Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
1979. március 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szíriéi, kieiyeisylyfizoltan A nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, valamint a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót vitatta meg és fogadta . el a Központi Bizottság március 28-i ülésén, adja tudtul az a közlemény, amelyet a lapok pénteki számukban hoztak nyilvánosságra. A vezető párt- ' és állami testületek nemzetközi tevékenységét, annak irányvonalát jóváhagyva a Központi Bizottság megkülönböztetett hangsúly- lyal mutatott rá: az enyhülést akadályozó tényezők elhárításában, a nemzetközi légkört mérgező törekvések visszaszorításában mégha tározó szerepe van a szocialista országok együttes fellépésének. Hazánk aktív résztvevője a szocialista országok közös erőfeszítéseinek, Helsinki szellemében a nemzetközi enyhülést, a békés egymás mellett élést szolgálva. ' Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és Leonyid Brezsnyev márciusi találkozóját, ahol a tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdésekben. mind a gazdasági együttműködés tóvá bbfejlesztésének szükségességében és gazdag lehetőségeiben azonos álláspontot foglaltak el. A nemzetközi helyzet eseményeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentőségű tényként értékelte Kambodzsa népének győzelmét, hazánk lakossága nevében is elítélte Kína világbékét veszélyeztető kalandorpolitikáját, a Vietnam elleni fegyveres agresz- sziót. A nemzetközi helyzetről szóló jelentést elfogadva a Központi Bizottság megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyiptomi-—izraeli különbekéről úgy vélekedett, hogy az állandósítja, a feszültséget a Közel-Keleten. . A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a makacs feszültség-gócok keltette veszélyek is indokolják pártunk azon törekvését, hogy óhajtja és a maga eszközeivel elősegíti a testvérpártok közötti kapcsolatok fejlesztését, erősítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biztosítéka annak; hogy a további haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a testület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló — határozata. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban foglaltak végrehajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfelelő úton halad, a cselekvés eg;, ségét. célratörését, ritmusát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: Szocialista épí- tőmunkánk legfontosabb terepe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazdasági program kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint; a termelőhelyeken — az új követelményeknek megfelelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység némely részterepén. A minőségi hatékonysági követelmények előtérbe állítása — amire egyebek mellett módot kínál a termelés- növekedés visszafogottabb üteme, a folyó beruházásokra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségszerűség. A szigorúbb gazdálkodási feltételek ellenére közösségek sora bizonyította, hogy megvannak, illetve előteremthetők a források a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cselekedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Tág telepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpolitikai életünk különféle összetevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értékelésben, mint a fegyveres testületek tevékenysége, az állami elet fejlődése, a kommunisták növekvő aktivitása a párt politikájának képviseletében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egyben .jelzője annak, hogy a vezető párt- testület folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalmi-gazdasági életünk igazodását a változó követelményekhez. azaz nemcsak akkor foglalkozik egy-egy kérdéscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes ellenőrzést gyakorol éppen a párt vezető .szerépéből származó felelősségérzettől vezérelve. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborának szüntelen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének szerepe termelő- és lakóhelyen egyaránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: „a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése”. Húszmillió naponta Naponta húszmillió darab cigaretta készül a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban. Húszmillió — óriási számnak tűnik, pedig ennyi cigarettához csak tizennyolc tonna dohány kell naponta. A milliókból éves szinten milliárdok lesznek, öt és lé) milliárd darabot füstölünk el a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár termékeiből. Vajon, most, hogy a cigaretta ára a közelmúltban emelkedett — no és, mert a cigaretta köztudottan káros az egészségre — érződik-e a termelésben, a keresletben visszaesés — kérdeztük Kovács László főkönyvelőt. Akár — Az üzletekben nagy a választék a cigarettákból. Mégis mi az oka annak, hogy az „igazi” dohányosok mindig azonos terméket szívnak? — A cigarettának olyan a receptúrája, mint egy süteménynek. Az összetétel pontos leírása, persze hivatali, titok. Annyit azért elárulhatok, hogy a Munkásban nincs importdohány, a Kossuth-cigarettában 10 százalékot, a sima és a füstszűrös Sympho- niában egyaránt 25 százalékot tesz ki az importdohány aránya. Kritikus dohányosok? olyan vásárló is akad, aki nyomdai hibát fedezett fel a csomagoló dobozon, elküldte hozzánk azzal a kérdéssel: mit, mennyit kap ezért a „felfedezéséért"? Persze, azt. is tudni kell, hogy sok hibáért nem a gyártó üzem a felelős. A hulló dohány oka a legtöbb esetben az: a vékony csomagolás nem védi eléggé a cigarettát a zsebekben való hajtogatástól, gyúrástól, stb. Ettől függetlenül a minőségi panaszokat komolyan vesszük. Ezt az is bizonyítja, hogy tröszti szinten bevezetésre került a DH- munkarendszeiv ★ A lassan tízéves múltra