Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. február 4., vasárnap i Központi Statisztikai Hivatal jeleslése az 1978. Évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) meg az előző évii és nem érte el a tervezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazdaság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobb, részt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több mint 7 százalékkal nőtt. A burgonya- termés, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkeni a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyes szálas és lédús takarmányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcs, bői és szőlőből. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt: a vágóállat-termelés 4 százalékkal,- a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyapjúé 9 százalékkal. . A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott intézkedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december 31-én, 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szaporodott. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mezőgazdaságban és a mezőgaz. dasági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő-kapacitás 7 százalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és felújítás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebbén emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsatornahálózat építése és a szennyvíz- tisztítás nem érte el a tervezettet. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A. közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítménye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyisé, ge 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növekedés 1,8 százalék volt. A helyi tömegközlekedés 2,5 milliárd utast szállított, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. 1978-ban 15 villamos- és 15 Diesel-mozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab HÉV motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyezlek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év. folyamán forgalomba állított több rpint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygépkocsi-állomány 97 ,100 darabbal nőtt és az év végén meghaladta a 830 ezret, ebből 788 ezer a lakosság tulajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolat-erősítést végeztek, 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M3-as autópálya Budapest— Gödöllő közötti 23,5 km-es szakaszát. A telefon-főközpontok befogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással, 5~5 százalékkal bővült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhí- vásos kapcsolatunk. A levélirányítás korszerűsítésére Bu_ dapeslen levél-feldolgozó automatát helyezlek üzembe. KÜLKERESKEDELEM A népgazdaság fejlődésében r.agy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsolataink 1978-ban tovább fejlőd, tek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglevő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál las. sabban emelkedett. A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb behozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rubel elszámolású forgalomban. BERUHÁZÁS A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben előirányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesztési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mértékben fordították a folyamatban le. vő -beruházásokra. A központi állami beruházások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 szá. zalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkeztek, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütem. ben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelentős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesztő beruházásoknak. A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az import gépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházásai emelkedtek. JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emelkedett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben megva. lósított béremelések mellett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedéseknek. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlag- keresete meghaladta a 3700 forintot. A nominál bérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasz. tói árak is valamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a tervezett ütemben nőtt és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mérsékeltebben emelkedett. Ugyancsak nőtt a tár. sadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi juttatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási se. gélyen 1978 decemberében 277 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év vé. gére 124,9 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 281 mii. liárd forint volt, összehasonlító áron 3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál valamivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és él-' vezeti cikkek eladása 1,9 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,7 százalékkal fokozódott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldség-gyümölcsfélék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata összességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordul választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata mosógép, villanybojler, vastömegcikk, egyes építőanyagok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A kiskereskedelem üzlet- hálózata 1978-ban tovább bővült. A főváros üzlethálózatának fejlődése ( a tervezettnél kissé lassúbb, ami elsősorban a lakótelepek üzlet- hálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lényegében az égetett szeszes italok július 24-ével végrehajtott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Állami erőből — főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1979. január 1-én az ország néoessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több. mint egv évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,78 élve- szülelés és 13,1 halálozás jutott. Az élveszületések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás jutott, az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január J-én az aktív keresők száma 5 0786 000 fő volt, 7000 fővel. 0,1 százalékkal több. mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban. valamint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700- zal. 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977-ben. Az összes körzeti orvosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A "bölcsődék befogadóképessége az év végén 58 100 volt, 2800-zai több, mint egy évvel ezelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és decemberben elérte a 345 000- et. Rendszeres iskolai oktatásban az 1978—79-es tanévben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett, a középfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka.- középiskolai tanüló a 14 —Í7 évesek 38,8 százaléka, főiskolai, vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 szó- . zaléka. 1978-ban nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozatokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió-előfizető jutott. I IDEGENFORGALOM 1973-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba. 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot felkereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocialista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedésével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni -— szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió magyar utazott. 16 százalékkal több. mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest. 1979. február 3. Központi .Statisztikai Hivatal „Meg kell állítani a fegyverkezési versenyt!” — hangoztatja a leszerelés és az enyhülés kérdéseiről folytatott vitájának befejezéseként szombaton elfogadott, a világ népeihez intézett drámai hangú felhívásában a Békevilágtanács. A fegyverkezési verseny megfékezését — mutat rá a felhívás — az teszi sürgetően szükségessé, hogy ..a mind nagyobb romboló erővel bíró új tömegpusztító fegyverek előállítása olyan riasztó arányokat öltött, és olyan veszélyes mértékben fokozódik, hogy — amennyiben nem vetnek annak azonnal véget — megszűnik az ellenőrzés lehetősége a fegyverkezési verseny felett és ez a nukleáris katasztrófa mélységébe taszítja az emberiséget”. Megyénk vadásztársaságainak kétezernél több tagja van. Tehát kétezernél több vadász használ, kezel lőfegyvert. Nyilvánvaló, hogy a nagyon is veszélyes — élet- veszélyes — eszközök használatának mikéntjét, hogyanját pontos, jól értelmezhető szabályok határozzák meg. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a szabályokat nem mindenki tartja be. Az alábbiakban ezek bizonyítására idézünk néhány példát. Azzal a megjegyzéssel, hogy mindazok, akik a szabályok ellen vétenek, fegyelmezetlenül viselkednek, magától értetődően az elkövetett cselekmény súlyának arányában felelősségrevo- násban részesülnek. * A Borsodban működő, hetven vadásztársaság 2312 tagja általában betartja a MAVOSZ vadászati szabályzatát. Persze, a szabályzat betartása a minimum. A minimum, hiszen az úgynevezett vadászetika e szabályzatnál jóval több és keményebb megkötést tartalmaz. A vadászetikának nincsenek írott szabályai, hiszen öreg vadászok a megmondhatói, hogy mit jelent számukra ez a sportnak, szórakozásnak, kedvtelésnek nevezhető foglalatosság. Valami mégsincs rendben megyénk vadászai körül. Az utóbbi időben több olyan eset is előfordult, ami nemcsak az úgynevezett vadász- etikát. hanem magával a vadászattal és a vadászlőfegyverek tartásának szabályaival összefüggő jogokat is sérti. Hozzá kell tenni: több esetben rendkívül súlyosan. A felelőtlen, fegyelmezetlen jogsértő magatartások magukért beszélnek. 1978. december 10-én az esti órákban Szabón Gábor vadásztársasági elnök, valamint Horváth István. Ago- nás Gusztáv, Mogyorós Lajos — valamennyien a Bán- völgye Nimród Vadásztársaság tagjai — egy társas vaddisznóvadászat után betértek a bánhorváti italboltba. Fegyvereiket a bolt előtt álló, lezáratlan GAZ-gépko- csiban hagyták. A fegyvereket ellopták. Hogy a fegyvertolvajt elfogták, nem a vadásztársaság tagjainak köszönhető. Az engedély nélküli kilövésekre is van példa. Ez év január 12-cn a színi erdészethez tartozó rezervátumban (!) Mihalik Imre sportvadász engedély nélkül kilőtt és jogtalanul eltulajdonított egy szarvastehenet. „A fegyverkezési verseny megállítása érdemi és hatékony lépések megtételét követeli meg az általános és teljes leszerelés útján, a tartós béke biztosítása érdekében” — hangsúlyozza a felhívás, majd így folytatódik: „A béke erőinek követelniük kell a NATO-államoktól, hogy elálljanak a katonai potenciáljuk és katonai költségvetésük további növeléséről hozott döntésüktől, mivel az a fegyverkezési verseny további fokozódásához vezetne. Meg kell akadályozni a neu tjonfegy verek gyártását és különböző országokban való tartását. A béke erőit mélységesen aggasztja a Kínai Népköztársaság vezetésének vonakodása attól, hogy részlvegyen konkrét leszerelési intézkedések meghozatalában.” A felhívás arra is emlékeztet, hogy Kína különböző területeken a leg- reakciósabb erőket támogatja. Két nappal később Kunfalvi István vadásztársasági elnök, az Edelényi Bányász Vadásztársaság területén őrizetlenül hagyta sörétes lőfegyverét, amit elloptak. Ebben az esetben sem a feledékeny vadásznak köszönhető az, hogy a lőfegyver megkerült. Cifrább az az eset, ami 1979. január 18-án történt. A miskolci áfész Aranyszarvas Vadásztársaság területén vadászati szabálytalanság következtében lőtt sérülést szenvedett Kalla László, miskolci lakos. Kalla nem tagja egyetlen vadász- társaságnak sem, de azért elment vadászni. ‘ Természetesen nem volt engedélye erre. A sérült ember, valamint a vadász, aki a sérülését okozta, megegyeztek: nem jelentik az ügyet sehová. A társaság több tagja is tudott erről az eseményről, s hogy ez kiderült, csak annak köszönhető, hogy Kalla László sérülésével orvoshoz fordult. Azután itt van az a vadász, aki ugyanígy, engedély nélkül próbált szenvedélyének hódolni: Körtvési Péter, a megyaszói vadász- társaság tagja társaival együtt Hollóstetön, a Hór- völgyben engedély nélkül lőtt ki egy szarvastehenet, egy szarvasbikát. ■ egy szarvasborjút, egy őzet, valamint egy "muflonkost. „Működése” körülbelül 78 009 forint kárt okozott. Utoljára érdemes még megemlíteni azt a nagylelkű vadászt is, Szarka .Józsefet, a Sajószent- péleri Üveggyár vadásztársaságának tagját, aki miután engedély nélkül kilőtt egy szarvasborjút, a kilőtt vadat elajándékozta. * A felsorolt tények jeleznek valamit. Egyértelműen azt, hogy nem kis mértékben lazult a vadászati fegyelem megyénkben. Ez egyáltalán nem megnyugtató, hiszen a tények közlése az állapot rögzítése még csak utat mutat. Utat mutat a MAVOSZ Borsod megyei illetékeseinek a fegyelmezetlenségek felszámolására, a vadászati szabályzat betartatására és valamennyi vadásztársaság működési körülményeinek mindenre kiterjedő felülvizsgálat ára. Hogy erre mikor kerül sor, nem tudni. Jó lenne azonban minél hamarább rendezni ezeket az áldatlan állapotokat. Ez pedig már nemcsak a vadászok, a va- dásztársasági tagok érdeke... Puszlaíalvi Tivadar Miért nincs rend a vadászok háza táján? Fegyelmezetlen puskások Béke-vijlács — leszerelési felhívás
