Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

..... 1979. február 8., csütörtök »i.h.ihiii..... J É Miért - ll liÉrl ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nőni is olyan boszorkányság a gépek kezelése. (Képünkön jobbra.) A focisták a zacskóból a „mezőre” kerülnek. Új üzem Abaújszántón Játékgyártók Az elmúlt hónapokban sok­féle információ .ielezle az irányító pártszerveknek, hogy alapszervezeti taggyűléseken és más fórumokon ismételten felvetették: sok helyen — a meglévőnél — differenciál­tabb és ösztönzőbb bérrend­szerre lenne szükség. Jobban meg kellene fizetni azt, alá kiemelkedő munkát végez, nagyobb különbséget kellene tenni a jó, a közepesen és gyengébben dolgozó munkás között. A vélemények alap­ján a dolgozók döntő többsége egyetért azzal, amit pártunk Központi Bizottsága december íi-i ülésének határozata is kimond: „A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítmé­nyekhez és azok fokozására ösztönözzenek”. A Központi Bizottság ha­tározatából idézett mondat nem új. de fontosságát jelzi, hogy pártunk legfelsőbb ve­zető testületé napjainkban ismételten szükségesnek látta leszögezni. Az információs jelentések és egyéb tapaszta­latok azt is jelzik, hogy nap­jainkban nemcsak a dolgozók egy részénél, hanem egyes gazdasági vezetők gondolko­dásában — így intézkedéseik­ben is — még működnek azok a „fékek”, amelyek vagy kényelemből, vagy egyéb okok miatt idegenked­nek az eddiginél erőteljesebb differenciálástól. . Az egyik miskolci nagy- vállalatnál dolgozó ismerő­söm a közelmúltban elmond­ta, hogy a múlt év végén je­lentős összeg állt rendelke­zésükre a gyáregység dolgo­zóinak jutalmazására. A pénzt azoknak szánták, akik legtöbbet tették az éves terv teljesítéséért — amit melles­leg nem sikerült teljesíteni •—, de erről a dolgozók nem tehettek. Végül is nemcsak a legjobbak, a jók, hanem majdnem mindenki kapott a pénzből. Persze ebből az kö­vetkezett, hogy inkább ke­vesebbet, mint többet; fejen­ként 200—300, maximum 500 forintot. A döntés formálisan jó volt; a gazdasági vezetés határozatához hozzájárultak a pártalapszervezet és a tö­megszervezetek képviselői is. Álláspontjuk az volt: ha csak egy mód van rá, ne maradjon ki senki a jutalmazásból. A gyáregység dolgozói minden bizonnyal tisztességesen vé­gezték munkájukat, a lehető­ségeken belül, képességeiknek megfelelően mindent megtet­tek, hogy teljesítsék a ter­vet. De nem dőlt volna össze a gyár, ha ebből a pénzből csak azok kapnak, akik a legtöbbet és a legjobbat nyújtották. Az illetékesek bi­A Diósgyőri Gépgyárban különös gondot fordítanak rá, hogy a dolgozók munka­köri helyzete javuljon, s mind kevesebb legyen a bal­eseti forrás. Ennek érdeké­ben az elmúlt évben több konkrét intézkedés is szüle­tett. A vezérigazgató például naponta foglalkozik a mun­kavédelmi feladatok ellenőr­zésével. A vállalat szakszervezeti bizottsága az elmúlt év so­rán több alkalommal napi­rendre tűzte a munkavéde­lemmel kapcsolatos témát, a helyi KISZ pedig megalakí­totta a KISZ munkavédelmi felügyeletet. önmagában azonban az, hogy a különböző szintű tes­tületek tanácskozásaik során munkavédelmi kérdésekkel is foglalkoznak, nem lett vc.lna elegendő ahhoz, hogy a statisztika javuljon. Ehhez konkrét intézkedésekre