Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

1979. február 14., szerda A monoklitól az ékig S fiiéi százezrÉl é ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A tiszta leveacért w Rí MMG Automatikai Művek a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézettel közösen új, nordozható műszert fejlesztett ki a Diesel-motorok kipufogó gázának ellenőrzésére. Rövide­sen megkezdődik a sorozatgyártás is. A képen: egy kamion motorjának ellenőrzése. Bizalmiak és partnereik A Bagolyvár olyan ma­gaslatot jelent, ahonnan jó a rálátás a környékre. Amo­lyan kilátó réle, hiszen az emődi bagolyvárról jó idő­ben élesen kirajzolódnak a palkonyai hőerőmű kémé­nyei. És azért csak „féle”, mert turisták nem nagyon járnak ide, s az a pár tu­cat ember, aki itt dolgozik, nem sokat törődik a pano­rámával. Ezen a dombtetőn egy te­henészeti telep van. Ponto­sabban: az emődi Szabad­ságharcos Termelőszövetke­zet 432 férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telepe. Olyan szándékkal jöttem ide, hogy írjak a megye egyik legjobb tehenészetéről, s hogy még­sem ez lett belőle, arról Né­meth Ferenc főállattenyész­tő tehet, aki rögtön a téma közepébe vágott: — Sajnos, még ilyen ter­melési szint mellett is, mint a miénk, nagyon kevés a jövedelem. A telepen 3517 li­ter tejet fejtünk egy állat­tól. Ezzel az eredménnyel a megyei rangsor ötödik he­lyét foglaljuk el. Viszont a nyereség, amelyet a tehené­szet hoz, a tejtermelésre, a nagyüzemi termelésre adott állami támogatásból szár­mazik. A főállattenyésztő érvelé­se meglepett, zavarba ho­zott. Ügy tudtam, hogy Ernő­dön az olcsóságra töreked­tek. hiszen több mint 200 hektáron övezi a telepet, az újonnan telepített gyep, s ugyanakkor állományukat a nagy tejtermelő-képességű vörösfrizzel keresztezték. A legolcsóbb takarmány s a legjobban termelő fajta így, együttvéve nagy jövedelmet sejtet. Á főállattenyésztő is megerősíti ezt: — Elvben így van. Sajnos a gyakorlat mást igazolt. Szinte hihetetlen, de az idő­járás hatása az állattenyész­tésben ugyanúgy érvényesül, mint a szántóföldön. Nyá­ron, annyira csapadékos volt az időjárás, hogy nem tud­tunk legeltetni. A füvet le kelleti: kaszálni, hevinni az istállókhoz, mert csak úgy tudtuk etetni. A gyepről pe­dig tudni kell; igaz, hogy 40 százalékkal olcsóbb, mint a szántóföldön vetett takarmá­nyok költsége, de csak ak­kor, ha legeltetik, mert ha géppel kaszáljuk, hordjuk, akkor költségei alaposan fel­szöknek. Ráadásul, az idő­járás következményeként, a takarmányok minősége is romlott. Ezt pedig maga a terme­lés érzi meg. Hasonlóan az egyszeri autóshoz, aki extra bénáin helyett, normált ön­tött a tankjába, mégpedig kétszer annyit, hogy az üzemanyag tovább tartson. És csodálkozott azon. hogy a tankból kiömlött a benzin. Valahogy így van ez a gyenge takarmánnyal is. Ha rossz a minőség, hiába emelem meg a napi adagot, a tehén alig­ha bírja megenni. És ráadá­sul, gyengébben is tejel. — Szerintem, kétszáz li­tert vesztettünk el —mond­ta a főállal tenyésztő. — Eny­Egyik évről a másikra öl­ven mázsa búzát takarítot­tak be arról a tábláról, amely addig szinte semmit nem termett. Pedig a Bod­rogköz „átka” a belvíz, azon a tavaszon is támadott. A magyarázatban nincs megle­pő. nincs csoda, egy szóval i:i lehet fejezni: alagcsövezés. A sárospataki Kossuth Ter­melőszövetkezetben két év­vel ezelőtt kezdték meg a munkát, s napjainkra már 300 . hektáron tudják megvé­deni a földeket a belvíz ve­szélyétől. Agyag és műanyag csöveket fektettek le, s a mélyben húzódó járatokat „ráfűzték” az üzemi csator­nákra. Ezzel a módszerrel két legyet ütöttek egy csa­nyire befolyásolja a terme­lést a takarmányok béltar­talma. Pedig az itteni állomány, értékes egyedekből áll. Jel­zésük: F—1. A vöröstarka Holstein—Fríz első utódai. Jellemzője a monokli a szem alatt, szinte minden borjú­nál megtalálható. Jelzésük: R—1, R—2. Ezek a borjak már ék alakú jegyet visel­nek homlokukon. 50—75 szá­zalékban már az apai vona­lat, a nagy tejtermelő ké­pességű fajtát képviselik. Hogy miért soroltuk ezt így fel? A válasz egyszerű; ezek az állatok a jövőt képvise­lik. A jövőt, amelynek cél­ját így lehetne kifejteni: harc a fillérekért. Németh Ferenc: — Mivel a gazdaságossági számítások egy liter tej elő­állításához viszonyítják a költségeket, lényeges, hogy minden fillért megfogjunk. Vonatkozik ez a takarmá­nyozásra is, hiszen a vörös- friz lényegesen kisebb súlyú állat a magyar tarkánál Logikus, hogy a kisebb súly­hoz, kevesebb takarmány kell, tehát szigorúan embe­ri szempontból, azon spóro­lunk, hogy ennek a fajtá­nak az életfenntartására ke­vesebb takarmány szüksé­ges, s ha ugyannyit kap, mini a magyár tarka, akkor vi­szont többet termel. Persze ez elsősorban fajtakérdés. De nem lényegtelen így is meg­közelíteni. Kevesen tudják, hogy az emődi tejből készítik Mező­kövesden a göcseji sajtot. Ehhez a termékhez, pedig kiváló, baktérium-, csíra­mentes tej kell. A vállalat a közeljövőben 8 filléres prémiummal ösztönzi a tele­pet, hogy a minőség min­dig meg legyen. A szövet­kezet pedig külön prémi­ummal serkenti dolgozóit a higiénikus munkára. Példa­ként: évente 30 mázsa drá­ga fertőtlenítő szert hasz­nálnak fel. Viszont ebből a 8 fillérből százezrek kép­ződnek. És ez tiszta nyere­ség. Amin csak az ágazat nyerhet. És ugyanakkor a csíramentes tejjel, már egy kicsit a jövőbe ugranak, hi­szen talán nem is olyan tá­voli az a korszak, amikor a tejet is minőség szerint ve­szik majd át. A főállatte­nyésztő folytatta: — Szükséges egy üzemi állatorvos beállítása is. Saját számításaim alapján, évente 1,5 millió forintot takarítha­tunk meg azzal, hogy az ál­lategészségügyben védekezés helyeit a megelőzésre he­lyezzük a hangsúlyt. Még kikívánkozott a főál- lattnyésztőből valami: — Nem mehetünk el szemel­lenzővel a takarmányter­mesztésünk mellett sem. Vál­toztatni kell szemléletün­kön, mert nemcsak a gyep­ből áll a takarmánybázis, hanem silókukoricából is. Abrak-megtakarításból is. Ezekben pedig nem vagyunk éppen az élenjárók között. — kármán — vasra, egyrészt mivel a víz­levezető rendszer a föld alá került, nem akadályozza a nagyüzemi művelést a nyi­tott csatornahálózat, más­részt a viz gyorsabban hú­zódik le a táblákról. Az alagcsövezés nem olcsó mu­latság, hiszen hektáronként 22 ezer forintba kerül, s ezért elsősorban olyan terü­leteken indokolt, amelyek jó adottságúnk. Mivel a vissza­térülés . összege gyors, már csak azért is. mert a jöve­delem szempontjából veszte­séges táblákról, az elmúlt évben hektáronként 15 ezer forint árbevételt értek el. a közeljövőben további terüle­teken folytatják az alag- csövezést. Országosan is nagy gon­dot jelent az elhagyott ka­vicsbánya-tavak további hasznosítása és vízvédelme. E probléma megoldásának irányába tettek fontos lé­pést Borsod megye párt-, tanácsi és vízügyi vezetői, amikor elhatározták: a mis­kolci agglomerációban ta­lálható kavicsbánya-tavakra •vízvédelmi és környezetfej­lesztési tervet kell készíteni. A KEVÍTERV-nél készülő tervek foglalkoznak a má- lyi, nyékládházi és Csorba­telepi tavak környékének te­lepülésfejlesztésével, javasla­tot adnak a víz- és környe­zetvédelmi feladatok olyan irányú megvalósítására, hogy a tavak a fürdés, vízparti üdülés, vízisport és horgá­szati céloknak továbbra is maradéktalanul megfelelje­nek. A lakóházak gazdaságo­sabb fűtésének vizsgálati módszerei közé tartozik a termogrammetria, amely a testek kisugárzásait elemzi és így épületfalak kisugár­zásáról is teljes képet ad. Ilyen jellegű vizsgálatokat végeztek a közelmúltban a szakemberek. Megállapítot­ták a távfűtésnél, hogy a házgyári épületekben 15 szá­zalékkal több energiát Íveli „bepumpálni”, mint ameny- nyi a lakások fűtéséhez szükséges. Ez egy fűtési sze­zonban sok millió forint tü­zelőanyag elégetéséhez vezet, A .szakemberek vizsgálódását megnehezítette, hogy nem lehetett pontosan tudni, hol szivárog el a meleg. A mű­szer segített kideríteni. A panelek egy részénél az elő­írtnál kisebb a hőszigetelő­képesség. Az eddiginél job­ban kell ellenőrizni a pa­nelek szágetelőképességét. Ma már rossz álomnak tűnik mindaz, ami másfél éve még valóság volt a le- ninvárosi Építőipari és Szol­gáltató Szövetkezetben. Fia akkoriban valaki a szövet­kezet gazdálkodása felől ér­deklődött, egy kézlegyintés­sel elintézték a válaszadást. Keserűség áradt az embe­rekből, nem éreztek szilárd talajt a lábuk alatt. Smert sokak számára kilátástalan­nak tűnt a jövő, a kibonta­kozás lehetősége, valóságos népvándorlás kezdődött. Mű­szakiak, szakmunkások hagy­ták ott a szövetkezetei, ame­lyet már-már a széthullás veszélye fenyegetett. * Azután elérkezett az 1978- as esztendő, amely — mint később kiderült — szebb na­pokat hozott a tagság szá­mára. A vezetőség egyik leg­fontosabb ténykedése az volt. hogy megfelelő munkát biztosított az itt-dolgozók- nak. S közben hozzáláttak a fegyelem megszi lárd ifásához. Nyílt lappal játszottak: min­denkinek színt kellett valla­ni. Vagy marad a szövetke­zetben és dolgozik becsüle­tesen, vagy szedi a sátorfá­ját és más munkahelyet ke­res magának. Mindenképpen rendnek kell lennie — val­lották az előrelátók. S ne­kik volt igazuk, hiszen fe­gyelem és szervezet tség nél­kül nem lehet eredménye sen dolgozni. A változás már az ét' ele­jén bekövetkezett. Ennek A Miskolci Kertészeti Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga február 8-án és 9-én ren­dezte meg — a Fegyveres Erők Klubjában — a szak- szervezeti bizalmiak és he­lyetteseik évenként megis­métlődő tanfolyamát. Varsás Lajos szakszerve­zeti bizottsági titkár el­mondta, hogy az idei tan­folyam bizonyos tekintetben eltért az eddigi gyakorlat­tól. A vállalat szakszerve­zeti mozgalmában először nyílt lehetőség arra, hogy a szakszervezeti tagság képvi­selői együtt vegyenek részt a gazdasági vezetőkkel egy olyan rendezvényen, mely­nek célja a termelési ered­mények elérését mozgalmi munkával is segíteni, úgy, hogy „bepillanthassanak” a egyik jele az volt, hogy mind­inkább felfelé ívelt a ter­melési grafikon. Az előző gazdasági évet még 6 millió forint adóssággal zárták, vagyis ennyivel kevesebbet termeltek, tavaly viszont már többletet sikerült elér­ni. Ebben nagy szerepe volt az építőipait részlegnek, amely 1978. első hat hónap­jában — szemben az előző év azonos időszakához ké­pest, négy millió forinttal nagyobb árbevételre tett szert. Ez önmagában véve Is sikernek számított, hiszen ugyanolyan építőipari lét­számmal oldottak meg lé­nyegesen nagyobb feladatot. Most, hogy' birtokunkban van néhány, a múlt évi gaz­dálkodásról készült kimuta­tás, méginltább egyértelmű­vé válik: nagy lépést tett: a szövetkezet az egyensúly megszilárdítása irányában. Talán még jót is tett a szö­vetkezetét ért 1977-es meg­rázkódtatás. mert ennek so­rán a gyengék is kihullot­tak. akik pedig kitartottak, belátták, hogy csak a jól végzett munka vezethet si­kerre. Hogy példává is. szolgál­junk. Tavaly a szövetkezet 20.3 millió forint termelési érték elérését tűzte célul (az 1977. évi teljesítés 18 millió forint volt). Egy gyen­ge év után reális volt ez a nagyságrend. A kollektíva azonban kitett magáért, mert a fenti összeget még megtoldotta csaknem hat­millióval, amely így 26 mil­lió forintra kerekedett másik fél. a partner munka- módszerébe. bírálva, együtt gondolkodva és egységes ál­lásfoglalást kialakítva a vál­lalat előbbreiutásáért. Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei Bizottságá­nak titkára a kétnapos, bentlakásos tanfolyam mun­kájának értékelésében meg­állapította, hogy ez az új­szerű kezdeményezés, noha nem a tervezett létszámban jelentek meg a gazdasági ve­zetők, a jövőben elvszerűb- bé és eredményesebbé teheti a bizalmiak és gazdasági ve­zetők együttműködését. A szakszervezeti mozgalom ter­melést segítő tevékenysége, az érdekvédelem mellett ak­kor éri el igazán a célját, ha mindkét fél átfogó és reá­lis képet kap egymás mun- , A Leninvárosi Pártbizott­ság legutóbbi ülésén — ahol a vállalatok és szövetkezetek 1978. évi gazdálkodását ér­tékelték — egyebek között szó esett az Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet mun­kájáról is. Így például meg­állapították, hogy — bár a tervidőszak árbevételének időarányos részét a már is­mert okok miatt a szövet­kezet nem tudta teljesíteni — a korábbi időszakhoz ké­pest szervezettebbé vált gazdálkodásuk, tovább javult az ágazatok tevékenysége. Arról is ezen a fórumon ér­tesültünk, hogy más vállala­tokkal együtt ebben a szö­vetkezetben is kedvezően alakult a termelékenység: az egy dolgozóra jutó termelési érték az 1977. évi 107 ezer forintról 142 ezerre növeke­dett. * A fellendülésben kétség­telenül közrejátszott, hogy tavaly, a leninvárosi telep­hely kialakításával véglege­sen megoldódtak az elhelye­zési gondok, hogy megfele­lő otthonra találtak a szö­vetkezet dolgozói. Ugyanak­kor jelentősen javult az egész szövetkezet, de főként az építőipari részleg techni­kai felszereltsége. Ma már rendelkeznek kétezer négy­zetméter csőállvánnyal, s ugyancsak az elmúlt évben vásároltak egy gyorsemelőt, amelynek a karbantartási, felújítási munkáknál veszik nagy hasznát. Olyan eszkö­kájáról, és így alakítják ki azokat a gyakorlati útmu­tatásokat a dolgozók szá­mára, amelyek a vállalat minőségi és mennyiségi fej­lődését hivatottak előremoz­dítani. Ma a szocialista de­mokrácia korszakában a mozgalmi és gazdasági mun­ka egymást jól kiegészítő együttműködése nem nélkü­lözheti az átlagosnál maga­sabb szintű politikai, gazda­sági és kulturális felkészült­séget. A kertészeti vállalat bi­zalmi hálózata műveltségi szintjéről, a tanfolyam záró­programjában megrendezett szakmai, politikai és kultu­rális vetélkedőn adhatott számot. zök ezek, amelyek ugyan nem jelentik a technika leg­magasabb fokát, de nélkü­lük nem tudnának eleget tenni az egyre növekvő kö­vetelményeknek. Szabó Mihály elnök leg­alább annyira örül annak is, hogy végre sikerült stabillá tenni a létszámot. Mégpedig oly módon, hogy mindez minőségjavulást eredménye­zett az összetételben. Nem egy jól képzett szakember találta meg számítását a szö­vetkezetben, amely tavaly tizennégy százalékos bérszín­vonal-növekedést biztosított dolgozóinak. * Az elmondottakkal ko­rántsem azt akartuk kifejez­ni, hogy a szövetkezetben már minden -gondot száműz­tek, hogy nincs mit javítani a munkában. Mindössze té­nyeket rögzítettünk, azzal a szándékkal, hogy a teljesség­re való törekvés nélkül be­mutassuk. milyen pontról in­dult a szövetkezet 1978 ele­jén, s hol tart egy év eltel­tével. Tennivaló van bőven. Az egyik legdöntőbb most az. hogy a tavaly megkezdődött folyamat ne szakadjon meg, hogy tovább erősödjék a szövetkezet gazdasági hely­zete. S mindezt úgy érje el a tagság, hogy közben min­denütt javuljon a munka minősége, s erősödjék a fe­gyelem. S bár történtek bi­zonyos kezdeményezések a lakossági szolgáltatás bőví­tése érdekében, ez a mun­ka a jövőben több törődést igényel a szövetkezet veze-' tőitől. L. I» Í Aiaicsivezés a Bslrapiezta Helyreállt az egyensúly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents