Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. március 15., csütörtök \ Fotó: Laczó József Aczél György előadását tartja a megyei pártaktíván. (Folytatás az 1. oldalról) ellentmondások ellenére Eu­rópa írott történelmének leg­hosszabb békés korszakát él­jük napjainkban. A közelgő évforduló kapcsán beszélt a Tanácsköztársaság messzehu- 1ó tanulságairól, s azokról az objektív körülménykről, me­lyek eredményeként egyre erősödnek a szocializmusjpo- zíciói a világban. Kifejtette, hogy a békés egymás mellett élés az egész emberiség lét­érdeke. Ezután ..belső dolgainkról”, eredményeinkről és. gondja­inkról esett szó. —Napjaink­ban — mondotta — azt a történelmi folyamatot éljük, mikor az extenzív gazdálko­dásról az intenzív gazdálko­dásra térünk át. Ehhez egész gondolkodásunk alapvető változására van szükség. No­ha vannak gondjaink, ezek minőségileg egészen más ter­mészetűek, mint huszonöt vagy harminc esztendővel ezelőtt. Akkor a maximális programot az élelmiszerellá­tás, a meleg ruha és a fedél jelentette. Ma — a többi kö­zött — kinek-kinek jogos igénye az önálló és egyre ké­nyelmesebb lakás. De hát az ember méltó állapota mindig is az elégedetlenség, a töb­bet akarás volt. Ennek az elégedetlenségnek köszönhe­tő. hogy jelentősen megnőt­tek terínéséredményeink: hogy ma például Borsod­Abaúj-Zemplén megyében jó­val több az agrárszakember, mint régen az egész ország­ban volt. Büszkén elmond­hatjuk, hogy egy szocialista országhoz méltó értelmisé­günk van, de további fel­adataink közé tartozik a tu­dás presztízsének növelése. ' Éppen ezért nagyon fontos egész közoktatási rendsze­rünk szisztematikus átformá­lása, a meglevő társadalmi hátrányok felszámolása, a műveltség hierarchiájának .megszüntetése. fi.mi országunk gazdasági és ' szellemi fejlődését illeti — mondotta Aczél György —, úgynevezett magyar mo­dell nincs, de vannak hazai sajátosságaink. Kénytelenek vagyunk (ebben az országban, t’hol minden száz fillérből öt­ven a világpiacon realizáló­dik), világszínvonalon dol­gozni, következésképp világ- színvonalon kell gondolkodni is. Az iskola feladata tehát a konvertálható alaptudás biz­tosítása. Ebben rendkívül nagy szerep jut a pedagógu­soknak (tankötelezettség, anyanyelvi műveltség), s számítanunk kell a család ne­velő szerepére is. Fiataljaink- . nak nagyobb hivatástudatra van szükségük, de ezzel össze­függésben meg kell teremte­ni számukra a pályaváltozta­tás lehetőségét. Alapvető tár­sadalmi feladat az értelmes, emberi igények — a szocia­lista emberhez méltó igények — felkeltése. Az anyagi jó­léthez sok mindent megsze- eztünk az elmúlt években, évtizedekben. A tárgyak bir­toklása azonban nem lehet a szocialista ember végcélja. Társadalmunkban az a bol­dog ember, aki mennél töb­bet tud magából átadni a közösségnek. Erre csak a szo­cialista demokratizmus kere­tei között van lehetőség. Min­den ember agyára és szivé­re szükség van. Magyarországnak a követ­kezőkben nagy feladatai lesz­nek, _zeket a feladatokat azonbkn csak akkor vagyunk képesek teljesíteni, ha min­denkiben kialakul a megfe­lelő „jövőkép”, s ha ezért ki­ki legjobb tudása szerint ké­pes — a szocialista demokra­tizmus keretei között — dol­gozni. Éppen ezért javítani kell a vitaszellemet; társada­lomformáló tevékenységünk részesévé kell tenni az embe­reket. Eközben minden veze­tő érezze, hogy nélkülözhető és minden állampolgár tudja, hogy nélkülözhetetlen. Fel­adataink megoldhatatlanok az emberek százezreinek, mil­lióinak aktivitása nélkül. A pártaktíva dr. Bodnár Ferenc zárszavával ért véget, majd Aczél György a késő élutáni órákban visszauta­zott a fővárosba. Pufa Frigyes fogadta A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó küldöttségét —ame­lyet dr. Cahit Karakas.'-a nemzetgyűlés elnöke vezet •— szerdán hivatalában fo­gadta Púja Frigyes külügy­miniszter. A találkozón részt vett Raffai Sarolta, az or­szággyűlés elnöke és Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű eszme­cserén érintették a kétolda­lú kapcsolatokat, s külügy­miniszterünk ismertette a magyar kormány álláspontját a fontosabb, aktuális nem­zetközi kérdésekben. A küldöttség ezután a Ganz Villamossági Művekbe látogatott. A vendégeket Papp György vezérigazgató tájékoztatta a 4000 dolgozót foglalkoztató törzsgyár mun­kájáról. eredményeiről, majd levetítették a Ganz Müvek 100 éves jubileumára készült filmet, amelynek nyomán a török törvényhozó testület képviselői képet alkothattak az üzemben készülő gyárt­mányokról. A program gyár- látogatással folytatódott: a vendégek megtekintették a nagy szerelőcsarnokot, ahol Törökország részére, készülő turbógenerólorok forgóré­szeinek megmunkálása folyik. A forgácsolóüzemben a mo­dern NC-gépparkkal ismer­kedtek a képviselők. Útba ejtették a transzformátor- gyártó csarnokot is, ahol Ku- vaitba és Irakba küldendő transzformátorok szerelésén dolgoznak. a török parlamenti küldöttséget Losoiczi Pál befelezte Szabolcs megyei látogatását Losonczi Pál, az MSZMP Politikai 'Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke be­fejezte kétnapos Szabolcs- Szatmár megyei látogatását. Szerdán a megye északi ré­szét kereste fel. Délelőtt a MÁV záhonyi át­rakókörzetével ismerkedett. Losonczi Pál ellátogatott az eperjeskei rendező és átrakó- pályaudvarra, s megtekintet­te a Hungaroíruct tuzséri hűtőházát és a MÁV íényes- litkei rakodóbázisát is. Az Elnöki Tanács elnöké­nek útja ezután Kisvárdára vezetett. Losonczi Pál a tá­jékoztatót követően felkeres­te a város korszerű. 472 ágyas kórházát, amely a Ifi munka­helyes szakorvosi rendelő- intézettel együtt 120 ezer em­ber egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Az Elnöki Tanács elnöke, végül a Baromfifeldolgozó Vállalat évente 1600 vagon élő baromfit feldolgozó üze­mét látogatta meg. Faira A forradalmak történetét lapozgatva, az úttörők, az [ első áldozatvállalók között gyakran látunk felvillan- i ni a lelkesedéstől hevülő ifjú arcokat. Tavaszi nem- 1 zeti és forradalmi évfordulóink közül március 15-ét, amely- i ben vitathatatlanul, a szó teljes értelmében történelmi je- 1 lentőségű szerep jutott a fiataloknak, a forradalmi ifjúság ] harci napjaként tartjuk számon. i A pesti nép, a radikális ifjúság, a parasztság és a kis j létszámú munkásosztály nélkül nem lehetett volna kivívni t Magyarország függetlenségét. A forradalom alapvető vív- 1 mányait bukása utón sem lehetett megsemmisíteni. Kos- | suth, Petőfi, Táncsics örökségét, a márciusi ifjak álmait, i a szocializmust építő magyar nép megvalósította. Amikor J tisztelettel meghajtjuk az emlékezés zászlóit az 1848-as i forradalom hősei előtt, felidézzük a tanulságokat is. Min- 1 den új nemzedéknek okulni kell a történelemből és ma i nekünk is azt kell felmérnünk, mit tanulhatunk a márciusi 1 ifjúság példájából. ! Ma messze túlhaladva az 1848-as forradalom félbema- i radt művén két. egymástól elválaszthatatlan tanulságot j kell hangsúlyoznunk. Az első az, hogy a márciusi ifjú- i ság egy döntő történelmi pillanatban azért szólhatott bele 1 a történelembe, mert éveken át megfeszített munkával ké- [ szült feladatára. A Petőfi körül csoportosuló márciusi fia- i talok, koruk haladó forradalmi világnézetét sajátították el, J s nem felszínes ismeretek, hanem komoly tanulmányok , alapján igyekeztek megérteni koruk parancsát. A másik ' tény: mindazt, amit tanultak és elsajátítottak, tettekre tud- \ ták váltani akkor is, amikor ez áldozatkészséget, lemon- i dost, merészséget és hősiességet követelt. A mai magyar ] ifjúság akkor követi a márciusi fiatalok példáját, ha el- i sajátítva mai korunk haladó világnézetét, alkotó tettekkel 1 bizonyítja forradalmiságát és hazaszeretetét. , fi KISZ meiyei bizottságának ülése A KISZ Borsod megyei Bizottsága tegnap délelőtt Török László első titkár el­nökletével ülést tartott. A testület megvitatta a Bor­sodban élő iiatal írók és mű­vészek között végzett moz­galmi munkáról szóló jelen­tést. Részletesen elemezték a megyében és. Miskolcon élő, dolgozó és tanuló, va­lamint a Fiatal Művészek Borsodi Társaságában tevé­kenykedő írók. költők, kép­ző- és iparművészek és ze­neművészek, építészek és előadóművészek élet- és munkakörülményeit, alkotó­munkájuk lehetőségeit és eredményeit. A megyebizott­ság javaslatokat fogadott el a fiatal művészek körében végzett tevékenység tovább­fejlesztésére. Végül tájé­koztató hangzott el a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság és a KISZ megyei bi­zottsága együttműködésének 1979. évi feladatairól. Apró Aulai Tolna megyében Khomeini ajatoliah szer­dán egy teheráni nagygyűlé­sen annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy „egyes nyugati országok bel- viszályokat igyekeznek szíta­ni Iránban”, s ezért éberség­re szólította fel a lakossá­got. A síita vallási vezető azo­kat a nyugati olajtársaságo­kat vádolta. amelyeknek Irán a közelmúltban megta­gadta az olajeladást, s ezek „ügynökeit” tette felelőssé az elmúlt napokban lezajlott, iszlámellenes tüntetésekért. Megfigyelők szerint Kho­meini a nagygyűlést azért hozta össze, hogy minél több hívet szerezzen az iszlám köztársaság támogatására a március 30-i népszavazáson. Szerdán az iszlám forra­dalmi bíróságoknak újabb öt halálos ítéletét hajtották végre Irán különböző vidéki városaiban. Az elítélteket — egy tábornokot és az iráni rendőrség négy tagját — „gyilkosságok és kínzások” vádjával ítélték halálra. Tanácskozás a VflSVILL-nál Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, szerdán Tolna megyébe lá­togatott. Szekszárdon. a me­gyei pártbizottság székhazá­ban találkozott és eszmecse­rét folytatott a megye veze­tőivel. Ezután a Simontor- nyai Bőrgyárai kereste fel. Ott Vermes László igazgató tájékoztatta a csaknem két­száz éves gyár fejlesztéséről. Apró Antal délután részt vett a nagyközségi pártbizott­Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán az Állami Gazdasá­gok Országos Központjába látogatott, ahol Klenczner András vezérigazgató, vala­mint a központ más vezetői fo­gadták. A KB titkárát a lá­togatásra elkísérte Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Zsuf- Ja Ervin, a KB osztályvezető­helyettese. Klenczner András beszá­molt az ÁGK irányítása alá tartozó 124 állami gazdaság súgón rendezett pártaktíva- ülésen, s az országgyűlés' munkájáról, gazdaságpolitikai feladatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tájékoztatta a körzet kom­munistáit, a megye ország- gyűlési képviselőit. Az or­szággyűlés elnöke végül a helyreállított * és kulturális központnak berendezett si- montornyai várat, továbbá ,a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatot kereste fel. Borbély Sándor a beszámo­lót követően megbeszélést folytatott a MÉM és az ÁGK jelenlevő vezetőivel a KB 1978. március 15-i határozata végreha j tásán a k ta paszta! a - Iáiról, a mezőgazdaság sza­bályzórendszerérői. a gazda­sági együttműködés kiszéle­sítéséről, valamint az irányí­tás hatékonyságának növelé­séről. A megbeszélés után a KB titkára megtekintette az ál­lami gazdaságok mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­mékeinek bemutatóját. Borbély Sándor látogatása az ÍEK-bi eredményeiről és terveiről. A Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyét ellátó VAS- VILL Vállalat évente több mint négy és fél milliárd lő. rintos forgalmat bonyolít le. A társadalmi tulajdon védel­me a nagy értékre való te­kintettel tehát különösen fontos. Tegnap Miskolcon, a négy megye rendőr-főkapitánysá­gainak, tüzollóparancsnoksá. gainak képviselői, valamint a nagykereskedelmi vállalat rendészeti és gazdasági veze. tői tanácskozást tartottak, amelyen értékelték a társa­dalmi tulajdon védelmében az elmúlt években végzett mun­kát, meghatározták a felada­tokat. cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára szerdán Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a me­gyei pártbizottság székházá­ban Mokri Pál első titkár fogadta és tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság tit­kára ezután a Lábatlan! Vé- konypapírgyárat kereste fel. Az üzem megtekintése után Győri Imre programja a nyergesújfalui Magyar Vis- cosugyárban a hazai vegyi- szálgyártás központjában folytatódott. Itt megtekintet­te a vállalat legfiatalabb üzemét, a PAN-gyárat. amelyben minimális létszám- bővítéssel. üzemszervezési in­tézkedésekkel több minikét-, szeresére növelték a terme­lést. A Központi Bizottság titkára felkereste a szál­technikai kísérleti üzemet is, a hazai vegyistül kutatás központját is. A gyárlátoga­tás befejezése után Győri Imre Nyergesújfalun idő­szerű kérdésekről folytatott beszélgetést a dorogi járás nagyüzemeinek propagandis­táival. , Győri Imre Komárom melyében Győri Imre, a Magyar Szó­Belralyok Iránban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents