények. Fotó: Fojtán László írás - hobbiként Neve: Szeműn József. Foglalkozása : villanyszerelő. Lakhelye: Forró község. Nős, egy gyermek apja. Munkáját szereti, szabad idejében legszívesebben írogat. Eme — nevezzük talán hobbinak — irogatás az oka — többek Között —, hogy a KIOSZ megyei titkára javasolta: keressük fel, érdemes. Az ipari szakmunkásképző intézet elvégzése után a helyi építőipari szövetkezetnél helyezkedett el. 1975-ben kiváltotta az ipart. Szeműn József szívesen vállal részt a KIOSZ szervezeti munkájából. Egyik legjobb aktívaként ismerik, területfelelős Nagy járás, közös kirándulások szervezése, különféle szakkörök megalakítása, egyszóval olyan bázis megteremtése, ami kötődést jelentett volna a betegek számára. A klub a Vöröskereszt Miskolc városi Szervezete felügyelete és irányítása alatt működött, ahonnan messzemenő támogatást kapott, anyagilag is. A klub megalakításának gondolata ma is időszerű, reális igény. Ennek érdeké- í ben már történtek lépések, 1 kezdeményezések. A szándék mindenképpen csak dicséretes, és támogatást érdemlő. Rendelet is van rá, hogy minél több helyen hívják éleire ezeket a szervezeteket, amelyeknek szerepe a bete- . gek gyógyításában és utógondozásában elvitathatatlan. Ahhoz azonban, hogy életképes, működőképes legyen a majdan újonnan ala- • kuló alkoholmentes klub, feltétlenül szükséges az illetékes szervek, mindenekelőtt a tanács hathatós közreműködése és támogatása A klub megalakítására ugyanis me- gyeszerte növekvő az igény. Ha a Vöröskereszt, a tanács. a társadalmi és a tömegszervezetek megértéssel, nagyfokú segíteni akarással támogatják ezt az életre való törekvést, akkor az eredmény sem marad el. T. F. gondot fordít szakmai jártasságába; , ismerem.n„k állandó gyarapítására, rendszeresen vásárol szakkönvvekei Legközelebbi terve; között a mestervizsga letétele szerepei. Három-négy hetes továbbképző tanfolyam elvégzéséről van szó. amely után — sikeres vizsga esetén — a pályázó megkapja a mesteri oklevelet. Bár nem meghatározó, mégis valahogy nagyobb bizalommal fordulnak azokhoz az emberekhez, akiknek birtokában van e passzus. A fiatal villanyszerelő napi munkája általában reggel hattól késő este 10—11-ig tart. Sokat van távol otthonától. Számára a személygépkocsi valóban munkaeszköz, hiszen az egész járás területéről érkeznek hozzá bejelentések, javítási. szerelési igények. Szabolcsijával, öthónapos kisfiával csak lámpafény mellett tud foglalkozni Kertes házban laknak, édesanyjával, aki ugyancsak dolgozik. A kert körül is akad tennivaló bőségesen. Ilyen terjedelmes bemutatás után elérkezünk a szabad időhöz is. amelyben legszívesebben olvas és Irogat Szeműn József. 1978-ban a Kisiparosok Országos Szervezete, megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte. Ez alkalommal az országos központ pályázatot hirdetett meg. amelyre pályamunkákat lehetett beadni, melyek a szakmaszeretetről, a sajátosságokról, a szolgáltatásból adódó idősebb és fiatalabb korosztály tapasztalatairól szólnak. A ..Szakma es közösség” elnevezésű pályázat eredményhirdetése után Szeműn József csodálkozva, de jóleső örömmel fogadta a hírt: első lett. Jellemző, hogy pályamunkáját egyetlen példányban készítette el. így csupán emlékezetében és az akkoriban — róla és eredményéről — megjelent cikkben él tovább munkája. Kissé bizonytalankodva, de elárulta, most is hasonló művön dolgozik. sajnos kevés ideje van rá. A téma még titok, de azért ez is’ sikerülhet. <—m)
