Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

ESZAK-MAGYARGRSZAG 4 A képernyő előtt Itt is, ott is mutogattak Csupa mutogatásból áll a tévéműsor. Hol a műsorszerkesz- töség mutogat be sorban egymás után ilyen, meg olyan Hí­meket, hol a legkülönbözőbb műfajokat képviselő művészek mutogatják meg, mit is tudnak nemes célért produkálni, hol meg jókedvű tévések, színészek, újságírók és. mások tesznek úgy. mintha a korábban versenyben űzött Most mutasd meg! játékot folytatnák, s ezzel kéthetenként huszonöt percig elszó­rakoztatják azt a nézősereget, amely vasárnaponként kora este is a képernyő előtt ül. Az elmúlt héten még bűnözőket is mutogattak a Kék fény soros adásában, a pesti nézők meg megmutatták, ők is tudnak segíteni a' rendőrségnek, nem­csak a bemutatott két ifjú önkéntes rendőr, mert az adás végére már el is fogták a. körözött férfiút. * •Derrick, meg Marceau felügyelő hazáiban bizonyára nem honos a bűnügyi nyomozások társadalmi segítése a televízió közbejöttével, ezért aztán sorra-rendre tanúi lehetünk a dú­san áradó krimiknek, amelyekben maguknak a nyomozók­nak kell elfogniuk tetteseket, végrehajtani nyomozói felada­tokat, legyen az erkölcsrendészeti ügy, vágj' akár rendőrgyil­kos pénzhamisító banda felszámolása. S ilyenkor mire szá­míthatnak a szeplős rendőr lányon, meg a börtönből kiho­zott besúgón kívül? A mi krimirajongó közönségünkre, amely sosem tud jóllakni ezzel az időtöltéssel. Nos, az elmúlt na­pokban két ilyet láthattunk — A saját szakállára, meg a Címe ismeretlen címűt —, egyik sem volt jobb, vagy rósz- szabb az átlagnál. Mutogattak — persze — más filmeket is, közülük kettő bizony tömény unalom volt — Az anyai sze­retet, A könnyűlovasság támadása, — A bigámista sem tar­tozott a Masiroianni-sorozat kiemelkedő darabjai közé; a Lina esküvője elsősorban a nálunk ritkán látható norvég filmművészetről történt híradásával lehet csak emlékezetes, S volt még egy nagyon méltatlan Armstrong-életrajzfilm. * A mutogatásra visszatérve, szót érdemel a már említett vasárnap esti Most mutasd meg!, ami már régen nem Most mutasd meg! Hajdan rokonszenves, és találékony fiatalok remekül versenyeztek ebben a játékban, kidolgozlak minden­féle szemiotikái rendszereket, izgalommal nézhettük versen­gésüket — még ha olykor bosszantott is, hogy szavakat mu­togattak anélkül, hogy tartalmukat ismerték volna —, ma­gával ragadott a versenyláz. Aztán decembertől a fiatalokat ismerősebb arcok váltották fel: színészek, televíziósok, színé­szek, kritikusok, újságírók négyes csapatai. A Most mutasd meg! átalakult „rendhagyó vetélkedővé”, illetve kellemesen szórakoztató műsorrá, ahol legkevésbé sem a mutogatás, va­lami jelrendszer, hanem a jókedvű játék, a többnyire merő­ben más szerepkörben megismert emberek játékra vállalko­zása és sok-sok spontán megnyilatkozása kínálja a szórako­zást, amit aztán hamar el is felejtünk. Nem rossz ez a soro­zat, sokat derülhettünk eddig rajta, s bizonyára még sok adásban sok ismerőss szereplővel találkozunk. * Bizonyára igen sokan figyelték szerdán este a nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett gálaestet. A nagyszabású, csaknem háromórás műsor — mint minden ilyen összeállítás — természetesen rendkívül változatos volt mind műfaji, mind színvonal tekintetében. Nem is lenne illendő most egyes produkciókat elemezni, vagy akár szerkesztésnek ez­zel kapcsolatos kifogásokat felróni. A jó az volt. hogy é cjél érdekében sikerült összehozni ilyen széles és sokműfajú mezőnyt, mert ez a műsor azt tanúsította, hogy művészeink java szívesen szerepel ellenszolgáltatás nélkül is, ha a cél nemes, márpedig a gyermekekért tenni talán a legfontosabb e világon. Ebben a műsorban művészek tucatjai mutatták meg, hogy a maguk eszközeivel hajlandók jó célért kiállni és igen jó, hogy a televízió ezt az estet, az Erkel Színház néző­terét tízmilliósra bővítve, mindenkinek megmutatta. Bizo­nyára nem lesz gyakori a hasonló műsor a képernyőn, de szívesen fogadtuk, s alighanem tanulságokkal is szolgált szervezőknek, szerkesztőknek, rendezőnek, közreműködők­nek is. * Végül feltétlenül feljegyzést kíván az elmúlt hét három félórája, a Három jelenet Ingmar Bergmannal című három­részes riportfilm. Ingmar Bergmann, az igényesebb filmbará­tok megkülönböztetett tiszteletét élvező világhírű svéd ren­dező emberi arculatára bizonyára sokan voltak kíváncsiak. E riportfilm, amely gyakorlatilag egy hatalmas monológra korlátozódott, nem érintette az alkotó műveit, hanem gyer­mekkorát, előéletét hozta közel hozzánk, s annak megismert mozzanataiból Bergmann művelnek jó ismerői a filmtörté­netek egyes fordulatainali esetleges motívumaira következ­tethetnek. Benedek Miklós Ne halassza az utolsó pillanatra! Az úttörő- és kisdobosavatásra már most beszerezheti gyermeke számára a szükséges egyenruhát cs felszereléseit KERESSE FEL BOLTUNKAT! Bő áruválasztékkal állunk rendelkezésére EZERMESTER ÉS ŰTTÜRÖBOLT MISKOLC, SZÉCHENYI ÜT 11—13. TELEFON; 15-607, 16-282 Lukovsiky László rajza Á mezőgazdasági könyvhónap miskolci rendezvényeiről A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében már eddig is számtalan szakmai bemuta­tót, ankétot rendeztek mind a megyében, mind Miskolcon, a megyeszékhelyen. Ezeken a rendezvényeken a kisterme­lők, valamint a mezőgazda­ságban dolgozó szakemberek nagy számban vettek részt. A hónap hátralevő részében sem csökken a rendezvények száma, s minden bizonnyal az érdeklődők kiválasztják a számukra leghasznosabb, leg­több tapasztalattal szolgáló bemutatót, ankétot. A virággal, dísznövénnyel foglalkozók részére, február 12-én, héttőn 18 órai kezdet­tel tartottak előadási a mar­tintelepi Tompa Mihály fiók- könyvtárban. A két előadó szakember Augusztin János és I-Ionti Győző, a Miskolci Kertészeti Vállalat kertész- mérnökei. Virágos témával foglalkozik március 1-én 18 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Házban dr. Nagy Béla egyetemi tanár, a Ker­tészeti Egyetem termesztési karának dékánja. Előadásá­nak címe: A házikert virá­A gyümölcstermesztők is több előadás között válogat­hatnak. Február 22-én 18 órai kezdettel ugyancsak az Ady Endre Művelődési Ház­ban, Gyümölcstermesztés és gyümölcsfa metszés címmel Tóth Ferenc kertészmérnök tart ismeretterjesztőt. Előtte metszési gyakorlatra is sor kerül Varga- András kertba­rát előhegyi gyümölcsösében. Február 26-án a Gárdonyi Géza Művelődési Házban be­mutatják a Magyar gyümölcs, Házikertek növényvédelme, Zöldség- és gyümölcskonzer- vek című szakfilmeket. Az egészséges táplálkozással kap­csolatos dr. Pénzes Géza elő­adása, február 26-án 16.30 órakor a Budai József mező- gazdasági szakkörben (Pető­fi u. 1—3.), melynek címe Vitaminok az ember életében. S ha már a táplálkozás szóba kerül, nem feledkezhetünk meg Szolnoki Jenő gomba­szakértő előadásairól sem. Február 19-én 18 órai kez­dettel a martintelepi Tompa Mihály fiókkönyvtárban az ehető és mérgező gombákról tart ismertetőt, majd 20-án 17.30-kor a Budai József szakkörben a gombatermesz­tés titkaiba segít bepillan­gai. tást nyújtani. A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet értesíti Miskolc város lakosságát, hogy a szövetkezet által végzendő lakóház-karbantartási és felújítási munkálatainak elvégzésére a Miskolc, Szputnyik u. 1. sz. alatti telephelyén V. szitái kartaMási építésvezetőséget tizeit tétre A szolgáltatás gyorsabb lebonyolítása érdekében személyesen vagy a 11-Z+9Q telefonszámon szíveskedjenek megrendeléseiket leadni, a megrendelt munkák kivitelezésével kapcsolatos kérdésekre is a fenti telefonszámon kapnak tájékoztatást. 1979, február 13., kedd Bodrog ha lom—Kistokaj—Ernőd Kelta-corpus Bemutatásra kész a leletanyag A tél a korábban végzett munka összegezésének, az ásatási anyagok feldolgozá­sának időszaka a régész-mu­zeológusoknál. Ügy tűnik, va­lamivel kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb munkanapok kö­vetik egymást és csak ritkán hívja ki a régészeket a mú­zeumból a megye valamelyik távolabbi helyére egy-egy sürgős leletmentés, érdekes bejelentés. Így történt ez január ele­jén a miskolci I-lennan Ottó Múzeumban, ahol Tóth Elek emődi tanácselnök tett be­jelentést! hogy az István - ifíajor melletti homokbányá­nál graíitszürke korongon edénytöredéket találtak ho­moktermelés közben. (A ta­nácselnök maga is régészke- dő hajlamú ember, aki már évtizedekkel ezelőtt is fog­lalkozott amatőr módon ku­tatásokkal, hanem az ügy iránti személyes érdeklődés­től és lelkesedéstől vezettet­ve is kérte a muzeológusok sürgős intézkedését. (I-Ielle- brandt Magdolna régész biz­tosította a helyszínt, mind­addig, amíg a leletmentést módszeresen jneg lehet kez­deni. Erre előreláthatólag májusban kerülhet sor, s Tóth Elek tanácselnök addigra megszervezi a társadalmi munkát is a múzeum lelet­mentő munkájának segítésé­re. Mintegy kétszázszor het­ven méteres területet kell majd felásni a további lele­tek végett. Ernődről egyéb­ként nemcsak a már említett kelta eredetű korongolt edénytöredéket hozták be, hanem Tóth Elek segítségé­vel több új kőkori anyagot is beszállítottak a múzeum­ba. * Hellebrandt Magdolna ré­gész munkatervei, feladatai között kiemelt helyet foglal el a kelta-corpus., Ez tulaj­donképpen egy több mú­zeum részvételével történő országos felmérés, amely azt célozza, hogy a múzeumi kelta-régészeti anyagokhoz szükség esetén kiegészítő, „hitelesítő” ásatásokat vé­gezzenek. Hói tart ebben a munkában most a régész? — A kelta-corpus feladat rámeső részével készen va­gyok, — mondja Hellebrandt Magdolna. — Pest, Nógrád, Heves és Borsod megye te­rületének teljes anyagát vé­gignéztem, az anyag össze­állt, befejeződött a gyűjtés és a leletanyag lerajzolása. Ter­veink szerint májusban Mis­kolcon, a Herman Ottó Mú­zeum földszinti termeiben időszaki kiállításon mutatjuk be a kelta-corpus anyagot, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárával közösen. Biróné Sey Katalin segít az érem­anyag bemutatásában. Már készen áll a kiállítás tervrajza, a múzeum fotósai megkezdték az anyagok fény­képezését. A tárlaton először a lelőhelyek térképével talál­kozik a látogató. Domborzati térkép segíti majd a jobb tá­jékozódást.. — A teljes kelta lelet­anyag az időszámításunk előtti 3. századtól időszámí­tásunk kezdetéig, tehát a Dunántúlon a római meg­szállásig, a mi területünkön a különféle barbár népek megjelenéséig mulatja be a kelta-világ emlékeit, — foly­tatja Hellebrandt Magdolna. — Vizsgálataink szerint te­rületünkön a szkíta hatás erősen érezhető a kelta kul­túrában, s éppen ennek a szkíta hatásnak az érzékel­tetése teszi különösen érde­kessé a kiállítandó anyagot. A kelták és szkíták békés egymás mellett élésének nyo­mai tűntek elő, s' ezt is sze­retnénk érzékeltetni a kiállí­tás anyagával. Nem tájegy­ségenként mutatjuk be a le­letanyagot. tekintettel arra, hogy az egész Észak-Magyar- ország egy földrajzi egység e tekintetben. A leletanyag a tárlaton gyakorlatilag három csoportosításban látható: fegyverek, a kelták harcos, hódító . nép jellegének érzé­keltetésére. kerámiák, a min­dennapi élet egyéb lelet­anyagai, végezetül a harma­dik csoportban a viseleti anyagok, ékszerek, ötvösmű­vészeti munkák, amelyek az életmódról nyújtanak infor­mációkat. Legutóbb 1977. végén vet­tük számba a megyénkben folyó kelta-kori ásatásokat. Mi történt azóta? — Bodroghalomban továb­bi tizenöt kelta sírt tártunk fel. A korábban csak szór­ványos leletek után 1978. nyarán nagyobb arányú ása­tást végeztünk, amelynek ke­retében egy önkéntes diáktá­bor tagjaiból és nyugdíja­sokból összeállt mintegy har­minc tagú segítő gárda dol­gozott három hétig. Száz mé­ter hosszúságban ástuk fel a homokbánya parlotdalát. Itt kell megköszönnöm Zsoldos János bányamester segítsé­gét. Kistokajban is folytat­tuk az ásatást, hamvasztá- sos sírokat találtunk, amit azért is különösen fontosnak tartok megemlíteni, mert a már említett kiállításon egy ilyen hamvasztásos sirt re­konstruálunk. Ugyanitt, a szép kerámia- és kardlele­tek melléit, egy sírban két dárdahegyet találtunk, to­vábbá egy olyan fát, ami esetleg jelfa is lehetett, bár ez még nem bizonyított. Természetesen, ezek is helyet kapnak a kiállításon. Igaz. a tárlat csak a legjellegzete­sebb anyagokban tükrözte ti az észak-magyarországi kel­ta-kultúrát, de Borsod min­den lelőhelyéről lesz valami­lyen anyag. * Bevezetőben azt mondta a régész, hogy készen van a kelta-corpus feladattal. Ép­pen az emődi bejelentés bi­zonyítja, hogy talán még­sem lehet lezárni ezt a mun­kát. — Valóban, olyan, hogy kész anyag, a szó szoros ér­telmében soha sincs. Mindig jöhet és jön újabb bejelentés, és az ásatások újabb lelete­ket produkálnak. Ernődön már e nyáron ásatunk to­vább, Bükkszentlászló—Nagy- sáncon pedig .három év múlva kerül sor ásatásra, ami tovább bővíti majd min­den bizonnyal a borsodi kel­ta-anyagot. (I). m.) A Borsod megyei Gyümölcsszesz- és Üdítőital-ipari Vállalat, Sárospatak felveez: ÜZEMGAZDÁSZT, valamint ÉLELMISZERIPARI vagy VEGYÉSZ ÜZEMMÉRNÖKÖT Jelentkezni lehel személyesen vagy írásban: Sárospatak, Nagy Lajos u. 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents