Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
J 1979. március 31., szombat ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 5 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ha a gyerekeket elidegenítik A férj tízévi házasság után, amelyből két gyermek született, válópert indított. Felesége italozására hivatkozva a közös lakás kizárólagos használatra való feljogosítását, valamint a gyermekek nála történő elhelyezését kérte. A járásbíróság a válást kimondta, a két gyermeket a férj nővérénél helyezte el, az asz- szonyt a lakás elhagyására, a volt férjet pedig kárpótlás fizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság új eljárást rendelt el. Ebben tanúk vallották, hogy az asszonyt sohasem látták italozni, a munkáltató igazolása sezrinl dolgos, józan éle- 1ü nő, italozásáról nem tudnak. A járásbíróság a gyermekeket ismét a férj nővérénél helyezte el, de a lakáskárpótlás összegét tízezer forintra fölemelte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, a gyermekeket ak anyának ítélte, és a lakás ki. zárólagos használatára is öt jogosította fel. Tekintve, hogy a lakás közös tulajdonuk, az uszonynak volt férje részére havi 300 forint használati díjat kell fizetnie. Az indokolás szerint: az asszony hivatkozott arra, s ezt tanúvallomások is megerősítették, hogy a gyermekeket volt férje és nővére elidegeníti, megfélemlíti, nem engedj a közelébe, és láthatási joga gyakorlására sem nyújtanak lehetőséget. A tanács egy leány cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezés iránt pert indított. A járásbíróság, orvosszakértői • vélemény alapján, az illetőt csak cselekvő- képességét korlátozó . gondnokság alá helyezte. A határozat ellen a tanács fellebbezett; és egyebek között arra hivatkozott: ilyen alapon a leányt elmeszociális otthonban nem lehet elhelyezni. A, másodfokú bíróság a leányt meghallgatta, s az ítéletet helybenhagyta. Törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. — Az orvosszakértői véleményből nem állapítható meg, hogy a valóban szellemi fogyatkozásé leány rendelkezik-e. . s ha igen, az élet mely területén, milyen mértékben, az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Tehát megalapozatlan a másodfokú bíróságnak az a következtétése, hogy cselekvőképességet korlátozó, nem Az apának ez az erkölcsileg súlyosan elítélendő, s nemcsak a másik szülőre, hanem a gyermekekre is káros magatartása következtetési alap lehet arra, hogy gyermeknevelésre nem alkalmas. pedig kizáró gondnokság alá helyezés indokolt, — A másodfokú bíróságnak további bizonyítási eljárást kellett volna lefolytatni. Ennek során a lány megnyilvánulásairól, társadalmi beilleszkedéséről közvetlen ismeretekkel rendelkező szülök vallomásával, a gyógypedagógiai iskolában szerzett ismeretek megállapításával, a közösségbe való beilleszkedése és más, vele kapcsolatban felmerült problémák tisztázásával kellett volna eldönteni a kérdést, vajon rendel- kezik-e ügyei vilidére szükséges belátási képességgel, illetve az csak nagy mértékben csökkent, vagy teljesen hiányzik. A cselekvőképességet kizáró, vagy akár korlátozó gondnokság aló helyezésre csak a törvényes feltételek megléte esetén van mód. Ennek eldöntésére más meggondolásoknak, így pélf dóul annak sem lehet szerepe, hogy csak bizonyos döntés esetében van lehetőség elmeszociális intézetben történő elhelyezésre. Miért helyezik gondnokság alá? Étóni-tiálás és -fásár Kazincbarcikán A séesséj ára Alig múlt el 75 év azóta. hogy az