Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
1979. február 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Harangszó a kolónia fölött Egy testületi elöntés meg- .konciitötta a lélekharangot a perecesi bányászkolónia elaggott, favázas lakóházai fölött. Családok élnek itt kis szoba-konyhákban, múltszázadbéli körülmények között. Recseg a közös íalépcsö, ami az emeletre siet, hajlik az emeleti lakások hajópadlója a lépések alatt, a hideg lakásokban mázsaszóm fogy a szén, mégis alig melegszünk meg a zománcos • asztal- tűzhely mellett. Évtizedeken át éltek itt bányászcsaládok zokszó nélkül, hiszen a kolónia olcsó lakást adott, fedelet a fejük fölé. Most mégis csupa panasz árad minden lakóból: — Elköltözött néhány család és a megüresedett lakásokat a MIK valóságos romhalmazzá tette, megnehezítve az itt maradottak mindennapjait. A lépcsőházban se ablak, se ajtó nem maradt, átjár a szél, bever az eső, a hó az ablaktalan üres odúkba — tárja szét a karját Nyíri József, mint aki nem hiszi el, hogy tegnaptól szomszédok nélkül lakik már, az emeleten csak a szél és a hideg ver tanyát esténként, aztán még hozzáteszi: — A gyerek lel hazajönni, mert tátongó sebeket ütöttek a falon a MIK. brigádjai, mert a sötétség bizonytalanságot ébreszt itt és nemcsak a gyerekben. — Romos, életveszélyes lakások ezek mind — szögezi le akkurátusán Nyíri József — ezt a tanács is elismeri. A fogyatkozó türelem az, amiben élünk nap, mint nap. Ahol megbontották az emeleti mennyezetet/, ott foltok jelentek meg a földszinti lakások plafonján. — Tulajdonképpen örülni lehetne annak, hogy fokozatosan felszámolják ezt a régi kolóniát és a lakások megbontásával lehetetlenné teszik, hogy itt valaki még egyszer tanyát üssön magának. — . Akik elköltöztek, szö- nyegpadlós, központi íűté- ses lakásba költöztek, biztosan örülnek is, de mi. akik itt maradtunk, csak a hátrányokból részesülünk — jegyzi meg Bara Gyuláné. az egyik emeleti otthon lakója. Háromszor annyi olaj kell a fűtéshez, mióta nincs meleg a szomszédban, mióta átjár a falak között a szél. A szavak között ott bujkál, olykor felfedezhetően az első elköltözők iránti irigység, a várakozásra kényszerülők keserűsége. — Mentünk a tanácshoz, a lakáshivatalhoz, gyors segítséget senki sem ígért. Talán jobb lett volna egyszerre egy házat kiüríteni és lerombolni, hogy ne maradjanak mostoha körülmények között az ittragadt családok. Nem így történt, hiszon akadtak, akik a számukra kiutalt új otthont nem fogadták el. mert nem lartol- . ták megfelelőnek. így tovább várnak. A régi lakások alapos megrongálása viszont elengedhetetlen volt az önkényes lakásfoglalók ébersége, találékonysága miatt. — Ha tudnák, hogy éjszakánként, amikor az ember már igazán mélyen alszik, niotoznak, kovácsolnak az elhagyott lakásokban, fölöttünk. vagy mellettünk, deszkát. lécet keresve — állít meg bennünket egy másik lakó, Varga Erzsébet. — Még aztán csavargó külsejű emberek ittasan ezekbe a sötét, ajtótlan, ablaktalan szobákba húzódnak be. hideggel, faggyal milsem törődve, csak fedél legyen fölöttük. Sötétedés után nem merünk kimozdulni az ilyen rossz külsejű csavargók miatt, akik mostanában itt keresnek helyet maguknak . .. A panaszos levelet sokan aláírták, és kivétel nélkül a MIK-et tették felelőssé a Perecesen kialakult körülményekért. Helyszíni szemlénkre eljött Nyíri István, a MIK igazgatója is. aki meggyőződhetett arról, hogy azok a brigádok, akikre a megüresedett lakásokat bízták, jól elvégezték a dolgukat, kiszedtek ajtót, ablakot, még a keretek koszorúit is kifeszegették, betörték. Furcsa igazság a kulpnia lakóié, mert amíg fokozatosan valamennyien korszerű lakótelepre költözhetnek, átmenetileg — legrosszabb esetben is csak fél évig, legfeljebb egy évig — viselniük kell egy pusztuló, pusztulásra ítélt, kolónia nap mint nap nehezedő gondjait. Szerencsésebb lett volna házanként elvégezni az építést, az előbbrelépést szolgáló rombolást? Minden bizonnyal! De ha ezt sehogy sem sikerült elérni, legalább közelebb hozhatnák a rég várt költözés napját az új' lakásba. Azoknak, akik az elmúlt napokban érdeklődtek a kolónia* lakói közül, már reménylkeltöbb választ adhattak. Nagy József Parképítők Az időjárás kedvez a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozóinak. Ilyenkor van lehetőségük az elöregedett díszfák helyére fiatal, földlabdás fát helyezni. Képünkön: VJ,j fa beépítése a Bajcsy-Zsilinszky úton. Szabados György felvétele Ipszeri g Róna család örvendetes tény. hogy napjainkban egyre népszerűbbé válik az üdítő italok fogyasztása. Ebben nagy része van annak, hogy mind több, és minőségben is jobb „hüsi” kerül forgalomba. Erről beszélgettünk Kiss Erzsébettel, a Debreceni Állami Gazdaság miskolci leiepének vezetőjével. — Feladatunk Borsod lakosságának üdítő itallal való ellátása. 1973-ban, Sályban kezdtük meg a ma már közkedvelt „Traubisoda” gyártását. A növekvő igények szükségessé tették a telep Miskolcra helyezését. Így hoztuk létre az üzemet, a miskolci Avas hegyen. Korábban a Badacsonyi Állami Gazdasághoz tartozó üzemet 1976-ban a Debreceni Állami Gazdaság vette át. A kezdeti termelés, az évi kétmillió palackot sem érte el. Az elmúlt évben ennek már az ötszörösét készítettük és hoztuk forgalomba. — A dinamikus fejlődést főleg a választék növelésével értük el. Ma már a trau- bi mellett meggy és almaié üdítőt is készítünk. Üj terméknek számit a Róna család, amely nevét — szimbolikusan — a Debrecen-kör- nyéki rónaságról kapta. A minőség javítása érdekében Olaszországból modern gépsorokat szereztünk be, amely- lyel az üdítő italokat pasztőrözni is tudjuk, így a korábbi hat hónap helyett, egyéves szavatosságot vállalunk. Végigjárjuk a hatalmas pincelabirintust, amelyben több ezer különböző nagyságú palack vár szállításra. Az üdítő itallal megtöltött üvegeket, kartonokat szinte megállás nélkül rakják a gépkocsikra, amelyek a megye különböző területei felé indulnak. , — A szállítást folyamatosan öt gépkocsival végezzük. Borsod megye teljes ellátása mellett, kisebb mennyiségű árut Hevesbe is szállítunk. Különösen a traubinak és a meggy üdítőnek nagy a keletje. Kisebb mennyiségben fogy a Róna almaié, amely szintén kitűnő ital, de a fogyasztók még nem nagyon ismerik. Ebben a pillanatban érkezik meg Debrecenből Szabó István kereskedelmi megbízott. Ö ezeket mondja: — Sokat fáradozunk azért, hogy termékeink népszerűsítésével. elterjesztésével is segítsük az alkoholfogyasztás csökkentését. Ennek érdekében tovább bővítjük az áru- választékot; ez évben a Róna családot, körte és fekete- ribiszke üdítővel gyarapítjuk, a termelést pedig 25 százalékkal akarjuk növelni. Örömmel mondhatom, hogy az igényeket eddig ki tudtuk elégíteni, termékeinket kifogástalannak tartják. Molnár Füst és vita Néhány évvel ezelőtt még különlegességnek számított, hogy szervezett formában megindult a küzdelem a dohányzás ellen. Jó ideig csak megmosolyogták a „harcias” nemdohányzók csoportját, ez a csoport azonban napjainkra már egész táborrá szélesedett. Képviselőiket szinte mindenütt megtaláljuk, s napirenden van a dohányzók és nemdohányzók vitája. Ez a vita teljesen jó értelmű. s igen hasznos. A Dohányzás Ellen Küzdők Társaságának tevékenysége városszerte, sőt. megyeszer- te érezteti hatását. A társaság időnként ösz- szegezl munkája eredményét. Ilyen összegzésre került sor az elmúlt hetekben is. s az eredmények közül érdemes néhányat megemlíteni. Mindenki tapasztalhatja, az egyik legfontosabb vívmányt. miszerint alig akad már olyan tanácskozás, amelynek ideje alatt, korlátlanul lehet cigarettázni. Óránként szünetei tartanak amikor rá lehet gyújtani. Ez olyan rendszabállyá vált. amelyet a dohányosok is szívesen vesznek, mert ki az, aki nem szeretne leszokni káros szenvedélyéről? A dohányosok zöme — kevés vitatkozó kedvtől eltérően önmagával is küzd. , Érdemes felfigyelni rá, hogy a dohányzás elleni küzdelem a vártnál kevesebb eredménnyel jár az iskolákban és a fiatalok körében. Ezt annak tudják be. hogy maguk a pedagógusok is szenvedélyes dohányosok — tisztelet a kevés kivételnek — s így elmarad a személyes példamutatás. A városi tanács művelődésügyi osztálya minden segítsége! megad a dohányzás ellen küzdők társaságának. hogy az iskolákban, a fiatalság körében végzett propagandamunkájuk eredményesebb legyen. Tovább szaporodik azoknak a helyiségeknek a száma ahol megjelenik a már jól ismert felirat: Ili; nemdohányzók dolgoznak. Ezzel egy új fajta etikett honosodik meg. Az ember már, önkéntelenül is körül néz egy hivatali helyiségben. mielőtt cigaretta után nyúlna, de még akkor is. ha udvariasságból megkínálják. Aligha van ugyanis kellemetlenebb érzés, ha a dohányzó iránti udvariasságból engedélyt adnak a rágyújtásra. Míg az ember fújja a füstöt, keresztrefe- szítve érzi magát a csupán dísztárgyként kirakott hamutartó mellett. Szívós munka, sok ellen- vélemény ellenére a társaságnak sikerült az elmúlt években mintegy etikai kérdéssé tenni a közösségben való dohányzást. Ez igen nagy eredmény. Ügy gondolom, nem szükséges felsorolni a kiadott plakátok. a körlevelek számát, hiszen nem ezek mennyisége a döntő, hanem az a hatékonyság. amelyet kifejtenek. De sokan megmosolyogták. sőt a sajtóban meg is csipkedték, hogy Miskolcon a pályaudvaron csak kijelöli. helyen lehet rágyújtani. Ennek ellenére a miskolci példa országosan is figyelmet keltett, a dohányzáskorlátozást a MÁV egész területén bevezették. Újabb hadszíntér a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál bevezettetni a dohányzási tilalmat. Valamennyi kereskedelmi válla- lalat megkapta megyénkben a társaság levelét, de csak a Borsodi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt rá eddig. Közölték, hogy dohányzó helyeket jelöltek ki az üzletekben, raktárakban. Az intézkedések hatására az ottani dohányzás ellen küzdők üzemi csoportjának a létszáma megduplázódott. Jól működő csoportja van már az MHSZ-nek is. A megyei titkár az elmúlt évben minden tanulókocsi- ban megtiltotta a dohányzást oktatóknak és tanulóknak egyaránt. A dohányzás ellen küzdők társasága eredményes tevékenységről számolt be. s ennek hatását most már valóban érezzük az élet. a társadalmi érintkezés számost területén. Egészségünk védelme érdekében kifejtett munkájukért elismerés és köszönet illeti őket. >. 1. Kicsi ez a zsemle... Miifcnsni eleink Megállapítás a megyei Élelmiszerellenörzö és Vegyvizsgáló Intézel tapasztalataiból: az eimúlt évben javult többek között a dohány-, a hús-, a tej-, a sör-, a cukrászipari termékek minősége. A konzervipari és szeszipari termékeké romlott, s ha nem is mindegyik üzem, de több sütőipari vállalat üzeme sem dicsekedhet péksüteményeivel, kenyerével. * Patikatisztaság a laboratóriumban. az asztalon nagy halomban a tábla csokoládé. No, nem nyalakodásra valók, bár a. csokoládék, cukorkák minőségének megállapításakor az érzékszervi hatás sem mellékes. Vizsgálják amellett a zsír- és cukortartalmat, az összetételt. Majd ötszáz fajta édesipari terméket tartanak számon az intézetben, s „szigorú zsűri” pontozza időről időre a nyalánkságokat. A „győztesek” száz pontot kapnak, a nyolcvan alattiak már kiesnek a versenyből, azaz minőségük kifogásolható. A laboratóriumban dolgozók szerint az édesipari termékekkel nincs is nagy baj, annál több a probléma a szomszédban, ahol a kenyeret, péksüteményt „teszik nagyító alá”. Sokszor, bizony a vásárló is tapasztalja: nem is ártana, ha nagyobbnak tűnne az a zsemle. Az inté- , zetben az elmúlt évben 103 üzemből 450 mintát vizsgáltak meg a szabványok szerint. S hogy mi a megalapozott szakvélemény a sütőipari termékekről? Bizony, sok a nyers, sületlen kenyér, a súlyhiányos zsemle, a kelleténél kisebb bukta. A legtöbb a panasz a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat szerencsi üzemének termékeire. de sokszor a tiszalúci kenyérgyár sem büszkélkedhet a szivacsos kenyerekkel. Az okok között a technológiai fegyelem megsértése, no, meg a szerencsi liszt rossz minősége is szerepel. De ne csak a rosszat említsük: egyenletesen termel a sárospataki. a gönci, a kazincbarcikai kenyérgyár, s finomak a Miskolci Sütőipari Vállalat üzemeinek termékei is. Sorra járjuk az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet valamennyi laboratóriumát, A szeszlaborban éppen a Bocsi Sörgyár Rákóczi sörének alapos vizsgálatát végzik. A szénsavtartalom. az eredeti extraki tartalom megfelelő, az üvegen levő címkén is valamennyi jel rajta van. amely a vásárló tájékoztatására szolgál, az itt dolgozó szakemberek, bár nem sörivók, alaposan alá tudják támasztani: a Borsodi világos sör minősége ma már vetekszik a Kőbányai világoséval. A különböző borokat sem kóstolgatják nyakra-főre; rejtélyes műszerek. desztilláló készülék vizsgáztatják a nedűt. A tavaly született új borszabványok szerint engedéllyel csökkentették a borok szesz- tartalmát. Nincs is baj a palackozott italokkal: a vendéglátóiparban forgalmazott tömény szesszel annál inkább. Nemcsak a vizezés, hanem a jobb minőségű és a gvengébb keverése a „iól bevált” módszer. Nos. a fogyasztó mindenképpen károsodik. mert múlván a drágábbik áron adják el a kevert italt. Nem épp a legjobb módja ez az alkoholizmus ellem küzdelemnek! Örvendetes lény, hogy javult a • húsipari es tejipari termekek minősége. A Miskolci Húskombinátban a jó belső szervezésnek köszönhető, hogy az előző évekhez képest tavaly több és finomabb termék került a megye boltjaiba. Mivel jelöni eg nem termel a húskombinát, más megyék üzemeiből szállítanak Borsodba árut. így kapunk most nyári turista- szalámit Zala megyéből, Debrecenből. Az intézetben a napokban vizsgálták a debreceni nyári turistát, s a kelleténél magasabb víztartalmat találtak benne. Nem szándékos minőségrontásról volt szó, csupán tovább kellett volna száradnia az árunak. Az viszont már kevésbé nézhető el, hogy az ünnepek után néhány miskolci boltban, ünnep előtti hentesárut találtak az intézet szakemberei. Ugye, nem árt- az éberség. — az állategészségügyi hatósággal együttműködve azonnal kivontak ezeket a forgalomból. A tapasztalatok szerint, ma már nincs nagy gond a megye boltjainak hútőlúncüval. Az ellenőrzés során inkább abban találnak hibát, hogy a hentesárut például más, mélyhűtött árukkal együtt tárolják. S egy ésszerű javaslat, amely a magas színvonalú, kulturált kereskedelem megvalósításához nagyban hozzásegítene: a boltok csemegepultjain a felvágottak, hentesáruk árjegyzékein jó lenne feltüntetni a gyártó üzem nevét. Így — akár csak tiz deka párizsi vásárlásakor is —, tudná a vevő: kinek az áruját dicsérheti, vagy szidhatja. S ha már itt tartunk... Miért ne tájékoztathatna a vevőt egy kis cédula arról, meddig tartható el hűtőben a felvágott, á kenőmájas? A jelzésre fordított fáradságot bőven kárpótolná a vevő bizalma, megelégedettsége. .. Mint ahogyan örömmel tapasztalhatta mindenki, aki az elmúlt hónapokban tejet vett: a tejeszacskókon, a tejtermékek poharain immár jól látható, meddig fogyasztható az áru. Igaz, csak az ipar egy kis leleményessége szükségeltetett hozzá. A Miskolci Tejipari Vállalat tavaly új festéket alkalmazott, amely jól látható, olvasható a csomagoláson. Nemkülönben pontosak a jelölések a kon- zerveken is, s az sem elhanyagolható tény, hogy ma már fehér holló a romlott konzerváru. Talán csak a választék lett kisebb, s itt gondoljunk a mirelit árukra is. Mikor láttunk például az üzletekben jégbe hűtött szamócát, málnát? * A megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet elmúlt évi munkájáról végül meg kell említenünk: Borsod 2.394 kereskedelmi egységéből 492-ben végeztek helyszíni ellenőrzést, s 262 vendéglátóipari egységben folytattak vizsgálatot. Az intézet munkatársainak tevékenysége nagyban hozzáiárult ahhoz, hogy több és jobb áru került az élelmiszeripari üzemekből a boltokba. Mikes Márta A szocialista brigádvezetők Miskolc városi klubjában ma délután 5 órától sokakat érintő — tehát minden bizonnyal sokakat érdeklő — téma várja a klubtagokat. A várospolitikai fórumon ezúttal Miskolc lakáshelyzetéről, az ellátottság várható alakúa ÜáÉiian lásáról beszélgethetnek Ir- kovszki Imrével, az építésiközlekedési és vízügyi osztály munkatársával/ A brigádvezetők meliert szívesen látják a találkozón a város szocialista brigádjainak tagjait is. az SZMT- székház földszinti klubtermében.
