Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-08 / 32. szám
..... 1979. február 8., csütörtök »i.h.ihiii..... J É Miért - ll liÉrl ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nőni is olyan boszorkányság a gépek kezelése. (Képünkön jobbra.) A focisták a zacskóból a „mezőre” kerülnek. Új üzem Abaújszántón Játékgyártók Az elmúlt hónapokban sokféle információ .ielezle az irányító pártszerveknek, hogy alapszervezeti taggyűléseken és más fórumokon ismételten felvetették: sok helyen — a meglévőnél — differenciáltabb és ösztönzőbb bérrendszerre lenne szükség. Jobban meg kellene fizetni azt, alá kiemelkedő munkát végez, nagyobb különbséget kellene tenni a jó, a közepesen és gyengébben dolgozó munkás között. A vélemények alapján a dolgozók döntő többsége egyetért azzal, amit pártunk Központi Bizottsága december íi-i ülésének határozata is kimond: „A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek”. A Központi Bizottság határozatából idézett mondat nem új. de fontosságát jelzi, hogy pártunk legfelsőbb vezető testületé napjainkban ismételten szükségesnek látta leszögezni. Az információs jelentések és egyéb tapasztalatok azt is jelzik, hogy napjainkban nemcsak a dolgozók egy részénél, hanem egyes gazdasági vezetők gondolkodásában — így intézkedéseikben is — még működnek azok a „fékek”, amelyek vagy kényelemből, vagy egyéb okok miatt idegenkednek az eddiginél erőteljesebb differenciálástól. . Az egyik miskolci nagy- vállalatnál dolgozó ismerősöm a közelmúltban elmondta, hogy a múlt év végén jelentős összeg állt rendelkezésükre a gyáregység dolgozóinak jutalmazására. A pénzt azoknak szánták, akik legtöbbet tették az éves terv teljesítéséért — amit mellesleg nem sikerült teljesíteni •—, de erről a dolgozók nem tehettek. Végül is nemcsak a legjobbak, a jók, hanem majdnem mindenki kapott a pénzből. Persze ebből az következett, hogy inkább kevesebbet, mint többet; fejenként 200—300, maximum 500 forintot. A döntés formálisan jó volt; a gazdasági vezetés határozatához hozzájárultak a pártalapszervezet és a tömegszervezetek képviselői is. Álláspontjuk az volt: ha csak egy mód van rá, ne maradjon ki senki a jutalmazásból. A gyáregység dolgozói minden bizonnyal tisztességesen végezték munkájukat, a lehetőségeken belül, képességeiknek megfelelően mindent megtettek, hogy teljesítsék a tervet. De nem dőlt volna össze a gyár, ha ebből a pénzből csak azok kapnak, akik a legtöbbet és a legjobbat nyújtották. Az illetékesek biA Diósgyőri Gépgyárban különös gondot fordítanak rá, hogy a dolgozók munkaköri helyzete javuljon, s mind kevesebb legyen a baleseti forrás. Ennek érdekében az elmúlt évben több konkrét intézkedés is született. A vezérigazgató például naponta foglalkozik a munkavédelmi feladatok ellenőrzésével. A vállalat szakszervezeti bizottsága az elmúlt év során több alkalommal napirendre tűzte a munkavédelemmel kapcsolatos témát, a helyi KISZ pedig megalakította a KISZ munkavédelmi felügyeletet. önmagában azonban az, hogy a különböző szintű testületek tanácskozásaik során munkavédelmi kérdésekkel is foglalkoznak, nem lett vc.lna elegendő ahhoz, hogy a statisztika javuljon. Ehhez konkrét intézkedésekre is szükség volt. Melyek ezek? Az SZMT által kezdeményezett munkavédelmi negyedév során feltárták a veszélyforrásokat. s ennek alapján konkrét. intézkedések születtek a biztonságos mun- Ifcsivégzés érdekében. Ellenzonyára attól féltek, hogy az üzemben „megbomlik a béke”. A pénzt differenciáltan elosztani nehezebb és természetesen korszerűbb, színvonalasabb vezetési stílust követel. Harminc egynéhány éves szakmunkás a közelmúltban elmesélte eddigi munkáséletének egyik lás sérelmét. Odabent az üzemben még csak nem is célzott rá, de fáj neki, hogy még nem kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Több mint tíz éve az üzem egyik legjobb, legfegyelme- zettebb szakembere. A munkájának eredménye nap mint nap lemérhető és le is mérik; normaidőben, a meóban — nincs vele probléma. Nemcsak a