Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
1979. február T3., kecfd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Csökkent az elvándorlás, több a fiatal Irigylésre méltóan kedvező tótlyzetben van manapság a lakásra vágyó bányászfiatal. Az igénylés benyújtása után egy-két évre megkapja az új otthont. Elegendő hozzá, ha egy évet dolgozik föld alatti munkakörben, s további 10 év föld alatti munkát vállal. — Az utóbbi három évben vállalatunknál 988 bányász jutott így új lakáshoz —tájékoztat Véres Sándor, a Borsodi Szénbányák személyzeti és szociális igazgatóhelyettese, * Az elmúlt időszakban több kormányszintű intézkedés született hazai szénbányászatunk termelésének felfuttatására, a bányász dolgozók nagyobb megbecsülésére. A Minisztertanács 1974. évi határozata értelmében az V. ötéves tervben 10 ezer bányászcsaládnak építenek új otthont, a költségvetés terhére. Az intézkedéssel a fiatal bányászok letelepítését, az aknák munkaerő- állományának felfrissítését, az utánpótlás gondjának megoldását kívánják elősegíteni. — Dolgozóink a szénmedence fejlett bányászatának megfelelően részesülnek a felépítendő lakásokból — folytatja Veres Sándor. — A lakásigényeknek leghamarabb .Lyukóbányán tudtak eleget tenni, mivel Miskolcon építik fel évente a legtöbb lakást. Otthonhoz juthatnak a szénbányászok az akció keretében Kazincbarcikán, Ózdon, Putnokon. A családi házakat az aknák vonzáskörébe tartozó településeken építik fel bányászaink. A legtöbb lakást — 745-öt — az idén adnak át a bányászoknak. A jövő évben pedig sikeresen befejezik a kormányprogram végrehajtását a megyében, öt év alatt előreláthatóan 2992 bányász költözik új otthonba, szemben a korábban tervezett 1951-el. Tanácsi bérlakásból és telepszerű többszintes lakásból az előzetes programnak megfelelően részesülnek a borsodi bányászok. Ugyanakkor a családi ház iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a tervezett létszám két és félszerese, 572 dolgozó épít majd. A kiemelt lakásjuttatás kizárólag' a föld alatti dolgozókat érinti, s a lakások háromnegyedét 30 év alatti fiatalok kapják. Várható-e 1980 után a bányászlakás- építési-akció folytatása? — A Magyar Szénbányászati Tröszt, valamint a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete vezetői már beterjesztették az erre vonatkozó kérést a kormányszervekhez — mondja Veres Sándor. — Döntés ugyan még nincs, de várhatóan pozitív lesz a válasz. A jövőben persze már kevesebb bányászlakást építenek fel, igaz. kevesebbre is lesz szükség. * A minisztertanácsi határozatban szó van arról is, hogy a tanácsok fokozatosan átveszik a szénbányák kezelésében levő lakásokat. A bányászcsaládok életkörülményeinek javítása érdekében ugyanakkor a tanácsoknak gondoskodni kell a lakások korszerűsítéséről, s a gazdaságosan fel nem újítható épületeket folyamatosan felszámolják. Természetesen a lebontott lakásokat újakkal pótolják. — A felmérések szerint megyénkben 1215 bányászlakást érint a határozat — mondja F orrai József műszaki tanát dó. — Ebből 835 lakás már megérett a szanálásra, 169 épületet fokozatosan fel s kell újítani. Mindössze tehát 215 ház esetében valósulhatott meg zavartalanul a gazdacsere. Elsőként Rudolf telepen láttak hozzá a régi idők rossz emlékű bányászkolóniájának lebontásához. A lakók Al- berttelepen kapnak új otthont. Sajószentpéteren is szanálják már az Alsóbányatelep csaknem 80 esztendős, düledező, nedves falu lakásait. — Megyénkben 220 millió forintos alapból végezzük el a bányászlakások karbantartását, a lebontott lakások újakkal való pótlását — magyarázza Forral József. — Azt terveztük, hogy öt év alatt 384 lakást szanálunk és építünk újjá. de az akadozó építőipari anyagellátás miatt nem tudjuk maradéktalanul megvalósítani az elképzelésünket. Kazincbarcikán várhatóan hozzá sem kezdünk 1980-ig a tervezett 120 lakás felépítéséhez. Takács István, a Mákvölgyi Bányaüzem vezetője mondja: — Két év alatt 72 romos lakást szanáltunk, s pótoltunk újakkal. Az idén és a jövő évben egyaránt 48 lakás szanálása és felépítése a program. Köszönet érte a szocialista brigádoknak, hogy társadalmi munkájukkal hozzájárulnak a feladat teljesítéséhez. Sajószentpéteren a napokban költözött be 24 család az új házakba. Az idén még további 24, a jövő évben 48 család jut új lakáshoz. Megyénkben tehát az V. ötéves tervben 264 kolónialakást szanálnak, s ugyanennyi újat építenek fel helyettük. — Az elkezdett munkát természetesen mindaddig folytatjuk — jegyzi meg Forrai József —. amíg az utolsó barakklakást is el nem tüntettük a föld felszínéről. A bányászcsaládok haszna egyértelmű: új korszerű lakást kapnak. Eléri-e célját a kormányprogram végrehajtásával a szénbányavállalat? — Ma már az aknáknál nincs létszámhiány — közli Feldbauer Károly munkaerő-gazdálkodási csoportvezető. Az elmúlt két év során több mint 2 ezer új felvételesből mintegy 1500 volt 30 éven aluli fiatal dolgozó. Ennél is lényegesebb, hogy a fiatalok többsége itt is marad Nagy vonzerő a lakás ... Kolaj László A nóta szerint nem, mivelhogy sok a fa és azt ugye hasogatni kell. De mi mást csináljon az, aki mégis az erdő mellé települést választotta? Vessen kukoricát, telepítsen szőlőt? Ugyan minek? Sírjon a látványtól, ahogyan abban a pár centis termőrétegben kínlódik a növény? Hozzáteszem, ha egyáltalán van még ott termőréteg? Vagy, ami mégis megterem, azzal a vaddisznókat abrakolja? Nem, nem, akkor már inkább a nola szerinti fahasogatás. Persze csak jelképesen. Egyébként sem vészes 'az. A fa ugyan keménv ellenfele az embernek, de ha a dolog anyagi oldalát nézzük, nem csapja be. Kozmáry Lászlónak, a tel- kibanyai Béke Termelőszövetkezet elnökének érv-, tényanyaga: — Éves árbevételünkből a fafeldolgozó üzem részesedése 5 millió, plusz egymilliót külön is hozott az erdőgazdálkodás... Viszonyításként azt is írjuk le: a szép-szűk katlanba szorult, lelátó meredekségei lejtőkön kapaszkodó parányi nagyüzem éves árbevétele tavaly 13 millió forint körül alakult. A Telkibányát ismerőknek nem kell bizonygatnom; itt az anyaggyűjtés élménnyel ■ teli kirándulás. Amíg a jegyzettömb érvekkel, számokkal telik, az ember szeme, feje ritka szép látványt Hogy még jobb legyen a szerencsi... r Uj ízű desszertek, új csokifigurák Kézzel csomagolják a szerencsi desszertet Még a múlt év decemberében jóváhagyta a megyei tanács Sárospatak város Tanácsának költségvetési, fejlesztési szabályozóit és kötelező előirányzatait. A város vezetői ennek értelmében elkészítették az 1979-re- szóló költségvetési és fejlesztési tervet, s azt a végrehajtó bizottság a januári ülésén elfogadta. A terv költségvetési részében 89 millió, a fejlesztési alapban pedig 80 millió forint szerepel, vagyis a város ebben az évben — a jogos szükségletek szem előtt tartásával — 169 millió forinttal gazdálkodik. Ez a terv összhangban van az idevonatkozó párt- és kormányhatározatokkal. Az új esztendő teendői közt szerepel például a Nagy Lajos, Kolozsvári, Szalonjai, Mányoki, Dózsa, Határ, Arany János út korszerűsítése, 3000 négyzetméternyi járda építése a Lavotta, Vö- rössipkások és a Budai Nagy Antal utcában. Folytatják a gimnázium felújítási munkálatait, restaurálják a Nagykollégiumot és a diákok étkeztetésére szolgáló, a század elején emelt Mudrány-ter- met, befejezik a 16 tantermes gyakorló iskola, továbbá a szenny vízcsat or na-hálózat és a szennyvíztisztító- telep III. ütemének építését, s jelentős összeget fordítanak az új művelődési központ és ifjúsági ház ez évi munkálataira és a III. sz. óvoda bővítésére. A lakásépítés terén új beruházást nem terveznek erre az évre, mivel a jelenlegi tervidőszakra előirányzott lakásépítést már 80 százalékban teljesítették, így az elkezdett építkezéseket, kívánják folytatni, illetve befejezni. Ennek során a Comeni- us utcában 24, az Ady Endre utcában 50 lakás kerül majd átadásra. Még ebben a tervidőszakban megkezdik 50 OTP-lakás és az új lakó telepen egy ABC-áruház építését, s a VI. ötéves tervidőszakra való zavartalan átmenet biztosítását szolgálja a Felszabadulás téren létesítendő 104 alagútzsalus lakás építési tervének a megrendelése. (h. j.) Ha egy iskolás gyerek olvassa, elámul: 18 és fel ezer tonna csokoládét és cukorkát értékesített a múlt évben a Szerencsi Csokoládégyár. Valóban nagynak tűnnék a mennyiség, ha nem tudnánk, hogy a nagy múltú, híres gyár talán a legrosszabb évét élte tavaly. Volt olyan esztendő is, amikor kereken 25 ezer tonna szerencsi édesség fogyott! Bizonyára sok évnek keli eltelnie ahhoz, hogy ez a rekordszám megismétlődjék, lehet, hogy a fogyasztói szokások változása miatt nem is ismétlődik meg, lehet, hogy az ország lélekszámúnak kell megnövekednie ahhoz, hogy újra ennyi szerencsi termék keljen el egyetlen év alatt. — Az idén 20 ezer 350 tonna árut kívánunk gyártani, tehát jóval többet a tavalyinál. Ez azonban még mindig kevesebb a teljesítő- képesség maximumánál. Ám tudjuk, hogy a mai piaci helyzet nem a többet, hanem a jobbat igényli. Ennek tudatában az idei év a minőségjavítás, a választékbővítés időszaka lesz — mondja Magda Tibor, a gyár főmérnöke. — Ezzel egyidő- ben tovább folytatódik a Magyar Édesipar gyárai között a profilrendezés, amely ugyancsak a minőségjavulást célozza. — A leghíresebb szerencsi termék mégiscsak a desszert. Terveznek-e erre az évre desszertújdonságokat? — A desszert az egyik legkeresettebb termék, mind többet vár belőle a kereskedelem. A gépi desszert, meny - nyiségének a fokozásával és a selejt csökkentésével tudunk eleget tenni az igényeknek. Megszüntettük a fémformák alkalmazását, áttértünk a műanyag formák használatára. Ezzel lényegesen csökkent a selejt. — Hány formát alkalmaznak? — Hatféle formát vásároltunk az NSZK-ban, ezek körülbelül öt évig tartanak. Aztán újabbakat, másféléket veszünk. Mindez belső ügy, a fogyasztók keveset érzékelnek belőle. De a fogyasztók számára is tartogatunk meglepetést. A fondant töltelékek helyett a biológiailag értékesebb nemesvelőket alkalmazzuk a jövőben. A nemesvelő különböző gyümölcsökből készül. Konzervgyáraktól kapjuk majd az alapanyagot. — Milyen gyümölcsöket használnak? — Kezdetben őszibarackot , epret, ribiszkét és almát, a későbbiekben másféle gyümölcsöket is. összesen tízfajta nemesvelő-töltelékkal dolgozunk majd. — Mikor jelennek meg a boltokban az új í^ü desszertek? — A második félévben. A Tulipán desszert lesz az első. Természetesen nem csak a desszerteket, hanem jó néhány darabárut is nemesvelővel ízesítünk a későbbiekben. — Az új anyag hoz-e árváltozást? — Nem drágább az , új anyag, legfeljebb fillérekkel növekszik a fogyasztói ár. Leskó Istvánná . termelési főosztályvezető egyéb szerencsi újdonságokról beszél: — Legelőször a mentolos ízű gyógykaramellával jelenünk meg, aztán a töltetlen mézcukorkával. Ugyancsak az első negyedévben kezdjük gyártani a kávéfurét. 'ezzel háromra emelkedik a furé- választék. Ezek mind nagyon igényes termékek, nemes töltelékanyaggal készülnek, kézzel csomagoljuk valamennyit. A második negyedévben a töltött citromcukorkával lepjük meg a vásárlókat, majd hogy kedveskedjünk a gyerekeknek, véget vetünk a figurális termékek ünnepi egyeduralmának. — Tehát a hétköznapokon is lehet majd kapni csokoládéfigurákat? — Így tervezzük. Autókat és egyéb, a gyermekek számára kedves játékfigurákat szándékozunk gyártani. A gyermekév alkalmával különösen sok termékünk kap játékos külsőt. Emellett az ismeretterjesztést is programunkba vettült, a Mézga és a Bubó sorozat után mosta magyar várakat szeretnénk bemutatni. — Bizonyára nem maradnak ki a szép borsodi várak sem. — A sorozatot a szerencsi várral kezdjük, aztán bemutatjuk a többieket is. Kezdeményező kedvben máskor sem volt hiány a Szerencsi Csokoládégyárban, ehhez most még hozzájárul a minőségjavítás is. A tervezett másfél milliárd forint értékű édesség változatosabb, finomabb és szebben csomagolt csemegékből tevődik össze. Lévay Györgyi , . Fotó: Laczó József regisztrál, nem is beszélve a tüdőt takarító mínusz 4—5 fokos kristálytiszta levegőről. Befelé menet a faluba, a magányos vadkörtefánál felfedeztünk — igaz mások révén — egy feleselő visszhangot ; a Potács-völgyén. baktatva a Vörös-rét 30—40 méter magas luc- és vörösfenyői felé, majd köztük, kavargó hóesésben, vaddisznó dagonyát lelve, lenyőto- bozt szedve, már-már elfeledkeztünk róla, miért is jöttünk. Pedighát a rövidesen kivágandó állományt, illetve a tavalvi friss fenyő- telepítést néztük meg, a vadkörtefához meg a Csen- kő-patakon létesítendő 1.1 millió köbméteres víztározó miatt mentünk, látva, tervezgetve a termelőszövetkezet néhány éved belüli jövőjét. Ugyanis gazdálkodni az adottságok figyelembe vétele nélkül, végzetes tévedés lenne. Telkibánya természettől kapott adottságainál fogva üdülőparadicsom. Ma is, s a jövőben még inkább az lesz. Erről a falu egyetlenegy „nagyüzeme” nem feledkezhet meg. Persze, miért, is gondolom, hogy megfeledkezik? A leendő tó vízhasznosítási joga már most, s törvényesen a tsz-é. A terv: az errefelé őshonos pisztráng elszaporítása, tehát a halgazdaság; aztán olyan „apróságok”, mint kemping, halász- és birkacsárda. A halat a tó adná, a birkát pedig a 4—5 aranykoronánál nem értékesebb, gyepet „termő” föld. — Jelenleg 500 "hektár gyepünk van, zömében ős- gyep, amit idén tovább növelünk 40 hektáron mesterséges telepítéssel — sorolja az elnök. — Az ezeranyás juhászatunk mennyiségi fejlődésében sincs még a csúcson, akárcsak a minőségi átalakulást élő szarvasmarha-állományunk. Most tartunk a keresztezéseknél, he- reford egyedekkel, ebből következik, hogy a húsmarhatartást szorgalmazzuk. Ebben az elképzelésünkben a Szikszói Állami Gazdaságtól kapunk szakmai segítséget ... Szóval módosul a szerkezet. A növénytermesztés visz- szaszorul, vissza kell. hogy szoruljon és helyét, szerepé' az állattenyésztés, a gyepgazdálkodás és a már most is jelentős szerepet játszó erdőgazdálkodás, fafeldolgozás veszi át És térjünk is vissza az erdőhöz. Ä szövetkezetnek 700 hektár saját erdeje van, aminek egy része a megelőző évek, évtizedek nem éppen szakszerű erdőgazdálkodása miatt úgynevezett rontott erdő. Maga a tsz- faüzem is éppen ezért csak részben dolgozik saját alapanyaggal, nagyobbik hányadát ma még vásárolják. Évente 2500 köbméter fát dolgoz fel az üzem, amely 16 dolgozójával, két szalag-, egy gatter- és egy körfűrészével. inkább csak üze- mecske. De a Béke Tsz-nek azért hasznos, pénzes üze- mecskéje. Hogy mik készülnek itt? Kábelszállításokhoz szükséges faanyag (szerződésük van a December 4. Drótművekkel), seprűnyél (a lajosmizsei ktsz-nek). ékek, bukszafa, fakalapács, iparban használatos nélkülözhetetlen kellékek. A rontott erdőket évek, évtizedek tervszerű munkájával helyre akarják hozni. Ezt hivatott szolgálni a faüzem mellett a Csenkő-patak és a Bányavíz szögletében megbúvó 2 hektáros csemetekert is. A karácsonyfa mellett az erdők pótlásának, javításának alapanyaga ugyanis innen kerül ki. sőt még eladásra is jut. A jövőben ez a csemetekert 10 hektárral nagyobbodik, bizonyítva ezzel azt: itt a fa, az erdő nemcsak a ma. de a jövő kenyere is. S nem győzöm elégszer hangsúlyozni: Telkibányán az erdő többet jelent, mint megélhetést. Az idegenforgalmi, pihenést biztosító funkció ugyancsak a táj szerves része, feladata. Tehát jó erdő mellett lakni? Ügy hiszem, a telkibányai faluvég szép házsorát, felépítők azt felelnék: jó. S a jövő terveivel barátkozva, ismerkedve méginkább mondhatják: ennél is jobb lesz. Mindez persze nem változtat azon a tényen, hogy errefelé gazdálkodni még a legoptimálisabban kialakított termelési, közgazdasági szerkezet esetében sem lesz soha könnyű. Ezért például a tavalyi esztendő 1.3 milliós nyeresége mellett nem mehetünk el úgy. hogv csak a szám nagyságát látjuk. Mert ha azt a telki bányai valóságból kiragadva, gyökér nélkül vizsgáljuk, köny- nyen s felelőtlenül kimondjuk: nem nagy valami. Pedig akik végül is kigazdál- kodták ezt az 1,3 milliót, azok tudják igazán: van abban nagyon-nagyon sok verejték. llajdu Imre ürtlö ujej|Eu ■ j i|||| ^ Lakás a bányászoknak
