Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

1979. február 6., kedd ESZAK-MAGYARCRSZÁG 3 Élni a határidőre egy-egy fejlesztés kevesebb hitel nyújtására ad­nak lehetőséget. Az új hi­telek esetében ezért a bank növeli a követelményeket, és csak azokat a fejlesztéseket támogatja, amelyek megfe­lelnek az egyensúly javításá­ra' és a gazdaságos termék- szerkezet kialakítására vo­natkozó céloknak, megfelel­nek a szigorúbb hitelezési feltételeknek. Feltétlenül előre kell lép­ni a készletgazdálkodás ja­vításában is, hiszen az el­múlt évben olyan hatalmas készletek halmozódtak fel, amelyekre eddig nem volt példa. Borsodban egy év alatt tízszázalékos készlet- növekedés következett be. A nagyarányú növekedés mögött termelési és értékesí­tési problémák húzódnak meg. A vállalatok ugyanis az anyagbeszerzésnél nem a ter­melés valódi szükségletével számoltak és a termelésüket nem a tényleges lehetőségek­hez igazították. Továbbra is jellemző volt egyes készle­tekből a túlbiztosítás, a szük­ségesnél nagyobb tételek ren­delése. S ami még külön is figyelmeztető, hogy igen je­lentősen, mintegy 15 száza­lékkal növekedett megyénk­ben a tőkés importbeszerzés. Nem nehéz belátni, hogy a helyzet tarthatatlanná vált, A daruszerelő Az építkezéseken nagy „szerepet” kap a daruszerelők munkája. A képen: munkában a BAÉV daruszerelője az egyik kazincbarcikai építkezésen. Zárszámadás i iszakesziben üli mapsafÉ szinten M ár az elmúlt évben is történtek intézkedések a gazdálkodásban fel­lelhető nem kívánatos jelen­ségek visszaszorítására, mé­gis jó néhány területen nem sikerült teljesíteni céljainkat. Példaként említhetjük a be­ruházást és a készletgazdál­kodást. Egyiknél sem tud­tunk gátat vetni a terven felüli növekedésnek. Tavaly országosan a vállalati és szö­vetkezeti beruházások volu­mene 112,4 milliárd forint volt, vagyis tíz százalékkal többet ruháztunk be a terve­zettnél. Készletekből több tízmilliárd forint érték hal­mozódott fel. Ez is hozzájá­rult a népgazdasági egyen­súly romlásához. Külön fejezetet érdemel az exportnövelő beruházások helyzete. A kormány, mint ismeretes, az V. ötéves terv­ben 45 milliárd forint hitelt engedélyezett az exportáru- alap bővítését szolgáló fej­lesztésekre. A bank már a teljes 45 milliárdot kimerí­tette az eddig vállalt, illetve engedélyezett hitelfolyósítási kötelezettséggel. Ebben első­sorban az a jó dolog, hogy — miután a vállalatok a tervidőszak első felében vet­ték igénybe a hiteleket — az új exportkapacitások nagy része 1980. végéig befejező­dik, s ez jelentősen növeli majd a népgazdaság export- képességét. A bank által a fejlesztések megvalósítása, illetve a hi­telek rendeltetésszerű fel- használása céljából végzett ellenőrzések alapjában véve kedvező tapasztalatokat hoz­tak felszínre. Azt mutatták, hogy a vállalatok többsége teljesítette a hitelszerződés­ben foglalt feltételeket. Per­sze voltak negatív példák is. Akadtak olyan üzemek, ahol a befektetett tíz- és száz­milliók — részben a nem megfelelő piackutatás illetve árak, másrészt a világpiaci dekonjunktúra miatt — nem eredményeztek export-több­letet. Előfordult olyan eset is, amikor nem készült el Ősidők óta arra törekszik az ember, hogy munkáját, életét könnyebbé, kényelme­sebbé tegye. Az első gépek még csak a fizikai munka könnyítését célozták. Ám ezeknek fejlődésével bővült az információs rendszerek és eszközök tárháza is: megje­lent a jelzőtűz. a viaszlap, a papír, majd a golyós „szá­mológép”. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett az iníormációfeldolgozó eszkö­zök. iránti kereslet is, Már az 1700—1800-as években meg­jelentek azok a számológé­pek, amelyekben megtalálha­tó volt: a tárolómű, a szá­molómű és a regiszter. Két-kétszázötven évvel ké­sőbb hogyne találnánk már természetesnek, hogy mind több helyen „gyerekek”, ti­zenéves fiatalok ülnek le az elektronikus számítógép ve- zérlőnultja, a konzol írógép mellé. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Kál­mán László szerint: A számítógép-oktatás és a számítógép-ismeretek napja­inkban ‘inár a társadalmi műveltség szerves részéi je­lentik A,- gimnázium egyik fő célja, hogy a hagyomá­nyokhoz híven szélesítsük az intellektuális képzést. Ennek egyik réáZe a számítógép­oktatás, amely felkészít a továbbtanulásra, de meg­könnyíti a munkába állást is, Az igazgatói irodába, be­szélgetésünk közben a szá­mítástechnikai laboratórium vezetője. Dusza Árpád, a matematika—fizika szakos tanár lép be. 0 folytatja: vagy túllépték a beruházási költség-előirányzatot. Az exportfejlesztő hitel összegét a kormány időköz­ben további 6—10 milliárd forinttal megemelte. így a Magyar Nemzeti Bank újabb hitelszerződéseket köthet a vállalatokkal. Természetesen a feltételeket is tovább sz.i-. gorították. Elsősorban olyan fejlesztéseket támogatnak a jövőben, amelyek megvalósí­tása révén legkésőbb 1981- től többlet exportárualaphoz jut a népgazdaság. Tehát nem elsősorban a nagy épít­kezésekkel járó, hosszabb át­futási időt igénylő beruházá­sok megvalósítása a cél. Dön­tően az olyan beruházásokat támogatják hitellel, amelyek egy-két év alatt elkészülnek, s amelyek által korszerűsö­dik, illetve gazdaságossá vá­lik az adott vállalatnál a termékszerkezet. Erre pedig a kis- és középüzemekben van leginkább lehetőség. Az 1979-re jóváhagyott hi­telpolitikai irányelvek sze­rint a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek adható hitel összege legfeljebb 26 milli­árd forint lehet — hallottuk a minap a Magyar Nemzeti Bank vezetőitől. — Ebből 11 milliárd forintot a minden piacon értékesíthető áruk termelésének fejlesztésére le­het fordítani, 12 milliárd jut az' ágazatok struktúrajavító fejlesztéseinek finanszírozá­sára. míg 3 milliárd forintot egyéb célokra használnak fel. Az iparban, az élelmiszer- iparban és az építőiparban a korábban aláírt hitelszer­ződések ez évi folyósításának üteme általában kimeríti a részükre jóváhagyott ágazati hitelkereteket. Ezért új hi­telszerződések megkötésére csak igen kivételes és indo­kolt esetben lesz mód. A mezőgazdaságban, a közleke­désben és a kereskedelemben kisebb ugyan a bank előze­tes elkötelezettsége, de az ágazati előirányzatok a ko­rábbi évekhez képest is itt — A TPA—1001 -es típusú számítógépünk telepítése előtt 1968-tól 1971-ig a mate­matika II. tagozatos osztá­lyok tanulói a Nehézipari Műszaki Egyetem CELLAT- RON és ODRA. valamint a Lenin Kohászati ' Müvek BULL GAMMA típusú gé­pén tanulták a programozási alapismeretéket. — 1972-től azonban már a gimnáziumban is elkezdhet­tük a munkát. Mert igaz Ugyan, hogy a számítástech­nika területéről gép nélkül, könyvekből is sok mindent meg lehet tanulni, de a kez­déshez, a programozás okta­tásához a gép nélkülözhetet­len. Oktató—gyakorló munkánk során egyébként is arra tö­rekedtünk. és törekszünk, hogy j a munkaeszközzé vált számítógép a tanulók érték­rendjében igaz, valódi he­lyére kerüljön. A szélsőséges vélemények — miszerint a számítógép nem való sem­mire, vagy éppen, hogy cso- daeszköz — egyaránt káros hatással lehetnek a tanulók­ra. Ez az értékrend, ez a té­ves elképzelés még ma is fellelhetö sok embernél. — A számítógép segít ne­künk. tanároknak és segít a tanulóknak is. Ha időben megismerkednek e korszerű eszközzel, az könnyíthet a pályaválasztások nehézsége­in. gondjain is. De jól hasz­nosíthatják az itt szerzett is­hiszen a készletek növekedé­se tetemes vállalati és nép- gazdasági eszközöket köt le. N em véletlen, hogy a pénzügyi szervek a jövőben szigorítják a forgóeszköz-hitelezést. Min­den hitelnyújtáskor megkö­vetelik, hogy a vállalatok a korábbi években feleslegesen felhalmozódó készleteket fel­számolják és ilyen módon kisebb eszköznövekedéssel oldják meg gazdasági felada­taikat. Vagyis, a vállalatok csak annyit és olyan válasz­tékban termeljenek, ameny- nyit értékesíteni tudnak. mereteket azok a tanulók is, akik egyetemeken, vágy fő­iskolákon tanulnak tovább. Ezeknek az érveknek meg­alapozottságát, helyességét nem is vitalom. és arra ké­rem Dusza Árpád tanár urat. hogy kalauzoljon el a számítógép, a szalaglyukasz­tó, a mágneslemezes háttér- tároló, a vezérlőpultok, kon­zol írógépek és a képernyős adatkijelző világába. Fellép­kedünk hát a légkondicio­nált gépterembe, ahol több másod- és harmadik osztá­lyos tanuló fogad bennün­ket. A „titokról” faggatom őket. Arról a titokról, rejtélyről, ami nap-nap után idehúzza, idevonzza őket a kötelező óraszámokon kívül is. — Jó játék, nagyon élve­zem. ahogy „kopogtatok” a gépen. Szinte észre sem ve­szem, ahogy rám sötétedik — mondja Tóth Márton. Azután kiderül, hogy sem ő. sem a többiek nem tart­ják ezt a tevékenységet ..csu­pán” magas fokú szórako­zásnak. De a számítógépet üzemeltető intézmények, vál­lalatok sem, amelyek lehető­ségükhöz mérten minden se­gítséget megadnak, hogy a tanulók programjaikat lefut­tassák. Segítségük nélkül komolyabb, bonyolultabb ok­tatási. programozási felada­tokat megoldani, a számító­gépen lefutaltni lehetetlen volna. Rövidesen az eddiginél gazdaságosabban működő ózon típusú karburátorral felszerelve kapják meg ko­csijaikat az új Zsiguli-t.u- lajdonosok. A dimitrovgrádi autóalkatrész-gyárban meg­kezdődött a sorozatgyártás. Az ózon több éves tervező- és kísérleti munka eredmé­nye. Fő előnye nem csupán az üzemanyag-megtakarítás, hanem az, hogy az új kar­burátorral működő gépkocsik kevésbé szennyezik a leve­gőt. Az ózon a szénmonoxid mennyiségét csökkenti a gép­kocsik kipufogó gázában. Halász Péter másodikos tanuló a munka szépségének érzékeltetésére egy epizódot mesél. — Nyáron a Dunántúlon egy „komoly gép” közelében voltam. Az ott dolgozók egyike kérdezte: hát van még olyan kis gép. mint a tietek ott a gimnáziumban? Egyáltalán lehet azzal vala­mit csinálni? — Nem is sejtette, mennyi öröm, vagy mennyi izgalom, mennyi érdekesség van eb­ben a spekulálásban, fejtö­résben, mennyi trükköt kell ahhoz kitalálni, hogy időt és helyet nyerjünk a munka során. Beszélgetünk ... Szavaik közben rájövök a rejtély kul­csára. Arra. hogy miért is szeretnek ezek a fiatalok a számítástechnikai laboratóri­umba járni? Mondataikból — mint részből az egész —. valahogy úgy rajzolódik ki a valóság, ahogy: a feladat meghatározásából, az elem­zésből az alapműveletek és logikai részműveletek soroza­tából, a kódolásból — elké­szül a számítógép program­ja. Ennél többet mond. bár egyszerűbben, és kislányo- san fogalmazta meg Urszin Márta. — Hát hogyne szeretnénk itt lenni, amikor kétsoros programnak is úgy lehet örülni. Buchcrt Miklós Az elmúlt hét végén tar­totta zárszámadását a tisza- keszi Tiszamenti Termelő- szövetkezet. A közgyűlésen részt vett Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője. Kovács József, a Me- zőcsáti járási Pártbizottság első titkára, Greiz László, a járási hivatal elnöke. A Tisza két oldalán gaz­dálkodó termelőszövetkezet­ről a vezetőségi beszámoló­ban zavarba ejtő képet kap­hattunk, ha csak az adato­kat, a termelés mutatóit vet- . tűk figyelembe. Az elmúlt esztendőben hétmillió forin­tos nyereség volt a cél. Ta­vasszal viszont jött az im­már menetrendszerű belvíz, amely 11 millió forintos