Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 II r ¥ 1c Vajon hogyan érvényesül napjainkban a szocialista brigádmozgalom jelszava: Szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni!” Vajon ho­gyan fejlődik az a szocialista brigádmozgalom, amely a dolgozók kezdeményezése nyomán jött létre és amely­nek legfőbb lendítőereje — az öntevékenység. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a Borsodi Vegyi­kombinátban Bátori László­val , a Március 15., Dégi Lász­lóval, a Faraday, Földvári Bálával, a Készenlét szocia­lista brigád vezetőjével, és Maksó Sándorral, a verseny- iroda titkárával. ★ — A szocialista brigádmoz­galom az elmúlt években be­bizonyította, hogy a mozga­lom mindig képes többet és jobbat nyújtani, rendre meg­újulni. A gazdasági vezetők tevékenysége, ha úgy tetszik hozzáállása, meglátszik-e a brigádok előrehaladásán? Dégi László: — A munka­helyi légkör alapvetően a gazdasági vezetésen múlik. A vezetési módszerektől függ az is, hogy a szocialista brigá­dok mennyire azonosulnak a feladataikkal, milyen a köz­életi aktivitásuk, milyen mér­tékben vesznek részt a' külön­böző társadalmi munkaakci­ókban. — Ha a vezető csak annyit mond: menjetek, csináljátok meg, jó lesz (!), ez kevés, sőt rossz, káros hatású. Fia viszont azt mondja — én is ott leszek, és megmutatja, hogy mit kell, és hogyan kell csinálni — az más. Akkor még a passzívabb brigádta­gok is eljönnek dolgozni. Va­lahogy más a gazdasági ve­zetővel együtt, illetve annak szeme előtt tevékenykedni. — A felelősség? Én úgy érzem, de tanúsíthatja más is, hogy a brigádmozgalom­ban résztvevőknek általában erősödik a felelősségérzete és különösen nő az a munkában. Legjobban a régi dolgozók­nál figyelhető ez meg. Azok­nál, akik tudják, hogy hol és mennyire kell hajtani, hogy időben meglegyen a munka. — Egy brigádban minden­ki tagja annak a kollektívá­nak, amelynek így eggyé- forrva közös a célja. Ebben az évben például a mi bri­gádunknak azt kell elérni, hogy a 40 cellából 39 mindig üzemeljen. Hogy mit keli ezért tenni? Ugyanazt, leg­feljebb jobban, mint az el­múlt évben... — A lelkiismeretesen, be­csülettel végzett munka min­denkinek kötelessége. Miben tükröződik akkor hát a szo­cialista brigádok tevékenysé­ge? Földvári Béla: — Tőkés viszonyok között az egyének érdekeltek a munkában. Ná­lunk, ha az egész kollektíva nem érdekelt a jó, minősé­gi munkában, akkor ,'iz egyén hiába iparkodik. A szocialis­ta brigádmozgalom a kollek­tív munkára, az együttmű­ködésre szoktat. Csak közös erőfeszítéssel lehet például az anyaggal, az energiával, és a berendezésekkel takarékos­kodni. — És akkor még nem is szólok azokról a finom mun­kafogásokról, árnyalatokról, amelyek többek, illetve túl­mutatnak tartalmukban, a szigorú értelemben vett mun­kaelőírásokon. Azután vall­juk meg őszintén: emberek vagyunk, hibázhatunk akar­va- akaratlanul. Itt az egyik brigád rá van utalva a má­sikra. Elég, egy kis hiba, és máris „betartunk” egymás­nak. Egyedül senki, sehol nem tud eredményt felmu­tatni . .. — Ha már itt tartunk, a szocialista brigádmozgalom munkájának értékelésénél, tapasztalható-e változás? Mennyire érvényesül a for­malizmus, és főként mennyi­re nyomják meg a ceruzát a társadalmi munkák elszá­molásánál ? — Maksó Sándor: — Volt idő, amikor a brigádnaplók összesítéséből, értékeléséből az derült ki, hogy a Borsodi Vegyikombinát 160 brigádja 250 ezer óra társadalmi mun­kát végzett. Most. már ez a szám 145 ezerre csökkent. Pedig nem dolgoznak keve­sebbet a brigádok, mint ko­rábban. hanem az a helyzet, hogy vékonyabban fog a ce­ruza. A brigádok mind ke­vésbé igyekeznek „nagyot mondani”. Tisztult és tisztul a szocialista brigádmozga­lom . .. — Már ez is beletartozik, beletartozhat a szocialista módon élni fogalmába. De azért érződik, hogy kicsit erőltetjük a dolgot, ezt a ska­tulyázást. Vajon mi az oka annak, hogy jóval nehezeb­ben tudunk szocialista mó­don élni és tanulni — mint dolgozni. Dégi László: — Szocialista módon élni és tanulni már a gyáron kívül kell. Ez ne­hezebb. Nehezebb azért, mert sok a bejáró, akikkel körül­ményesebb megszervezni a közös programokat. Ritka a buszjárat, a vidékiekre vár az a kis háztáji munka slb. — A magánügyekbe, a ma­gánéletbe még nehezebb a beleszólás. A fiataloknak még csak megmondhatom, hogy öregem, ma íéktidj le idejében, mert olyan a sze­med, mint a fagyos krumpli. Az idősebbeknek már nem adhatunk, ilyen vagy hasonló ..tanácsot”, legfeljebb csak akkor, ha a barátság is meg­van. Szóval, a szocialista mó­don élni még nehezebben mpgy ... — És tanulni? Bátori László: — Egy bri­gádon belül mindenki tudja, hogy mit tud, „mennyit ér” a másik. És ez arra is ösz­tönzi a brigádtagokat, hogy tanuljanak. Egyre többen tö­rekszenek arra, hogy több készüléket, berendezést is ke­zelni tudjanak. — És az ilyen „beugró” dolgozó, az már tartalékká­der. Helyettese a művezető­nek. rangja, tekintélye van és ezt a magasabb tudást a gyár vezetősége a bérekben is elismeri. Földvári Béla: — Ügy van ez valahogy: aki fejlődik a technológiához, az nemcsak termel, hanem tanul is köz­ben. Szocialista módon .,. ★ Sok jót és néha elmarasz­talót is hallhatunk a szocia­lista brigádokról. De úgy igaz ez, ahogy itt is elmond­ták. Attól is függ. hogy ki mit hall. hogy — „ki hol for­dul meg”. Itt érdemes volt megfor­dulni. beszélgetni a brigád­vezetőkkel. A hibákat, a hi­ányosságokat, a kevésbé si­keres dolgokat, is összegezve azért nyugodt lelkiismerettel elmondható: a szocialista bri­gádmozgalom társadalmunk fejlődésének egyre meghatá­rozóbb tényezője. Buciiért Miklós etarido elei! Az idei, első negyedéves tervét hat nappal a határidő előtt, március 25-én teljesí­tette az Északmagyarországi Vegyiművek kollektívája. Ez önmagában is rekordnak szá­mít. hiszen a nagy múltú, sa- jóbábonyi vállalat történeté­ben először ért el három hó­nap alatt 542 millió forint 'értékű termelési eredményt. Ha visszapillantunk az év­kezdésre, a januárban adó­dott külső és belső akadá­lyozó tényezőkre, akkor még ihkább örvendetesnek mondható a tervteljesítés. Az első negyedévre szóló tervelőirányzat — az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva — 20 százalékos növekedési írt elő a válla­lat termelőegységei számá­ra. Ráadásul nehezítette a helyzetet, hogy az esztendő első heteiben az Észak- és Nvugat-Európában uralkodó, kedvezőtlen időjárás miatt nem érkezett meg a gyár bi­zonyos termékeihez folyama­tosan, időben a szükséges alapanyag. Emiatt a terme­lési programokat — nem­egyszer egy sor fontos ter­mék gyártásának rovására — módosítani kellett. Termelés­kieséseket okoztak belső szervezetlenségek is. Végül is, a januárt tetemes lema­radással fejezte be az ÉMV. Ekkor — a tavalyi tapasz­talatokat is mérlegelve — szervezési módosításokat haj­tottak végre a vállalatnál. Az átszervezés és néhány hatásos műszaki intézkedés, valamint a belső együttmű­ködés, a növekvő tervszerű­ség és a javuló munkafegye­lem hatására az év eleji le­maradást március 8-ra sike­rült pótolnia a gyárnak, s a negyedéves programot március 26-ig teljesítették. Ebben egyébként az is köz­rejátszott. hogy az előző évihez képest. kedvezően változott a vállalat termék- összetétele. Ezt néhány ter­mék kapacitásának bővítésé­vel, illetve a termelékeny­ség növelésével sikerült el­érni. Egyetlen példa erre: a mezőgazdaság számára oly fontos és keresett növény­védő szerekből idén három­szor annyit állított elő az ÉMV, mint 1978 első ne­gyedévében. E siker nyomán a válla­lat a rekord termelési érté­ket e hónap végéig szeretné még 8—10 százalékkal túl­teljesíteni; valamint ezt az eredményt a következő ne­gyedévben megismételni. Gy. K. w Epnfetaia, Imim A Finomkerámia Ipari Müvek termékbemutató ki­állítása március 31-ig, szom­batig tekinthető meg Miskol­con az MTESZ-székházban. A nagy érdeklődéssel .várt termékbemutatót a vállalat kereskedelmi igazgatója. Fe­hér Ferenc nyitotta meg. A jelenlevő építész, tervező- és kivitelező szakemberek, va­lamint; a laikus érdeklődők filmbemutató kapcsán is­merkedhettek meg a porce­lánok és kerámiák, e sokré­tű anyagok gyártási médiai­val. különböző felhasználási területeivel. A belsőépítészeti tereken kívül, külső homlokzati bur­kolatoknál is igen jól érvé­nyesül az épületkerámiák kedvező tulajdonsága: az anyagszerűség, a mostoha- ság, a fagyállóság. A Finom­kerámia Ipari Művek alföldi porcelángyára talán Európa legkorszerűbb porcelán- és kerámiagyárának tekinthe­tő. Ennek a fejlődésnek is köszönhető, hogy e termé­kekből ma már nem szoru­lunk importra. Az egykor fáradságos kézi munkát, az üveg vágását, elvégzi a gép. Harmadszor is kiválók lesznek?! Nyáron, ha délről fúj a szél, legalább 50 fokos a hő­ség az olvasztókemencénél. A hűvös időt hozó kora ta­vaszkor nincs ekkora me­leg, bár sokáig ácsorogni most sem tanácsos a tűztél- közelében. A gépésznek azon­ban időnként muszáj odaáll- nia, hogy hosszú, kampós vasrúdjával a helyére iga­zítsa a hengerek alól kifutó, vörösen izzó üveglapokat. — A jelenlegi munkám szinte már csak gyerekjáték a korábbihoz képest — mondja Soltész Ferenc. — Beállítom a méretet, aztán vigyázom a gépet. Három évtizede dolgozom a gyártó­csarnokban, s bizony tizenöt évig kanállal mertem és hord­tam az üvegmasszát Képzel­heti, micsoda megterhelés volt az, hiszen a brigádunk­nak 110—120 mázsa volt a műszakonként! „adagja”. Az Üvegipari Művek Mis­kolci Gyárának őse tégla­gyár volt, 1924-ben építették át. Kezdetben vékony ablak­üveget gyártottak itt, majd a fazekaskemencékkel meg­kezdték az öntött és síküve­gek előállítását, Hosszú év­tizedekig régi, elavult tech­nológiával készítették a fe­hér és a színes mintás, vala­mint a huzalbetétes üveget. Az építészeti üveg reneszán­sza, az új igények következ­tében nagyszabású rekonst­rukció kezdődött a hatvanas évek közepén a gyárban, s 1967-ben az U-profilüveggel szélesedett a gyártmányská­la.-— Fejlesztésre eddig 120 millió forintot költöttünk — tájékoztat Bobkó Benjámin főmérnök. — Korszerűsítet­tük valamennyi technoló­giai folyamatot, kezdve a keverékgyártással, befejezve az üveg tárolásával, rakodá­sával. A mostanra befejező­dött beruházás végrehajtása közben természetesen ter­meltünk. Igazából persze, csak az it­teni munkások érzékelik, mit hozott számukra a fejlesz­tés. Bodnár Andrásáé meg­jegyzése : — Azelőtt kézi szerszám­mal vágtam az üveget. Ma a fáradságos műveletet elvég­zi helyettem a gép. Amíg ré­gebben végigálltam a mű­szakot, addig most ülve irá­nyítom a masinát. De nem­csak a dolgom lett köny- nyebb. hanem a vágás is méretpontosabb, kevesebb a hulladék. — Fél évtizede — teszi az elhangzottakhoz a főmérnök — még több mint harminc százalék volt a gyártási vesz­teség. Manapság meg azon töprengünk, hogyan csök- kenthetnénlc tovább a 13 szá­zalékot. A feldolgozó csarnokban sű­rített levegővel üzemelő gép mozgatja az üvegtáblákat. Hasonlóan gép; villás tar­gonca rakja az árut a vasúti vagonokba is. Nem is olyan régen még kézben, vagy vál­lon, darabonként cipelték az emberek az üveget, — Fejlődésünk sarkköve volt a rakodás gépesítése — mondja Bobkó Benjámin. — Az elmúlt évben ugyanis 40 ezer tonna alapanyagot szál­lítottunk be a gyárba, s meg­közelítően 28 ezer tonna üve­get fuvaroztunk ki innen. A jövőben még csak fokozódik a szállítási feladat. Nem titkolt, örömmel új­ságolják a gyár vezetői, hogy képtelenek egyelőre annyi üveget gyártani, amennyit eladhatnának, összességében mintegy 300 kisebb-nagyobb vevővel van a gyárnak kap­csolata, s a vásárlók egy ré­sze külföldi. — Alapul véve az 1970-es évet — lapozgatja a statisz­tikát Kecskés László fő­könyvelő —, két és félszere­sére növeltük a termelést. Tavaly 786 ezer négyzetmé­ter színes, azaz fehér, sárga, kék. zöld és füstszínű orna­ment és dróthálós, továbbá 921 ezer négyzetméter U- profilüveget gyártottunk. Ex­portbevételünk 760 ezer dol­lár és 210 ezer rubel volt. öt évvel ezelőtt nyolcadennyi dollárt forgalmaztunk. A viszonylag kis, mind­össze 450 embert foglalkoz­tató üveggyár kollektívája méltán büszke a látványos felfutásra. A miskolci üveg- gyártók az eredményeik alapján a 4—5. helyet fog­lalják el a művek tucatnyi gyárának sorában. Tulajdon­képpen alig változott a lét­szám itt az elmúlt évek alatt. A gyár közössége ta­valy 215 millió forint érté­ket termelt, s 65 millió fo­rint volt az üzemi eredmé­nye. Mind nagyobb feladatokat kap és vállal a Borsod me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat tüze­léstechnikai részlege. Ezek­ben a napokban fejeződött be a sajóbábonvi Északma­gyarországi Vegyiművek ka­zánjainak vegyszeres tisztí­tása. s ezekben s napokban már tart a régi Tiszai Hő­erőmű 170 tonna/óra telje­sítményű kazánjainak tisztí­tása. Ä KÉTÜSZ szakembe­rei cserélik ki a régi erőmű kéményein levő jelzőlámpák kiégett izzóit is, illetve aho' nincs ilyen jelzőlámpa, fel­szerelik azokat. Foglalkoz­nak a szakemberek az erő­mű kazánjai szigetelési problémáinak megoldásával is. Kedden a KÉTÜSZ és az erőmű felelős vezetői meg­beszélést folytattak arról, hogy júniusban a tüzelés­Gyanítom persze, hogy a sikernek nem egyedüli nyit­ja a korszerűsítés. A dolgo­zók áldozatvállalásáról, lele­ményességéről szeretnék hal­lani. Kérdésemre a főmér­nök sorolja el: — Eddig 18 hónaponként újítottuk fel a kemencéket, s az egyszeri kiadás 15—18 millió forintra rúgott. Kö­rültekintőbb karbantartással, jobb minőségű falazóanya­gok alkalmazásával megdup­láztuk a kemencék üzemide­jét. Technológiai módosítás révén a korábbi négy nap helyett két nap alatt beszi- nezzük ugyanazt a mennyi­ségű üveget. A kemence hő­hasznosítóját háromévente kell cserélnünk, import­anyagból. Legutóbb a rossz részeket kivágtuk és pótol­tuk, ezáltal megtakarítot­tunk hárommillió forintot. A gyárban már ma a hol­napra. a holnaputánra gon­dolnak. A főkönyvelő ma­gyarázza : — A jövő évben saját erő­ből végzünk felújítást, bőví­tést. A megvalósulás után 30 százalékkal több üveget tu­dunk előállítani. A 80-as évek elejére további fejlesz­téseket tervezünk. Általa 350 millió forintra növekszik majd az éves termelésünk. . Beszélgetésünk, végén ja­vasolják a gyár vezetői, hogy találkozzunk legközelebb az olyannyira várt Kiváló Gyár avatóünnepségen. Sorrend­ben a harmadikon! Köszön­jük a meghívást — remél­hetően ott lehetünk! Kolaj László Fotó: Lovász Attila technikai szakemberek meg­kezdik az új Tiszai Erőmű egyik. 670 tonna/óra teljesít­ményű nagykazánjának tisz­títását is. Itt is a most már beváltnak tekinthető mód­szert alkalmazzák: a FER- ROKÉMIA Ip,ri Szövetke­zet vegyszerével tisztítják meg a tüzelőberendezés bel­sejét, csőhálózatát. Ez az el­járás több százalékkal meg­növeli a kazán hatásfokát, a kézi tisztításnál sokkal ter­melékenyebb. s ugyanakkor a munkát végző tüzeléstech­nikai szakemberek egészsége sem károsodik olyan mér­tékben, mint a hagyományos módszernél. A két vállalat szakemberei megegyeztek abban is. hogy az először sorra kerülő II. számú nagykazán vegyszeres tisztí­tása után foiyamatosan ke­rül majd sor a többi három kazán tisztítására is. A íeoííivárosi nagykazások tisztítása

Next

/
Thumbnails
Contents