is szükség volt. Melyek ezek? Az SZMT által kezdemé­nyezett munkavédelmi ne­gyedév során feltárták a ve­szélyforrásokat. s ennek alap­ján konkrét. intézkedések születtek a biztonságos mun- Ifcsivégzés érdekében. Ellen­zonyára attól féltek, hogy az üzemben „megbomlik a bé­ke”. A pénzt differenciáltan elosztani nehezebb és termé­szetesen korszerűbb, színvo­nalasabb vezetési stílust kö­vetel. Harminc egynéhány éves szakmunkás a közelmúltban elmesélte eddigi munkáséle­tének egyik lás sérelmét. Odabent az üzemben még csak nem is célzott rá, de fáj neki, hogy még nem kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Több mint tíz éve az üzem egyik legjobb, legfegyelme- zettebb szakembere. A mun­kájának eredménye nap mint nap lemérhető és le is mérik; normaidőben, a meóban — nincs vele probléma. Nem­csak a munkatársai, a veze­tői is elismerik szaktudását. Nem is a pénz hiányzik ne­ki — a munkáját rendesen megfizetik —, hanem az er­kölcsi elismerés hiányát sé­relmezi. Nagy létszámú üzem, a „keretszám” kicsi, sokan vannak, és nálunk úgy adják a kitüntetéseket, hogy előbb- utóbb mindenki sorra kerül. S mivel az üzemben uralko­dó helytelen egyenlősdi ellen sem ő, sem a munkatársai nem emelik fel a szavukat, többen — így ö is — inkább utóbb kapnak. Talán majd jövőre — mondta a legutób­bi „osztáskor” az üzemveze­tője, aki talán már maga is érzi, hogy ideje lett volna mór így is elismerni az is­merősöm — kiváló munká­ját. Sok mindent kell még ten­nünk, hogy növekedjék a termelés hatékonysága. E cél eléréséhez bizonyosan szük­séges az ösztönzőbb bér- és jutalmazási rendszer mellett a mainál korszerűbb öntudat is. De ha az öntudatra hi­vatkozunk a jobb és haszno­sabb munka érdekében, ak­kor sok helyen még ennek az öntudatnak az alapjait kell megerősíteni a termelésben. Az érdekeltségnek és a tuda­tosságnak az összhangjához egy differenciáltabb teljesit- ményrendszer szükséges. Sok példa igazolja ezt és a Köz­ponti Bizottság is az erre való törekvést írja elő a párt- szervezeteknek. Olyan erköl­csi és anyagi érdekeltségi rendszer kell. amelyben a politikai munka eszközei ré­vén a szocialista munkaer- kölcs magasabb szintje is könnyebben kialakulhat. Olyan üzemi légkör .kiformá­lása a cél. ahol az kap töb­bet, aki többet és főleg job­ban dolgozik. Petra József őrizték a sajtoló és emelő berendezéseket, nagy gondot fordítanak ezek karbantartá­sára. Űjra felülvizsgálták a targonca- és daru vezetők jo­gosítványát, alkalmasságát. A munkavédelem érdeké­ben tett intézkedéseket nem könnyű forintban mérni, de mégis érdemes megemlíteni, hogy 1978-ban a munkavé­delmi agitáció és propagan­da fejlesztésére 89 ezer 764 forintot fordított a vállalat. Mindezek után nézzük, ho­gyan alakult a statisztika az elmúlt év során. Összehason­lítási alap. az elmúlt három év helyzete. A leglényege­sebb mutató, hogy 1978-ban halálos baleset, nem történt. Az ezer munkásra jutó bal­esetek száma 12.5 százalék­kal, a három napon túl gyó­gyuló balesetek száma pedig 13,08 százalékkal csökkent. A javuló statisztika ellené­re még maradt megoldásra I váró feladat a vállalatnál, de mindenképpen biztató az S a tény. hogy a munkavéde­lem a gazdasági és társadal­mi szervek munkájában egyaránt a figyelem közép­pontjában áll. Borsi sikerek sí IKR-versenyben A bábolnai IKK verseny- bizottsága értékelte a tag­gazdaságai részére meghir­detett elmúlt évi kukorica-, búza-, cukorrépa- és napra­forgótermelési versenyeket. A rendszer 9000-es körzeté­ben három borsodi gazdaság is a legjobbak közé került kukorica, illetve búza át­lagtermésével. A kukorica­termelési versenyben a 9000- es körzet 25 ezer forintos el­ső díját a hárnádnémeti Her- nádvölgye Tsz nyerte ei 82 mázsás hektáronkénti átlag­termésével. Az egész ország IKR-hez tartozó gazdaságai közül is csak nyolcán tudtak ennél magasabb átlagtermést elérni. Húszezer forintos második és tizenötezer forin­tos körzeti harmadik díjat nyert a taktaharkányi Petőfi Tsz 62,5 mázsás, illetve a Szerencsi Állami Gazdaság 58,2 mázsás kukorica átlag-* termésével. A taktaharkányi Petőfi Tsz búzatermelésben is megszerezte a körzet, első díját 54.6 mázsás hektáron­kénti átlagterméssel. A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzem dolgozói — a KISZ-bizotteóg kezdeménye­zésére — két panorámakocsit készítenek a nemzetközi gyermekév alkalmából a miskolci úttörővasút jármű­parkjának bővítése végett. A korszerű kis vasúti személy- szállító kocsikat több ezer órás társadalmi munka ered­ményeként május elsején adják át rendelte ‘ősének. Ezt elősegíti az ÉPFU-sok vállalása js, amely szerint a panoráma személyszállító ko­csikat speciális járműveken viszik a helyszínre. Tizenhárom nyelven Észak-Magyarország ter­mészeti szépségekben és lát­nivalókban leggazdagabb me­gyéjében, Borsodban, az ide­genforgalom két év alatt megkétszereződött, összesen 567 hellyel, négy szálloda épült az elmúlt évben. A kempinghálózat nagyobb ará­nyú fejlesztése már koráb­ban megkezdődött Kétszáz szakképzett idegenvezető, ti­zenhárom nyelven gondosko­dik a vendégek kalauzolásá­ról. Az energiahordozók terme­lése Bulgáriában jóval a népgazdaságilag1 szükséges mennyiség alatt marad, és ebben nem is várható javu­lás. mivel az országban se­hol sem találhatók jelentős kőolaj-, földgáz- és szén- készletek. A földgáz és a kő­olaj termelése 1970 óta folya­matosan csökken. Az utóbbi 15—20 évben a bolgár ipar energiaigénye gyorsabban nőtt, mint maga a termelés. 1960-ban 100 leva tei-melési értékhez 76. 1977-ben vi­szont már 95 kilowattóra elektromos ' energiára volt szükség. A növekvő szükség­leteknek megfelelően gyors ütemben emelkedett a villa- mosenergia-tennelés; az 1960-as 4.6 milliárd kilowatt­óráról 1977-re 29,6 milliórdra nőtt. Üzem? Inkább barátságos műhely. A sarokban olaj- kályha, mellette polcos szek­rény az alapanyagoknak. Át- ellenben sorakoznak a szál­lításra váró dobozok. Közé­pen pedig zajlik az élet. A jókora munkaasztal körül újdonsült munkásnők tevé­kenykednek. Többségük szá­mára ez az első munkahely, mások próbálkoztak már má­sutt is. Üj életükkel most valamennyien elégedettek. Érdekesnek tartják a mun­kát és szerencséseknek vall­ják magukat, amiért felvé­telt nyertek. — Régóta foglalkoztatta az abaújszántóiakat az új üzem, létesítésének a híre sok há­ziasszony előtt csillantotta meg a munkalehetőség re­ményét — mondja Burján József, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. — A terme­lőszövetkezet csonthéjas üze­me, a Szerencsi Ruházati Szövetkezet varrodája, a ci­pőfelsőrész-készítő üzem és a pékség nem nyújt annyi munkaalkalmat, mint ameny- nyire a nagyközségnek és a környező falvaknak szüksé­ge van. Egy földink, a Fő­városi Kézműipari Vállalat egyik mérnöke révén kerül­tünk kapcsolatba a vállalat­tal. A véletlenek is kedvez­tek nekünk, a vállalatnak igen nagy szüksége volt egy új üzemre. Tehát ok is akar­ták, mi is akartuk. Nagy energiát fektetett az üzemte­lepítésbe a vállalat, a járás és a nagyközség is. Megifjodott a szántói „hí­res utca” egy nagyobbacska épülete, kívül-belül tataroz­ták, alakítgatták. öltözőt, mosdót szeparáltak, végül is kialakult a bázis. Az égrenyíló, de barátsá­gos helyiség, a szereidé. Az itt dolgozókkal ismerkedünk először. Kohuth Lászlóné — a csoport legközlékenyebb tagja — már rendelkezik né­mi üzemi tapasztalattal: — Azelőtt a varrodában dolgoz­tam, két műszakban. A gye­rekek miatt, a két műszak miatt jöttem át ide. De talán mellékes is a jövetelem cél­ja. A lényeg az, hogy ideális, A4 NDK-ban az anyagta­karékosság egyik fontos esz­köze a „mínusztoleranciájú” lemezhengerlés. Ennek az a lényege, hogy pontos méré­sek segítségével a hengerlés során a lemez vastagságát a szabvány szerinti megenge­dett negatív tűréshatár-tar­tományban tartják. Ezt segi- ti elő a hettstedti hengermű­ben a drezdai méréselektro­nikai szakemberek közremű­ködésével kifejlesztett bádog- lemezvastagság-mérő műszer, amely izotóppal működik. Így biztosítható a hengerlés nagyobb pontossága, és elke­rülhetők az anyagot pazarló „ráhagyások”. *­Az 1979. évi magyar—jugo­szláv árucsere- és saolgalta­nőknek való munka a játék­készítés. Nem rombolja olyan nagyon az idegeket, hiszen itt ki lehet javítani a hibát. Ha nem peng a rugó, szétszedjük a dobozt, és „pe- lenkázzuk” a hibásat, Egy biztos: hibás darab nem ke­rülhet Iá innen, mert minden darabot exportál a vállalat. Mit is kell hát pelenkázni, minek kell pengenie? Nos: asztalifoci, nemzetköczi, hi­vatalos nevén a LUDA gyár­tását tanulták meg ez idáig a szántói asszonyok. Egyre gyorsabban, egyre jobb mi­nőségben készülnek a dara­bok. Itt szabják méretre az előre nyomtatotl. mezőt, itt illesztik és szerelik be a ke­retbe, itt faragják és festik a bábukat, egyszóval, itt sze­relik készre a világszerte kedvelt játékot. Draskóczi Bélánérmic a mai műszakra a „sütés” jutott. A sütés nem más, mint a focis­ták rögzítése. — Melyik is a centercsa- tSr? — Honnan tudnám? Nem értek én a futballhoz. Kap­tunk egy mintát, és megtanul­tuk, melyik bábunak hol kell állnia, merre kell néznie. Ma már gondolkodás nélkül tudom. Egyébként ez a leg­népszerűbb munka, amit ma én csinálok. — Vajon miért? — Mert a legérdekesebb. — Melyik a legunalmasabb, legnehezebb feladat? — Amit én csinálok — szól Pongrácz Jánosné és máris bizonyítja állítását, A mezőt és a kissé elszabott keretei: próbálja összeillesz­teni. Nem megy. Másik da­rabot keres. Végre sikerül. — Kisújszállási keretek ezek és sajnos nem a legpontosab­bak. Ha a Szerencsi Bútor­ipari Szövetkezet, kereteivel dolgozunk, nincsenek ilyen problémáink, ők hajszálpori- tosra gyártják. Pongráczné egyébként az első munkahelyesek közé tartozik. Negyvenhat éves. — Miért, döntött az ipari munka mellett? — Három gyerekem van. a legkisebb is rövidesen el­tásforgalmi jegyzőkönyv éle­teimében a két ország közöt­ti idei kereskedelem 23 szá­zalékkal lesz magasabb, mint a múlt évi előirányzat volt. A terv szerint a magyar áru­kivitel eléri a 214, a behoza­tal pedig a 231 millió dol­lárt. A kivitelben és a beho­zatalban a főbb tételek a közúti járműipari kooperá­ció, valamint a cellulózé- és a műtrágyái pari együttmű­ködés keretében történő szál­lítások, illetve a vaskohásza­ti termékcsere. A magyar exportban jelentősek még a hengerelt áruk, a petrolkémi­ai anyagok, az olajipari ter­melték, az úgynevezett ne­hagyja a szülői házat. Én — előre tudom — beleroppan­nék a hirtelen beállt nagy csöndbe, nem tudnék reggel­től estig egyedül lenni oda­haza. Hallottam, olvastam már a közösség varázsáról, most tapasztalom is. Haver Ferencné három napja dolgozik az üzemben. Kissé sérti ez a fogalmazás. — Én kezdettől ennek az üzemnek a dolgozója vagyok — montja —. csakhogy eddig otthon, bedolgozóként gyár­tottam a bábukat. Három gyerekem van. a legkisebb most lett óvodás. A gyereke­ket zavarta a. nitrószag, azért kértem, hogy bent az üzem­ben dolgozhassak. — Milyennek találja az el­ső munkahelyét? — Ismerősök az asszonyok, vidáman vagyunk, biztosan jó lesz. Kádár Dénes, az üzem ve­zetője mondja, hogy március­tól már teljesítménybérben dolgoznak az asszonyok. — Mit gondol, változnak a jövedelmek? — Bízom benne, hogy töb­bet keresünk. Mindennap gyorsabb a tempó. Érdekes és figyelemre méltó egyébként a Fővárosi Kézműipari Vállalat módsze­re, látszik, hogy tapasztalt, hozzáértő emberek foglalkoz­nak a szó szoros értelmében vett üzemszervezéssel. Mód­szerük, hogy mindenkit min­den munkafázisra megtaníta­nak, céljuk tehát, hogy uni­verzális munkásgárdájuk le­gyen. Dehetséges, hogy a ké­sőbbiekben szakosítják a munkát, de a betanulási idő­szakban mindenképp jó amit tesznek, hiszen így kedvel te­lik meg a tegnapi háziasz- szonyokkal az ipari tevé­kenységet Megóvják őket az egyhangú munka okozta kiábrándulástól. A vállalat­nál uralkodó szellemet: dicsé­ri, hogy a pár hetes munka- viszonnyal rendelkező aba- újszántói asszonyok tudják: egy asztalifocit 3 dollár 30 centért exportálunk. Tudják továbbá a jövőt, azt, hogy új, korszeré üzemet építenek Abaújszántón. hogy 1981-ben már száz fölé emelkedik a létszám, hogy rövidesen meg­kezdik a négykerekű gyer­mekjáróka, a kisbicikli és a roller gyártásának előkészü­leteit is. Lcvay Györgyi \ Fotó: Laczó József mesfém vágj' ásványbányá­szati anyagok. * Tavaly a csehszlovák nem­zeti jövedelem több .mint 4 százalékkal emelkedett az 1977-es évhez viszonjntva. Az ipari termelés 5 százalék­kal nőtt és e növekedés 85 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A külkereskedelem 1978-ban 8,5 százalékkal növekedett, ebben fontos szerepet ját­szott a KGST-országokkal való együttműködés. A szo­cialista viszonj'latú export 9.4. az import, pedig 7.7 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél. A nem szocia­lista kereskedelemben sike­rült ugyan az exportot az importnál gj'orsabban növel­ni, a különösen fontos gép­export növelésének tervét azonban nem valósítottáli meg. JaviElt az üzemi baleset statisztája a BiGÉP-ben ...——■■■■ 1 1 —1 —— ■■■■ — A világgazdaság hírei

Next

/
Thumbnails
Contents