Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG A 1979. március 15., csütörtök Filmlevél Az erőd Egy izgalmas kocka a csupa izgalom filmből. Előtérben Tarján Györgyi. Alighanem olyan magyar film születeti, amely sokféle közönségigényi képes kielégíteni, és ennélfogva ta- lán-talán magyar film is nagy tömegeket vonz majd a mozikba az elkövetkező hetekben. Az erőd magas művészi szinten készült, kalandelemekkel, izgalmas küzdelmeket ábrázoló képsorokkal, nagyon sok látványossággal gazdag, és ami a legfontosabb, rendkívül fontos mondandói is hprdozó alkotás. Szórakozást talál mellette a látványos filmre vágyó és a moziban az elgondolkodtató * élmény t kereső néző egyaránt. A film Hernádi Gyula Az erőd című legénye alapján, az író és a rendező Szinetár Miklós közös forgatókönyvéből Bíró Miklós operatőri munkájával, Presser Gábor, zenéiével. Szinetár Miklós rendezésében készült. m Az erőd valahol egy nyugati országban, meghatározhatatlan helyen játszódik. Olyan helyen, ahol a második világháború valamely erődítményrendszerénekv egy darabja még fennáll, sőt azt luxusszállóvá alakították át, környezetét hermetikusan elzárták a világtól, és most kalandkereső pénzes emberek számára rendszeresen rendeznek benne harci játékokat, azaz akinek pénze van és be tud ide fizetni, az részt vehet egy, a közelben felállított müeröd ostromlásában. Az erődöt az üdülőt fenntartó cég zsoldosai »védik. Többségben hivatásos zsoldosok, akik a második világháborúban és az azóta lefolyt különböző kisebb helyi háborúkban szereztek tapasztalatokat, elsősorban a gyarmati világban. Mindenre elszánt kalandorok ezek a zsoldosok, közöttük nemzetközileg ismert hivatásos gyilkosok is adódnak. Mindez azonban csak az izgalmasságot fokozza, hiszen akik drága pénzért idejönnek háborúsdit játszani, azoknak ez az izgalom kell. A jóléti társadalom, meg a revansista törekvések igényeinek kielégítésére született ez a háborús játék, ahol a befizetett díjak ellenében — mint máshol, egy szolidabb vadászaton, nyálra, itt — emberre lehet vadászni, meg lehet kínozni, szadista ösztönöket a végletekig ki lehet élni, és ha egy-egy turnusban egy-egy haláleset is adódik, azzal ■számolni kell. A filmbeli esetben rendkívül vegyes összetételű társaság kerül össze a vendégek táborában. Az ostrom vérre megy. Sokan már meghátrálnának az alkalmi ha- dakozók közül, másokat — például a botcsinálta parancsnokol is — megszédít a fegyver, a hatalom tudata, a vér szaga. Az aljas szadista indulatok törnek elő, és mind véresebbé, mind komolyabbá válik az eredetileg játéknak indult háború. Komoly küzdelem folyik, váltakozó hadiszerencsével. Már halott is van mindkét oldalon, sok a sebesült, akad „áruló” is, emberi kapcsolatok bomlanak szét, míg végül is a hatóságok figyelnek fel e furcsa szórakoztató intézményre, de a titokban működő és a telepet fenntartó társaságot nem kell félteni. Utolsó pillanatban a meghatározatlan ország hadserege veszi át e letartóztatott személyzetet, hiszen ezeket a sokat tapasztalt zsoldosokat állami, célra is fel leltet használni. ' Szinetár Miklós rendezése roppant feszüli drámát eredményezett. A történet fordulatai maguk meghökkentően izgalmasak, a szerzők állal szándékolt mondandót — a zsoldóskatona mindenre kaphatóságát, és ezzel párhuzamosan bizonyos háborús szándékú erők hatalomra jutása esetén, azok gyilkos vágyainak nyílt előretörését, s e mikrovilágban azt a. veszélyt, hogy az ártó kézben, mit jelenthet a fegyver — igen markánsan érzékelteti. A rendezés nagyon szuggesztív. Jóllehet, tudja a néző, hogy a filmbeli, egyre véresebbé, váló játék alapjában mégiscsak játék, egyre feszültebb izgalommal kell, hogy figyelje a fordulatokat, amelybe helyenként már-már ijesztő, majdhogynem riasztó elemek is vegyülnek, ugyanakkor ezeket a nyomasztó képsorokat; elég sűrűn váltják a szép nők bájaival gazdag jelenetek, s így i az izgalom