Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
1979. február 6., kedd ESZAK-MAGYARCRSZÁG 3 Élni a határidőre egy-egy fejlesztés kevesebb hitel nyújtására adnak lehetőséget. Az új hitelek esetében ezért a bank növeli a követelményeket, és csak azokat a fejlesztéseket támogatja, amelyek megfelelnek az egyensúly javítására' és a gazdaságos termék- szerkezet kialakítására vonatkozó céloknak, megfelelnek a szigorúbb hitelezési feltételeknek. Feltétlenül előre kell lépni a készletgazdálkodás javításában is, hiszen az elmúlt évben olyan hatalmas készletek halmozódtak fel, amelyekre eddig nem volt példa. Borsodban egy év alatt tízszázalékos készlet- növekedés következett be. A nagyarányú növekedés mögött termelési és értékesítési problémák húzódnak meg. A vállalatok ugyanis az anyagbeszerzésnél nem a termelés valódi szükségletével számoltak és a termelésüket nem a tényleges lehetőségekhez igazították. Továbbra is jellemző volt egyes készletekből a túlbiztosítás, a szükségesnél nagyobb tételek rendelése. S ami még külön is figyelmeztető, hogy igen jelentősen, mintegy 15 százalékkal növekedett megyénkben a tőkés importbeszerzés. Nem nehéz belátni, hogy a helyzet tarthatatlanná vált, A daruszerelő Az építkezéseken nagy „szerepet” kap a daruszerelők munkája. A képen: munkában a BAÉV daruszerelője az egyik kazincbarcikai építkezésen. Zárszámadás i iszakesziben üli mapsafÉ szinten M ár az elmúlt évben is történtek intézkedések a gazdálkodásban fellelhető nem kívánatos jelenségek visszaszorítására, mégis jó néhány területen nem sikerült teljesíteni céljainkat. Példaként említhetjük a beruházást és a készletgazdálkodást. Egyiknél sem tudtunk gátat vetni a terven felüli növekedésnek. Tavaly országosan a vállalati és szövetkezeti beruházások volumene 112,4 milliárd forint volt, vagyis tíz százalékkal többet ruháztunk be a tervezettnél. Készletekből több tízmilliárd forint érték halmozódott fel. Ez is hozzájárult a népgazdasági egyensúly romlásához. Külön fejezetet érdemel az exportnövelő beruházások helyzete. A kormány, mint ismeretes, az V. ötéves tervben 45 milliárd forint hitelt engedélyezett az exportáru- alap bővítését szolgáló fejlesztésekre. A bank már a teljes 45 milliárdot kimerítette az eddig vállalt, illetve engedélyezett hitelfolyósítási kötelezettséggel. Ebben elsősorban az a jó dolog, hogy — miután a vállalatok a tervidőszak első felében vették igénybe a hiteleket — az új exportkapacitások nagy része 1980. végéig befejeződik, s ez jelentősen növeli majd a népgazdaság export- képességét. A bank által a fejlesztések megvalósítása, illetve a hitelek rendeltetésszerű fel- használása céljából végzett ellenőrzések alapjában véve kedvező tapasztalatokat hoztak felszínre. Azt mutatták, hogy a vállalatok többsége teljesítette a hitelszerződésben foglalt feltételeket. Persze voltak negatív példák is. Akadtak olyan üzemek, ahol a befektetett tíz- és százmilliók — részben a nem megfelelő piackutatás illetve árak, másrészt a világpiaci dekonjunktúra miatt — nem eredményeztek export-többletet. Előfordult olyan eset is, amikor nem készült el Ősidők óta arra törekszik az ember, hogy munkáját, életét könnyebbé, kényelmesebbé tegye. Az első gépek még csak a fizikai munka könnyítését célozták. Ám ezeknek fejlődésével bővült az információs rendszerek és eszközök tárháza is: megjelent a jelzőtűz. a viaszlap, a papír, majd a golyós „számológép”. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett az iníormációfeldolgozó eszközök. iránti kereslet is, Már az 1700—1800-as években megjelentek azok a számológépek, amelyekben megtalálható volt: a tárolómű, a számolómű és a regiszter. Két-kétszázötven évvel később hogyne találnánk már természetesnek, hogy mind több helyen „gyerekek”, tizenéves fiatalok ülnek le az elektronikus számítógép ve- zérlőnultja, a konzol írógép mellé. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Kálmán László szerint: A számítógép-oktatás és a számítógép-ismeretek napjainkban ‘inár a társadalmi műveltség szerves részéi jelentik A,- gimnázium egyik fő célja, hogy a hagyományokhoz híven szélesítsük az intellektuális képzést. Ennek egyik réáZe a számítógépoktatás, amely felkészít a továbbtanulásra, de megkönnyíti a munkába állást is, Az igazgatói irodába, beszélgetésünk közben a számítástechnikai laboratórium vezetője. Dusza Árpád, a matematika—fizika szakos tanár lép be. 0 folytatja: vagy túllépték a beruházási költség-előirányzatot. Az exportfejlesztő hitel összegét a kormány időközben további 6—10 milliárd forinttal megemelte. így a Magyar Nemzeti Bank újabb hitelszerződéseket köthet a vállalatokkal. Természetesen a feltételeket is tovább sz.i-. gorították. Elsősorban olyan fejlesztéseket támogatnak a jövőben, amelyek megvalósítása révén legkésőbb 1981- től többlet exportárualaphoz jut a népgazdaság. Tehát nem elsősorban a nagy építkezésekkel járó, hosszabb átfutási időt igénylő beruházások megvalósítása a cél. Döntően az olyan beruházásokat támogatják hitellel, amelyek egy-két év alatt elkészülnek, s amelyek által korszerűsödik, illetve gazdaságossá válik az adott vállalatnál a termékszerkezet. Erre pedig a kis- és középüzemekben van leginkább lehetőség. Az 1979-re jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek szerint a vállalatoknak és szövetkezeteknek adható hitel összege legfeljebb 26 milliárd forint lehet — hallottuk a minap a Magyar Nemzeti Bank vezetőitől. — Ebből 11 milliárd forintot a minden piacon értékesíthető áruk termelésének fejlesztésére lehet fordítani, 12 milliárd jut az' ágazatok struktúrajavító fejlesztéseinek finanszírozására. míg 3 milliárd forintot egyéb célokra használnak fel. Az iparban, az élelmiszer- iparban és az építőiparban a korábban aláírt hitelszerződések ez évi folyósításának üteme általában kimeríti a részükre jóváhagyott ágazati hitelkereteket. Ezért új hitelszerződések megkötésére csak igen kivételes és indokolt esetben lesz mód. A mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben kisebb ugyan a bank előzetes elkötelezettsége, de az ágazati előirányzatok a korábbi évekhez képest is itt — A TPA—1001 -es típusú számítógépünk telepítése előtt 1968-tól 1971-ig a matematika II. tagozatos osztályok tanulói a Nehézipari Műszaki Egyetem CELLAT- RON és ODRA. valamint a Lenin Kohászati ' Müvek BULL GAMMA típusú gépén tanulták a programozási alapismeretéket. — 1972-től azonban már a gimnáziumban is elkezdhettük a munkát. Mert igaz Ugyan, hogy a számítástechnika területéről gép nélkül, könyvekből is sok mindent meg lehet tanulni, de a kezdéshez, a programozás oktatásához a gép nélkülözhetetlen. Oktató—gyakorló munkánk során egyébként is arra törekedtünk. és törekszünk, hogy j a munkaeszközzé vált számítógép a tanulók értékrendjében igaz, valódi helyére kerüljön. A szélsőséges vélemények — miszerint a számítógép nem való semmire, vagy éppen, hogy cso- daeszköz — egyaránt káros hatással lehetnek a tanulókra. Ez az értékrend, ez a téves elképzelés még ma is fellelhetö sok embernél. — A számítógép segít nekünk. tanároknak és segít a tanulóknak is. Ha időben megismerkednek e korszerű eszközzel, az könnyíthet a pályaválasztások nehézségein. gondjain is. De jól hasznosíthatják az itt szerzett ishiszen a készletek növekedése tetemes vállalati és nép- gazdasági eszközöket köt le. N em véletlen, hogy a pénzügyi szervek a jövőben szigorítják a forgóeszköz-hitelezést. Minden hitelnyújtáskor megkövetelik, hogy a vállalatok a korábbi években feleslegesen felhalmozódó készleteket felszámolják és ilyen módon kisebb eszköznövekedéssel oldják meg gazdasági feladataikat. Vagyis, a vállalatok csak annyit és olyan választékban termeljenek, ameny- nyit értékesíteni tudnak. mereteket azok a tanulók is, akik egyetemeken, vágy főiskolákon tanulnak tovább. Ezeknek az érveknek megalapozottságát, helyességét nem is vitalom. és arra kérem Dusza Árpád tanár urat. hogy kalauzoljon el a számítógép, a szalaglyukasztó, a mágneslemezes háttér- tároló, a vezérlőpultok, konzol írógépek és a képernyős adatkijelző világába. Fellépkedünk hát a légkondicionált gépterembe, ahol több másod- és harmadik osztályos tanuló fogad bennünket. A „titokról” faggatom őket. Arról a titokról, rejtélyről, ami nap-nap után idehúzza, idevonzza őket a kötelező óraszámokon kívül is. — Jó játék, nagyon élvezem. ahogy „kopogtatok” a gépen. Szinte észre sem veszem, ahogy rám sötétedik — mondja Tóth Márton. Azután kiderül, hogy sem ő. sem a többiek nem tartják ezt a tevékenységet ..csupán” magas fokú szórakozásnak. De a számítógépet üzemeltető intézmények, vállalatok sem, amelyek lehetőségükhöz mérten minden segítséget megadnak, hogy a tanulók programjaikat lefuttassák. Segítségük nélkül komolyabb, bonyolultabb oktatási. programozási feladatokat megoldani, a számítógépen lefutaltni lehetetlen volna. Rövidesen az eddiginél gazdaságosabban működő ózon típusú karburátorral felszerelve kapják meg kocsijaikat az új Zsiguli-t.u- lajdonosok. A dimitrovgrádi autóalkatrész-gyárban megkezdődött a sorozatgyártás. Az ózon több éves tervező- és kísérleti munka eredménye. Fő előnye nem csupán az üzemanyag-megtakarítás, hanem az, hogy az új karburátorral működő gépkocsik kevésbé szennyezik a levegőt. Az ózon a szénmonoxid mennyiségét csökkenti a gépkocsik kipufogó gázában. Halász Péter másodikos tanuló a munka szépségének érzékeltetésére egy epizódot mesél. — Nyáron a Dunántúlon egy „komoly gép” közelében voltam. Az ott dolgozók egyike kérdezte: hát van még olyan kis gép. mint a tietek ott a gimnáziumban? Egyáltalán lehet azzal valamit csinálni? — Nem is sejtette, mennyi öröm, vagy mennyi izgalom, mennyi érdekesség van ebben a spekulálásban, fejtörésben, mennyi trükköt kell ahhoz kitalálni, hogy időt és helyet nyerjünk a munka során. Beszélgetünk ... Szavaik közben rájövök a rejtély kulcsára. Arra. hogy miért is szeretnek ezek a fiatalok a számítástechnikai laboratóriumba járni? Mondataikból — mint részből az egész —. valahogy úgy rajzolódik ki a valóság, ahogy: a feladat meghatározásából, az elemzésből az alapműveletek és logikai részműveletek sorozatából, a kódolásból — elkészül a számítógép programja. Ennél többet mond. bár egyszerűbben, és kislányo- san fogalmazta meg Urszin Márta. — Hát hogyne szeretnénk itt lenni, amikor kétsoros programnak is úgy lehet örülni. Buchcrt Miklós Az elmúlt hét végén tartotta zárszámadását a tisza- keszi Tiszamenti Termelő- szövetkezet. A közgyűlésen részt vett Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Kovács József, a Me- zőcsáti járási Pártbizottság első titkára, Greiz László, a járási hivatal elnöke. A Tisza két oldalán gazdálkodó termelőszövetkezetről a vezetőségi beszámolóban zavarba ejtő képet kaphattunk, ha csak az adatokat, a termelés mutatóit vet- . tűk figyelembe. Az elmúlt esztendőben hétmillió forintos nyereség volt a cél. Tavasszal viszont jött az immár menetrendszerű belvíz, amely 11 millió forintos kárt okózott. És ebben az összegben nincs benne az a másodlagos kártétel, amelyet a belvíz levonulása után a késői, júniusi vetés gyenge termésátlagai jelentettek, így összeadva a növénytermesztést 14 millió forint kár érte. Ezek után a lényeg: a szövetkezet 13 millió 769 ezer forintos nyereséget könyvelhetett év végén el. Gondolom, sokan megkérdeznék: hogyan? Hiszen az az általánosabb, hogy ilyen arányú belvizesedés esetén a gazdaság ráfizet a termelésre. veszteségesen gazdálkodik. Fábián Gyula a szövetkezet elnöke említette a beszámolóban : — Egyetlen utat választhattunk. A károk pótlása érdekében átszerveztük a termelést, s megpróbáltuk más ágazatban, s a melléküzem- ágakban növelni a tervet, s ezáltal a jövedelmet is. Érdekes, hogy azokon a területeken, ahol a belvíz nem okozott kárt. rekordtermést értek el. Talán az is belejátszott a jó eredménybe, hogy pár kultúra kivételével a növénytermesztés nem zárta veszteséggel a? évet. Az állattenyésztés viszont hárommillió forinttal túlteljesítette tervét. Köszönhető ez elsősorban a tehenészetnek. hiszen az elmúlt évben üzemi szinte" egy tehéntől több mint 3100 liter tejel fejtek. A legnagyobb sikert a sőderértékesífésben könyvelhették el, hiszen a tervezeti 2.6 millió forintos árbevétel helyett a kavicsbánya 5.6« millió forintot* teljesíteti fgv az évközben!, lehetőségeket megragadó átszervezés sikerrel járt, hiszen a nyereség, amelyet célul tűztek ki, szinte megduplázódott. Ennyi nagy vonalakban egy ereményes év eredményes gazdálkodása. Az elnök viszont másról is beszélt: — Az jó, hogy évről évre mind magasabb szinten gazdálkodunk. Az is jó, hogy a termelésben megvalósítottuk a legkorszerűbb technológiát, hogy szinte minden kultúrát termelési rendszer keretében termelünk. Sőt még az is jó, hogy állattenyésztésünk a nehézségek ellenére ismét a nyereségesen termelő főágazatok közé tartozik. De a jó dolgok mellett néni mehetünk el bekötött szemmel olyan tényezők mellett, amelyek viszont gazdálkodásunkat hátráltatják. Még mindig nem tudtuk megoldani a nagygépek két műszakban való üzemeltetését. A kukoricatermelésben szükséges a technológia korszerűsítése, új korai tenyészidejű fajták termelésbe állítása. A munka- fegyelmet tovább kell szilárdítanunk. És a termelés költségeit lehetőség szerint csökkenteni kell. A zárszámadáson felszólalt Tolnai Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, aki a szövetkezet gazdálkodását a következőképpen jellemezte: — A termelőszövetkezet kollektívája, vezetősége az elmúlt évben jó munkát végzett. Meglátta a lehetőséget, hogy átszervezéssel meg tud oldani egy olyan nehézséget, amelyet a kedvezőtlen év jelentett. A jövőben viszont törekedni kell a tervekben, célkitűzésekben arra, hogy a minőség kerüljön előtérbe. Növelni kell a hatékonyságot, találják meg azt az arányt, ameddig a hozamok emelése nem ütközik a termelés költségeinek ésszerűtlen növekedésébe. Törekedjenek az állattenyésztés, s elsősorban a juhtartás fejlesztésére, hiszen adó " j'gáik, a Tiszán túli legelők indokolják a minél olcsóbb hasznosítást. A zárszámadáson ismertették a tagsággal az idei terveket, Ezek szerint a szövetkezet az elmúlt évekhez hasonlóan a folyamatos fejlődésre törekszik. A cél, a nép- gazdasági tervekkel összhangban a termelési érték 3 százalékos növelése. A megvalósítás módja: az adottságok, lehetőségek kihasználásával. elsősorban a tömeg- takarmányok termesztésével foglalkozni, s a belvíz kárainak csökkentése érdekében az állattenyésztési fejleszteni. — ki — L. U Mérnök- és fizikusjelöltek Gyerekeb a száeítseép »ellett [izmi típusú karburátorok