munkatársai, a vezetői is elismerik szaktudását. Nem is a pénz hiányzik neki — a munkáját rendesen megfizetik —, hanem az erkölcsi elismerés hiányát sérelmezi. Nagy létszámú üzem, a „keretszám” kicsi, sokan vannak, és nálunk úgy adják a kitüntetéseket, hogy előbb- utóbb mindenki sorra kerül. S mivel az üzemben uralkodó helytelen egyenlősdi ellen sem ő, sem a munkatársai nem emelik fel a szavukat, többen — így ö is — inkább utóbb kapnak. Talán majd jövőre — mondta a legutóbbi „osztáskor” az üzemvezetője, aki talán már maga is érzi, hogy ideje lett volna mór így is elismerni az ismerősöm — kiváló munkáját. Sok mindent kell még tennünk, hogy növekedjék a termelés hatékonysága. E cél eléréséhez bizonyosan szükséges az ösztönzőbb bér- és jutalmazási rendszer mellett a mainál korszerűbb öntudat is. De ha az öntudatra hivatkozunk a jobb és hasznosabb munka érdekében, akkor sok helyen még ennek az öntudatnak az alapjait kell megerősíteni a termelésben. Az érdekeltségnek és a tudatosságnak az összhangjához egy differenciáltabb teljesit- ményrendszer szükséges. Sok példa igazolja ezt és a Központi Bizottság is az erre való törekvést írja elő a párt- szervezeteknek. Olyan erkölcsi és anyagi érdekeltségi rendszer kell. amelyben a politikai munka eszközei révén a szocialista munkaer- kölcs magasabb szintje is könnyebben kialakulhat. Olyan üzemi légkör .kiformálása a cél. ahol az kap többet, aki többet és főleg jobban dolgozik. Petra József őrizték a sajtoló és emelő berendezéseket, nagy gondot fordítanak ezek karbantartására. Űjra felülvizsgálták a targonca- és daru vezetők jogosítványát, alkalmasságát. A munkavédelem érdekében tett intézkedéseket nem könnyű forintban mérni, de mégis érdemes megemlíteni, hogy 1978-ban a munkavédelmi agitáció és propaganda fejlesztésére 89 ezer 764 forintot fordított a vállalat. Mindezek után nézzük, hogyan alakult a statisztika az elmúlt év során. Összehasonlítási alap. az elmúlt három év helyzete. A leglényegesebb mutató, hogy 1978-ban halálos baleset, nem történt. Az ezer munkásra jutó balesetek száma 12.5 százalékkal, a három napon túl gyógyuló balesetek száma pedig 13,08 százalékkal csökkent. A javuló statisztika ellenére még maradt megoldásra I váró feladat a vállalatnál, de mindenképpen biztató az S a tény. hogy a munkavédelem a gazdasági és társadalmi szervek munkájában egyaránt a figyelem középpontjában áll. Borsi sikerek sí IKR-versenyben A bábolnai IKK verseny- bizottsága értékelte a taggazdaságai részére meghirdetett elmúlt évi kukorica-, búza-, cukorrépa- és napraforgótermelési versenyeket. A rendszer 9000-es körzetében három borsodi gazdaság is a legjobbak közé került kukorica, illetve búza átlagtermésével. A kukoricatermelési versenyben a 9000- es körzet 25 ezer forintos első díját a hárnádnémeti Her- nádvölgye Tsz nyerte ei 82 mázsás hektáronkénti átlagtermésével. Az egész ország IKR-hez tartozó gazdaságai közül is csak nyolcán tudtak ennél magasabb átlagtermést elérni. Húszezer forintos második és tizenötezer forintos körzeti harmadik díjat nyert a taktaharkányi Petőfi Tsz 62,5 mázsás, illetve a Szerencsi Állami Gazdaság 58,2 mázsás kukorica átlag-* termésével. A taktaharkányi Petőfi Tsz búzatermelésben is megszerezte a körzet, első díját 54.6 mázsás hektáronkénti átlagterméssel. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzem dolgozói — a KISZ-bizotteóg kezdeményezésére — két panorámakocsit készítenek a nemzetközi gyermekév alkalmából a miskolci úttörővasút járműparkjának bővítése végett. A korszerű kis vasúti személy- szállító kocsikat több ezer órás társadalmi munka eredményeként május elsején adják át rendelte ‘ősének. Ezt elősegíti az ÉPFU-sok vállalása js, amely szerint a panoráma személyszállító kocsikat speciális járműveken viszik a helyszínre. Tizenhárom nyelven Észak-Magyarország természeti szépségekben és látnivalókban leggazdagabb megyéjében, Borsodban, az idegenforgalom két év alatt megkétszereződött, összesen 567 hellyel, négy szálloda épült az elmúlt évben. A kempinghálózat nagyobb arányú fejlesztése már korábban megkezdődött Kétszáz szakképzett idegenvezető, tizenhárom nyelven gondoskodik a vendégek kalauzolásáról. Az energiahordozók termelése Bulgáriában jóval a népgazdaságilag1 szükséges mennyiség alatt marad, és ebben nem is várható javulás. mivel az országban sehol sem találhatók jelentős kőolaj-, földgáz- és szén- készletek. A földgáz és a kőolaj termelése 1970 óta folyamatosan csökken. Az utóbbi 15—20 évben a bolgár ipar energiaigénye gyorsabban nőtt, mint maga a termelés. 