kárt okózott. És ebben az összeg­ben nincs benne az a má­sodlagos kártétel, amelyet a belvíz levonulása után a ké­sői, júniusi vetés gyenge termésátlagai jelentettek, így összeadva a növényter­mesztést 14 millió forint kár érte. Ezek után a lényeg: a szövetkezet 13 millió 769 ezer forintos nyereséget könyvel­hetett év végén el. Gondolom, sokan megkér­deznék: hogyan? Hiszen az az általánosabb, hogy ilyen arányú belvizesedés esetén a gazdaság ráfizet a termelés­re. veszteségesen gazdálko­dik. Fábián Gyula a szövet­kezet elnöke említette a be­számolóban : — Egyetlen utat választ­hattunk. A károk pótlása ér­dekében átszerveztük a ter­melést, s megpróbáltuk más ágazatban, s a melléküzem- ágakban növelni a tervet, s ezáltal a jövedelmet is. Érdekes, hogy azokon a területeken, ahol a belvíz nem okozott kárt. rekordter­mést értek el. Talán az is belejátszott a jó eredmény­be, hogy pár kultúra kivéte­lével a növénytermesztés nem zárta veszteséggel a? évet. Az állattenyésztés vi­szont hárommillió forinttal túlteljesítette tervét. Köszön­hető ez elsősorban a tehené­szetnek. hiszen az elmúlt év­ben üzemi szinte" egy tehén­től több mint 3100 liter tejel fejtek. A legnagyobb sikert a sőderértékesífésben könyvel­hették el, hiszen a tervezeti 2.6 millió forintos árbevétel helyett a kavicsbánya 5.6« millió forintot* teljesíteti fgv az évközben!, lehetősége­ket megragadó átszervezés sikerrel járt, hiszen a nye­reség, amelyet célul tűztek ki, szinte megduplázódott. Ennyi nagy vonalakban egy ereményes év eredményes gazdálkodása. Az elnök viszont másról is beszélt: — Az jó, hogy évről évre mind magasabb szinten gaz­dálkodunk. Az is jó, hogy a termelésben megvalósítottuk a legkorszerűbb technológiát, hogy szinte minden kultúrát termelési rendszer keretében termelünk. Sőt még az is jó, hogy állattenyésztésünk a nehézségek ellenére ismét a nyereségesen termelő főága­zatok közé tartozik. De a jó dolgok mellett néni mehe­tünk el bekötött szemmel olyan tényezők mellett, ame­lyek viszont gazdálkodásun­kat hátráltatják. Még mindig nem tudtuk megoldani a nagygépek két műszakban való üzemeltetését. A kuko­ricatermelésben szükséges a technológia korszerűsítése, új korai tenyészidejű fajták ter­melésbe állítása. A munka- fegyelmet tovább kell szilár­dítanunk. És a termelés költ­ségeit lehetőség szerint csök­kenteni kell. A zárszámadáson felszólalt Tolnai Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, aki a szövetkezet gazdálkodását a következőképpen jellemez­te: — A termelőszövetkezet kollektívája, vezetősége az elmúlt évben jó munkát vég­zett. Meglátta a lehetőséget, hogy átszervezéssel meg tud oldani egy olyan nehézséget, amelyet a kedvezőtlen év je­lentett. A jövőben viszont törekedni kell a tervekben, célkitűzésekben arra, hogy a minőség kerüljön előtérbe. Növelni kell a hatékonysá­got, találják meg azt az arányt, ameddig a hozamok emelése nem ütközik a ter­melés költségeinek ésszerűt­len növekedésébe. Töreked­jenek az állattenyésztés, s el­sősorban a juhtartás fejlesz­tésére, hiszen adó " j'gáik, a Tiszán túli legelők indokol­ják a minél olcsóbb haszno­sítást. A zárszámadáson ismertet­ték a tagsággal az idei terve­ket, Ezek szerint a szövetke­zet az elmúlt évekhez ha­sonlóan a folyamatos fejlő­désre törekszik. A cél, a nép- gazdasági tervekkel össz­hangban a termelési érték 3 százalékos növelése. A meg­valósítás módja: az adottsá­gok, lehetőségek kihasználá­sával. elsősorban a tömeg- takarmányok termesztésével foglalkozni, s a belvíz kárai­nak csökkentése érdekében az állattenyésztési fejleszteni. — ki — L. U Mérnök- és fizikusjelöltek Gyerekeb a száeítseép »ellett [izmi típusú karburátorok

Next

/
Thumbnails
Contents