első motoros repülőgép elszakadt a földtől, és ettől kezdve hallatlanul gyors fejlődésen ment át mind a polgári, mind a katonai célú repülés. Napjainkban a világon 'évente mintegy UH) új Tepülőgép'- típus jelenik meg. S ki gondolná, hogy ha egy új gépen elvileg új megoldásokat alkalmaznak, a gondolat megszületésétől a prototípus berepüléséig gyakran 10 év is eltelik. A repülőgépek fejlesztésének egyik iránya — mind a polgári, mind a katonai repülésnél — a sebesség jelenlegi határainak a kiterjesztése, az egyre nagyobb sebesség elérése. De minden percért, másodpercért keservesen meg kell küzdeni a tervezőknek, fejlesztőknek. gyártóknak. Ha növekszik a gép sebessége, egy bizonyos érték felett a nagy áramlási sebesség következtében megváltoznak a levegő fizikai jellemzői. Ezért a hi- perszónikus repülőgépeknél más alakú felhajtóerőt létrehozó repülőgép-szerkezetekre van szükség, mint a kisebb sebességű gépeknél. További probléma a kis karcsúságú szárnyak kiképzése és a repüléskor legkevésbé felmelegedő szerkezetek megválasztása. A felmelegedés ugyanis a repülési sebességgel négyzetes arányban növekszik, s mór viszonylag kis sebességnél is igen jelentős a felmelegedés. A repülőgép hővédelmét ma még a magas hőmérsékleten is kellő szilárdságú szerkezeti anya. gokkal kell megvalósítani. A Képünkön: ci hangsebesség kétszeresére képes a radarral irányított F—18 Hornet vadásibombázó, amely ai amerikai hadi- tengerésiet részére készült. jelenlegi kísérletek elsősorban az ilyen anyagok létrehozására, illetve ezek megmunkálására irányulnak. Ha növekszik a repülési sebesség, természetesen rövidül az út megtételéhez szükséges repülési idő. Ez mind a katonai, mind a polgári repülésben nagy- előny. ám hátrányai is vannak. Ahhoz, hogy egy repülőgép hiperszónikus sebességgel haladhasson, a gépet fel kell emelni a szűk. séges magasságra, fel kell gyorsítani a hiperszónikus sebességre, a leszállást megelőzően pedig le kell ereszteni és lassítani kell. Mindezekre a műveletekre azonban kevés idő áll rendelkezésre. A repülési manővereknek gyorsan kell követniük egymást, mert különben nem használhatók ki a hiperszónikus gép előnyei. Ez azonban nagyon próbára teszi az utasok és a személyzet tűrőképességét, bizonyos sebességhatár telett tehát egyelőre csak a katonai gépek fejlesztése terén kísérleteznek. Magó', tót értetődik, hogy a nagy sebességhez teljesen új mii. szerek is szükségesek a pilóta gyors kiszolgálására. Krumpliskenyér — Vettem két métert a MONTY-bol. csuda femek blúzt varratok belőle . .. — Nekem a TIREX színe tetszett inkább, abból vágattam le egy ruhára valót... A fenti mondatokat két kazincbarcikai hölgytől hallottuk a város lakói és a környékbeliek által igen kedvelt Kazinc Áruház földszintjén. De a vásárlást megelőző nézelődés közbeni szavakat elleshettük volna azon az Egressy Béni Művelődési Központban április 1-ig nyitva tarló kiállításon is, melynek gazdája a Magyar Posztógyár és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Ízelítőül néhányat a Kazincbarcikán bemutatott — és a Kazinc Áruházban már kapható — anyagok közül, A MONTY és a TIREX női ruha és blúzanyagok első méterei már gazdára találtak, mutatva azok népszerűségét. A legfiatalább korosztály kedvence az 1980-as moszkvai olimpia emlémú- ját. és a Misa mackót ábrázoló anyag, melyet női- gyermekruhák. szoknyák nadrágok készítésére' terveztek a csepeliek. Blézer, kosztüm és szoknya anyaga a GABROVO, a KAMEL. A kiállítás, a barcikai vásár slágere a MAROKKO női ruhaanyag, amely 1978-ban a Szegedi Ipari Vásár nagydiját nyerte el. Nem hiányozhatnak a csepeli gyár termékeiből a férfiruhák anyagai sem. Üj színekkel és mintákkal, de a régi, megszokott, jó minőségben készíti ezeket a Magyar Posztógyár. NEON, SOLARIS. PILASZTER, DA- L\rD. Lehet, hogy a barcikai szabómesterek ezekben a napokban mór méretre alakítják az előbbi fantázianeveket . viselő anyagokat? A Magyar Posztógyár 48 féle termákét bemutató kiállítást Nagy Lajos, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nyitotta meg: — Hagyomány már,, hogy kiállításon mulatjuk be egy- egy gyár ruhaipari termékeit, és ezzel párhuzamosan azokat árusítjuk is. Vállalatunk legfontosabb törekvése a lakosság igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítése, Arra törekszünk, hogy ne kizárólag a nagykereskedelmi vállalatoktól, hanem közvetlenül a gyártóktól biztosítsuk üzleteink részére az árut. Az elmúlt év őszén gyümölcsözőnek ígérkező kapcsolatot alakítottunk ki a Magyar Posztógyárral; 5,5 millió forint értékű árut vettünk át, melyből egymillió forintnyi anyagot Kazincbarcikára szállítottunk. A Kazinc Áruházban mintarészleget alakítunk ki a gyár termékeiből, ahol az árusítás mellett esetenként .piackutatást is végzünk. A 3300 dolgozót Eoglalkoz- taló Magyar Posztógyár kollektívája nevében Fekete Tibor vezérigazgató-helyettes köszöntötte a kiállítás megnyitójának vendégeit: — Vállalatunk gyártmány- fejlesztésének fő iránya a már előbb említett őszinte törekvés: a lakosság korszerű, ízléses ruhaanyaggal történő ellátása. A mostani kazincbarcikai kiállítás és vásár egy megkezdett sor újabb állomása. Az országban számos mintaboltunk üzemel. Ebben az évben pedig Miskolcon, és Kazincbarcikán — a BRKV-val kölcsönös érdekeket szolgáló — mintarészlegeket nyitunk, amelyek a szonda szerepét is betöltik a ruházkodási kultúrában, és a gyártmány- fejlesztés terén. Vállalatunk a Magyar Gyapjúipar legnagyobb vállalata. Évente 5 Ügye emlékeznek még ró, milyen is a házi sütésű kenyér. a három- meg az öt- hatkilós vekni? Az idősebbek bizonyára emlékeznek finom illatára, másnap is ropogós héjára, harmadnap is foszlós, ízes belsejére. Akik ettek belőle nem felejtik el a hogyan „titkát"’ sem: krumplival sült az a kenyér, attól volt ehető, sőt finom oly sokáig. Nem először szólunk mindennapi kenyerünkről, minőségéről. s arról a sajnálatosan kényszerű pazarlásról, melynek nyomán nem kevés a kukákba kerül. Számolgatták már közgazdászok. s mi magunk is családi alapon, hogy mennyi megy veszendőbe, milyen kár éri a népgazdaságot, s valamennyiünket emiatt. A szomorú statisztika adatai ismertek — bár nem teljes körűek —, ne bocsátkozzunk hát ismétlésekbe. Aki figyelemmel kíséri az újságok levelezési rovatait, annak nem újság, hogy a kenyérkérdés örökzöld téma volt, hosszú évekig vajmi keveset változott a helyzet. Nem egy akadt az olvasói levelek között. .amelynek írója javasolta: a pékségek, a kenyérgyárak ne restelljék felújítani a régi receptet, tegyenek krumplit a tésztába, kevesebb kerül majd a szemétre. Ám. a megtel lebez- helellennek tetsző ellenérvek is mindig kéznél ' voltak. hogy tudniillik krumpliskenyeret készíteni munkaigényesebb feladat, s a kenyérgyári technológia külön- ben sem alkalmas erre. Arról nem is szólva, hogy egyik-másik esztendőben importálnunk kellett a burgonyát. ezért ára is magas volt. Ügy tetszik — hála a Miskolci Sütőipari Vállalat rugalmasságának, s * bő burgonyatermésnek — az utóbbi hónapokban sikeres hadműveletek zajlottak a kenyérfronton. A sütőipar tavaly nyáron minisztériumi engedéllyel, a Sütőipari Kutató Intézetben kidolgozott technológiával megkezdte a krumpliskenyér gyártását, Az „új” termék óriási sikert aratott. Hosszú sorokban álltak az emberek a krumpliskenyérért a pultok előtt. Nem tudom, megíigyelték- e. mennyi fogy el a hétvégekre vásárolt friss kenyérből szombaton és mennyi másnap? Egy négytagú család háziasszonya szerint,- két kilóból az első napon elfogy a tele. a maradékból viszont fél. olykor áromnegyed kiló kerül hétfőn reggel a szemétbe. Nos. a krumplisból morzsányi sem megy veszendőbe. a zsákos „kenyér- vadászok" nem kis bánatára. A sütőipar munkaerőhelyzete nem javult, valami mégis történt. Az emberek pedig viszik a krumpliskenyeret, mint a cukrot, pedig hat forint kilója. Az viszont elgondolkodtató, hog^ a sütőipar importból vásárolt burgonyapelyhet kényszerül felhasználni, mert sem a termelők sem a hű- tőipar nem vásárolt eddig az előállításhoz szükséges, valószínűleg nem túl drága gépekből. Egyebek között ez az oka annak, hogy sorba kell állnunk, kevés a krumpliskenyér az üzletekben. Ám, a minisztériumi rendelet mást is számításba vett. amikor az összmennyiség legfeljebb 10 százalékára korlátozta a kisüthető krumpliskenyér mennyiségét. Pél- dául szociálpolitikai meggondolások is vannak az intézkedés mögött. Félő ugyanis, ha nem lenne semmiféle korlátozás tekintettel a keresletre, eltűnhetne az olcsó kenyér a boltokból, ami a szerényebb jövedelmű rétegeket érzékenyen érintene. Mégis figyelemre méltó a háziasszony véleménye, aki szerint, bár a krumpliskenyér lényegesen drágább, mégsem költ sokkal többet az eddiginél, hiszen nem kerül szemétbe egyetlen karéj sem, ezért elég belőle kevesebb is. Érdemes elgondolkodni ezen. Amint azon is, hogy a krumpliskenyér ará- nyának növelése mellett, lehetne ügyelni rá, hogy az olcsóbb kenyér se tűnjön el. Végül, hogyan fest a számadás a népgazdaság konyháján? A búza fontos exportcikkünk, „keményvaluta” a nemzetközi piacon. Korántsem lenne baj. ha csökkent- hetnénk belföldi felhasználását. legalábbis a szemétbe kerülő kenyérmennyiség mértékéig. Az pedig kétszeresen jó dolog, ha a búza bizonyos részét burgonyával pótolhatnánk, olyan burgonyával. amelynek tárolása, értékesítése az elmúlt hónapokban nem kevés fejfájást okozott a termelőknek és a nagykereskedelmi vállalatoknak. A krumpliskenyérrel —ha a sütőipar képes rugalmasságát megtartva, az eltérő fogyasztói igényeket szemmel tartani — tehát jól jár a család, jól jár a népgazdaság, a társadalom is. Épp ezért érdemes gondoskodni róla. hogy a krumpli - bőség ne „Isten csapása” legyen. szárazabb esztendőkben is teremj“':! annyi olcsó burgonya, amennyi a konyhán kívül a kenyérbe kell! Mert félő, ha ismét importra szorulunk —. s a burgo- nyapehely hazai gyártása nem oldódik meg —, el fog tűnni az üzletekből ez a kedvelt kenyérfajta, s ismét több kerül a szemétbe mindannyiunk kárára. Kovács György Átül» Részlet a kiállításról millió négyzetméter fésűs-, 1.4 millió négyzetméter kártolt szövetet, és 800 ezer négyzetméter lánckötött kelmét készítünk, zömében exportra. Termékeink egy részét itthon értékesítjük az export szövetekkel megegyező választékban, a kor divat- és minőségi igényei szerint. Kívánom, hogy a lakosság jó érzéssel, megelégedéssel viselje az anyagainkból készített ruhákat, és ha bírálatot érdemiünk, ilyen észrevételeiket is juttassák el gyárunkhoz. (X)