1960-ban 100 leva tei-melési értékhez 76. 1977-ben viszont már 95 kilowattóra elektromos ' energiára volt szükség. A növekvő szükségleteknek megfelelően gyors ütemben emelkedett a villa- mosenergia-tennelés; az 1960-as 4.6 milliárd kilowattóráról 1977-re 29,6 milliórdra nőtt. Üzem? Inkább barátságos műhely. A sarokban olaj- kályha, mellette polcos szekrény az alapanyagoknak. Át- ellenben sorakoznak a szállításra váró dobozok. Középen pedig zajlik az élet. A jókora munkaasztal körül újdonsült munkásnők tevékenykednek. Többségük számára ez az első munkahely, mások próbálkoztak már másutt is. Üj életükkel most valamennyien elégedettek. Érdekesnek tartják a munkát és szerencséseknek vallják magukat, amiért felvételt nyertek. — Régóta foglalkoztatta az abaújszántóiakat az új üzem, létesítésének a híre sok háziasszony előtt csillantotta meg a munkalehetőség reményét — mondja Burján József, a nagyközségi pártbizottság titkára. — A termelőszövetkezet csonthéjas üzeme, a Szerencsi Ruházati Szövetkezet varrodája, a cipőfelsőrész-készítő üzem és a pékség nem nyújt annyi munkaalkalmat, mint ameny- nyire a nagyközségnek és a környező falvaknak szüksége van. Egy földink, a Fővárosi Kézműipari Vállalat egyik mérnöke révén kerültünk kapcsolatba a vállalattal. A véletlenek is kedveztek nekünk, a vállalatnak igen nagy szüksége volt egy új üzemre. Tehát ok is akarták, mi is akartuk. Nagy energiát fektetett az üzemtelepítésbe a vállalat, a járás és a nagyközség is. Megifjodott a szántói „híres utca” egy nagyobbacska épülete, kívül-belül tatarozták, alakítgatták. öltözőt, mosdót szeparáltak, végül is kialakult a bázis. Az égrenyíló, de barátságos helyiség, a szereidé. Az itt dolgozókkal ismerkedünk először. Kohuth Lászlóné — a csoport legközlékenyebb tagja — már rendelkezik némi üzemi tapasztalattal: — Azelőtt a varrodában dolgoztam, két műszakban. A gyerekek miatt, a két műszak miatt jöttem át ide. De talán mellékes is a jövetelem célja. A lényeg az, hogy ideális, A4 NDK-ban az anyagtakarékosság egyik fontos eszköze a „mínusztoleranciájú” lemezhengerlés. Ennek az a lényege, hogy pontos mérések segítségével a hengerlés során a lemez vastagságát a szabvány szerinti megengedett negatív tűréshatár-tartományban tartják. Ezt segi- ti elő a hettstedti hengerműben a drezdai méréselektronikai szakemberek közreműködésével kifejlesztett bádog- lemezvastagság-mérő műszer, amely izotóppal működik. Így biztosítható a hengerlés nagyobb pontossága, és elkerülhetők az anyagot pazarló „ráhagyások”. *Az 1979. évi magyar—jugoszláv árucsere- és saolgaltanőknek való munka a játékkészítés. Nem rombolja olyan nagyon az idegeket, hiszen itt ki lehet javítani a hibát. Ha nem peng a rugó, szétszedjük a dobozt, és „pe- lenkázzuk” a hibásat, Egy biztos: hibás darab nem kerülhet Iá innen, mert minden darabot exportál a vállalat. Mit is kell hát pelenkázni, minek kell pengenie? Nos: asztalifoci, nemzetköczi, hivatalos nevén a LUDA gyártását tanulták meg ez idáig a szántói asszonyok. Egyre gyorsabban, egyre jobb minőségben készülnek a darabok. Itt szabják méretre az előre nyomtatotl. mezőt, itt illesztik és szerelik be a keretbe, itt faragják és festik a bábukat, egyszóval, itt szerelik készre a világszerte kedvelt játékot. Draskóczi Bélánérmic a mai műszakra a „sütés” jutott. A sütés nem más, mint a focisták rögzítése. — Melyik is a centercsa- tSr? — Honnan tudnám? Nem értek én a futballhoz. Kaptunk