okozta sokkolás fel-jeloldódik anélkül, hogy magának a rendkívül látványos, kalandos történetnek a feszültsége engedne. Óriási szereplőgárdát mozgat a film. Az ismeretlen társaság képviselőjeként, mint az erődszálloda igazgatónője. Tanay Bella jelenít meg egy halkszavúan kegyetlen, mindenre elszánt üzletasszonyt; a további szereplők közül Bocs . Ferenc sokszínű vendégét, majd zsoldosát, Oszter Sándor zsoldosparancsnokát, valamint Rajhona Ádám, Németh Nóra, Hernádi Judit, Tarján Györgyi, Benkö Gyula, Benkö Péter, Madaras József, Haumann Péter, Harkányi Endre, Balogh Emese alakításait kell kiemelnünk, de még igen hosszan sorolhatnánk az emlékezetes szerepformálásokat. A hét további filmjei között találjuk a lengyel Forradás című- filmdrámát, egy vegyikombinál építése körüli visszásságot, illetve egy mérnök vívódásának történetét. A fiatalok is megtalálják a héten szórakozásukat az Egy kezdő varázsló viszontagságai című. negyedik osztályos gyermekek körében játszódó NDK film- történetben. Benedek Miklós Debrecenben, március 15—18: XII. szinkronlilm* Közművelő a termelőszövetkezetben A „hórvölgyi jelenség szemle Természetesnek Jártjuk, hogy esténként a televízióban pergő külföldi film magyarul beszél, s hogy a moziban látott játékfilmek többsége is magyarul szól hozzánk. Filmsorozatok hősei szinte összenőttek nemcsak alakítóikkal, hanem azokkal is. akik magyarították, azaz hangjukat kölcsönözték hozzá, s már-már idegenkedve fogadjuk a televízióban fehér hollóként ható. és a mozivásznon is meglehetősen ritka feliratos filmet, amelynél meg kell osztanunk figyelmünket a kép és a szövegfelirat között, mert még a legjobb feliratozással is csak erősen csökkentve ismerhetjük meg a film értékeit. A filmek magyar hanggal ellátása, a szinkronizálás az elmúlt évek során önálló, bár igen ritkán méltatott művészetté fejlődött. E filmművészeti ágazat igen nagy mennyiségű és roppant felelősségű munkájának időszakos mérlegelése a szinkronfilm-szemle, amelynek 1967. óta Debrecen ad otthonit s amelyet immár tizenkettedik alkalommal rendeznek meg. ezúttal március 15—18-ig. A szemle szűkre- szabott időterjedelme természetesen nem teszi lehetővé két év szinkrontermésének mérlegre tételét. Két szemle között, kétévenként a mozik és a televízió részére több száz film szinkronja készül el. így a két moziban tartan, dó bemutatók valójában csak reprezentatív válogatást adhatnak a gazdag kínálatból. A március 15-én kezdődő szemlén -tíz mozifilm szerepel a versenyprogramban, és egy új, a nagyközönség előtt még ismeretlen mű versenyen kívül. a televíziófilmek versenyében pedig tizenhárom alkotás látható, nagy többségben olyan mű, amelyet korábban a mozik már bemutattak feliratozással, vagy most újra megvásároltuk, s most készült hozzá a szinkron. A szemle természetesen nemcsak a vetítések, illetve versenyzések napjainak soha, hanem feltehetően hasznos találkozóké is. A közönség találkozhat a filmek szinkronalkotóival, a színészekkel, s az idén is megrendezik a szakmai tanácskozást, amely a szinkronművészet helyzetét és feladatait hivatott meghatározni. A szocialista országokból szakmai delegációk érkeznek ez alkalomból hazánkba, illetve Debrecenbe. (bm) Meder Iván, a Hórvölgye Termelőszövetkezet közművelődési előadója mentegetőzéssel kezdte Bogácson: — Sajnos, nincs irodám, de . . . * Mielőtl befejezhette volna a mondatot, a vendégek — mintegy vezényszóra — „vigasztalni” kezdték, mondván: Az nagyon jó . .. úgysem az iroda és az íróasztal teszi a népművelőt . . . Végül is — a megyei művelődési központ módszertani csoportjának munkatársaival — az. elnökhelyettesi szobában rendeztünk honfoglalást. Kíváncsiságunk oka: fehér holló még megyénkben a „hórvölgyi jelenség" — mondják modellnek is —; az tudniillik, hogy a termelőszövetkezet függetlenített köz- művelődési szakembert alkalmaz és foglalkoztat. Nem ettől lesz persze egy termelőszövetkezetben közügy a közösség közművelődése. Ez, a megindult beszélgetésből, azonnal kitűnt. Meder Iván sem azzal kezdte: „hogyan váltódik meg a világ” az ő kinevezésével, megbízatásával. Csupa olyan dologról beszélt, aminek, természetes körülmények között, jelen kell(i) lennie a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is; amikor emlegetjük — mint én is már ki tudja hányadszor — a köz- művelődést. Ismeretek terjesztéséről, oktatásról, baráti körökről, művészeti csoportok működésének lehetőségéről beszélt... Formai dolog csak, hogy a termelőszövetkezet elnökhelyettese, Erdős Károly is az utóbbi témához kapcsolódva kezdte, válaszolva a kérdésre: hogyan, miért határozták el magukat népművelő alkalmazására? — A bogácsi és a szomo- lyai pávakörünk évek óta igen jól működik, Meder Iván vezetésével. Most újabb községben szerveződik hasonló kör. Ennek révén, de más téren is, szoros kapcsolatunk van a községi művelődési intézményekkel. Jónak láttuk tehát, hogy függetlenített ember foglalkozzon e tevékenységgel. Á közművelődési előadó feladata a művelődési házakkal való kapcsolattartás, az oktatás megszervezése, a szocialista brigádok művelődési munkájának irányítása, segítése; és egyáltalán mindaz, ami a közművelődés egészébe tartozik. Arról nem szólt az elnök- helyettes, hogy a gazdasági tevékenység, a termelőmunka gondjai mellett minderre a termelőszövetkezet vezetőinek kevés ideje jutna. Pedig Különös auíogram-gyűjtemény Érdekes siokást honosítottak meg a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szoboröntödéjében. Az ott kivitelezésre kerülő művek alkotói az iroda falán aláírásukkal jelzik müvük elkészültét. A különös gyűjtemény csaknem száz magyar és külföldi szobrászművész aláírását őrzi. A fiatal kezdő művészek számára megtiszteltetést jelent, hogy első müvük után aláírásuk a nagy művészek soraiban díszeleghet. A közelmúltban Eskulits Tamás Petőfi mellszobrát öntötték ki a vállalatnál, az ö neve is felkerült az autogramfalra. bizonyosan így van. Nem „divat” azonban a Hórvölgye téeszben, hogy a gazdasági emberek a szorosan veti munkaköri kötelességük teljesítésén túl, elzárkózzanak attól a közösségtől, amellyel együtt dolgoznak, amelyben élnek. Nem kitalált, kierőszakolt formákban vallanak ali- birészvételt. hanem olt ..szállnak be”, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Például: az ismeretterjesztésben. Ami ugyancsak nem íróasztal mellett megálmodott érdeklődésre alapozott tematikával várja a „híveket”; hanem azzal az ismeretnyújtással, amire a tsz-tagoknak, a falun élőknek alapvetően szükségük van. Ili például: szőlő- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés ... Meder Iván: — A községi művelődési házuk és a termelőszövetkezet eddig is közösen szervezték az ismeretterjesztő előadásokat. A községekben nagyon szeretik előadóinkat, mi pedig vigyázunk rá, hogy a „hely és idő” rendszerességéi biztosítsuk. Persze, szeretnénk tovább is lépni. Jelenleg a cserépfalusiak tervezik egy kertbarát.-kör létrehozását, ezt a helyi művelődési ház szervezi, de a mi szakembereinkre számítanak. Mi pedig a nők számára szeretnénk előadássorozatot biztosítani : ebbe a lakáskultúrától az egészségügyig sok minden beleférne ... Szerencsés helyzet — riion- dotla a téesz közművelődési szakembere. Valóban: szerencsésnek mondható, hogy a négy községei, — Bogács, Cserépfalu, Bükkzsérc és Szomolya —. átfogó mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége kívánatosnak találta egy főhivatású népművelő alkalmazását; s hogy a települések művelődési intézményei is a szövetkezetre alapozva, azzal együttműködve gondolkodnak közművelődésről. Az elnökhelyettes az alig féléves múltra visszatekintve ezt mondta: — Ügy érezzük, helyeden cselekedtünk, amikor a közművelődési munka irányítására és szervezésére népművelőt kértünk fel. Hogy miiyen eredményeket, ér el. — az még idő kérdése ... Barna Károly, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese: — A mi törekvésünk az, hegy ezt a modellt erősítsük. Jó, ha a termelőszövetkezetekben főhivatású népművelő fogja .