Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

1979. március 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 © Meddig a szélmalomharc7 Mennyi a beírt ,,H" betűk tulajdonosai által okozott népgazdasági veszteség? A Központi Statisztikai Hiva­tal vizsgálata szerint egyre több. Ezt adatok bizonyítják. Az igazolt, de nem fize­tett és az igazolatlan hiány­zások következtében elma­radt termelés 1976-ban 8 milliárd forint volt a szocia­lista iparban, a kivitelező építőiparban, a szállításban- hírközlésben. A rákövetkező évben ugyan 8 százalékkal csökkent a szubjektív okok­ra visszavezethető időveszte­ség. de a kiesett termelési érték 8.8 milliárd forintra emelkedett. Az egy főre jutó napi termelés ugyanis mijnd- hárorn népgazdasági ágban nagyobb volt, mint a koráb­bi esztendőben. Egy. a munkahelyeit gyak­ran változtató munkás szkep­tikus megjegyzése: — Honnan veszik, hogy azt az értéket meg is termelték volna? No, persze számolni könnyű ... És szűkebb hazánkban, Borsod megyében mit mu­tat a fenti mulasztásokból keletkezett termelésveszte­ség? Abszolút számokkal nem rendelkezem, csak bi­zonyos arányokat tudok ide­írni. A megfigyelt ipari vál­lalatoknál elveszett a fenti okokból 1977-ben a munka- időalap 0,65%-a. Az építő­ipari vállalatoknál ugyan­ez a veszteségarány 0,82, a szállításban-ii írközlésben 0,87 százalék volt. Akit forintra is érdekel a termeléskiesés, könnyen utánaszámolhat... A felkeresett három borsodi vállalatnál konkrétabb, fris­sebb adatokkal szolgálnak. Latorczai János, a Borsodi Szénbányák főmérnöke: — 1977-ben 37 ezer, 1978- ban 34 ezer tonna szén ki­termelése maradt el az iga­zolatlan hiányzások miatt. Paróczai József, a Decem­ber 4. Drótművek munkaügyi osztályának főelőadója: — Kiszámoltuk: az elmúlt két évben egyaránt 21 millió forint veszteség érte a gyá­runkat. Korniss Sándor, az ÉÁÉV munkaügyi osztályának veze­tője: — Az igazolatlan hiányzók által okozott veszteség az el­múlt esztendőben csaknem 5 millió forintra rúgott. Szakemberek állítják: az ország pénztárcájából a hi­ányzások miatt kivett pon­tosabban oda be nem tett összeg nagyobb a statisztikai kimutatásnál. A beírt „H” betűknek, a fegyelmezetlen- kedéseknek tudniillik van­nak számokban nehezen ki­fejezhető, nyilván nem tar­tott „járulékos” veszteségei is. — Tegyük fel. hogy egy nagy fontosságú vezérgép ke­zelője nem megy be dolgoz­ni — adja a példát Károly József, az ÉÁÉV munkaügyi osztályának vezetőhelyettese, —, egy egész brigád, nyolc­tíz ember kénytelen állni. A dolgozó igazolatlan hiányzá­sával előidézett termelés- veszteség tehát függ az illető beosztásától. A Mákvölgyi Bányaüzem vezetője meggyőzően magya­rázza ; — Évekbe telik, amíg a hozzánk került dolgozó vé­gigjárja a ranglétrát, kita­nulja a szakmát. Aztán ha egy ilyen szakembertől kell a fegyelmezetlenkedése kö­vetkezményeként elválnunk; odavész a ráfordított költség. A helyébe belépő „tandíját” is meg kell fizetnünk. Lükö Károly, a drótgyár huzalmű II. üzeme hőkeze­lő üzemegységének vezetője mondja: — Nálunk létszámgazdál­kodás van, lei vannak szá­molva az emberek. Egy ke­mencénél tizennyolc fő dol­gozik. Ha ketten-hárman hiányoznak a munkából, le­áll a kemence. Hogy ennek elejét vegyük, odateszek más­honnan embereket. Ekkor viszont nincs összeszokva a gárda, a régi munkásnak fi­gyelnie kell az újra. Ennek ellenére bekövetkezik a mi­nőségromlás. Eddig a népgazdaságot ért veszteségeket vizsgálgattuk. Nézzük, mitől esik -el a mun­kahelyétől igazolatlanul távol­maradó munkás. Az igazolatlan hiányzások „tarifáját” a vállalatok kol­lektív szerződése rögzíti, fel­sorolva, milyen juttatásból mennyit kell elvonni bizo­ilyos számú hiányzások ese­tén. A summázat: a vállala­toknál egy-két ezer forint­ban „mérik” a régebbi dol­gozóknál egy igazolatlan mu­lasztás „árát”, a szénbányáid­nál pedig még többel kell bűnhődnie a meggondolatlan­nak. — Nem is olyan régen -— veti közbe Garadnai István, a Mákvölgyi Bányaüzem jogi előadója —. akár ötezer fo­rintjába is került a szénbá­nyásznak egy beírt. „H” betűi: Ekkor ugyanis elvesztette a hűségjutalmának a ' felél, kettőnél az egészet. Ma már havonként számítják a hű­ségjutalmai, s ez kedvez a notórius hiányzóknak. Miért nem tudják á vál­lalatoknál még ütemesebben csökkenteni az igazolatlan hiányzásokat? Az üzemvezető: — Túlsá­gosan humánusak vagyunk. Túlságosan gyakran veszünk figyelembe bizonyos szociá- . lis szempontokat. A művezető: — A megbün­tetett: dolgozó fut a szakszer­vezethez, a munkaügyi dön­tőbizottsághoz, esetleg a dön­tőbírósághoz. Hát hiányzik nekem, hogy meghurcolja­nak, megalázzanak?! Inkább elnézőbb vagyok .. . Az osztályvezető: — Ha büntetjük a renitenskedőt, ne­tán elbocsátjuk, átmegy a - szomszédba. Szívesen felve­szik. Érdekel az manapság bárkit, akinek tervet kell hoznia, hogy az új munkás milyen priusszal érkezett, hogy csak minimális bér ad­ható neki? Kijátsszák sok helyen a rendelkezést, s a fegyelmezel lenkedö nevet a markába. Országosan kellene tenni, összefogni! Egy elismerten szókimondó munkás: — Két hiányzás után ei kellene zavarni az ilyen embereket. Lennénk ötödannyival kevesebben, de legalább dolgoznánk, s a kö­zénk nem valók nem ronta­nák a levegőt. Ki az ilyenek­kel a gyárkapun!... Valóban ez lenne az egyet­len üdvözítő, megoldást je­lentő cselekedet? S meddig tart még a szélmalom- harc? !... Kolaj László (Vége) A Kőolajkutató Vállalat Szegedi Üzeme az üllési mezőre kon­centrálta kutatási területét. A vállalat 1979-ben százhúszezer mé­ter fúrást végez, ebből negyvenezer méter kutatófúrás lesz. Ezzel egyidöben a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat elő- készíti a termelést. A képen: megnyitják az új kutat. A racioiiáiís eii&rolagazdáikoÉs letetősései A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület sárospataki csoportja már­cius 20-án a sárospataki kul- túrházban tanácskozást ren­dez. Ezen a MÉM Műszaki Intézel két munkatársa tart szakmai előadást. Örvössy László tudományos munka­társ az üzemanyag-gazdálko­dási megoldások alapjait; és gyakorlati módszereit ismer­teti. míg Tusor Mihály me­zőgazdasági mérnök A racio­nális energiagazdálkodás le­hetőségei a termelési techno­lógiák helyes megválasztásá­val című előadásában fejti ki az ezzel kapcsolatos véle­ményét. Tanácskozás a szőlőről Március 20-án. kedden, tu­dományos tanácskozásra ke­rül sor Tarcalon, a Szőlé­szeti és Borászati Kutató In­tézet helyi kutatóállomásá­nak rendezésében, amelynek témája természetesen a sző­lő. A részt vevő szakembe­rek ezzel kapcsolatban több előadást hallgatnak meg. A fajta, klón szerepe a minő­ségi termesztésben címmel Brezovcsik László tart elő­adást, majd dr. Eifert József és dr. Kőszegi László Kor­szerű talajerő-gazdálkodás Tokaj-Hegyalján címmel is­mertetik tapasztalataikat, míg dr. Török Sándor és dr. Oláh Lászlóné, a tokaji bo­rok fémstabilizálásáról szá­molnak be. Barátkozom az óriási szám­mal: 4,8 millió liter tej. Egy év alatt, egészen pontosan 1978-ban ugyanis a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság 904 tejelő tehene ennyi tejet ter­melt. Azt hiszem, nemcsak én vagyok vele úgy, hogy magá­val a számmal nem tudok mit kezdeni. Szerencsére, a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat egyik illetékese elárul­ja: Magyarországon az évi tej-, tejtermékfogyasztás, tej- literre átszámítva, 160—170 liter körül alakul. A többi már egy osztási művelet. Ezek szerint a- Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság által 1978-ban termelt tej meny- nyisége, egy közel 30 ezer lakosú város valamennyi la­kójának tejtermékigényét ki­elégíti. Jogosan mondják, hogy a magasugró 150 centiméterről a kétméteres magasságig körinyebben eljuthat, mint a kétméterről a kettő húszig, kettő harmincig. Aki 2000 li­ter tejet fej egy tehéntől, annak könnyebb egy év alatt 500—600 literes növekedést elérni, mint annak, aki 4500 literről indul. A nagymihá- lyiaknak ez mégis sikerült, s a tavalyelőtti, ugyancsak ’ tiszteletre méltó. 4483 literre tavaly „rátettek” jócskán Mezőnagymihályön egy tehén éves tejtermelése 1978-ban SttlO ldlerre emelkedett. Recept a tejtermeléshez Túl az ötezer literen Zéman Zoltán, a gazdaság állattenyésztő főmérnöke, akihez a kimagasló tejter­melés „receptjéért” men­tünk, magyarázza: — Ezekben az eredmé­nyekben több esztendős, cél­tudatos tenyésztői munka verejtéke van, A hetvenes évek elejétől kezdve alakul, formálódik az állományunk, a tenyésztési és tartási tech­nológiánk. s a mutatószámok évről évre javulnak, a tej- mennyiség 1971-től állandóan növekszik. Néhány. 1978-as tényadat, elsősorban szakembereknek: uz állományt 800 darab hun- garofríz és 164 tejelő magyar barna tehén alkotja. Tavaly egy liter lei szűkített önkölt­sége 4,99 forintra csökkent, és ugyancsak csökkent, még­pedig 36 dekára, az egy li­ter tej termeléséhez felhasz­nált abrak mennyisége. Ugyanakkor az egy tehénre vetített ágazati eredmény az 1977-es 11 848 forintról 23 885 forintra nőtt. Az állami do­tációkat is figyelembe veve, a tehenészet 14,5 millió fo­rint. tiszta nyereséggel zárta az esztendőt. — Első helyen az állo­mány genetikai konstrukció­ját említeném, mint olyan tényezőt, amelyik leginkább befolyásolja a termelés ala­kulását. Az állományban a tejelő vérhányad a domi­náns. A mai összetétel ki­alakításához 1972-ben kezd­tünk hozzá, az akkori állo­mányunkat telivér Holstein- Friz bikákkal fedeztettük. Kiemelném az állategészség­ügyi helyzetünket. Enpek egyik pozitívuma a. bru cella- mentes állomány. Ugyancsak 1972-beii, az előhasi üszők részére üszőbeelletőt létesí­tettünk. Az elles után a te­hén szigorú kontrolion esik át, s csak utána kerülhet be a szakosított telepünkre. Nagy gondot fordítunk az utánpótlásra, a növendékál­lomány nevelésére. Ügy ér­zem, mind a tartási, mind a takarmányozási technoló­giánk olyan magas szintű, hogy ez garanciát jelent; a tejtermelés színvonala a jö­vőben sem fog csökkenni. Szájáról tejel a tehén — tar­tották a régiek, és ez ma is igaz. Okszerű takarmányozás nélkül nincs mennyiség, vi­szont az egységnyi tej elő­állítási költsége igen magas. Mi gazdaságossági, de élet­tani okokból is egyre inkább az intenzív gyepgazdálko­dásra alapozunk. Csupán egy példa az ok­szerű takarmányozásra: a friss fejősteheneket, nyáron is az istállóban tartjuk, és ugyanazzal a takarmány­mennyiséggel nem kétszer, hanem háromszor etetjük. Méréseink szerint ez napon­ta és tehenenként egy liter plusz tejet jeleni. Nálunk a két elles között eltelt idő át­laga 372 nap. ez országosan is kiváló eredmény. És ha már minden tényező szóba kerül, nem feledkezhetünk meg az emberről sem. Tej­termelésünk milyensége köz­vetlenül 120—130 emberen múlik. Nézzük, mit mond az em­ber szerepéről az ország leg­jobb gépi fejője cím, birto­kosa, Kékedi Lajos? — Egy jól tejelő tehenet ugyanis könnyű elrontani. Szerelni és ismerni kell az állatot. Amelyik képes töb­bet adni, annak mi is töb­bet adjunk, amelyik viszont nem. ott ne pazaroljuk az abrakot, a takarmányt. Az állat egyébként olyan, mint a műszer: reagál, ha később kapja a takarmányt, reagál, ha minőségileg gyengébbet kap. A reakció eredménye pedig kevesebb tej ... A főmérnök, a gépi fejő egy­mástól függetlenül, a munka- fegyelem további javításában eddig még ki nem fejt tej- mennyiséget lát. Ugyanígy a takarmány beltartalmi érté­keinek a még sikeresebb megóvásában. A tartalékok­kal számol az idei terv is, plusz 150 liter tejjel tehe­nenként. És Nagymihályon dr. Horn Artúr professzor Vezetésével megkezdődtek azok a keresztezési kísérle­tek. amelyek a heterózis ha­tás kihasználására építenek. Teli vér, jersey és Holstein- Fríz apaállatokkal váltogató keresztezésbe kezdtek, ami­nek eredménye 1982 körül fog jelentkezni. Az előzetes génkalkulációk alapján, ezek­től a kísérletektől további 20 százalékos hozamnövekedést várnak. Hajdú Imre A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából szer­vezett ünnepségsorozat kere­tében kettős jubileumi ese­ményre kerül sor Miskolcon. Éppen húsz évvel ezelőtt a Kun Béla utcában adták át az első, s most március 19- én, hétfőn délután 2 órakor adják át az Avas-délen az immár tízezredik tanácsi ér- tékesitésű szövetkezeti la­kást . E tény önmagában is sokat mond. hiszen két évti­zed alatt 10 ezer családot, közel 40 ezer embert juttat­tak a megye székhelyén az építők jó munkája, állami kölcsön alapján korszerű olt. honho A hétfői esemeayen az Elek út 28. számú házban 55 la­kást adnák át hivatalosan rendeltetésének. A tízezredik lakást a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo. zója. Kecskeméti István kap­ja, akinek sok ezer társával jelentős része van abban, hogy a lepergett évtizedek során több .mint 50 ezer la­kást építettek Miskolcon és a megyében. Még egy érde­kesség: az Élek úti lakások­kal az Avás-dél Lakás, és Garázsfenntartó Szövetkezet­hez tartozó otthonok száma 2201-re nő. A közösség egyéb­ként még ez évben 599 la­kást vesz át a BÁÉV-től. i fi végrehajtás | érdekében N apjainkban. amikor munkánk középpont- 1 jában a határozatok J végrehajtása kell. hogy áll- i .ion. egyre idegenebből és ] felemás módon hangzanak ■ a már megszokottnak tűnő [ kifejezések: „levittük, fel- i dolgoztuk” a határozatokat. I Ismerős, sokszor hallott, a i politikai munkában nap | mint nap használt kifejezé- i sek. Senki sem vonja két- ] ségbe, hogy az eredményes i végrehajtás érdekében meg- 1 van a kialakult útja-módja , annak — amely nem zár- i ja ki új módszerek alkal- ] mazását —. hogy egy adott i területen, a sajátos körül- | menyeknek megfelelően i minden szinten ismertetni, 1 értelmezni kell egy határo- | zatot, feladattervei (vágj’ i nevezzük bárminek) kell [ készíteni, határidőkkel és i felelősökkel. De az sem le- * bet véletlen, hogy az el- ! múlt években talán túlzott ‘ mértékben ..polgárjogot” [ nyert a „feldolgozás”, a ..le- i vitel” — a végrehajtás he- | lyett. Mindennapi beszé- ; diink tükrözi a valóságot, a i kialakult gyakorlatot, szó- J használatunk jelentős mér- i fékben a tényleges helyzet- 1 nek felel meg. [ Előfordult, ha az illeté- i kesek rákérdeztek, hogyan 1 is áll égy határozat végre- ! hajtása, akkor sok helyen i elmondták; hogyan „vitték” [ le, mii.ven fórumokon, há- i nyan beszélték meg (pon- [ tos adatokkal a résztvevők- i ről, a felszólalókról, az észre- 1 vételekről, a javaslatokról), | de hogy mi történt ezek után, i arról már sokkal bizonyta- [ lanabb és pontatlanabb vá- i 1 aszok voltak. Mi történt a ] gyakorlatban, milyen vál- i tozások voltak, mii csinál- • tak másként és jobban: J ezek a kérdések nemegyszer i megválaszolatlanok marad- ! tak. A pártmunkában soha- i sem állt szemben az elvi 1 irányítás a végrehajtásra [ irányuló konkrétsággal. Je- i lenlegi körülménveink kö- | zött egyik legfontosabb fel- i adatunk az elvi-politikai ] ielleget megőrizve a végre- i hajtásra irányuló konkrét, 1 szervező és ellenőrző voná- i sokat erősíteni. ! (Petra) S tízezrei szövetkezeti lakás

Next

/
Thumbnails
Contents