egy mintát, és megtanultuk, melyik bábunak hol kell állnia, merre kell néznie. Ma már gondolkodás nélkül tudom. Egyébként ez a legnépszerűbb munka, amit ma én csinálok. — Vajon miért? — Mert a legérdekesebb. — Melyik a legunalmasabb, legnehezebb feladat? — Amit én csinálok — szól Pongrácz Jánosné és máris bizonyítja állítását, A mezőt és a kissé elszabott keretei: próbálja összeilleszteni. Nem megy. Másik darabot keres. Végre sikerül. — Kisújszállási keretek ezek és sajnos nem a legpontosabbak. Ha a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet, kereteivel dolgozunk, nincsenek ilyen problémáink, ők hajszálpori- tosra gyártják. Pongráczné egyébként az első munkahelyesek közé tartozik. Negyvenhat éves. — Miért, döntött az ipari munka mellett? — Három gyerekem van. a legkisebb is rövidesen eltásforgalmi jegyzőkönyv életeimében a két ország közötti idei kereskedelem 23 százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évi előirányzat volt. A terv szerint a magyar árukivitel eléri a 214, a behozatal pedig a 231 millió dollárt. A kivitelben és a behozatalban a főbb tételek a közúti járműipari kooperáció, valamint a cellulózé- és a műtrágyái pari együttműködés keretében történő szállítások, illetve a vaskohászati termékcsere. A magyar exportban jelentősek még a hengerelt áruk, a petrolkémiai anyagok, az olajipari termelték, az úgynevezett nehagyja a szülői házat. Én — előre tudom — beleroppannék a hirtelen beállt nagy csöndbe, nem tudnék reggeltől estig egyedül lenni odahaza. Hallottam, olvastam már a közösség varázsáról, most tapasztalom is. Haver Ferencné három napja dolgozik az üzemben. Kissé sérti ez a fogalmazás. — Én kezdettől ennek az üzemnek a dolgozója vagyok — montja —. csakhogy eddig otthon, bedolgozóként gyártottam a bábukat. Három gyerekem van. a legkisebb most lett óvodás. A gyerekeket zavarta a. nitrószag, azért kértem, hogy bent az üzemben dolgozhassak. — Milyennek találja az első munkahelyét? — Ismerősök az asszonyok, vidáman vagyunk, biztosan jó lesz. Kádár Dénes, az üzem vezetője mondja, hogy márciustól már teljesítménybérben dolgoznak az asszonyok. — Mit gondol, változnak a jövedelmek? — Bízom benne, hogy többet keresünk. Mindennap gyorsabb a tempó. Érdekes és figyelemre méltó egyébként a Fővárosi Kézműipari Vállalat módszere, látszik, hogy tapasztalt, hozzáértő emberek foglalkoznak a szó szoros értelmében vett üzemszervezéssel. Módszerük, hogy mindenkit minden munkafázisra megtanítanak, céljuk tehát, hogy univerzális munkásgárdájuk legyen. Dehetséges, hogy a későbbiekben szakosítják a munkát, de a betanulási időszakban mindenképp jó amit tesznek, hiszen így kedvel telik meg a tegnapi háziasz- szonyokkal az ipari tevékenységet Megóvják őket az egyhangú munka okozta kiábrándulástól. A vállalatnál uralkodó szellemet: dicséri, hogy a pár hetes munka- viszonnyal rendelkező aba- újszántói asszonyok tudják: egy asztalifocit 3 dollár 30 centért exportálunk. Tudják továbbá a jövőt, azt, hogy új, korszeré üzemet építenek Abaújszántón. hogy 1981-ben már száz fölé emelkedik a létszám, hogy rövidesen megkezdik a négykerekű gyermekjáróka, a kisbicikli és a roller gyártásának előkészületeit is. Lcvay Györgyi \ Fotó: Laczó József mesfém vágj' ásványbányászati anyagok. * Tavaly a csehszlovák nemzeti jövedelem több .mint 4 százalékkal emelkedett az 1977-es évhez viszonjntva. Az ipari termelés 5 százalékkal nőtt és e növekedés 85 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A külkereskedelem 1978-ban 8,5 százalékkal növekedett, ebben fontos szerepet játszott a KGST-országokkal való együttműködés. A szocialista viszonj'latú export 9.4. az import, pedig 7.7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nem szocialista kereskedelemben sikerült ugyan az exportot az importnál gj'orsabban növelni, a különösen fontos gépexport növelésének tervét azonban nem valósítottáli meg. JaviElt az üzemi baleset statisztája a BiGÉP-ben ...——■■■■ 1 1 —1 —— ■■■■ — A világgazdaság hírei