össze á közművelődési munkát. így több község is összefoghat; kisebb települések egyesíthetik erejüket. Nekem azért az is tetszik, amit az elején hallottam: hogy tudniillik: nem az iroda és az asztal teszi a népművelőt ... Tcnagy József ' Vezényelt: Kobayaski A zenei előadóművészeiben a mű—előadó—közönség kapcsolatában — zenekari hangverseny esetén — a karmester személye meghatározó. Egy-egy kiváló zenei adottságú dirigens tömegeket képes a zenének megnyerni. Hazánkban a néhány év előtti karmesterverseny győztese Kobayashi Ken- ichiro különleges népszerűségre tett szert. Mindezt nagyszerű zenei adottságaival, fiatalságával szerezte meg. Gyors népszerűségében közrejátszott a lévé, asol>- szőri nyilvánosság, de vitathatatlan zenei kvalitásai is. Emlékezetes, hogy a Sport- csarnokban tartott hangversenye a zene iránt máskor közömbösek ezreit vonzotta. Ezúttal a Munkásbérlet sorozat hangversenyét dirigálta a színházban. Szinte etó- ve minden garancia adott volt a sikerhez. Világszerte ismert, ki tudja hányszor eljátszott remekművek: 'Mozart Figaró házassága c. nyitánya, Schubert Befejezetlen szimfóniája és Dvorak VII. szimfóniája. Hogy az előbbi két remekmű mennyire népszerű, arra talán bizonyíték az is, hogy mióta Miskolcon (1906) képesek voltak sok fáradsággal elődeink szimfonikus zenekart szervezni, ezek a művek sohasem hiányoztak. Nem vonatkozik ez a Dvorák-alkotásra. Mostani zenekarunk színvonalú minden városi polgár igényét kielégítheti, sikerrel szerepelt már a fővárosban is. sőt külföldön is, feltehetően a vendég karmester is sokszor vezényelte már e műveket, tehát a siker biztosított voll. S mégis — inkább elegáns, mint mély Scbubert-szimfóniát hallottunk. Minden a helyén volt és mégis — inkább a nagy rutint, semmint a szimfónia már-már kétségbeesésig fokozódó megrázó szépségét éreztük. Karmesterünk láthatóan a Dvorak-műre koncentrált. Valóban, a VIIx szimfónia a XIX. századi cseh v mester egyik legragyogóbb alkotása. Dvorak tíz évig. mint zenekari muzsikus kereste a kenyerét, önmaga erejével, mester nélkül fejlesztette zeneszerzői tudását az elért magaslatra. A tízévi zenekari játék alatt bőven volt alkalma megtanulni a hang- szerelés ügyességét, bravúrt, csillogást, zenekari színekben való gondolkodási, nagy tehetségével. párosulva. A VII., a d-moll, életművében is megkülönböztetett helyet foglal el. Kobayashi minden szerencsés zenei adottságával szolgálta a mű szép megszólaltatását; olyannyira, hogy zenekari koncerteknél szokatlan tételismétlésre is sor került. Volt ennek a hangversenynek azért egyéb tanulsága is. A sorozat a Munkásbérlet címet viseli, feltehetően azzal a szép céllal, hogy e remekművekkel új közönséget hódítson meg. A hangverseny-látogatóban azonban mégis felébred a kérdés, hogyan lehel, az, hogy munkásbérletekkel biztosított hangverseny esetén, üres háztól kell tartani; s ezt megelőzendő a Filharmónia kénytelen 20 Ft-os egységáron meghatározatlan helyre szóló jegyek tömegét kiadni? Ilyenkor megkezdődik a keresgélés (hogy ne mondjam, lótás- futás) az üres helyek után. Végül is teljesen telt ház volt, csak nem azoknak, akiknek szánták, akikért a zene szólt... S.még egy-két apróság a zenei ismeretterjesztésről. Nem hisszük, bárkinek panasza lehetne. Mindenki megkapja írásban a művek rövid ismertetését, s még meghallgatja szóban is. Mindezek után tudhatja, hogy „a Scherzo nem vidám, inkább feszüli muzsika”. A hangverseny után megkérdeztem egy rokonszenves, a hangverseny hallgatást, most kezdő házasnál’ véleményét, „Klassz volt” — mondta az ifjú férj. Bár a kifejezés nem éop idevágó, de talán mégis öröm. ha remekműveket is „klassznak” tartanak. V. Zalán Irén