visszatekintő DH-munka- rendszer lehet, hogy itt jobban beválik. A nagyobb sikert talán garantálja az, hogy itt felismerték, hogy a DH lényege: azoknak a műszaki — gazdasági — szervezési — nevelési és mozgalmi elemeknek összefüggő rendszere, amelyek a vállalat működésének hibáit megszüntetik. A kezdeményezés várható eredménye — siker esetén — nem csekély. A nyersanyag minőségének javításán igen sok múlik. Elég. ha arra gondolunk. hogy a termelési ár 80 százalékát az anyaghányad adja. A hibátlan anyag, a hibátlan feldolgozás — amire a minőségi prémiumok is ösztönöznek — nemcsak a vállalatnak előnyös, hanem a „kritikusan füstölgőknek” is. Buchcrt Miklós a sütemény — Még az év elején vagyunk. így nehéz lemérni, hogy mennyi a tényleges csökkenés. A mai számok alakulása attól is nagymértékben függ, hogy a lakosság, a fogyasztó január tl-ig — az áremelésig — mennyit vásárolt fel cigarettából. A Munkásból, a füstszűrő' nélküli Symphoniából csökkent a forgalom, de ez arra is visszavezethető. hogy a korszerűtlen cigaretták iránt általában mérséklődött a kereslet. — Jól érzékelteti ezt, hogy amíg 1976-ban a dohányipai- összes termelésének 67 százalékát tette ki a füstszűrös cigaretták aránya, addig 1978- ban ez a szám már közel 78 «zúzalékra emelkedett. —■ Gyakorta hallani panaszokat a cigaretta minőségére. Egyesek azt mondják, hogy rengeteg bennük a ..fináncláb'. mások azt vetik l'el. hogy erősen hullik, vagy leválik a filter, stb. — Ismerjük ezeket a panaszokat. Ám az is igaz. hogy a fogyasztók talán a cigaretta minőségére a legérzékenyebbek. Az évi 5.6 milliárd darabos termelés mellett ebbe a tömegszerü termelésbe be-becsúszik néhány hibás termék. A dohányos emberek kri- tikusságára utal azonban, hogy más termékhiba esetén nem szólnak olyan könnyen. A frissen vásárolt, és elszakadt cipőfűzőt például senki nem viszi vissza az üzletbe. Mi viszont gyakran kapunk reklamáló leveleket, sőt, Ülést tartott a Hazafias Népfront Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. A tanácskozáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásról. ülést tártul! sí Büki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el. amely 1979. július 1-ével hatálybalépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos más fontos rendelke zé<eket tartahnay. Az új Büntető Törvény- könyv egyes rendelkezéseivel összhangban az Elnöki Tanács módosította a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tu- donSányos Akadémia megnövekedett és kiszélesedett feladataira. az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újólag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területi állami irányításának fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács módosított néhány törvényszintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött : Or. Biro József külkereskedelmi minisztert — érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és Veress Péteri külkereskedelmi miniszternek megválasztotta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné ár.-1 államtitkárnak kinevezte. Egyidejűleg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztségéből. egyben Nyitrai Ferencné dr.-t a Központi Statisztikai' Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Tibort büntetésvégrehajtási vezérőrnaggyá, az igazságügyminiszter pedig a büntetésvégrehajtás országos parancsnokává kinevezte.Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskedelemben kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. Akitüntetést Losonczi Pál. az El- . nöki Tannes elnöke adta át. Veress Péter külkereskedelmi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hivatali esküt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Lazár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Veress Péter életrejza Veres Páter 192S-ban született a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát, majd a külkereskedelemben dolgozott. Főként államközi kapcsolatainkkal foglalkozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kirendeltségeket vezetett, ezután főosztályvezető-helyettesként, illetve főosztályvezetőként tevékenykedett a Külkereskedelmi Minisztériumban. 1964 óla több alkalommal képviselte hazánkat az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsában és különböző bizottságaiban. 1971 és 1974 között külkereskedelmi in iniszterhe- lyettesként dolgozott. 1974 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hasúnk párizsi nagykövetségének vezetésével. Veress Péter (a képen jobbra), ai új külkereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Közlemény a Szakszervezetei! Országos Tanácsa üléséről A. SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájékoztatta az előző tanácskozás óta végzett munkáról és az MSZMP KB március 28-i üléséről. A SZOT a tájékoztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatározott feladatok cselekvő támogatásáról. A SZOT ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekben döntött: Jakab Sándort, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT- elnökség és titkárság tagjának. a SZOT főtitkárhelyettesének : Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének elnökét — érdemei elismerése mellett — felmentette SZOT-elnökségi tagsága alól; Moldorán Gyulát, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtit - kárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának; Pesti Jánosáét, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakmunkását; . Fülöp Andrásnét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elemer- nét. a Fehérgyarmati Gimnázium és Szakközépiskola dolgozóját — saját kérésükre — felmentette SZOT-tagságuk alól; Bihari Józsefet, a Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság doL gozóját visszahívta a SZOT tagjai sorából; Dr, Zsiga Lászlót kinevezte a SZOT jogügyi osztálya vezetőjének.
